MAGYAR SZABVÁNYÜGYI TESTÜLET 2004

Mi a szabvány Olyan dokumentum, amely: 1. Általános és ismételten alkalmazható megoldásokat, irányelveket, szabályokat tartalmaz tevékenységekre vagy azok eredményére azzal a céllal, hogy a rendező hatás az adott feltételek között a legkedvezőbb legyen; 2. Elismert szervezet fogadta el; 3. A fő érdekkörök önkéntes részvételével közmegegyezéssel dolgozták ki; 4. A tudomány, a technika és a gyakorlat kiforrott eredményein alapul; 5. Célja, hogy a legkedvezőbb módon szolgálja a közérdeket; 6. A kidolgozásának valamennyi fázisában egészen a jóváhagyásig nyilvánosan hozzáférhető.

Nemzetközi szinten: ISO, IEC, ITU-T Európai szinten: CEN, CENELEC, ETSI Nemzeti szinten: MSZT, DIN, AFNOR, BSI Szakmai, iparági, vállalati szinten Szabványügyi szervezetek

A szabványok fajtái alapszabvány terminológiai szabvány vizsgálati szabvány termékszabvány módszertani szabvány szolgáltatási szabvány interfész szabvány

Valamennyi érdekelt részvételével folyó konszenzuson alapuló önkéntes tevékenység. Nemzetközi, európai, nemzeti szinten hivatalosan elismert független szervezetek irányításával végzik. Az európai jogalkotás növekvő mértékben használja a jogharmonizáció eszközeként. Hivatkozási alapot teremt a technikai harmonizációhoz, az információtechnológia fejlesztéséhez és a közbeszerzésekhez. Segíti az európai érdekek érvényesítését, különösen a környezet, a biztonság, az egészség, a fogyasztóvédelem és a versenyképesség javítása területén. Szabványosítás

AZ EURÓPAI IRÁNYELVEK (DIREKTÍVÁK) KORLÁTOZOTT SZÁMÚ, LÉNYEGES ÉS ALAPVETŐ KÖVETELMÉNYEKET HATÁROZNAK MEG  SZÉLESKÖRŰEN HATÓ TÉMAKÖRÖKBEN (BIZTONSÁG, EGÉSZSÉG- VAGY KÖRNYEZETVÉDELEM),  NAGY TERMÉKCSALÁDOK RÉSZÉRE,  HORIZONTÁLISAN HATÓ KOCKÁZATOKRA. (85/c 136/01 Tanácsi Határozat a technikai harmonizációval és a szabványokkal kapcsolatos új megközelítésről május 7., OJ, c267, VI. 04.) ÚJ MEGKÖZELÍTÉS

AZ ÖNKÉNTES SZABVÁNYOK EGY MEGFELELŐ, LEHETSÉGES, DE NEM KÖTELEZŐ MŰSZAKI MEGOLDÁST KÍNÁLNAK. (85/c 136/01 Tanácsi Határozat a technikai harmonizációval és a szabványokkal kapcsolatos új megközelítésről május 7., OJ, C267, VI. 04.) ÚJ MEGKÖZELÍTÉS

A CEN/CENELEC nemzeti tagszervezetei kötelesek az általuk, illetve a szakértőik által az európai szabványok kidolgozása során keletkező, szerzői jogi védelemben részesülő hozzájárulásaikon fennálló felhasználási jogaikat a CEN/CENELEC-re ingyenesen átruházni/engedélyezni; A CEN/CENELEC kizárólagos hasznosítási jogot enged tagszervezetei számára; A tagszervezetek a saját nemzeti területükön belül jogosultak a CEN/CENELEC kiadványok terjesztésére, adaptálására, fordítására, kölcsönbe vagy haszonkölcsönbe adására, a közönség számára való közvetítésére, bármilyen formában, akár egészben, akár részben, mindezek tekintetében mások részére felhasználási jog adására, és a kiadványok bármilyen más módon történő hasznosítására. Szerzői és felhasználói jogok a CEN/CENELEC-ben

A hozzájárulás megadása ne veszélyeztesse a szabványok eladását, segítse elő azok használatát, eredményezzen többletbevételt. A felhasználási díjak számítása a vonatkozó szabványok papíralapú változatának eladási árán. A megjelentetés nem engedélyezhető az ISO szabvány publikálása utáni első 6 hónapon belül. Engedély nem adható több mint 10 ISO szabvány egyidejű megjelentetésére. A megjelentetett ISO szabványok teljes oldalszáma, nem lépheti túl a kiadvány 25 %-át. ISO/GEN 19:1999. Irányelvek az ISO szabványok hasznosítási jogának átadásához harmadik fél részére

A kérelem típusa százalékban A szabványok oldalszáma A szabványok kategória szerinti ára A tervezett példányszám Felhasználási díj összege Oktatási anyag 3% Cégeknek belső használatra 5% Kereskedelmi tevékenység 10% A díj kiszámításának alapját képező paraméterek

Nem tartoznak e törvény védelme alá a jogszabályok, az állami irányítás egyéb jogi eszközei, a bírósági vagy hatósági határozatok, a hatósági vagy más hivatalos közlemények és az ügyiratok, valamint a jogszabállyal kötelezővé tett szabványok és más hasonló rendelkezések évi LXXVI. törvény 1. § (4) bek. Szabványokra hivatkozás a hazai szerzői jogi törvényben

A nemzeti szabvány alkalmazása az egyes időszakokban 19/1976. (VI. 12.) MT rendelet (kötelező) 78/1998. (XI. 16.) MT rendelet (kötelező) 42/1994. (III. 25.) Korm. rendelet (önkéntes, de lehet kötelező) évi XXVIII. Törvény alapszövege (önkéntes, de lehet kötelező) évi XXVIII. Törvény január 1-jei módosulása (önkéntes)

Nemzeti szabványokra hivatkozás módja a hazai jogszabályokban A módosított Sztv től hatályos 6. §-ának (1) és (2) bekezdése: „(1) A nemzeti szabvány alkalmazása önkéntes.” „(2) Műszaki tartalmú jogszabály hivatkozhat olyan nemzeti szabványra, amelynek alkalmazását úgy kell tekinteni, hogy az adott jogszabály vonatkozó követelményei is teljesüljenek.” évi XXVIII. törvény 6. § (1) és (2) bekezdés „A nemzeti szabványokra való hivatkozás csak a közösségi irányelvekben alkalmazott módon történhet.” 2283/2001. (X. 5.) Kormányhatározat 2. pont

Az együttesen létrehozott műre (pl. nemzeti szabványra) a szerzők jogutódjaként azt a természetes vagy jogi személyt, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságot illeti meg a szerzői jog, amelynek kezdeményezésére és irányításával a művet létrehozták, és amely azt a saját nevében nyilvánosságra hozta. Együttesen létrehozottnak minősül a mű, ha a megalkotásban együttműködő szerzők hozzájárulásai olyan módon egyesülnek a létrejövő egységes műben, hogy nem lehetséges az egyes szerzők jogait külön-külön meghatározni évi LXXVI. törvény 6. § (1), (2) bek. Szabványokra hivatkozás a hazai szerzői jogi törvényben

A Nemzeti szabványosításban érvényesíteni kell az önkéntességet egyrészről a nemzeti szabványosításban való részvétel, másrészről a nemzeti szabványok alkalmazása szempontjából. Sztv. 3. § c) pont A nemzetközi és az európai szabványokat szabványként közzétenni a Magyar Köztársaságban csak nemzeti szabványként lehet. Sztv. 5. § (2) bek. A nemzeti szabvány csak a nemzeti szabványügyi szerv felhatalmazása alapján forgalmazható és terjeszthető. Sztv. 5. § (5) bek. A Magyar Köztársaság nemzeti szabványügyi szervezete az MSZT, amely köztestületként (Ptk. 65. §) kizárólagos jogkörrel látja el a nemzeti szabványosítással összefüggő közfeladatokat. Sztv. 7. § (1), (2) bek. A nemzeti szabványosításról szóló törvény szerzői jogi védelem szempontjából fontos előírásai

Az MSZT az egyes nemzeti szabványokra vonatkozó forgalmazási és terjesztési jogot akkor engedélyezi, ha: a kérelmező az MSZT-vel a kiadási joggal kapcsolatban szerződést kötött; a szerződés feltételeit teljesíti; az ISO/GEN 19:1999. irányelv szerint számított összeget megfizeti; Forgalmazási és terjesztési engedély nem adható: a szabvány megjelenését követően fél éven belül; ha egy kiadványban 10 db-nál több szabványt kívánnak megjelentetni; ha a szabványmásolatok összes terjedelme meghaladja a kiadvány terjedelmének 25%-át. A szabványforgalmazás és -terjesztés MSZT szabályozásának alapjai

FT = k × Σ(Hi × Ái) × P ahol: FTforgalmazási és terjesztési díj; Hia kiadványban megjelenő adott szabvány(ok) hányada a papíralapú terjedelemre vonatkoztatva; Áiaz adott szabvány(ok) papíralapú eladási nettó ára; Pa kiadvány forgalmazási példányszáma (lehet tervezett is); ia kiadványba beépített szabványok sorszáma; ka felhasználás jellegét tükröző tényező k=0,03oktatási célú felhasználás, k=0,05belső, saját célú felhasználás, k=0,1kereskedelmi célú felhasználás. A forgalmazási és terjesztési díj összegének számítása

A szabad felhasználás csak annyiban megengedett, illetve díjtalan, amennyiben: nem sérelmes a mű rendes felhasználására; indokolatlanul nem károsítja a szerző jogos érdekeit; megfelel a tisztesség követelményeinek; nem irányul a szabad felhasználás rendeltetésével össze nem függő célra évi LXXVI. törvény 33. § (2) bek. A szabad felhasználás általános szabályai

MSZT Információs Központ – Szabványinformációs szolgáltatások Információk telefonon: hétfőtől – csütörtökig 9.00 – ig; pénteken 9.00 – ig. A magyar nemzeti szabványokkal kapcsolatban – Tel.: A nemzetközi, európai és külföldi szabványokról – Tel.: Szabványbolt – Szabványok, katalógusok és kapcsolódó kiadványok forgalmazása. Cím: Budapest, Üllői út 25.; Tel.: , fax: Nyitvatartási idő: hétfőtől – csütörtökig 8.00 – ig; pénteken 8.00 – ig. Szabványkiadó – Elektronikus adathordozón igény szerinti szabványválogatások, témacsoportos szabványgyűjtemények megrendelhetők. Tel.: ; fax: ; ; Szabványosítással összefüggő információk elérhetők

MAGYAR SZABVÁNYÜGYI TESTÜLET 2004