A FEJLESZTÉSPOLITIKA HOZZÁJÁRULÁSA A TERÜLETI KOHÉZIÓHOZ BALÁS GÁBOR HÉTFA KUTATÓINTÉZET MÁJUS 25, FEJLESZTÉSPOLITIKAI AKADÉMIA

Területi folyamatok a 2004 óta A hagyományos törésvonalak nem változtak A centrum-periféria megosztottság nőtt A megyei és kistérségi szinteken vannak kisebb átrendeződések A válságot követően volt egy ideiglenes konvergencia, ami a fellendüléskor még inkább visszafordult Foglalkoztatásbővülés 2011 után egyenletesen, de közmunka nélkül további divergencia 2011-től átalakuló területi intézményrendszer, területi államigazgatási és önkormányzati feladat és hatáskörök Mit tett hozzá a fejlesztéspolitika, hogyan hatott ez vissza a fejlesztéspolitikára?

Fejlődő fogalmi keret A kohéziós politika… „különösen a különböző régiók fejlettségi szintje közötti egyenlőtlenségek és a legkedvezőtlenebb helyzetű régiók lemaradásának csökkentésére törekszik.” (EUMSZ 174. cikk) Változó fogalomértelmezés között Sok kérdést integrál a fogalom A főbb kérdések: – Segítette-e a térségi hátrányok leküzdését – Segített-e integrálódni a nagyobb erősebb piacokhoz – Épített-e és hogyan a helyi adottságokra – Összehangolta-e helyben a fejlesztéseket – Javította-e a térségek közötti és térségi együttműködést

A „vállalás” Az NSRK-ban: – Európai felzárkózás – Belső egyenlőtlenségek csökkentése – Területi harmónia a fejlesztésekben – A fejlesztések területi szinergiáinak megteremtése Ágazati OP-k elsősorban a területi egyenlőtlenség és ágazatspecifikus területi célokat ROP-ok a regionális felzárkózásra és a belső egyenlőtlenségek csökkentésére fókuszáltak Elemezni jöttem nem ítélkezni

Mit tehetett e célokért Forrásokat allokálhatott – Célokra – Területekre Forrásfelhasználási szabályokat alkothatott – Ahogy a projekteket kiválasztották – Ahogy a projekteket megvalósították

Több forrást a leszakadóknak Terelte a forrásokat a lemaradó térségek felé (minden dimenzióban nézve) Szemben a verseny alapú alaplogikájával, ami nem a gyengék terepe Főleg a ROP és a TÁMOP (és a vidékfejlesztés) sikere Az LHH (és a mezőgazdasági) fókusz segített Ezért: – A leszakadók és az erősek közé ragadt egy „szürke zóna” – A gyenge vidékeken a közszféra lett sikeres nem a gazdaság – Elsősorban nem a nyerési esély nőtt, hanem a pályázási gyakoriság! – Régiónként eltérő mintázatok vannak a ROP-ok eltérő stratégiái miatt

A térség domináns projektgazdatípusa

Több forrást adni nem elég A térségek nem zárt világok - nagyok a túlcsordulási hatások A fejlesztéspolitika igazán csak a gyenge térségekben hat A helyi intézményrendszer minősége meghatározza a forrás elköltésének hatékonyságát A fejlesztések közötti koordináció hiánya sokba kerülhetett Ez a pénz inkább szétválaszt és nem összeköt A kiszámíthatatlanág ronthatta a helyi erőforrásokra való támaszkodást

Kicsi nyitott gazdaságok Hatnak a térségek a szomszédos térségek fejlődésére – Foglalkoztatási hatások jelentősen túlcsordulnak (és időben is késnek) – a lakó és munkahely szétválása térségeken átível – Különösen a K+F és a foglalkoztathatósági támogatásoknál kimutatható a pozitív túlcsordulás, a vállalati támogatásoknál a negatív túlcsordulás A centrum funkciót ellátó térségek hatnak leginkább a környező térségekre, településekre – Ahogy a közlekedési rendszer fejlődik ez a tovaterjedő hatás nőhet – Budapest hatása ebből a szempontból a legmesszebb terjed

KMR fejlesztések hatása a helyi GDP-re

A fejlesztéspolitika meghatározó a leszakadóknál Minél nagyobb egy térség gazdasági súlya annál kevésbé domináns a fejlesztéspolitika hatása – Budapest európai térben játszik hatalmas magánforrásokkal itt specifikusan az európai térbe való kilépésben lehet csak látható szerepe, de inkább tág fókuszú volt (tükör kiírások) – Nagyvárosaink főleg hazai versenyben vesznek részt, de a szomszéd országok felé is kacsingatnak Ehhez kérhettek és kaptak is támogatást, a közlekedésfejlesztések vonzáskörzetnövelő hatásai fontosak voltak és a városi infrastruktúra is fejlődött A gazdaságban még itt is a magán források a dominánsak – A települési hierarchiában lefelé haladva a magánszféra fejlesztései visszaszorulnak, a közszféra fejlesztése dominál térségszervezés, közszolgáltatás fejlesztés lehetett volna a fókusz Érdemben a városi infrastruktúra fejlesztést kaptak, de itt már a gazdaságfejlesztésben is súlya volt – A leszakadókba alapinfrastruktúrát, állami funkciókat, mindent ő hozott

Térségi beruházások források szerint

A helyi intézményrendszer szerepe A fejlesztések jelentős része – csak térségi összehangolásban vagy/és – csak más fejlesztésekkel összehangoltan lett volna hatékony Sikeres helyi fejlesztések, ahol – Eleve jobb a térségi együttműködés és – Egyébként is jól szervezett a kormányzás Az EU pénz nem hatott a területi intézmények hatékonyságára De (át/)kialakultak a fejlesztési központok is Horizontális vs. Vertikális kooordináció: – Ahol volt erős szereplő (nagyváros, nagyvállalat) ott volt vertikális koordináció, – kistelepülések között csak a forrásverseny akadályozta az együttműködést – A középvárosoknál egyensúlytalanság

A helyi intézményrendszer szerepe A kistérségek, HACS-ok kevésbé organikusan fejlődtek, így sok helyen nem töltötték be a helyi együttműködés terét Egy bizonyos méret alatt nincs hatékony projektmenedzsment kapacitás ∑: A fejlesztéspolitika helyi sikere nem csak saját erőfeszítésein múlik 2011 után elkezdődött a területi szerepek és intézmények átalakulása, ami még mindig tart A korábbi informális kapcsolatok tovább éltek, de a bizonytalanság a projektmegvalósításban még jobban korlátozta a kooperációt A kisvárosi térségek koordinálása most a legnagyobb kihívás

A forráskihelyezés szerepe Pénz, ami összeköt vagy pénz, ami szétválaszt – Az összefogás lehetősége (LHH) kedvezően hatot, de nem mindenütt, a kistérség megítélése nem volt egységesen pozitív – Az összefogás erőltetése (konzorciumok) nem működött A források kiszámíthatatlansága nem engedte a helyi adottságokra való építkezést, a projektek összekombinálását – követő helyi stratégiákat hozott – Torzón maradt fejlesztéseket – Párhuzamos kapacitások – Egymásra épülő projektek egyes elemeinek elmaradása

Vannak vidékek… A vidékfejlesztés az igazi kihívás – legalább 500 magára maradt település – kapacitás és szervezőerő nélkül – 80 év öröksége – Gyenge humánerőforrással – Térségi kapcsolatok nélkül, kivonult államszervezéssel – Ahol sem a közszolgáltatások nem elérhetőek sem a városi munkaerőpiacok nem elérhetőek – Elöregedés vagy gettósodás perspektívájával Újjáépítésében egyéni sikertörténetek – Helyi hősök szerepe: „világlátott” hosszú távra tervez – türelmes kooperációkat épít – Helyi identitás tart össze és helyi adottságokat fedez fel – Minőségorientált megközelítést hoz – Saját útját járja, a forrásokat beépíti saját hosszú távú terveibe – Inkább szervezési és nem fejlesztési feladat

A szinergiák elmaradása szétszakít A leggyengébb térségekben a problémák komplexek, a megoldás is – komplexitást és – tartós „jelenlétet” kíván Ezeket a fejlesztéspolitika sokszor nem tudta mellé tenni Egy jó példa a képzések és az elvándorlás kapcsolata – Munkanélküliséggel sújtott térségben a képzések az elvándorlást erősítették, még nagyobb nyomort hagyva hátra

Mindezekkel együtt… 2+, 3- +A fejlesztéspolitika kimutathatóan csökkentette, mind a jövedelmi, mind a foglalkoztatási különbségeket +Bekapcsolt integrált térségeket a nagyobb gazdasági terekhez – Inkább civilizálni próbált és nem épített a helyi adottságokra, sőt inkább akadályozta a ksizámíthatatlanságával – Nehezítette a fejlesztések összehangolását – Nem tudta javítani a térségek közötti és térségen belüli együttműködést

Tanulságok ra Hiányzik egy erős területpolitika az összehangolásra és a kapacitáshiányok enyhítésére – Segíteni kell létrejöttét – de nem elnyomva a helyi kezdeményezéseket – A létező szervezetek (járás, megye) kapacitásait és hatásköreit e célból meg kellene erősíteni Kiszámítható forráshozzáférés kell, hogy a saját erőforrásaikra használják – jó irányok Kooperációt díjazó támogatások kellenek – a helyi hősök előtt teret és lehetőséget nyitni, de – nem helyi hősöket gyártani

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! Balás Gábor HÉTFA Kutatóintézet