Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A szakértők szerepe a szakképzési stratégia megvalósításában Tóth Géza szakmai vezető.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A szakértők szerepe a szakképzési stratégia megvalósításában Tóth Géza szakmai vezető."— Előadás másolata:

1 A szakértők szerepe a szakképzési stratégia megvalósításában Tóth Géza szakmai vezető

2 2 Bevezető összefoglaló 1. A Szakképzési Centrumok helye, szerepe a szakképzés rendszerében. 2. A Kamara helye és szerepe a szakképzés átalakításában 3. A köznevelési, szakképzési és felnőttképzési szakértők.

3 3 Jogalkotási folyamatok a kormány és az MKIK közötti keret-megállapodás célja az iskolarendszerű szakképzés és a gazdaság igényeinek közelítése a szakképzési törvénymódosítása a KLIK fenntartásában működő szakképző iskolák meghatározó hányadának fenntartóváltásáról „Szakképzés a gazdaság szolgálatában” című koncepció elkészítése /2014. (XII. 13.) Kormányrendelet NSZFH - a szakképző iskolák átvételéhez és működésük beindításához kapcsolódó feladatok ellátása…

4 4 Jogalkotási folyamatok az 1040/2015. (II. 10.) Kormányhatározat a „Szakképzés a gazdaság szolgálatában” című koncepcióról a 15/2015. (III. 13.) EMMI rendelet a köznevelési szakértői tevékenység, valamint az érettségi vizsgaelnöki megbízás feltételeiről /2015. (V. 21.) Kormányrendelet - az 1. számú mellékletben felsorolt iskolák NGM fenntartásba vétele /2015. (VI. 12.) Kormányrendelet - EMMI-NGM és KLIK-NSZFH átadás-átvétel.

5 5 A szakképzési centrum Fenntartó: Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) Középirányító: Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) Intézmény: Szakképzési Centrum Feladat ellátási hely: a szakképzési centrumok tagintézményei Szabályozás: július 1-től ‒ 44 szakképzési centrum (költségvetési szerv) – ebből 5 budapesti ‒ 365 tagintézmény ‒ kb tanuló

6 6 A szakképzési centrum Az NSZFH dönt a Centrumok által indítható osztályok, csoportok létszámáról, meghatározza azok szakmaszerkezetét és beiskolázási létszámait; szakmai és gazdaságossági szempontból megvizsgálja és elfogadja a szakképzési Centrumok tantárgyfelosztását; a szakképzési Centrumok PP és szakma struktúrájának figyelembe vételével jóváhagyja a továbbképzési programot; összegzi a pedagógiai szakmai munka értékelését és az aktuális tanév utolsó napjáig felterjeszti a Nemzetgazdasági Minisztérium részére.

7 7 A szakképzési centrum Az NSZFH nyilvántartja és nyilvánosságra hozza a fenntartói feladatkörében ellátott szakmai értékeléseket; egyetértési jogot gyakorol az országos szakképzési, felügyeleti és ellenőrzési folyamatokban kijelölt szakértők tekintetében; véleményezi és szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszternek felterjeszti a szakképzési Centrumok SZMSZ-ét; továbbá költségvetési szempontból megvizsgálja és dönt a többlet előirányzatot igénylő Pedagógiai Program módosításról.

8 8 A szakképzési centrum Az NSZFH nyilvántartja a szakképzési centrumok és az önkormányzatok valamint a Nemzeti vagyonkezelő által megkötött vagyonkezelési szerződéseket, továbbá igény szerinti kimutatásokat készít az NGM részére; előkészíti a szakképzési Centrumok által alkalmazandó egységes útmutatókat, szabályzat mintákat, dokumentum mintákat, sablonokat; ellátja a szakképzési Centrumok felnőttképzési tevékenységének, valamint egyes központi, kormányzati programok megvalósításának országos koordinációját.

9 9 A szakképzési centrum Az NSZFH a Centrumok költségvetésével és gazdálkodásával kapcsolatban ellátja az Áht. 9. §-ban meghatározott, a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter által átruházott feladatokat; javaslatot tesz a Centrumokon belüli kiemelt, és Centrumok közötti előirányzati átcsoportosításra a költségvetési fejezetet irányító szerv felé; koordinálja a szakképzési Centrumok költségvetés tervezését és beszámolóját.

10 10 A szakképzési centrum Az NSZFH javaslatot tesz a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszternek a Centrum főigazgatójának kinevezésére és felmentésére; elvégzi a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet szerint a szakképzési Centrumok belső ellenőrzését; koordinálja a Centrumok HÍD programmal kapcsolatos feladatellátását.

11 11 A szakképzési centrum Az NSZFH készíti a statisztikákat, időközi beszámolókat az NGM részére; koordinálja a gyermek-, tanuló jogok, esélyegyenlőség érvényesítésével kapcsolatos feladatokat; felügyeli a Centrumok beszerzési, közbeszerzési tevékenységét; koordinálja a Centrumok mérés-értékeléssel, minőségbiztosítással kapcsolatos tevékenységét; ellátja a Centrumokra vonatkozó központi értekezletek, rendezvények, konferenciák, szakkiállítások, tanulmányi versenyek koordinációs feladatait.

12 12 A szakképzési centrum Az NSZFH ellátja az esetleges peres eljárások koordinációját; koordinálja a Centrumok humán erőforrás feladatellátását, különösen az álláshely engedélyeztetés, továbbfoglalkoztatással, óraadói engedélyekkel, túlórával kapcsolatos tevékenységeket; lefolytatja a törvényességi, illetve egyéb szakmai intézményi ellenőrzéseket, azok eredményéről tájékoztatót készít az NGM részére.

13 13 A szakképzési centrum Az NSZFH koordinálja a kollégiumi feladatellátást; figyelemmel kíséri a hazai és nemzetközi szakképzési sajtóanyagokat; előkészíti és az NGM részére felterjeszti a szakképző intézményekkel kapcsolatos országos szakmai koncepciókat, fejlesztési terveket és irányelveket; ellátja a Centrumok nemzetközi és határokon átnyúló, a külhoni magyar szakképzési és felnőttképzési intézményekkel, szervezetekkel kapcsolatos programjainak koordinációs feladatait.

14 14 A szakképzési centrum A létrejött Centrumokat az OH új OM azonosítóval veszi nyilvántartásba. A közalkalmazottak munkáltatói jogutódlással kerültek a Centrumokhoz. A települési önkormányzat ingó és ingatlan vagyonára a Centrum fenntartóját ingyenes vagyonkezelői jog illeti meg.

15 15 A szakképzési centrum Vezetők ‒ A szakképzési Centrumok élén főigazgató, valamint a szakmai- és gazdasági főigazgató-helyettesek állnak. ‒ A tagintézmény-vezetők igazgatói munkakörben látják el feladataikat. Szakmai garanciák ‒ A vezetői megbízás: legalább három év szakképzési vezetői gyakorlat, vagy ilyen irányú fenntartói, közigazgatási tapasztalat. ‒ Kötelező a gyakorlati oktatásvezető alkalmazása.

16 16 A szakképzési centrum A szakképzési Centrum többcélú köznevelési intézmény. A Centrum önállóan gazdálkodó költségvetési szerv. Egy központi egységből és a tagintézményekből áll! A Centrum feladata az alapító okiratban meghatározott tagintézmények nevelési - oktatási - képzési tevékenységének irányítása, szervezése; a munka-erőpiaci igényeknek megfelelő képzési szerkezet kialakítása; aktív szerepvállalás a felnőttoktatásban és a felnőttképzésben.

17 17 A szakképzési centrum A tagintézmény a szakképzési Centrum szervezeti egysége; gazdálkodási kereteit a szakképzési Centrum költségvetésének melléklete tartalmazza; vezetője a jogszabályokban meghatározottakkal összhangban az igazgató, aki a főigazgató irányítása alapján vezeti a szakmailag önálló köznevelési intézményt, felelős a köznevelési intézmény pedagógiai és adminisztratív feladatainak ellátásáért; dönt a tagintézmény működésével, feladatellátásával kapcsolatos ügyben, amelyet jogszabály nem utal más szerv vagy személy hatáskörébe, és ami az intézmény döntési körébe tartozik.

18 18 A tagintézmény igazgatója o a hatályos jogszabályokban foglaltak szerint gyakorolja a kiadmányozási jogot, különösen az intézmény által a tanulói jogviszonnyal, szülőkkel való kapcsolattartással összefüggésben hozott döntések és a feladatkörébe tartozó nyilatkozatok tekintetében. o felel az intézmény működését érintő döntések, állásfoglalások végrehajtásának megszervezéséért, ellenőrzéséért. A szakképzési centrum

19 19 A szakképző iskolák változásai: A szakközépiskola szakgimnáziummá alakul 2016/2017-es tanévtől kerül bevezetésre, 4+1 évfolyam; szakképesítés megszerzése az érettségi részeként, majd technikus végzettség a szakképző évfolyamon; gimnáziumi végzettséggel továbbra is 2 éves szakmai képzés. A szakiskola szakközépiskolává alakul 3+2 éves képzés automatikus továbbtanulási lehetőség a komplex szakmai vizsgát követően; érettségi megszerzése a szakképzettség beszámításával. A jelenlegi képzések szeptemberében indíthatóak utoljára. A szakképzési centrum

20 20 Az Országos Képzési Jegyzék folyamatos fejlesztése tovább zajlik! A második szakképesítés megszerzése is ingyenes. A rész-szakképesítés, szakképesítés-ráépülés nem számít külön szakképesítésnek (kapcsolódó). Bevezetés szeptember 1-től a már képzésben részt vevőkre vonatkozóan is. A második szakképesítés iskolai rendszerű felnőttoktatásban – esti vagy levelező munkarend szerinti formában szerezhető meg ingyenesen. Cél: a szakképzésbe bekapcsolódó munkavállalók munkájuk megtartása mellett vegyenek részt az oktatásban! Életkori határ megemelése. A nappali rendszerű szakképzésbe való bekapcsolódás felső életkori határa 21 évről 25 évre nőtt. A gazdasági kamara

21 21 Az Országos Képzési Jegyzék folyamatos fejlesztése tovább zajlik! Szakképesítések: 32, 34, 52, 54, 62 szintűek Rész-szakképesítések: 21, 31, 51 szintűek Szakképesítés-ráépülések: 33, 35, 53, 55 szintűek A szintből következtethető: Szakképesítés, rész, vagy ráépülés? Milyen fokú? Milyen iskolai végzettséget igényel? Iskolai rendszerben, vagy iskolarendszeren kívüli képzésben szerezhető meg? Milyen szakképesítésre épül? A gazdasági kamara

22 22 Az Országos Képzési Jegyzék folyamatos fejlesztése tovább zajlik! Főbb irányai:  a szakgimnáziumban az érettségivel megszerezhető szakképesítések;  a felnőttképzési óraszámok csökkentése;  Az MKKR szintek megjelenítése;  új rész-szakképesítések. Az új szakmai és vizsgakövetelmények kiadása januárra várható, hogy a kerettanterveket 2016 tavaszáig meg lehessen alkotni. A gazdasági kamara

23 23 A kamarai szerepvállalás kiterjesztése: o Szakképzésben tanulók arányának növelése a középfokú oktatáson belül. o A duális képzés erősítése (több kkv gyakorlati képző; több tanműhely a nagyvállalatoknál). o A duális képzés ágazat-specifikus szabályozásának lehetősége. o A tanulószerződések arányának növelése (technikusi szakmák esetén is). o Bizonyos állami és uniós támogatások esetén a gyakorlati képzésben való vállalati részvétel előnyt jelenthet (motiváció). o Kamarai „garanciavállalás” megvalósulása a gyakorlati képzésben való részvétel esetében. o A hiányszakmát választók számának növelése: az ösztöndíjrendszer átalakítása, működtetése. A gazdasági kamara

24 24 A gazdálkodó szervezeteknél folyó gyakorlati képzés ellenőrzése Alapvető cél a gyakorlati képzés hatékonyságának és minőségének mérése, fenntartása. A szakértői, tanácsadói tevékenység a gazdasági kamara szakmai irányítása mellett valósuljon meg. A szakértői kiválasztás folyamatát a kamara határozza meg. Két fontos típusa különíthető el a kamarai ellenőrzésnek: Bevezető ellenőrzés: Egyrészt a szükséges személyi és tárgyi feltételek rendelkezésre állását ellenőrzi, azaz a munkahely képzőhellyé minősítését szolgálja. Másrészt a gyakorlati képzésbe belépő cégek részére szakmai, módszertani, jogi tanácsadással szolgál. Köztes ellenőrzés: Folyamatba épített minőségbiztosítási céllal történik. A már képzést folytató cégek képzési tevékenységét, a feltételek teljesülését hivatott vizsgálni, illetve a problémás cégek munkájának figyelemmel kísérését szolgálja. A gazdasági kamara

25 25 Köznevelési szakértő – Oktatási Hivatal A köznevelési intézmény ellenőrzése lehet pedagógiai-szakmai, törvényességi és hatósági ellenőrzés (Nktv. 86. § (1)). Szakképzési szakértő – ? (szakmai szakértői szakterület?) A szakképzés ellenőrzési rendszere hatósági és törvényességi, továbbá szakmai ellenőrzésből áll (Szktv. 58. § (1)). Szakképző iskolában folytatott pedagógiai-szakmai ellenőrzést szakmai szakértő bevonásával kell végezni! Szakképzési kamarai szakértő munkáját kell igénybe venni a gyakorlati képzőhelyek nyilvántartásba vétele során, valamint a tanulószerződés és az együttműködési megállapodás alapján folyó gyakorlati képzés komplex szakmai és hatósági ellenőrzése során (Szktv. 44. § (1) d) és 58. § (2).) Felnőttképzési szakértő – Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal A szakértő szerepe, feladatai

26 26 15/2015. (III. 13.) EMMI rendelete a köznevelési szakértői tevékenység, valamint az érettségi vizsgaelnöki megbízás feltételeiről. 12. § (1) E rendelet rendelkezéseit a szakmai szakértői szakterületre benyújtott bejelentések és kérelmek esetében a folyamatban lévő eljárásokban úgy kell alkalmazni, hogy az e rendelet hatálybalépésekor le nem zárt eljárást meg kell szüntetni és a megfizetett díjat a kérelmezőnek vissza kell téríteni. (3) A szakmai szakértő szakterületen névjegyzékbe vett szakértők az állami szakképzési és felnőttképzési szerv által vezetett szakértői névjegyzékbe kerülés időpontjában a szakértői névjegyzékből törlésre kerülnek. A szakértő szerepe, feladatai

27 27 A szakképzésben résztvevő gazdálkodó szervezetek szakmai munkájának ellenőrzése és értékelése kiterjed különösen azok jogszabályi megfeleltségére, a képzési feltételek fenntartására, a tanulókkal szembeni kötelezettségek teljesítésének vizsgálatára, a képzések tartalmára vonatkozó elvárások teljesülésére. A szakértő szerepe, feladatai

28 28 A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és az Egyesületünk közt elkezdődött szakmai együttműködés kereteinek kiszélesítése, a közös szakmai munka alapjainak lerakása, a közös munka ütemezése. A Széchenyi 2020 keretein belül, különösen a GINOP és az EFOP pályázati lehetőségei. A jogszabályi változások előkészítésében való szakmai szerepvállalás kiszélesítése, a szakképzés és a felnőttképzés területeire. Az Egyesület megyei vezetőivel való rendszeres kapcsolattartás kialakítása, a megyei szakképzési vezetők kiválasztása, a hálózati rendszer kiépítésének elindítása. A regionális szakképzési és felnőttképzési műhelyek hálózatának kialakítása, a műhelyek helyszíneinek és koordinátorainak kiválasztása. Komplex intézményfejlesztési tanácsadói és intézmény ellenőrzési, értékelési szakértői tevékenységek a Centrumok, a Kamara, a POK-ok stb. bázisán! A szakértő szerepe, feladatai

29 29 Köszönöm a figyelmet! Tóth Géza szakmai vezető GINOP 6.1.2


Letölteni ppt "A szakértők szerepe a szakképzési stratégia megvalósításában Tóth Géza szakmai vezető."

Hasonló előadás


Google Hirdetések