F ELSŐOKTATÁS, EGYETEMI TANULMÁNYOK ÉS A NEMZETI - FELEKEZETI KISEBBSÉGEK A DUALIZMUS KORÁBAN D R. P ATYI G ÁBOR „KEZEK – Észak-Magyarország felsőoktatási intézményeinek együttműködése” TÁMOP C-12/1/KONV Képzők Képzése Konferenciája Hazai és Nemzetközi Jógyakorlatok Kisebbségi közösségek értékteremtő tevékenysége a múltban és jelenben c. konferencia Eger, november 27.

A Z ELŐADÁS VÁZLATA Az Osztrák-Magyar Monarchia népei Felsőoktatás Magyarországon a dualizmus korában A nemzetiségi ügyek és a felsőoktatás törvényi szabályzása A nemzetiségi törvény előírásainak teljesülése Nyelvi-felekezeti kisebbségek a hazai felsőoktatásban és a külföldi egyetemjárásban Nemzetiségi hallgatók mozgalmai

A Z O SZTRÁK -M AGYAR M ONARCHIA NÉPEI A kiegyezéssel létrejött államalakulat az Osztrák-Magyar Monarchia legfeltűnőbb sajátossága - összevetve más nagy európai államokkal (Franciaország, Németország, Olaszország) - a népességének nyelvi-felekezeti sokszínűsége volt. A dualista korszak kezdetén (1867): kb. 35 millió lakos A dualista korszak végén (1918): kb. 50 millió lakos Az etnikai, nyelvi és felekezeti sokszínűség egyaránt jellemzi a birodalom mindkét térfelét (a századfordulón Ausztriában – Galícia nélkül – az osztrák-németek lakosságon belüli aránya 48,8%) Mindkét birodalomrészben egy – egy jelentősebb tartományi autonómiával rendelkező országrész volt (Horvátország és Galícia)

M AGYARORSZÁG LAKOSSÁGÁNAK ANYANYELVI – FELEKEZETI TAGOZÓDÁSA A SZÁZADFORDULÓN (H ORVÁTORSZÁG NÉLKÜL ) Anyanyelv (1900) Felekezet (1910) Magyar – 51,4% Római kat. – 52,1% Román - 16,6% Ortodox - 14,3% Szlovák - 11,8% Református - 12,6% Német - 11,8% Görög kat. – 9,7% Szerb - 2,6 % Evangélikus – 6,4% Rutén - 2,5% Izraelita – 4,5 % Horvát 1,1% Unitárius – 0,3% A dualizmus időszakában a magyar ajkúak aránya jelentősen nőtt ( között 46,7%-ról 54,5%-ra) A felekezeti arányokban jelentősebb eltolódás nem volt

F ELSŐOKTATÁS A DUALIZMUS KORÁBAN HAZÁNKBAN Már 1848-ban lázas tervezőmunka - 17 beadvány, tervezet a minisztériumhoz - Köztük: Román tannyelvű egyetem terve Erdélyben - „A magyar egyetem alapszabályai” között is számos korszerűsítő intézkedés (Pld. Leo Thun-Hohenstein -féle egyetemi reform 1850-től) Mégis 1867 után nyílt meg az út egy nemzeti jellegű és korszerű hazai felsőoktatás kiépítése előtt

A HAZAI FELSŐOKTATÁS INTÉZMÉNYRENDSZERE BAN 67 felsőoktatási intézmény: - 2 tudományegyetem - 1 műszaki egyetem - Bányászati és Erdészeti Akadémia (Selmecbánya) - Állatorvosi Főiskola (Budapest) - 1 Gazdasági Akadémia, 4 Gazdasági tanintézet - 3 állami (Pozsony, Kassa, Nagyvárad) és 7 felekezeti (Eger, Pécs, Eperjes, Sárospatak, Debrecen, Máramarossziget, Kecskemét) jogakadémia - 46 hittudományi tanintézet + felsőfokú szakiskolai jellegű intézmények (művészeti és kereskedelmi akadémiák, polgári iskolai tanító-és tanítónő képzők)

F ELSŐOKTATÁSI TÖRVÉNY ( TERVEZET ) EK ÉS A NYELVI - FELEKEZETI KISEBBSÉGEK - Az egyetem állami tanintézmény, felekezeti előnyöknek helye nincs - 3 hittudományi kar létesítése - A fegyelmi szabályok között tiltva a hallgatók vallásának és nemzetiségének gúnyolása, s bármiféle effajta megkülönböztetés „A magyar egyetem alapszabályai „ (1848) Eötvös József

F ELSŐOKTATÁSI TÖRVÉNY ( TERVEZET ) EK ÉS A NYELVI - FELEKEZETI KISEBBSÉGEK Eötvös, Trefort és más miniszterek is megkísérelték a felsőoktatás ügyét átfogó módon törvénnyel szabályozni – sikertelenül Trefort törvényjavaslata (1873): „A főtanodai oktatásról” - cél a felekezeti befolyás visszaszorítása - a hittudományi kar nem része az egyetemnek Dualizmus koraTrefort Ágoston

A NEMZETISÉGI TÖRVÉNY (1868. ÉVI XLIV. TC.) Előzmény (a képviselőházi vitában „kisebbségi javaslat”): „Törvényjavaslat az országos nemzetiségeknek és nyelveknek Magyarországban leendő szabályozására” (1867) - 1.§. „… a magyarok, a románok, szerbek, szlovákok, oroszok és németek egyenjogú országos nemzetnek ismertetnek el.” - az egyetemen az országos nemzeteknek legyenek nyelvi- és irodalmi tanszékei - az egyetemen és az állami jogakadémiákon a hazai törvényeket nemzetiségi nyelveken is adják elő - A fentebbi nyelveken más „szakokon” is engedélyezzék docentúrák létesítését (magántanárok működését) és a vizsgák letételét - az állami közép és felső iskolák nyelve attól függjön, hogy az adott régióban mely nyelvet beszélik a legtöbben

A NEMZETISÉGI TÖRVÉNY (1868. ÉVI XLIV. TC.) Nem tartalmazza a hazánkban élő nemzetek egyenjogúságának deklarálását Megfogalmazódik viszont az „egy magyar politikai nemzet” elve A magyar nyelvet az állam hivatalos nyelvévé nyilvánítja Szabályozza az anyanyelv használatának lehetőségét a jogszolgáltatás, közigazgatás és a kultúra (egyházi –iskolai élet) terén 17.§. A miniszternek (államnak) gondoskodni kell arról, „…, hogy a hon bármely nemzetiségű nagyobb tömegekben együtt élő polgárai az általok lakott vidék közelében anyanyelvökön képezhessék magokat egészen addig, hol a magasabb akadémiai képezés kezdődik”

A NEMZETISÉGI TÖRVÉNY (1868. ÉVI XLIV. TC.) 18. §. Az állami „közép-és felső tanodákban”, melyek olyan régiókban vannak ahol több nyelvet beszélnek, mindegyik nyelv számára nyelvi- irodalmi tanszéket kell létesíteni. 19. §. „Az országos egyetemben az előadási nyelv a magyar, azonban az országban divatozó nyelvek és azok irodalmai számára, amennyiben még nem állíttattak, tanszékek állíttatnak” 26. §. Ahogy eddig, úgy ezután is magánszemélyek, közösségnek joga van alsó, közép és felső tanodát állítani, s annak tannyelvét meghatározni

A L AJTÁN TÚL ? 1867 decemberi „alaptörvények” 19. cikkelye: - „Az állam összes néptörzsei egyenlő jogúak” - Az országban használt összes nyelvek egyenjogúságát az iskola, a hivatal és a közélet terén az állam elismeri” - Azokban a tartományokban, amelyekben több néptörzs lakik, a nyilvános oktatási intézményeket úgy kell berendezni, hogy mindegyik néptörzs a képzést a maga nyelvén kapja meg, anélkül, hogy egy második országos nyelv megtanulására kényszeríttetnék” A

A L AJTÁN TÚL ? Összefoglalva: az ausztriai alaptörvény szellemisége messze túltesz a magyar nemzetiségi törvényen. - semmiféle különbséget nem ismer el népek és nyelvek között - a 19. cikkely szerint Ausztria minden polgára jogosult arra, hogy a főiskolákon – egyetemeken is az anyanyelvén tanuljon A dualizmus fél évszázad alatt az ausztriai felsőoktatást éppen azon törekvések jellemzik, melyek az alaptörvény szellemét igyekeznek a valóságba átültetni

M EGVALÓSULTAK - E A TÖRVÉNY SZABTA SZERÉNY KERETEK ? 19. § - nyelvi-irodalmi tanszékek az egyetem(ek)en: Pesti egyetem - Román nyelv és irodalom (1862) - Szláv nyelv és irodalom (1865) - Horvát nyelv és irodalom (1895-től) - Ruthén nyelv és irodalom (1919-től!!!) A szerb nyelv és irodalom tanszék alapítása meghiúsult ben Szlovák nyelv és irodalom tanszék alapítása fel sem merült Kolozsvári egyetem - Román nyelv és irodalom tanszék (1886)

M EGVALÓSULTAK - E A TÖRVÉNY SZABTA SZERÉNY KERETEK ? 26. §. Felső tanodák állításának és a tannyelv meghatározásának szabadsága : - Mint láttuk: 1900-ban felekezeti jogakadémiák és 46!!! hittudományi akadémia/szeminárium működik az országban, ezek egy részében részben vagy egészben nemzetiségi nyelveken folyt az oktatás. - A század fordulóján a nemzetiségek Magyarországon teológián és jogon kívül anyanyelvükön nem részesülhettek felsőfokú képzésben.

A L AJTÁN TÚL ? Az egész dualista korszak, de különösen az közötti időszak alaptendenciája, hogy a nemzetiségek saját tannyelvű felsőoktatási intézmények alapítására törekedtek. - Lengyelek: tanévtől a krakkói egyetemen lengyel tannyelv - Csehek: tanévtől Prágában 2 egyetem (egy német és egy cseh nyelvű), Brünn cseh nyelvű műszaki főiskola, de cél még egy cseh nyelvű egyetem - Szlovének: már 1849-ben követelik szlovén nyelvű egyetem felállítását Ljubljanában, 1901-től ismét - Olaszok innsbrucki jogi karon olaszul tanulhatnak, cél: olasz nyelvű fakultás

Ú J EGYETEMEK LÉTESÍTÉSE Ausztria: Czernowitz (1875) - Német tannyelvű egyetem - Szláv, rutén és román nyelvi és irodalmi tanszékekkel igyekeznek kielégíteni az ott élő nemzetiségek igényeit Magyarország: Kolozsvár (1872) Pozsony és Debrecen (1912) - Ez a két város vállalta a legnagyobb anyagi terhet - Mindkettő nemzetiségek lakta vidéken vagy közelében: alkalmasak a magyar kultúra körükben való terjesztésére!!! - - Debrecen esetében felekezeti szempontok is: református egyetem szemben a katolikus Budapesttel

M AGYARORSZÁGI HALLGATÓK FELEKEZETI MEGOSZLÁSA TanévRóm. kat. Görög kat. OrtodoxEvang.Reform.Unit.Izr (22,4 %) (24,8 %) (24,9 %)

M AGYARORSZÁGI HALLGATÓK ANYANYELV SZERINTI MEGOSZLÁSA Tanév MagyarNémetSzlovákRománRuténHorvátSzerbEgyébÖssz. Nem magyar (17,9 %) (17,1 %) (14,7 %)

A BUDAPESTI EGYETEM HALLGATÓINAK MEGOSZLÁSA ANYANYELV SZERINT TanévMagyarNémetSzlovákRománRuténHorvátSzerbEgyébÖssz. Nem magyar (10,9 %) (13,4 %) (10,4 %)

K OLOZSVÁRI EGYETEM HALLGATÓINAK ANYANYELVI MEGOSZLÁSA TanévMagyarNémetSzlovákRománRuténHorvátSzerbEgyébÖssz. Nem magyar (18,4 %) (20 %) (8,7 %)

A BÉCSI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN TANULÓ MAGYARORSZÁGI HALLGATÓK ANYANYELVI MEGOSZLÁSA ( ) AnyanyelvArány Magyar50,8 % Német37 % Román5 % Szerb3,4 % Szlovák1,1 % Egyéb2,7 %

Köszönöm a figyelmet!