Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A városfogalom földrajzi, időbeni és tudományterületenkénti eltérései Településföldrajz II. Informatikus és szakigazgatási agrármérnök alapszak (BSc) 2014/2015,

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A városfogalom földrajzi, időbeni és tudományterületenkénti eltérései Településföldrajz II. Informatikus és szakigazgatási agrármérnök alapszak (BSc) 2014/2015,"— Előadás másolata:

1 A városfogalom földrajzi, időbeni és tudományterületenkénti eltérései Településföldrajz II. Informatikus és szakigazgatási agrármérnök alapszak (BSc) 2014/2015, II. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Tanszék dr. Jeney László egyetemi adjunktus

2 2 A város fogalma Városok általános eltérései a falvaktól: Városok általános eltérései a falvaktól: –Szerepköreik (funkcióik): „fontos” helyek –Demográfiai sajátosságaik: nagyobb népesség, népsűrűség, heterogén társadalom –Külső megjelenés: zsúfoltsághoz alkalmazkodó Nincs egységes hivatalos városfogalom- definíció, változik: Nincs egységes hivatalos városfogalom- definíció, változik: 1.Térben, földrajzi helyenként/kultúránként 2.Időben: történelmi korszakonként 3.Tudományterületenként

3 3 1. A városok meghatározásának helyi/földrajzi különbségei Társadalmanként eltérő méretű városok, függ: Társadalmanként eltérő méretű városok, függ: –Természeti adottságoktól –Rendelkezésre álló építőanyagtól –Gazdálkodási formától Falu–város elkülönítés alapja eltérő Falu–város elkülönítés alapja eltérő –Elmaradottabb országok: falvakban meghatározó még a mezőgazdaság  gazdasági szerkezet (agrárium súlya) az alapja –Fejlett világ: falvakban sem a mezőgazdaság a meghatározó  népsűrűség az alapja Országonként eltérő kritikus népességszám a városok meghatározásához Országonként eltérő kritikus népességszám a városok meghatározásához –Skandinávia: pár száz fő –Ázsia egyes országai: több 10 ezer fő

4 4 2. Városfogalom időbeli változása – hosszú távon A feudális város meghatározói: Városfal Városfal –Egyházi és világi elöljáróságok székhelyének védelmére –Etimológiailag vár  város, németben vár („Burg”)  városlakó polgár („Bürger”) –Város fizimiskájának látható eleme szemben Szabadságjogok Szabadságjogok –Paradox: várfalak mögé zárt polgárok szabadabbak –Függetlenség a földesúri kötelezettségektől: „a városi levegő szabaddá tesz” –Középkori rendi társadalom: (főleg szabad királyi) városi jogállás óriási jelentősége: többletjogok: adózási, kereskedelem, bíráskodás

5 5 2. Városfogalom időbeli változása – hosszú távon A modern város meghatározói: Városfalak veszítenek jelentőségükből Városfalak veszítenek jelentőségükből –Városok túlnőttek városfalaikon –Várfalak nem alkalmasak a modern kori hadviselésre –Zsúfoltság  magas laksűrűség + felfelé terjeszkedő városépítészet (felhőkarcolók)  városok fizimiskájának látható eleme (várfal helyett) Polgárosodó társadalom  előjogok is veszítenek jelentőségükből Polgárosodó társadalom  előjogok is veszítenek jelentőségükből –Rendi társadalmi hagyománnyal ne rendelkező Újvilág: kritikus népesség száma (királyi vagy földesúri adományozáson alapuló jogcím helyett) –Globalizáció, fogyasztói társadalom  fogyasztói kultúra a meghatározó

6 6 2. Városfogalom időbeli változása – rövid távon Hazai várossá nyilvánítási gyakorlat Hazai várossá nyilvánítási gyakorlat Szocializmus: városi rang előnye  visszafogottabb várossá nyilvánítás Szocializmus: városi rang előnye  visszafogottabb várossá nyilvánítás 1.Kedvezőbb pozíció az állami támogatásoknál 2.Intézmények, magasabb szintű tanácsi és párt szervek elhelyezése –1970: legkisebb város is kb 10 ezer fő – Szigetvár 1985: OTK hatályon kívül kerülése, hátrányosabb térségek felé forduló településpolitika  lazább feltételekhez kötött várossá nyilvánítás  „városi boom” (2012: 328db) 1985: OTK hatályon kívül kerülése, hátrányosabb térségek felé forduló településpolitika  lazább feltételekhez kötött várossá nyilvánítás  „városi boom” (2012: 328db) –2012: 185 db 10 ezer fő alatti város, legkisebb ezer fő alatti – Pálháza  városhoz társított népességnagyság lecsökkent

7 7 A városállomány és a várossá nyilvánítások Magyarországon 1885–2010 között

8 8 3. Tudományterületenként eltérő megközelítések a városokkal kapcsolatban Városokkal foglalkozó tudományterületek sem egységesek Városokkal foglalkozó tudományterületek sem egységesek A falvaktól (vagy vidéktől) megkülönböztető tartalmi jegyek szakterületenként eltérőek A falvaktól (vagy vidéktől) megkülönböztető tartalmi jegyek szakterületenként eltérőek –Földrajz: központi szerepkörök –Közigazgatás: városi jogállás –Szociológia: társadalmi összetétel: multikulturális + polarizált –Városépítészet/urbanisztika: sűrűbben beépített településszövet + felfelé terjeszkedés

9 9 Városok ismérvei 1.Szerepköreik  gazdasági–funkcionális városfogalom A.Településhálózaton belüli sokoldalú és központi szerepkörök B.A mezőgazdaság szerény jelentősége 2.Demográfiai sajátosságaik  társadalmi–statisztikai városfogalom A.Nagyobb népességszám B.Nagyobb népsűrűség 3.Külső megjelenésük  településképi–urbanisztikai városfogalom A.Sűrűbb beépítés B.Nagyobb átlagszintszám Jelentőségük koronként változó, de: többségük jellemzően ma is releváns városi sajátosság Jelentőségük koronként változó, de: többségük jellemzően ma is releváns városi sajátosság


Letölteni ppt "A városfogalom földrajzi, időbeni és tudományterületenkénti eltérései Településföldrajz II. Informatikus és szakigazgatási agrármérnök alapszak (BSc) 2014/2015,"

Hasonló előadás


Google Hirdetések