Emberi erőforrás gazdálkodás

Az előadások a következő témára: "Emberi erőforrás gazdálkodás"— Előadás másolata:

1 Emberi erőforrás gazdálkodás
Mandel Kinga Magdolna

2 Mai órán Tantárgyi követelmények megbeszélése
Az emberi erőforrás gazdálkodás alapjai. Mai órán

3 Bakacsi Gyula és munkaközössége: Stratégiai emberi erőforrás menedzsment. Akadémiai kiadó, 2000.
Irodalom

4 Karoliny Mártonné – Lévai Zoltán – Poór József: Emberi erőforrásmenedzsm ent a közszolgálatban. Szókratész Külgazdasági Akadémia. Irodalom

5 Karoliny Mártonné – Poór József és társai: Emberi erőforrás kézikönyv
Irodalom

6 Poór János et al. Emberi erőforrás menedzsment kézikönyv Valamint

7 Scott Adams: Dogbert szigorúan titkos vezetői kézikönyve
Scott Adams: Dogbert szigorúan titkos vezetői kézikönyve. SHL Hungary 2000. Továbbá

8 Scott Adams: A Dilvert elv
Scott Adams: A Dilvert elv. Főnökök, értekezletek és egyéb munkahelyi turpisságok. SHL, Továbbá

9 Szervezetelméletek

10 Mi az emberi erőforrásmenedzsment?
Tapasztalatok Mi az emberi erőforrásmenedzsment?

11 Az emberi erőforrás menedzsment
a menedzsment azon része, amely az emberekkel, mint a szervezet alapvető erőforrásával foglalkozik annak érdekében, hogy biztosítsa az alkalmazottak leghatékonyabb felhasználását, a szervezeti és az egyéni célok megvalósítását. Az emberi erőforrás menedzsment

12 1. Vállalkozás- cég jellemzői
Gazdasági tevékenységet végez (termelés- szolgáltatás) Inputokat használ (munka, természeti, tőke), outputokat állít elő Jogi és szervezeti formában működik Belső érintettjei vannak Vagyongyarapításra törekszik 1. Vállalkozás- cég jellemzői

13 A vezető számára rendelkezésre álló erőforrások (4 M + 1 modellje)
Emberi erőforrások (man) Pénz (money) pénzügyi, anyagi források Anyag (materiál) fizikai, technikai források Vezetés Információ Piac (market) a közigazgatási szolgáltatásokat felvevő közeg

14 A gazdálkodói tevékenység bizonyos javak felhasználásával más hasznos javak létrehozására irányul. A termelésben felhasznált javakat inputoknak, vagy termelési tényezőknek nevezzük. A piac az adott áruk cseréjének színtere. Ezen a színtéren lép kapcsolatba egymással a csere két szereplője a vevő és az eladó. A gazdaság klasszikus körforgásában a résztvevők szerepe állandóan változik, hol vevőként, hol eladóként jelennek meg. A háztartások jövedelemhez munkájuk vagy más tulajdonukban lévő termelési tényező eladásával jutnak. A vállalatok a termelési tényezőket az inputpiacon megveszik, és terméket gyártanak az outputpiacra, ahol mint eladó jelennek majd meg. A termelési tényezők piacán (inputpiacon) a vállalkozások a termelésben használható javak és szolgáltatások vevőiként találkoznak a termelési tényezők tulajdonosaival, mint eladókkal. A fogyasztási javak piacán (outputpiacon) a jövedelemmel rendelkező tényezőtulajdonosok a tovább már fel nem dolgozott javak és szolgáltatások vevőiként találkoznak a vállalkozásokkal, mint eladókkal. 2. Gazdasági körforgás

15 3. Termelési tényezők - inputok
Munka, mint termelő szolgáltatás az ember mindazon szellemi, fizikai képességeinek összessége, amelyeket a termelési tevékenység során felhasználhat. Ellenértéke a munkabér. Természeti tényezők a földterület, erdők, vizek, bányakincsek stb., melyek eredeti, természetes formában alkalmasak a termelési folyamatban történő felhasználásra. Ára bérleti formában való felhasználás esetén a bérleti díj. Tőke javak a termelésben alkalmazott mesterséges eszközök, gépek, épületek, felszerelések, alkatrészek stb. (együttesen reál javak), valamint az ezek feletti rendelkezést képviselő pénz és értékpapír. Ellenértéke a kamat. A vállalkozói szolgáltatás, mint termelési tényező az embereknek a többi termelési tényező kombinálásában, a róluk hozott kockázatvállalással járó döntésekben megnyilvánuló tulajdonosi, szervezési, vezetési, üzleti tevékenységeit, illetve készségeit jelöli. Ára a profit. 3. Termelési tényezők - inputok

16 4. Gazdálkodás

17 5. A jólét, a gazdagság forrása
Francia fiziokraták: egyetlen forrása a mezőgazdaság, a föld. Francia merkantilisták a nemzeti gazdagság alapját a pénz, illetve a nemesfém felhalmozásában látták, amelynek legfőbb forrása az aktív külkereskedelem. Az angol klasszikus polgári közgazdászok Adam Smith ( ) és David Ricardo (1772–1823): az érték forrása az emberi munka. Smith termékeny emberi munka – Ricardo által kidolgozott munkaérték-elmélet szerint valamely áru más árukhoz viszonyítva aszerint drága vagy olcsó, hogy előállításához együttesen relatíve sok vagy kevés munkára van szükség. Karl Marx ( ): a keresett javak értékét a rájuk fordított munkamennyiség határozza meg, a produktív /termelő/ munka az érték hordozója. De csak a fizikai munka számít értékteremtő produktív munkának, míg a szellemi munka improduktív (nem termelő) tevékenység, amely nem hoz létre értéket. Say vitatja Marx munkaérték-elméletét. A szellemi munka elsődlegességét hangsúlyozza a fizikai munkával szemben. Joseph Schumpeter (XX. század első fele) : a gazdasági növekedés forrása a technikai fejlődésben, az innovációban van.

18 6. Az emberi tőke Samuelson megfogalmazásában "tanulmányokba való idő- és pénzbefektetés, az a hasznos és értékes tudásállomány, amelyet az oktatás vagy képzés során halmoznak fel." Emberi tőke tanult szaktudás, szellemi kapacitás, képességpotenciál, amellyel az egyén képes anyagi javakat és szolgáltatásokat előállítani illetve értéküket növelni. Kővári György szerint az emberi tőke „a tudás, a tapasztalat, a szakismeret a tőke egyik formája, a szervezeti vagyon része. Működtetése, fejlesztése költséges, jelentős befektetéseket igényel mind az egyén, mint a szervezet részéről". Schultz szerint az emberi tőke a tőke egyik megjelenési formája. "Emberi, mivel az ember részévé válik, és tőke, mert jövőbeli szükségletkielégítés vagy kereset - vagy mindkettő forrása."

19 EEM – más erőforrás + önmegvalósításra törekvő kezdeményező
felelősséget vállaló Önmegújulásra, önfejlesztésre képes Alkalmazkodó/vált ozásra képes Problémamegoldó Együttműködő Tanuló Programozható Kiszámítható működés Kiegyenlített teljesítmény Akár 24 órás működés EEM – más erőforrás +

20 Az emberi tőke számos területen a fizikai tőkéhez hasonlóan működik:
Az emberi tőke is a piacgazdaság kategóriája. Alanyai a piac szereplői, akik a piaci viselkedés szabályai szerint lépnek egymással kapcsolatba. Az emberi tőke értékét a piaci viszonyok alapján lehet meghatározni. Ára a piaci kereslet és kínálat viszonyai által meghatározott. Az emberi tőkét tulajdonosa a piaci logika alapján működteti, a költség- haszon mutatókhoz igazodnak.

21 EEM – más erőforrás negatív
Fáradékony Kiszámíthatatlan teljesítmény Feledékenység Hibázás Betegség Fegyelmezetlenség Teljesítmény- visszatartás Rugalmatlanság Amortizáció Stb. EEM – más erőforrás negatív

22 Az emberi tőke sajátosságai, az emberi és a fizikai tőke közötti különbségek (emberi jellegéből adódóan): Megsemmisülés. Az ember önálló, szabad akarattal bíró személyiség, amellyel cselekvéseit és ezáltal teljesítményeit képes szabályozni. Eltérőek az emberi és fizikai tőke beruházások: időintervallum szerinti rövid, közép- és hosszúlejáratú formái, üteme, költsége, hozama és megtérülése. Az emberi tőke elavulásának szabályai is sajátosak.

23 Az emberi tőke alanyainak szintjei:
Az egyéni szint az individuum, aki a tőke tulajdonosa, alanya és megtestesítője. Az emberi tőke mikro szintű alanyai, kollektív tulajdonosa a család és a vállalkozás. A makro szinten az emberi tőke-alanyai az emberrel foglalkozó társadalmi intézmények.

24 7. Emberi beruházások Fritz Machlup szerint akkor beszélünk az emberi tőke képződéséről, amikor arra a célra eszközölnek beruházásokat (ráfordításokat), hogy az emberek szellemi és fizikai felkészültségét átalakítják úgy, hogy képessé tegyék az egyéneket: több vagy jobb áru, szolgáltatás nyújtására, magasabb pénzjövedelmek szerzésére, jövedelmük értelmesebb elköltésére, az életből több öröm szerzésére.

25 Emberi kapacitásokat fejlesztő beruházások formái
Egészségügyi ellátás. Formális, szervezett, közép-és felsőfokú szakképzettséget biztosító oktatás. Munkahelyi képzés, továbbképzés, átképzés. A munkahelyen kívüli felnőtt képzés, beleértve a posztgraduális képzést is. Az egyének és családok vándorlása, a migráció. A kutatás. Emberi kapacitásokat fejlesztő beruházások formái

26 Az emberi beruházás forrásai:
A háztartások rendelkezésre álló nettó jövedelmek azon része, amelyet az emberi tőke képzésére fordítanak. Az emberi tőkére fordított szervezeti kiadás, amelyet megtakarításból finanszíroznak. Az adóbevételekből képződő, az emberi tőkére fordított állami beruházás. Az emberi beruházás forrásai:

27 Azokat az egyéni képességeket és adottságokat is magában foglalja, amelyek az egyén immanens velejárói, de az adott gazdasági- feltételrendszerben részben kihasználatlanul maradnak, illetve nem kerülnek felhasználásra. 8. Emberi erőforrás

28 A szociológiában és a közgazdaságtanban nem mindig ugyanazt a fogalmat takarja. Az előbbire a tágabb, társadalmi és gazdasági megközelítés, az utóbbira a szűkebb, gazdasági megközelítés a jellemző. Az emberi tényező fogalma tartalmát tekintve olyan komplex kategória, amelyben a társadalmi és gazdasági oldal elválaszthatatlan szimbiózist alkot egymással. Egyik oldalról a társadalmi viszonyok - értékek, normák, magatartásminták, szerepek, kapcsolatrendszerek - összessége. Másik oldalról a gazdasági viszonyok - termelés, elosztás, forgalom, fogyasztás, beruházás, felhalmozás - hordozója. 9. Emberi tényező

29 10. Kapcsolat a gazdasági és a humán stratégia között
Ahhoz, hogy valamely szervezet a vállalati/gazdasági stratégiájában megfogalmazott célokat elérje, mindenekelőtt arra van szüksége, hogy az emberi erőforrás kellő mennyiségben, kellő összetételben és a szükséges időben rendelkezésre álljon. 10. Kapcsolat a gazdasági és a humán stratégia között

30 11. Személyügyi tevékenység
A munkaerővel - a különféle szociális, gazdasági, kulturális jellemzőkkel és személyiségjegyekkel rendelkező emberekkel - foglalkozó tevékenységek összessége. 11. Személyügyi tevékenység

31 A személyügyi tevékenység változásának tényezői:
A tudományos gondolkodás fejlődése Három tudományos áramlat: a „tudományos vezetés” iskolája, a magatartástudományok és a „human capital” elmélet eredményeinek szintetizálására épül.

32 A társadalmi és gazdasági környezet változása
Globalizáció, (globális verseny, globális munkaerőpiac) A technikai fejlődés, a mikroelektronika forradalma. A gazdaságszerveződés modelljei megváltoznak. Újszerű szervezeti struktúrák kialakulása (pl. távmunka). Átalakul a gazdaság szerkezete és a foglalkoztatási struktúra. Foglalkoztatási és demográfiai helyzet (alacsony foglalkoztatási arány, öregedő-csökkenő népesség). Módosulnak a munkahelyekkel szembeni elvárások. Az alkalmazottakkal szembeni követelmények megváltoznak és növekednek. A gazdasági fejlődés hatására megváltozott a dolgozók értékrendje. Intellektuális tőke (John Kenneth Galbraith) = Szellemi tevékenységek + tudás, képesség, melynek összetevői: Humán tőke (a végzett munkával kapcsolatos tudás, képzettségi szint, know – how, kompetenciák, innovációs képesség, munkamorál és attitűd) Kapcsolati tőke (cég, szakemberek hírneve, vevői kör és lojalitásuk, szervezeti kapcsolat, stb.) Szervezeti tőke (Szellemi vagyon – K+F eredmények, saját kifejlesztésű eszközök és eljárások, márkanév, infrastrukturális eszközök - vezetési filozófia, szervezeti kultúra, információs rendszerek, stb.)

33 - Humán (emberi) erőforrás/Személyzeti menedzsment funkció
Emberi erőforrás menedzsment „szereplői, résztvevői” - Menedzsment - Humán (emberi) erőforrás/Személyzeti menedzsment funkció - Szakszervezet - Üzemi tanácsok

34 Milyen kritériumok esetén válik stratégiaivá egy erőforrás?
Stratégiai erőforrás

35 Stratégiai, ha Megfelelő Nem helyettesíthető Nem utánozható
Korlátozottan áll rendelkezésre Fontos szerepe van a cél (profit) elérésében Stratégiai, ha

36 Ajánlott irodalmak http://www.hrm.hu/ www.hrportal.hu
Humánpolitikai Szemle - Országos Humánpolitikai Egyesület – pl. legolvasottabb cikkek: Fejvadászok tippjei az önéletrajz-íráshoz – menedzsmenten belül humánpolitika Közvetítő-kölcsönző cégek honlapjai Ajánlott irodalmak