2. el ő adás Tanári szerep, hatalom és tekintély problémái

Státus - szerep Státus egy pozíció, melyet betöltünk a társadalomban. A társas együttélés során betöltött helyünk. Szerep A társadalomban elfoglalt helyzet (státus) által megkövetelt és kulturálisan el ő írt viselkedés. Pl. orvos – beteg: kiszámítható a viselkedés.

A szerep fogalma Vannak szerepek, melyek kultúrafügg ő ek. Pl. anyaszerep minden kultúrában van, sámán szerep nem mindegyikben. Átható szerepek (pervazív szerep): minden szituációban elkísérik a személyt és átszínezik más szerepben gyakorolt viselkedését. Pl. n ő, gyerek

Szerepeink…egészítsük ki.

Reni kereszt anya Baratn o munka s DiákgyerekUnokaLany szomsz ed PadtarsKeresztlanygazdi

Sajátosságai A szerepviselkedés megjelenik, amikor adott szituációba kerül az egyén. (személyiségvonássá is merevedhet) – Pl. a tanár otthon is értékeli a gyermekét. (veszélyes lehet, a tanár elveszítheti egyediségét, a valódi átélés képességét, mely elidegenedéshez vezet.) A szerephez elvárások tartoznak: – Kemény: pl. a tanárnak értékelnie kell a diákokat. – Puhább: pl. nincs el ő írva, hogy pontosan hogyan kell értékelnie.

Szerepmegvalósítás módja Szerepazonosulás: a személy teljes mértékben azonosulni tud a felvállalt szereppel. Szereptávolítás: a személy nem kíván megfelelni bizonyos el ő írásoknak, mert nem érzi a személyiségéhez ill ő nek (pl. nem visel köpenyt stb.)

Szerepkonfliktusok Konfliktus az ember különböz ő szerepei között. (pl. anya, tanár; gyereknél: igaz barát, a tanár segít ő je) Adott szerepen belüli ellentétes elvárások okozta konfliktusok (pl. tantervi el ő írások – a gyermekre figyel ő oktatás) Nem megfelel ő szerepilleszkedésb ő l származó konfliktusok. – Szerep-én konfliktus (Nem tudunk megfelelni a szerep által el ő írt elvárásoknak. pl. szül ő választ pályát gyermekének) – Státusinkongruencián alapuló konfliktus (valaki rangon aluli szerepbe kényszerül, nem kapja meg a státusának kijáró elismerést).

Szereptanulás folyamata Szocializáció – különböz ő szerepekkel való megismerkedés, a hozzájuk tartozó elvárások tisztázása, megtanulása. A tanulás formái: – modellkövetés – utánzás, – azonosulás. A szerepelsajátítás módja: – Gyermekeknél: szerepjáték, „mintha” helyzet. – Feln ő tteknél: a kivívott szerepbe bele kell tanulni. Befolyásolják az el ő zetes szerepeink.

Tanári/tanítói szerep megtanulása Pozitív tanári példaképek jelent ő sek. A szerepelsajátítás szakaszai: 1. Képzés el ő tti élmények. (tanulóként…) 2. Képzés (elmélet és pedagógiai gyakorlat) 3. Munkába állás utáni els ő id ő szak. A képzés során a rejtett tanterv hatása is er ő s (sokszor er ő sebb, mint a direkt oktatás).

A tanári/tanítói szerep A szerepelvárások társadalmanként változtak. Quintilianus: a tanító önfegyelemre képes, atyai szigorral gyámolító szül ő helyettes. Comenius: a tanár jámbor, szorgalmas, becsületes férfi, aki példájával ösztönzi a növendéket helyes viselkedésre, irántuk atyai érzéseket táplál. ‘70-es évek: korrekt, szolgálatkész, igazságos, figyelmes, barátságos. Iskolatípusonként is változnak a szerepelvárások.

Trencsényi László szerint a tanári szerepkör 3 szerepet foglal magába: 1. Nevel ő 2. Szaktanár 3. Tisztvisel ő, hivatalnok.

Tanári szerepelvárások dimenziói Személyiségvonások dimenziója. Intellektuális viselkedés dimenziója (tárgyi tudás, kommunikáció) Tanítási módszer és készségek dimenziója. Érdekesség: - Legkevésbé értékelt a kiszámíthatatlan viselkedés és érzelmi reakció.

Hatalom és tekintély Tekintély: ellentmondásosan értelmezett fogalom a pedagógiában. Farell (1995): Személyes tekintély Jólinformáltság, szaktudás, Felkészültség. Kapcsolatban jelentkez ő tekintély – a gyerekekkel szemben elfoglalt pozícióból származik.

Tekintély (Gordon) Kiérdemelt vagy feltételezett tekintély: a másoknak tulajdonított szakértelmen alapul Hatalmon alapuló tekintély – eszközei: Meger ő sítés: jutalmazás, büntetés A tanártól való függés az életkor el ő rehaladtával egyre csökken,ezért a hatalmon alapuló tekintély veszít az erejéb ő l. A tekintély alapja a kölcsönös tiszteleten alapul.

Hatalomgyakorlás lehetőségei 1. Vezetés, vezetési stílusok 2. Fegyelmezés 3. Ellen ő rzés, értékelés

Vezetés, vezetési stílusok Csoportmunka: Milyen személyiségvonásokkal, tulajdonságokkal rendelkezik a jó vezet ő ?

A vezető legfontosabb tulajdonságai (Baron, Byrne 1994) Hajtóer ő, drive – magas ambíció, kitartás, az akadályoktól nem hátrál meg. Ő szinteség, becsületesség – megbízható, hiteles. Vezet ő i motiváció Személyes hatalmi motiváció Társas hatalmi motiváció Önbizalom Kognitív képesség – intelligencia. Szakértelem – átlássa a szervezet szakmai irányítását. Kreativitás – problémamegoldás képessége. Rugalmasság – nyitottan hozzáállni a problémákhoz.

Vezető-faktorok A csoport céljainak elérését szolgáló képességek Kapcsolattartási, kommunikációs képességek motiváció

Csoportfunkció – vezető kapcsolata A csoportfunkció, az adott helyzet határozza meg, milyen csoportvezet ő re van szüksége egy szervezetnek. Két alapvet ő csoportfunkció: Csoportcél elérése Csoport fennmaradása.

Vezető – feladat – csoport. A vezet ő hatékonyságát három tényez ő határozza meg: 1. A vezet ő és a tagok kapcsolata 2. A feladat strukturáltságának mértéke 3. A vezet ő pozíciójából fakadó hatalma. A fentiek függvényében különböz ő helyzetekben más-más vezetési stílus lesz hatékony.

Vezetési stílus – a csoport teljesítménye, a vezető elfogadása Kiegészítés az el ő z ő ekben tárgyaltakhoz: Az autokratikus stílus esetében megn ő a gyermekek agresszivitása, illetve visszafojtott feszültsége. A demokratikus nevelési stílus kedvez leginkább a csoport összetartó erejének, az egymásra való odafigyelésnek. A laissez faire stílus esetében a gyermekek nem elégedettek sem a légkörrel, sem a vezet ő vel, feladatteljesítésük pedig mind mennyiségi, mind min ő ségi szempontból alacsony.

A fegyelmezés A fegyelmezés a tanítási id ő mintegy felét teszi ki, komoly gondot okozva a pedagógusoknak. Része a pedagógus vezet ő szerepkörének. A fegyelmezés és a társas közeg kölcsönösen befolyásolják egymást.

Szabályalkotás szabályai Az évkezdéskor kijelentett szabályok, a tanulásszervezés során megfogalmazott szabályok segítenek a gyerekeknek a tájékozódásban, s a fegyelmezésben is.

Szabályalkotás szempontjai Ne legyen túl sok! Vonjuk be a gyermekeket is a folyamatba! Legyenek rugalmasak, változtathatóak! Ténylegesen segítsék az optimális tanulási környezet kialakítását! Legyenek egyértelm ű ek! Inkább állító, mint tagadó formájúak! Legyenek ellen ő rizhet ő ek és betarthatóak! Legyenek szembeötl ő ek!

Az órai munka hatékony szervezése A fegyelem kulcsa a csoport m ű ködésének vezénylése. Feltételei: Éber jelenlét – megel ő zni a bajt. Figyelemmegosztás. Egyenletes óratempó. Az órakezdés pontos tervezése. Ne nyújtsuk el a magyarázatot! Az átmenetek pontos irányítása. Az óra vége – legyen befejezett, ne fussunk ki az id ő b ő l. Gördülékenység – az óra lendületének biztosítása. Figyelemfelhívó, figyelmeztet ő jelzések használata (jelek, szóbeli jelzések).

Ellenőrzés, értékelés, osztályozás ElőnyökHátrányok Fokozza a teljesítményt Folyamatos tanulást biztosít Visszajelzés a tanulónak. Visszajelzés a tanárnak. Az ismétlést szolgálja. Siker esetén növeli az önértékelést. Informálja a szülőket. Szorongást okoz. Fokozza a rivalizálást. Nem reális Konfliktusforrás tanár és diák között Időigényes Kudarc esetén csökkenti az önértékelést Csökkenti a kreativitást.

Osztályzat és tanár-diák viszony A tanár-diák viszony megítélése függ a diák osztályzatától az illet ő tantárgynál. Az életkor növekedésével romlik a viszony, de a tanulmányi teljesítmény is. A tanár-diák viszony befolyásolja az értékelés hatékonyságát. Sajnos: az osztálytermekben több a negatív visszajelzések száma, mely rontja a tanár-diák viszonyt.