Adótörvény változások Személyi jövedelemadó évi CXVII. törvény

Tartalom Adókulcs, adójóváírás Adóalap Családi kedvezmény Adóbevallás, adónyilatkozat Adóelőleg szabályok Egyes béren kivüli/béren kívülinek nem minősülő juttatások

Adókulcs, adójóváírás Minden jövedelemre 16% adókulcs vonatkozik – egységes adókulcs Adójóváírás – változásokkal, de marad -Jogosultsági hónaponként Ft -Jogosultsági határ: Ft -Csökkentett mértékben jár Ft-ig -Jogosultsági hónap -Magánszemély éves összes jövedelme az értékhatár számításánál

Adókulcs változás hatása az adókötelezettségre Havi munkabérAdófizetés / 2010Adófizetés/ Ft ( adójóváírás: ) ( adójóváírás: ) Ft ( adójóváírás nincs ) ( adójóváírás nincs )

Összevont adóalap Az összevont adóalapba beszámító jövedelmek -Önálló és nem önálló tevékenység jövedelme -Egyéb jövedelmek -Átalányadózás esetén az átalányban megállapított jövedelem Adóalap kiegészítés megmarad 2011-ben 2012-ben az adóalap kiegészítés a 2011-es 50%-a 2013-tól nem kell vele korrigálni az adóalapot

Ami már nincs az adóalapban Az adóterhet nem viselő járandóság fogalma megszűnt – adómentesként vannak meghatározva ( 1. számú melléklet ) nyugdíj, baleseti járadék, gyes, lakáscélú munkáltató támogatás, ösztöndíj, A külföldről származó, az adó alól Magyarországon mentesített, egyébként összevonandó jövedelem – adóalapba nem tartozó tételként nevesítve ( 7.§ )

Adómentesség Új adómentesség a munkáltató által a munkavállalóra, a társas vállalkozás által a személyesen közreműködő tagra kötött, visszavásárlási értékkel nem rendelkező kockázati betegségbiztosítás díja. Elemi kár, katasztrófa esetén adómentes a károsult által jogszabályban meghatározott feltételek szerint, vagy közadakozásból, vagy a munkáltatójától kapott segély, támogatás.

Adókedvezmények Őstermelői adókedvezmény – Ft, jövedelemkorlát nélkül Súlyos fogyatékos személyi kedvezménye – minimálbér 5%-áig Tandíj, felnőttképzési díj, lakáscélú hiteltörlesztés kedvezménye – évi adónál érvényesíthető utoljára Önkéntes pénztárak, NYESZ – 20% a tag által befizetett összeg után

Családi kedvezmény Adóalap kedvezményként érvényesíthető Összege az eltartottak számától függ Eltartott : a kedvezményezett eltartott az, akit a családi pótlék megállapításánál figyelembe vesznek Kedvezményezett eltartott: akire tekintettel családi pótlékot folyósítanak a magzat aki a családi pótlékra saját jogán jogosult a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély

Családi kedvezmény Összege: kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként 1 és 2 eltartott esetén Ft 3 és több eltartott esetén Ft Ki érvényesítheti? -A családi pótlékra jogosult szülő -A várandós nő -A családi pótlékra saját jogán jogosult személy -A rokkantsági járadékban részesülő magánszemély

Családi kedvezmény Házastársak között megosztható Érvényesítés feltétele az írásbeli nyilatkozat -a jogosultságról -megosztás esetén ennek tényéről -Eltartottak adóazonosítójáról -Megosztás esetén a másik fél adóazonosítójáról A családi kedvezményre vonatkozó szabályokat az is alkalmazhatja, aki bármely EGT állam jogszabálya alapján jogosult családi pótlékra

Adókulcs és családi kedvezmény hatása az adókötelezettségre Havi munkabérAdófizetés / 2010Adófizetés/ Ft ( Adóalap: Ft ) ( adójóváírás: ) ( adójóváírás: családi kedvezmény 2 gyermek után ) Ft ( Adóalap: Ft ) ( adójóváírás nincs ) ( adójóváírás nincs, családi kedvezmény 2 gyermek után )

Adóbevallási módok 2011-től Munkáltatói adómegállapítás – továbbra sem kötelező a munkáltató számára Adónyilatkozat Adóhatóság közreműködésével készített egyszerűsített bevallás Adóhatóság közreműködése nélkül elkészített bevallás

Adónyilatkozat Először a évi adókötelezettség teljesítésekor választható ( 2012-ben ) A választás feltételei: Kizárólag egy munkáltatótól szerzett jövedelmet ( és a levont és tényleges adójának különbözete kevesebb Ft-nál, nem kér adókiutalást stb ) Kizárólag kifizetőtől szerzett bevételt, mely kifizetésenként nem haladja meg a Ft- ot ( adót hiánytalanul levonták,nem érvényesít kedvezményt )

Adónyilatkozat Választható még: Az előző két feltétel elegye alapján -Egyrészt munkáltatótól szerzett jövedelmet, a levont és tényleges adó különbözete kevesebb mint Ft, -kifizetőtől szerzett bevétele kifizetésenként nem haladta meg a Ft-ot, és az adót hiánytalanul levonták A megállapítás alapján keletkező ( Ft alatti ) adókülönbözetet nem kell megfizetni, nem kell visszautalni A munkáltató, kifizető új kötelezettsége → a magánszemélyt tájékoztatni kell az adónyilatkozat feltételeiről

Adóelőleg megállapítása Pontosítás: -nem kell adóelőleget levonni a számlaadásra kötelezett magánszemélytől -A kifizető igazolásának tartalma bővül Adóelőleg alapja -27% adóalap kiegészítéssel bruttósítani kell -Költséghányadra vonatkozó választás -Őstermelő és egyéni vállalkozó adóelőleg-alapja

Adóelőleg nyilatkozat Egykulcsos adó, és adóterhet nem viselő járandóságok megszűnése – egyszerűsödik a nyilatkozat Kifizető tájékoztatási kötelezettsége a nyilatkozat lehetőségéről Nyilatkozat tartalma: -Levonható költségek, vagy költséghányad -Adójóváírás -Családi kedvezmény -Súlyos fogyatékosság Változik az adójóváírás figyelembevétele: az adóelőlegnél a magánszemély azt nyilatkozatban kéri, továbbá nyilatkozik arról is, hogy az adóévben a munkáltatón kívül mástól az összes jövedelmébe számító jövedelmet nem szerez, valamint ezen utóbbi nyilatkozat hiányában akkor, ha a munkáltató által az adóévben juttatott, halmozott kifizetések összege (adott kifizetést is figyelembe véve) nem haladja meg a jogosultsági határt.

Adóelőleg nyilatkozat, különbözeti bírság A téves nyilatkozat továbbra is szankciót eredményezhet Költség érvényesítésre vonatkozó nyilatkozat eltérés – költségkülönbözet 39%-a Jogalap nélkül nyilatkozik adójóváírásra, családi kedvezményre, egyéb kedvezményre – a befizetési különbözet 12%-a Nem kell alkalmazni, ha a költség eltérés 5% alatti / a befizetési különbözet Ft-ot nem haladja meg

Egyes juttatások adózásának szabályai A természetbeni juttatás kifejezést már nem találjuk az Szja törvényben – új elnevezést kapott A Törvény XIII. fejezetében új cím: Egyes juttatások adózásának szabályai A szabályozás három nagyobb témára bontható ↓ -A kifizetőt terhelő adó megállapítása – közös szabályok -Egyes béren kívüli juttatásnak nem minősülő juttatások -Egyes béren kívüli juttatásnak minősülő juttatások

Kifizetőt terhelő adó Az egyes béren kívüli és béren kívülinek nem minősülő jövedelmek adója a kifizetőt terheli A kifizetőt terhelő adó alapja a jövedelem 1,19- szorosa Az adó mértéke 16 % A juttatás hónapjának kötelezettségeként kell bevallani és megfizetni Reprezentáció és üzleti ajándék utáni adó – az elszámolt bevétel megállapítása hónapjának kötelezettséges ( egyéni vállalkozó – az adóév utolsó hónapjának kötelezettsége )

Egyes juttatások adózásának szabályai Béren kívülinek nem minősülő juttatás közterhei Adóalap: a juttatás értékének 1,19 –szerese 16 % szja 27% EHO Béren kívülinek minősülő juttatások közterhei Adóalap: a juttatás értékének 1,19- szerese 16 % szja EHO nincs

Béren kívülinek nem minősülő juttatások Közterhei: jövedelem 1,19-szerese alapján 16% adó és 27% EHO Tipusai – tételes felsorolás Hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkeztetés Ezen költségek viselése esetén a magánszemélynek juttatott jövedelem után továbbra is a kifizetőt terheli az adó Cégtelefon használata A tevékenység ellátása érdekében biztosított telefon szolgáltatás magáncélú használata címén meghatározott adóköteles jövedelem után a közterheket a kifizető fizeti meg – magáncélú kiadások tételes elkülönítése, vagy ha nem elkülöníthető, akkor a kiadás 20%-a adóköteles jövedelem

Béren kívülinek nem minősülő juttatások Reprezentáció adóköteles része Reprezentáció A juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti rendezvény, állami, egyházi ünnepek alkalmával nyújtott vendéglátás és a rendezvényhez kapcsolódó szolgáltatás Ha a juttatásra vonatkozó dokumentumok és körülmények alapján a rendeltetésszerű joggyakorlás sérelme akár közvetve is megállapítható, akkor az nem reprezentáció. Adóköteles rész nem TAO alanynál: amely több, mint az adóévre elszámolt éves összes bevétel 1%-a ( legfeljebb 25 millió Ft ) Az értékhatár fölötti juttatás után a közterheket a kifizető fizeti meg. Ha az egyes magánszemélyek által megszerzett jövedelem összege meghatározható, a magánszemély jövedelme – tipusa a juttatóval fennálló jogviszony alapján

Béren kívülinek nem minősülő juttatások Üzleti ajándék adóköteles része Üzleti ajándék A juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai tevékenység keretében adott, a minimálbér 25%-ának megfelelő egyedi értékű ajándék Adóköteles rész: nem TAO alanynál az üzleti ajándékok együttes értékéből az éves átlagos állomány és Ft szorzatát meghaladó juttatás Társadalmi szervezetek esetében az adóköteles juttatás megállapítása: reprezentáció és üzleti ajándék együttes értékéből a cél szerinti tevékenység érdekében elszámolt kiadás 10%-át meghaladóan, vagy az összes bevétel 10%-át meghaladóan

Béren kívülinek nem minősülő juttatások Reprezentációnak nem minősülő vendéglátás Azok a programok, rendezvények, amelyek nem reprezentációnak minősülnek – a kifizető nem képes megállapítani az egyes magánszemélyek által megszerzett jövedelmet Jogszabály alapján ingyenesen vagy kedvezményesen adott juttatás Reklámcélú, vagy egyéb juttatás A minimálbér 1%-át meg nem haladó egyedi értékű ajándék, melynek kapcsán a juttatásban részesülő magánszemély adatai a juttató számára nem ismertek ( és egyébként nem adómentes vagy nem üzleti ajándék ) Béren kívüli juttatások értékhatáron felüli része

Béren kívüli juttatások Közterhei Jövedelem 1,19-szerese után 16% adó, EHO nincs Tipusai – tételes felsorolás Üdülési csekk, kedvezményes üdültetés A minimálbér mértékéig adható ( a meghaladó rész béren kívülinek nem minősülő juttatásként adóköteles ) Akik kaphatják: munkavállaló, a személyesen közreműködő tag, ezek közeli hozzátartozói, szakképző iskolai tanuló, a munkáltató nyugdíjasa és annak közeli hozzátartozói, az elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozói, a szakszervezet tagja, nyugdíjas tagja, ezek közeli hozzátartozói Továbbra is adómentes a rászoruló magánszemélynek a Nemzeti Üdülési alapítvány pályázata alapján juttatott üdülési csekk

Béren kívüli juttatások Széchenyi Pihenő Kártya Fogalma: „ az arra jogosult intézmény által kibocsátott olyan fizetési eszköz, amellyel a munkavállalónak a munkáltató által utalt támogatás terhére – az arra felhatalmazott és a rendszerbe bevont szolgáltatóknál – szolgáltatások vásárolhatók” ( 71.§ (6) bekezdés f.) pont ) A kibocsátás és felhasználás részletes szabályait Kormányrendelet fogja szabályozni A munkáltató a munkavállalójának ( ideértve a személyesen közreműködő tagot is ) a kártyára utalt összeg után, de legfeljebb 300 EFt értékig béren kívüli juttatás címén fizeti meg a közterheket.

Béren kívüli juttatások Önkéntes nyugdíjpénztárba átutalt összeg A munkáltató hozzájárulás a minimálbér 50%-áig havonta Önkéntes egészségpénztárba átutalt összeg A munkáltató hozzájárulás a minimálbér 30%-áig havonta Iskolarendszerű képzés átvállalt költsége A minimálbér 2,5-szereséig adható, juttató a munkáltató ( vagy társas vállalkozás ) Internethasználat Ft havi értékben ( személyesen közreműködő tag is kaphatja ) Iskolakezdési támogatás Gyermekenként évente a minimálbér 30%-áig, tankönyv, taneszköz, ruházat ( utalvány is ), a tanév első napját megelőző és követő 60 napon belül

Béren kívüli juttatások Helyi bérlet A munkavállaló és a személyesen közreműködő tag részesíthető – akkor is adóköteles, ha a bérletet közvetlenül a munkavégzéshez biztosítják Étkezési csekk – hideg, meleg Havi 18 ezer Ft-os értékben adható, meleg és hideg étkeztetésre egyaránt. A juttatásra jogosultak: a munkavállaló, a személyesen közreműködő tag, a szakképző iskolai tanuló, a nyugdíjas munkavállaló

Egyéb, nem nevesített juttatások Jellegzetességei Nem a kifizető az adófizetésre kötelezett A magánszemély összevont adóalapjába tartozik A jövedelem jogcímét a felek közötti jogviszony alapján kell eldönteni Közterhei Adóalap a jövedelem 1,27-szerese, 16% adó, TB terhek a felek közötti jogviszony alapján alakulnak Tipusai – nincs felsorolás Magán-nyugdíjpénztári tagdíj kiegészítés, művelődési intézményi szolgáltatás, sporttevékenységhez nyújtott kedvezményes szolgáltatás

Egyéni vállalkozók 10%-os adókulcs második félévétől 500 M Ft adóalapig 10%, a meghaladó rész 19% → adóalap megosztás időarányosan ben már az adóév egészére alkalmazható ez a szabály Kivét kiegészítés Ha a vállalkozói kivét az adóévben nem érte el a tevékenységre jellemző keresetet, akkor kivét kiegészítés címén a vállalkozói osztalékalapot önálló tevékenységből származó jövedelemmé kell minősíteni ( társas vállalkozások személyesen közreműködő tagjai esetében az osztalékként kivett jövedelmet kell hasonlóan átminősíteni személyes közreműködői díj kiegészítés címén ) A szabály megszűnik – már évre sem kell alkalmazni

Egyéni vállalkozók Tevékenység szüneteltetők Az átalányadós egyéni vállalkozó a szünetelés időtartama alatt létesíthet munkaviszonyt – ezzel nem veszíti el az átalányadózásra való jogosultságát Költségelszámolási szabályok ( 11.sz melléklet ) 2010-re alkalmazhatóan változtak a szüneteltetők vonatkozásában. a tevékenység kezdő évében, illetve szüneteltetésének befejezését követően a tevékenység megkezdése előtt, illetőleg a tevékenység folytatása előtt – legfeljebb három évvel korábban beszerzett és utóbb a tevékenység végzése során felhasznált -anyag és árukészlethez kapcsolódó kiadás, -a tevékenység folyatatásához szükséges kiadás, -tárgyi eszköz esetén értékcsökkenési leírás

Egyéb változások Ingatlan bérbeadás Megszűnik az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem külön adózási lehetősége től a magánszemély az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelmei után – ha azt nem egyéni vállalkozóként végzi – minden esetben az összevont adóalapja részeként, önálló tevékenységből származó jövedelemként adózik. Változnak az értékcsökkenés elszámolásra vonatkozó szabályok. Ingatlanértékesítés Az illetékmentesen szerzett ingatlan átruházásából származó jövedelem meghatározásakor megszerzésre fordított összegként öröklésnél a hagyatéki leltárban feltüntetett érték, ajándékozásnál az átruházásból származó bevétel 75 százaléka számolható el.

Egyéb változások Osztalékjövedelem Megszűnik az EGT államban működő, elismert piacnak minősülő tőzsdére bevezetett értékpapír osztaléka utáni kedvezményezett, 10 százalékos adózás. Az osztalékjövedelem után minden esetben 16 százalékkal kell adózni. Árfolyamnyereség Illetékmentesen szerzett értékpapír átruházása esetén szerzési értékként öröklés esetén a hagyatéki leltárban, vagy a hagyatéki eljárás során feltüntetett értéket, ajándékozás esetén az értékpapír szerzésének igazolt szerzési értékét, vagy ennek hiányában nullát kell figyelembe venni.

Társadalombiztosítás

Járulék mértékek Járulékmérték változások –Magán-nyugdíjpénztári tagdíj között: 0% –Nyugdíjjárulék pénztártagoknál is 9,5%, től 10% –Nem biztosítottak járuléka: egészségügyi szolgáltatási járulék 4950 forint helyett től 5100 forint havonta

Magánnyugíj-pénztári befizetések Biztosított mezőgazdasági őstermelő: a IV.negyedévi bevallási és befizetési kötelezettségénél már a megváltozott szabályokat alkalmazza ( 0% tagdíj, 9,5% nyugdíjjárulék Több évet érintő visszamenőleges kifizetések – rendező elv, hogy a kifizetés mikor vált volna esedékessé ha az november 1-jét megelőző esedékességű időpontban lett volna, akkor tagdíj és nyugdíjjárulék Munkaviszony megszűntetésekor, munkavégzés alóli mentesítés mellett a felmentési időre járó kifizetés is megtörténik az utolsó munkanapon – az utolsó munkanapon hatályos szabályok szerint kell megállapítani ( november 1. előtti vagy utáni )

Új járulékfizetési alsó határ a főállású egyéni és társas vállalkozóknál –Megszűnik 2011-től a tevékenységre jellemző kereset utáni járulékfizetés szabálya. –Garantált („szakmunkás”) bérminimum a minimális járulékalap, ha a vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú végzettséget igényel; ha nem akkor a „normál” minimálbér a minimális járulékalap. /Mindkét esetben a tárgyhónap első napján érvényes összeg az irányadó./

Speciális járulékfizetési szabályok külföldi munkáltató magyar biztosítottja esetén A járulékkötelezettség teljesítésére kötelezett: –Belföldi fióktelep, vagy fióktelep hiányában a pénzügyi képviselő (mint képviselő). –Az előzőek hiányában a vállalkozás közvetlenül saját maga vallja be és fizeti meg a járulékokat (előzetesen a külföldi vállalkozás köteles kérni, hogy az adóhatóság foglalkoztatóként vegye nyilvántartásba). –Ha a nyilvántartásba vétel iránti kérelmet a külföldi vállalkozás elmulasztja, akkor a járulékkötelezettség alanya a magyar biztosított munkavállaló.

Egészségügyi hozzájárulás Kivét kiegészítés és díjkiegészítés utáni ehó szabályok hatályukat vesztik. Szja tv. változásai miatt változik az ehó alapba tartozó jövedelmek köre: –Szja. tv § szerinti jövedelmek után 27% ehót kell a kifizetőnek fizetni (nem tb-járulékot). –Szja. tv. 71. §-a szerinti béren kívüli juttatások eho- mentesek (és tb-mentesek is). –Tőzsdei osztalék után nincs a magánszemélynek 14%-os eho fizetési kötelezettsége.

Rehabilitációs hozzájárulás Az egységes jogalkalmazás elősegítése érdekében az Flt. kiegészül az alábbi szabályokkal: –Meghatározásra kerül, hogy kik minősülnek megváltozott munkaképességű munkavállalóknak a rehab. hozzájárulás szempontjából. –Annak rögzítése, hogy a megváltozott munkaképességet milyen igazolás, határozat stb. bizonyítja.

Adózás rendjéről szóló törvény

A gyakorlatot segítő változások Képviseleti szabályok –Képviselet a miniszter hatáskörébe tartozó eljárásokban az Art. szerint. –Képviselői mentesülés szélesítése minden bejelentett kötelezettségre. Egyéni vállalkozó tevékenységének szüneteltetése –Adókötelezettségek teljesítése a szüneteléssel nem érintett tevékenységek esetén.

Bevallási szabályok I. A havi adó- és járulékbevallás –A részmunkaidős foglalkoztatással összefüggő kedvezményes társadalombiztosítási járulék bevallása. Adónyilatkozat –Első alkalommal a évi adókötelezettségről –A munkáltató tájékoztatási kötelezettsége –Minimális adattartalom: Személyes adatok, adóköteles jövedelem, adó, levont adóelőleg.

Bevallási szabályok II. Bevallási késedelem bejelentése –A magánszemély bejelentést tehet, ha a bevallási határidőig nem állnak rendelkezésére a bevalláshoz szükséges iratok. –A bevallás benyújtása igazolási kérelemmel történik. –Az adóhatóság mulasztási bírságot a bevallás éve szeptember 20-ig nem szab ki. Önellenőrzés –önellenőrzést csak az adóellenőrzésről szóló értesítés kézbesítését megelőző napig lehet benyújtani.

Bejelentési szabályok I. Biztosítotti bejelentés –Az egyszerűsített foglalkoztatás feltételeinek megsértése esetén. –A jogsértés feltárásától számított nyolc napon belül. –Kivéve, ha az egyszerűsített foglalkoztatott a munkát nem vette fel és jövedelem kifizetésére sem került sor. Előtársaság bejelentési kötelezettsége –Egyszerűsített foglalkoztatás esetén először adószám nélkül.

Bejelentési szabályok II. Értesítés törzsadatokról –Csak az ügyfélkapu létesítésére nem kötelezett adózókat kell értesíteni a nyilvántartásba vett adatokról. Az áfa-nyilatkozat –Nyilatkozni kell az áfa törvény általános szabályai szerinti adózás választásáról. Végelszámolással kapcsolatos bejelentési kötelezettség –Csak a cégbejegyzésre nem kötelezett adózóknak.

Adófizetés, elszámolás Az egészségügyi hozzájárulás is az szja bevallásban igényelhető vissza (a gyakorlat rögzítése). A pénzforgalmi számla megnyitására kötelezett adózó készpénz-átutalási megbízás útján nem fizethet. A túlfizetés akkor téríthető vissza, ha az adózó a bevallási kötelezettségeinek is eleget tett.

Adatszolgáltatási szabályok I. Ügyészi jóváhagyás –A nyomozóhatóság ügyészi jóváhagyás nélkül is megkeresheti az adóhatóságot. Térítésmentes adatkérés –Közhiteles nyilvántartások adatait az adóhatóság ingyenesen szerezheti be. Jegyző adatszolgáltatása –Az önkormányzat jegyzője adatot szolgáltat az elhunyt magánszemély hozzátartozóinak adatairól.

Adatszolgáltatási szabályok II. Adatszolgáltatás a Bevándorlási Hivatalnak –Megkeresésre, ellátás vagy támogatás megállapítása, a jogviszonyok jogszerűségének ellenőrzése céljából. Adatszolgáltatás nyugdíjbiztosítási szervnek –Hivatalból, a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó által bevallott nyugdíjjárulék alapjáról és összegéről. Adatátadás támogatást folyósító szerveknek –Megkeresésre, a költségvetésből vagy Uniós forrásból finanszírozott támogatások jogszerű megállapításához szükséges adatokról.

Mulasztási bírság Beszámolóhoz kapcsolódó szankció –Mulasztási bírsággal sújtható az adózó, ha beszámolója nem felel meg a számviteli törvény előírásainak. Igazolatlan eredetű áru –A bírság mértéke az áru forgalmi értékének 40%-áig terjedhet. Bírságolható személyek körének szűkítése –Nem bírságolható az a személy, illetve annak a közvetlen vezetője, akinek munkaköri kötelezettsége a biztosítottak bejelentése. –Számla, nyugta-kibocsátási kötelezettség elmulasztásáért az adózó alkalmazottja, képviselője, az értékesítésben közreműködő magánszemély továbbra is bírságolható.

Egyszerűsített vállalkozói adó Tevékenységet szüneteltető, gyes-ben vagy gyed-ben részesülő egyéni vállalkozókra nem vonatkoznak az alábbi korlátozások -Folyamatos tevékenység végzés -Bevétel elérése -Bankszámla nyitási kötelezettség Osztalékadót kiváltó adó 16%

Köszönöm a figyelmet!

Békés, boldog Karácsonyt kívánok!