A Kádár-rendszer gazdaságpolitikája

Az előadások a következő témára: "A Kádár-rendszer gazdaságpolitikája"— Előadás másolata:

1 A Kádár-rendszer gazdaságpolitikája

2 „Aki nincs ellenünk, az velünk van”
A Kádár-rendszer lényege: „Aki nincs ellenünk, az velünk van”  nem igényelte a Rákosi-korszak jelszavait  de  tűrte a rendszerrel szembeni aktív ellenállást Akik  vonták kétségbe a rendszer alapjait magánélet teljes szabadságát kapta, anyagi boldogulás, gyarapodás A politikai szabadság helyett  az életszínvonal emelés Puhuló diktatúra  elfogadtatás   belföld külföld  „a legvidámabb barakk” Szemléletváltás: jövő   jelen; lemondás   jólét, boldogulás

3 A gazdaságban  alapvető változás  az állami tulajdonban dominál
 tervgazdálkodás, nehézipar túlsúlya,  mennyiségi szemlélet  növekedés  beruházás Korrekciók a gazdaságban  beruházások  és változott az összetétele  ipar  mg   iparon belül jelentős a  gépipar, háztartási gépgyártás,      KGST  járműgyártás Vegyipar látványos fellendülése  Kőolaj-feldolgozás, gyógyszergyártás,  műtrágya és növényvédő szerek Nyersanyag és energiaigény nagy, függés a SZU-tól erősödik A gazdasági élet

4 TVK BIOGAL Péti Nitrogénművek BVK

5 225 cm2-es Csepel Ikarusz 1951-ből P 20

6 A mezőgazdaság kollektivizálása
60-as évek legnagyobb vállalkozása  a mg. kollektivizálása  fenyegetés   engedmények és kedvezmények  ’62-re mg. föld 93%-a állami Mg átszervezése  beruházások , beszolgáltatások ,  szociális juttatások kiterjesztése,  részesművelés  háztáji- és kisegítő gazdaságok engedélyezése Látványos javulás: gyümölcs- és zöldségtermelés, állatállomány, élelmiszerellátás nő

7 parasztság életszínvonala szintén 
Mg fejlődése  talajjav., öntözés, gépesítés, agrárszakemberek megj.

8 Kádár egy Tsz-ben

9 Tsz asszonyok

10 A harmadik szektor A harmadik szektor = szolgáltatás
 ’50-es évekhez látványos fejlődés  de  a nyugati államokhoz… Eredmények  tömegközlekedés fejlődése, személygépkocsi-állomány   de nagy része Trabant (kétütemű,  környezetbarát) később  Moszkvics, Zsiguli   már négyüteműek Látványos a lemaradás  A hírközlés   nyugathoz és kelethez is ’60-as évek nyugati szóhasználat  „gulyáskommunizmus” A harmadik szektor

11 Piknikező család: Zsiguli, kempingszék, 1976
Trabant 501 Piknikező család: Zsiguli, kempingszék, 1976

12 A táblát figyeld!!!

13 Az új gazdasági mechanizmus
’60-as évek közepe  veszélybe kerültek a konszolidáció vívmányai (életszínvonal emelkedés)  gazdaság extenzív tartalékai kimerültek Változatás szükséges  politikai keret fenntartása mellett  Reformok  lökés a gazdaságnak MSZMP KB határozat  új gazdasági mechanizmus bevezetése (’68)  központi tervezés mellett  Nyers Rezső, az új gazdasági mechanizmus egyik szellemi atyja

14 piaci hatások engedése
 vállatok önállósága   nyereség egy része az övék  mozgó- és szabad árak bevezetése  de fékek beépítése A hatás nem maradt el

15 Tsz asszonyok

16 A gazdasági reform megtorpan  ’70-es évek eleji változások
 Brezsnyev-doktrína és a „tömb” államaiban történő szovjet beav.  reformellenes erők aktivitása  intézményrendszer átalakításának   olajárrobbanás  politikai csatározások (reform erőinek eltávolítása)

17 A hetvenes évek Politikai vezetés illózóija  az „olajárrobbanás”  gyűrűzik be  A KGST-n belül ki tudják küszöbölni… A valóság nyugat: takarékoskodás, termelési szerkezet átalakítása  kelet: pazarló gazdálkodás, energiaigényes ágazatok fejlesztése A Vezetés érzékeli a „válságot” ’77 visszatérés a reformokhoz  nem valósul meg sőt  ’79 újabb „olajárrobbanás”

18 T–55-ös harckocsi gyakorlaton
drasztikus lépések  árak , import korlátozása, hitelfelvétel  következmény: az ország eladósodása A reform újból elmarad  de jelentős döntéseket hoznak  árreform (fogy. term.), 2. gazdaság legalizálása, ágazati min.  T–55-ös harckocsi gyakorlaton

19 –