© GfK 2012 | KKV Kutatás| június 1 CIB BANK KKV ÜZLETÁG CIB STAFÉTABOT KUTATÁS Kutatási eredmények a sajtó képviselői részére június

© GfK 2012 | KKV Kutatás| június 2 A kutatás módszertana

© GfK 2012 | KKV Kutatás| június 3 Kutatás módszertana Célcsoport: Módszertan: Mintanagyság: Adatfelvétel ideje: 100 millió és 10 Mrd árbevétel közötti cégek vezetői, tulajdonosai Telefonos megkérdezések (CATI) – fő

© GfK 2012 | KKV Kutatás| június 4 KKV-k háttere

© GfK 2012 | KKV Kutatás| június 5 KKV-k háttere A KKV-k 86 százaléka 100 százaléka magyar tulajdonban van. Ez az arány Kelet-Magyarországon kiemelkedően magas, 93 százalék. A KKV-k 99,5 százalékában nincs állami tulajdon. A kkv-k 75 százalékánál a vezető egyben a tulajdonos is. A kisebb árbevételű (100 m Ft-1 Mrd Ft) cégeknél ez még inkább jellemző, A KKV-k 42 százalékát egyetlen vezető irányítja, 58 százalékuknak pedig több vezetője van A KKV-k 41 százalékánál két vezető irányítja a vállalkozást, három, vagy több vezető a cégek 18 százalékánál van jelen Tulajdon Állami, önkormányzati tulajdon Vezető-tulajdonos A Vezető Vezetők száma

© GfK 2012 | KKV Kutatás| június százalék marad családon belül Azok körében, akik elgondolkodtak az utódláson, 54 százalék esetében már ki is van jelölve az utód A cégek 97 százalékánál a jelenlegi tulajdonos- vezető jelölte ki az utódot, vagy kikérték a véleményét Azok közül a vezetők közül, akik egyben tulajdonosok is, 47 százalék gondolkozott már az utódláson Bázis: azok a tulajdonosok, akik egyben vezetők is Utódlás kérdése Ez a teljes mintára vetítve 21 százalékot jelent Ez a teljes mintára vetítve 21 százalékot jelent Az M Ft árbevétellel rendelkező cégeknél ez az arány kiemelkedően magas, 78 százalék CIB ügyfelek esetében ez az arány alacsonyabb, 91 százalék A nagyobb cégeknél ez az arány még magasabb, 62 százalék

© GfK 2012 | KKV Kutatás| június 7 Vezetés, stratégia, utódlás, kulcsemberek Az „egyvezetős” vállalkozások magasabb arányban gondolkodtak már el az utódláson, mint a több vezető irányítása alatt működők Az adott évre szóló stratégiával rendelkező vállalkozások 37 százaléka gondolkozott már el az utódláson, ez az arány 70 százalék azoknál, akiknek 5 éves stratégiája van Az utódláson már elgondolkodó és kijelölt utóddal rendelkező cégek esetében magasabb arányban volt tudatos döntés a válság miatti stratégiamódosítás Az adatokból az látszik, hogy azok a vezetők, akik egyben tulajdonosok is, kevésbé kérik ki a vezetőtársak véleményét Az 500 fő alatti cégekről elmondható, hogy 11 alkalmazottig nincs kulcsember, ez után minden 5 alkalmazottanként 1 kulcsember van Az „egyvezetős” vállalkozások 78 százalékában a vezető a tulajdonos is egyben. Három, vagy több vezetőnél ez az arány már csak 55 százalék

© GfK 2012 | KKV Kutatás| június 8 A vállalkozások belső működése

© GfK 2012 | KKV Kutatás| június 9 B9: :Milyen kérdésekben dönt Ön cégvezetőként kizárólag egyedül? Bázis: vezetők Döntési jogkör A vezetők leginkább pénzügyekben döntenek egyedül, legkevésbé az értékesítés területén. A vezetők 40 százaléka nyilatkozta azt, hogy mindenben kikéri a vezetőtársai véleményét. A válaszadók 2 százaléka mondta azt, hogy mindenben egyedül hoz döntést.

© GfK 2012 | KKV Kutatás| június 10 B10 Mit gondol, hány kulcsember van az Önök vállalatánál, ha saját magát nem számolja bele? A kulcsemberek száma A KKV-k legnagyobb részénél, 56 százalékuknál 1-3 fő a kulcsemberek száma. A nagyobb árbevételű vállalkozásoknál a 4-6 kulcsember a jellemző. Minél nagyobb egy cég árbevétele, annál inkább jellemző az, hogy 10, vagy ettől több kulcsember van a cégnél.

© GfK 2012 | KKV Kutatás| június 11 B11 Hogyan bánik a kulcsemberekkel, mivel motiválja Őket? A kulcsemberek motiválása A vezetők 18 százaléka nyilatkozta azt, hogy semmilyen módon nem motiválja a kulcsembereket. A leggyakrabban alkalmazott motivációs eszközök a céges mobiltelefon és a jutalom. Az egyre nagyobb felelősségkör ráruházását, mint motivációs tényezőt, az iparban alkalmazzák a legnagyobb arányban.

© GfK 2012 | KKV Kutatás| június 12 B13: Kérem, gondoljon az elmúlt 10 évre! Hány ügyvezető volt a vállalkozásnál? Ügyvezetők száma az elmúlt 10 évben A KKV-k 55 százalékánál 1 ügyvezető volt az elmúlt 10 évben, a vezetők számának átlaga 1,64. A 4, vagy több ügyvezető Közép- Magyarországon a legjellemzőbb. A külföldi tulajdonban is levő vállalkozásoknál 13 százalék válaszolta azt, hogy 4, vagy több ügyvezető volt.

© GfK 2012 | KKV Kutatás| június 13 A vállalkozások külső működése

© GfK 2012 | KKV Kutatás| június 14 Xxx B13: Milyen időtávra szokott stratégia tervet készíteni a vállalat számára? Teljes minta Stratégia terv A vállal- kozások 80 %-a készíti Adott évre szóló 41% A következő 1-2 évre szóló 27% 5 évnél hosszabb időtávra 3% 3-5 évre szóló 19% Adott évre szóló stratégiát legmagasabb arányban a kereskedelemben készítenek A következő 1-2 évre szóló stratégiát a mezőgazdaságban készítenek a legtöbben A 3-5 évre szóló stratégia készítése a nagyobb árbevétellel rendelkező KKV-k esetében 31% Minél nagyobb egy cég árbevétele, annál valószínűbb, hogy rendelkezik 5 évnél hosszabb távú stratégiával. Az agrár szektorban készül a legmagasabb arányban hosszú távú stratégia

© GfK 2012 | KKV Kutatás| június 15 B13: Milyen időtávra szokott stratégia tervet készíteni a vállalat számára? Teljes minta Stratégia terv A stratégia készítést az árbevétel mentén vizsgálva láthatjuk, hogy minél nagyobb a cég árbevétele, annál inkább jellemző, hogy van 3-5 éves, illetve 5 évnél hosszabb időtávra készített terv.

© GfK 2012 | KKV Kutatás| június 16 Bázis: akik készítenek stratégiát Stratégia terv módosítása A stratégiával rendelkező vállalkozások 18 százaléka negyedévente változtatnak a stratégián. Ez az arány a mezőgazdaságban és a kereskedelemben kiemelten magas. A KKV-k leginkább a versenytársak viselkedése és a törvényi szabályozás miatt módosítanak a stratégián, illetve a vevők is fontos tényező számukra. A szállítóknak a kereskedelemben van a legnagyobb hatása.

© GfK 2012 | KKV Kutatás| június 17 40%30% Bázis: teljes minta A stratégia módosítása 20% Azon vállalatok körében, akik módosítottak a stratégián, 78 százalék a válság hatására is felülvizsgálta a tervet, ez az arány az iparban és a kereskedelemben a legmagasabb. A válság hatására végrehajtott felülvizsgálat a vállalatok 52 százalékánál szükségszerű, míg a 48 százalékánál tudatos lépés volt. A tudatos lépésként történt felülvizsgálat a közép- magyarországi cégeknél volt a leginkább jellemző. 80%-a rendelkezik stratégiával 48%-a időközönként változtat a stratégián 37%-a módosított a stratégián a válság hatására 18%-a tudatos volt A KKV-k……

© GfK 2012 | KKV Kutatás| június 18 Versenyelőny a piacon – árbevétel bontásban B18 kérdés: Mit gondol, mi biztosít az ön vállalkozása számára versenyelőnyt a piacon? Bázis:teljes minta, KKV-k vezetői szerint a legnagyobb versenyelőnyt a minőség biztosítja számukra, ezt követi a jó kapcsolat. A jó beszállítókat a kereskedelem szektorban említették a legtöbben, míg a vállalkozás múltját, presztízsét az iparban. Azon cégek, akik rendelkeznek stratégiával, 10 százalékponttal nagyobb arányban említették a folyamatos fejlesztéseket, mint akik nem készítenek.

© GfK 2012 | KKV Kutatás| június 19 Versenyelőny a piacon – ágazati bontásban B18 kérdés: Mit gondol, mi biztosít az ön vállalkozása számára versenyelőnyt a piacon? Bázis:teljes minta, A mezőgazdaságban a jó kapcsolatokat említették a legtöbben, bár a minőség csak 1 százalékban marad el. A folyamatos fejlesztéseket az ipar szektorban említették a legtöbben, míg a jó beszállítókat a kereskedelemben.

© GfK 2012 | KKV Kutatás| június 20 B19 kérdés: Mit gondol, mik egy sikeres vállalkozás alapvető ismérvei? Bázis: teljes minta Egy sikeres vállalkozás alapismérvei KKV-k MezőgazdaságIparKereskedelemSzolgáltatás Elégedett, visszajáró vevőkörPénzügyi stabilitásElégedett, visszajáró vevőkör Megbízhatóság Pénzügyi stabilitásElégedett, visszajáró vevőkör Jó megítélése, hírneve van a cégnek Pénzügyi stabilitás Jó megítélése, hírneve van a cégnek Pénzügyi stabilitás gyors reagáló képesség a piaci és szabályozásbeli változásokra Jó megítélése, hírneve van a cégnek gyors reagáló képesség a piaci és szabályozásbeli változásokra Elégedett munkatársak Jó megítélése, hírneve van a cégnek Elégedett munkatársak Képesség a változásra a piaci körülményeknek megfelelően gyors reagáló képesség a piaci és szabályozásbeli változásokra Képesség a változásra a piaci körülményeknek megfelelően gyors reagáló képesség a piaci és szabályozásbeli változásokra Képesség a változásra a piaci körülményeknek megfelelően gyors reagáló képesség a piaci és szabályozásbeli változásokra Képesség a változásra a piaci körülményeknek megfelelően Elégedett munkatársak Képesség a változásra a piaci körülményeknek megfelelően Jó stratégia Jó kommunikáció Folyamatosan növekvő árbevétel Folyamatosan növekvő nyereség KKV-k szerint a sikeres vállalkozás legfontosabb alapismérve az elégedett, visszajáró vevőkör. Ez a tényező minden szektorban az első helyen áll, kivéve a mezőgazdaságnál, ott a pénzügyi stabilitást tekintik a legfontosabb „alapkőnek”. 100 főnél több alkalmazottal működő cégek vezetői kisebb arányban említették az elégedett munkatársakat, mint az átlag.

© GfK 2012 | KKV Kutatás| június 21 B19 kérdés Mennyire tartja fontosnak a következő tényezőket a vállalatvezetés során? Bázis: teljes minta Vállalatvezetés Átlag 42 KKV-k vezetőinek válaszai alapján kijelenthetjük, hogy a vállalatvezetés során a működés stabilitása a legfontosabb tényező. A vállalat növekedését a kereskedelemben tartják a legfontosabbnak, az elért piaci pozíció megtartására, javítására történő törekvés Kelet- Magyarországon a legkiemelkedőbb.

© GfK 2012 | KKV Kutatás| június 22 B19 c: A három tényező közül melyik a legfontosabb? Bázis: teljes minta Vállalatvezetés A cégvezetők 64 százaléka szerint a három tényező közöl a vállalat működésének stabilitása a legfontosabb tényező. A CIB ügyfeleknél kiemelkedően fontosnak tartják a vezetők a vállalat növekedését, ugyanis 15 százalék említette, különösen igaz ez a kereskedelem szektorban tevékenykedő CIB ügyfelekre (25%).

© GfK 2012 | KKV Kutatás| június 23 Bázis: teljes minta / akik terveznek új terméket vagy szolgáltatást bevezetni Jövőbeni tervek A KKV-k leginkább a jelenlegi piacon szeretnék piaci részesedésüket növelni. Leginkább a mezőgazdaságban jellemző az a nézet, hogy nem készülnek sem termékbevezetésre, sem piacbővítésre. Az új piacok elérését a jelenlegi kínálattal az M Ft árbevételű cégek tervezik a legnagyobb arányban. A KKV-k legnagyobb arányban a hazai piacon tervezik bevezetni az új terméket, szolgáltatást. A külföldre való terjeszkedést leginkább az ipar szektorban tervezik.

© GfK 2012 | KKV Kutatás| június 24 B22 kérdés Van-e késés és ha igen akkor átlagosan milyen késéssel fizetnek vevő partnerei? Bázis: teljes minta Vevői késedelem Átlag 42 A KKV-knál az átlagos vevői késedelem 31 nap. A cégek 32 százalékának nem kell megküzdenie a vevői késedelemmel. A fizetési elmaradás az ipar és a szolgáltatás szektorokban a legnagyobb, a mezőgazdaságban a legkisebb. A CIB ügyfeleknek 30 napos vevői késedelemmel kell számolniuk. A vevői késedelemmel szembesülő vállalatok 19 százaléka érvényesíti partnere felé a késedelmi kamatot.

© GfK 2012 | KKV Kutatás| június 25 B24 kérdés Jelentős vevői késedelem esetén hogyan hidalja át az átmeneti likviditás zavart? Bázis: teljes minta Likviditási zavar áthidalása 42 A KKV-k likviditási zavar esetén leginkább a szállítói kifizetés halasztását és a forgóeszközhitelt választják. A cégek 48 százalékánál nem szokott likviditási probléma előfordulni. A folyószámlahitelt Kelet- Magyarországon, az ipar szektorban választják a leginkább.

© GfK 2012 | KKV Kutatás| június 26 B25 kérdés Mennyire fontos önnek a vevői fizetések beérkezésének kiszámíthatósága? Bázis: teljes minta Vevői fizetések Átlag 42 A vevői fizetések beérkezésének kiszámíthatósága a KKV-k 65 százalékának nagyon fontos. Az átlagértékek alapján a mezőgazdaságban kiemelt fontossággal bír. A vezetők 28 százaléka nyilatkozta azt, hogy beépíti az árképzésbe a vevői fizetési határidőkből fakadó finanszírozási költségeket. A budapesti cégeknél ez az arány 35 százalék.