SZAKTANÁROK FELKÉSZÍTÉSE FEBRUÁR 16 – 17. Bernáth Julianna Pénz

A Pénz7 programról Ezekre az órára az EU-kezdeményezésére, a Pénz7 (European MoneyWeek) keretében kerül sor már 2. éve. Célja, hogy a fiatalok tudatosabban kezeljék pénzügyeiket, tudjanak többet a gazdaság és a pénzvilág működéséről. Az idei téma a megtakarítás és a pénzügyi tervezés. A programot minisztériumok, állami intézmények és pénzügyi szereplők is támogatják.

Pénz7 tanórák 2016 ALSÓ TAGOZAT 5-6. OSZTÁLY 7-8. OSZTÁLY KÖZÉP- ISKOLA 1. óra A tücsök és a hangya Hogy céljaid valóra váljanak Zsebedben a jövőd Egy szalagavató pénzügyei 2. óra Pénzügyi akadály- verseny 1. rész Takarékos- kodni jó Zsebedben a jövőd (2.) Egy szalagavató pénzügyei 3. óra Pénzügyi akadály- verseny 2. rész Játsszunk bankot! A megtaka- rítási lehetőségek és a bank

Pénz7 tanórák 2016 SEGÍTSÉG AZ ÓRÁK MEGTARTÁSÁHOZ:  Tanárok és banki önkéntesek felkészítése  Tanári útmutató füzet (óratervekkel, óravezetési útmutatókkal, megoldásokkal)  Nyomtatott kellékek: feladatlapok, esetleírások stb.

A KÖZGAZDASÁGI HÁTTÉR Megtakarítások

Mi a megtakarítás? Fogyasztásra (jelenleg) el nem költött jövedelem  elhalasztott fogyasztás Megtakarítani lehet konkrét célra vagy általános biztonsági tartalékként.

A megtakarítási célok - 1. A megtakarítási célok jól tipizálhatók és az egyes típusokhoz megfelelő megtakarítási termékek is tartoznak. Életszakaszonként eltérőek a célok, ebből következően a tipikus pénzügyi döntések, termékek is.

A megtakarítási célok - 2. Megtakarítási célMegtakarítási termék Biztonsági tartalékok (váratlan kiadásokra) Bankbetét, állampapír, illetve befektetési alap / „kispárna” Biztonsági tartalékok (betegség esetére)Egészségpénztári számla, betegség- és balesetbiztosítás Nyaralás, kisebb értékű tartós fogyasztási eszközök vásárlása (tévé, mosogatógép stb.) Rövid lejáratú befektetések, bankbetét Nagyobb értékű fogyasztási cikkek (autó, nagyobb értékű bútorok) Éven túli lejáratú állam- papírok, részvények, kötvények, befektetési jellegű életbiztosítások Lakás (vásárlás, felújítás)Lakástakarékpénztár Több évtizedes célok (gyermek jövője, nyugdíj) Babakötvény; illetve önkéntes nyugdíjpénztár, TartósBefektetési Szerződés (TBSZ) vagy Nyugdíj-előtakarékossági Számla (NYESZ)

A megtakarítási célok - 3. Tisztázandó fogalmak:  Bankbetét (látra szóló, lekötött, kamatozási módok)  Állampapír  Befektetési alap  Értékpapírok (állampapír, részvény, kötvény)  Befektetési jellegű életbiztosítás  Lakás-takarékpénztár  Babakötvény  Tartós Befektetési Számla/Szerződés (TBSz)  Nyugdíj-előtakarékossági Számla (NYESZ)

A megtakarítás lehetséges helyszíne: a bank A KERESKEDELMI BANKOK TEVÉKENYSÉGE AKTÍV BANKÜGYLETEK PASSZÍV BANKÜGYLETEK FIZETÉSI FORGALOM LEBONYOLÍTÁSA BANK- SZOLGÁLTATÁSOK  Hitelnyújtás  Betételhelyezés (más bankoknál)  Hitelpapír vásárlás (állami, vállalati)  Tőkeérdekeltség szerzése  Hitelnyújtás  Betételhelyezés (más bankoknál)  Hitelpapír vásárlás (állami, vállalati)  Tőkeérdekeltség szerzése  Számlavezetés  Készpénz és számlapénz forgalom  Átutalások, beszedési megbízások  Kártyaszerződés  Számlavezetés  Készpénz és számlapénz forgalom  Átutalások, beszedési megbízások  Kártyaszerződés  Pénzváltás (valuta, deviza)  Értékpapír ügyletek  Pénzügyi tanácsadás  Lízing  Biztosítás stb.  Pénzváltás (valuta, deviza)  Értékpapír ügyletek  Pénzügyi tanácsadás  Lízing  Biztosítás stb.  Betétgyűjtés  Hitelfelvétel (más banktól)  Saját értékpapír kibocsátás  Betétgyűjtés  Hitelfelvétel (más banktól)  Saját értékpapír kibocsátás

Banki tevékenységek a felső tagozatos órákon 5-6. osztály Betétgyűjtés Hitelezés Bankszámla, bankkártya-műveletek Egyéb banki tevékenység 7-8. osztály Betétgyűjtés Hitelezés Bankszámla, bankkártya-műveletek Értékpapír-forgalmazás Valuta, deviza-kereskedelem

PÉNZÜGYI KULTÚRA KUTATÁS (2015. NYÁR, PÉNZIRÁNYTŰ ALAPÍTVÁNY/GFK) EREDMÉNYEI A magyar lakosság és a megtakarítás – 1.

Pénzügyi kultúra kutatás (2015. nyár Pénziránytű Alapítvány/GFK) eredményei: Tízből legalább négyen élnek olyan háztartásban, amelynek havi bevétele kevesebb, mint 155 ezer Ft. E szegényebb háztartások majdnem harmada egy fős háztartás. A lakosság kb. harmada él olyan háztartásban, amelynek havi nettó jövedelme 155 és 260 ezer Ft közé esik – ezek nagyrészt kétkeresős háztartások. Több mint 260 ezer forintos havi nettó jövedelemből gazdálkodó háztartásban a lakosság 19%-a él, e háztartások több mint fele a közép-magyarországi vagy a nyugat-dunántúli régiókban található.

A vizsgált lakosság 56 százaléka aktív, túlnyomó többségük (51 százalék) alkalmazottként dolgozik. A éves lakosság 27%-a érezte úgy az elmúlt évben, hogy a jövedelme nem fedezi megélhetési költségeit. A megélhetési gondokkal szembesülők aránya jelentősen magasabb az éves korosztályban, míg a éveseknél a legalacsonyabb. Kitettebbek még az ilyen rendkívüli élethelyzetnek az általános iskolai végzettségűek, az álláskereső munkanélküliek, a gyermeküket egyedül nevelők, és az alacsony jövedelműek. Ezzel szemben védettebbek a magas végzettségűek és a nyugdíjasok.

A pénzhiány átvészelésére a válaszadók többsége meglévő forrásokra támaszkodott, illetve jellemzően csökkentette a kiadásait (50%). Közel negyedük (23%) próbált pluszforrásokat teremteni, vagyis vállalt valamilyen pluszmunkát. 22% pedig fizetési kötelezettségét halasztotta el, vagyis késve fizette be számláit A éves lakosság csupán 42%-a tudott valamennyi új megtakarítást képezni az elmúlt 12 hónapban. A megtakarítók közül a legtöbben a pénzt nem kamatoztatták, hanem csak folyószámlájukon hagyták (24%), vagy készpénzben otthon tartották (11%). Az idős, éves korosztály volt a takarékoskodásban a legaktívabb, 53%-uk tett félre pénzt, de ezt jelentős arányban készpénzben tették (21%). A felsőfokú végzettségűek közül szignifikánsan több a megtakarító (61%).

Váratlan pénzügyi kiadást a lakosság kisebb része tudna azonnal kifizetni: a éves lakosság 45%-a rendelkezik legalább egyhavi jövedelmének megfelelő likvid tartalékkal. A többség (55%) tehát nem tudna egy hónapnyi jövedelmének megfelelő váratlan kiadást fedezni fogyasztása jelentős csökkentése vagy kölcsön felvétele nélkül. Váratlan kiadások esetén legkiszolgáltatottabbak a éves fiatalok (akik 17%- a nem is rendelkezik jövedelemmel), az alacsony végzettségűek, az álláskereső munkanélküliek, a gyermekükkel egyedül élő szülők, az alacsony ( Ft alatti) háztartásjövedelemmel rendelkezők, a községekben, kisvárosban élők.

STATISZTIKÁK A magyar lakosság és a megtakarítás – 2.

A fogyasztás és a megtakarítás alakulása Forrás:

Forrás:

Forrás:

Forrás:

Megtakarítások összege és szerkezete júniusáig három év alatt másfélszeresére nőtt a háztartások nettó pénzügyi vagyona, 2015-ben átlagosan minden magyarra több mint 3 millió forintos megtakarítás jutott a jegybanki statisztikák szerint között a háztartások kötelezettségeinek állománya 17,2 százalékkal 8318 milliárd forintra apadt, az eszközeiké ezzel párhuzamosan 25,4 százalékkal milliárdra nőtt. (Okok: 2008 után csökkenő hitelfelvételi kedv, végtörlesztés és devizahitelek átváltása, megtakarítások növelése)

Megtakarítások összege és szerkezete Nem alakult egyenletesen a három év az egyes megtakarítási formák szempontjából. Az állampapírok mennyisége 2012 júniusa és 2015 közepe között majdnem háromszorosára, 2704 milliárd forintra emelkedett. A befektetési alapok 4135,9 milliárd forintos június végi állománya 90 százalékkal több a három évvel korábbinál. Átlagnál erősebb növekedés történt a készpénznél is: nyáron már majdnem 3500 milliárdnyi forintot és valutát tartottak maguknál a háztartások, ami bő másfélszerese a 2012-es mennyiségnek.

Megtakarítások összege és szerkezete Az alacsony kamatok miatt jelentősen veszítettek súlyukból a betétek, összességében bő 7 százalékkal apadt a mennyiségük, igaz, az utóbbi egy évben már 2,7 százalékkal emelkedni tudott. A vállalati és banki kötvények mennyisége szintén visszaesett mind 2012-höz, mind hez képest: ez azzal magyarázható, hogy vonzó, kisbefektetőknek elérhető konstrukciókból nincs nagy kínálat, másrészt több szereplő is hirtelen eltűnt a piacról.

A KÖZGAZDASÁGI HÁTTÉR Pénzügyi tervezés

Pénzügyi terv (cash flow terv) Bevételek és kiadások időben ütemezett tervezése adott tevékenységhez (cél eléréséhez). Azaz: Egy tevékenységre/célra időben előteremteni a megfelelő forrásokat (előtakarékossággal - megtakarítással), ami a kiadásokhoz biztosítja a megfelelő pénzmennyiséget.

A pénzügyi tervezés jelentősége

A pénzügyi tervezés feladatai A bevételek és kiadások nagyságán kívül azok időbeli ütemezése is szükséges. Ha több célunk is van, akkor rangsorolnunk kell azokat fontosságuk, és az elérésükhöz szükséges idő szerint (rövidtávú, hosszú távú célok). A megfontolt pénzügyi tervezés az alábbi feladatokból áll: a célok pontos meghatározása; többféle forgatókönyv kidolgozása arra, hogy miként teljesülhetnek a célok; mérlegelés, a legcélszerűbb terv kiválasztása; a tervnek megfelelő cselekvés (vagyis a célok megvalósításába bele kell vágni); a kitűzött terv teljesülésének rendszeres ellenőrzése, elemzése, szükség esetén módosítása.

Pénzügyi terv formák a Pénz7 tanóráin Alsó tagozat

Pénzügyi terv formák a Pénz7 tanóráin Felső tagozat 5-6. osztály

Pénzügyi terv formák a Pénz7 tanóráin Felső tagozat 7-8. osztály

Pénzügyi terv formák a Pénz7 tanóráin Középiskola (szalagavató)

A megtakarítások és a pénzügyi tervezés évének üzenete Kutatás: A magyar lakosság pénzügyi magatartása, szokásai Pénzügyi személyiség és attitűdjei (Pénziránytű alapítvány 2015.) „A kutatás legfontosabb tanulsága, hogy az egyének tehetnek azért, hogy jobban boldoguljanak. Mind az előredefiniált, mind a tapasztalati úton nyert dimenziók azt mutatják, hogy a legeredményesebb megküzdési stratégia a pénzügyi tudatosság (költségek tervezése, számontartása), illetve a szorgalom, a dolgosság fejlesztése. Önmagában a takarékosság és az árérzékenység nem elegendő, különösen, ha a személy hajlamos az úgynevezett impulzus-vásárlásokra.”