Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A városfogalom földrajzi, időbeni és tudományterületenkénti eltérései Településfejlesztési alapismeretek II. Gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A városfogalom földrajzi, időbeni és tudományterületenkénti eltérései Településfejlesztési alapismeretek II. Gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök."— Előadás másolata:

1 A városfogalom földrajzi, időbeni és tudományterületenkénti eltérései Településfejlesztési alapismeretek II. Gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök alapszak (BSc) /201 4, II. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Tanszék dr. Jeney László egyetemi adjunktus

2 2 A város fogalma Városok eltérnek a falvaktól: Városok eltérnek a falvaktól: –Szerepköreik (funkcióik): „fontos” helyek –Demográfiai sajátosságaik: nagyobb népesség, népsűrűség, heterogén társadalom –Külső megjelenés: zsúfoltsághoz alkalmazkodó Köznyelv: általában nagyobb népességet tömörítő fontos helyek Köznyelv: általában nagyobb népességet tömörítő fontos helyek Nincs egységes hivatalos városfogalom- definíció, változik: Nincs egységes hivatalos városfogalom- definíció, változik: 1.Térben, földrajzi helyenként/kultúránként 2.Időben: történelmi korszakonként 3.Tudományterületenként

3 3 1. A városok meghatározásának helyi/földrajzi különbségei Társadalmanként eltérő méretű városok, függ: Társadalmanként eltérő méretű városok, függ: –Természeti adottságoktól –Rendelkezésre álló építőanyagtól –Gazdálkodási formától Elmaradottabb országok: még mindig meghatározó a gazdasági szerkezet (agrárium alárendelt szerepe) – duális szerkezet: Elmaradottabb országok: még mindig meghatározó a gazdasági szerkezet (agrárium alárendelt szerepe) – duális szerkezet: –Kozmopolita „kapuvárosok” magasabb jövedelemmel, jobb infrastruktúrával, világgazdasági integrációval –Tradicionális agrárvidék Fejlett világ: már inkább a népsűrűség (laksűrűség) Fejlett világ: már inkább a népsűrűség (laksűrűség) –Falvakban sem a mezőgazdaság a meghatározó, de még mindig ritkábban lakottak Országonként eltérő városfogalom (kritikus népességszám: Skandinávia pár száz fő – Ázsia egyes országai több 10 ezer fő) Országonként eltérő városfogalom (kritikus népességszám: Skandinávia pár száz fő – Ázsia egyes országai több 10 ezer fő)

4 4 2. Városfogalom időbeli változása – az antik és a feudális város meghatározói Városfal: Városfal: –Város fizimiskájának látható eleme –Egyházi és világi elöljáróságok székhelyének védelme –Etimológiailag vár  város, németben vár („Burg”)  városlakó polgár („Bürger”) Szabadságjogok Szabadságjogok –Paradox: várfalak mögé zárt polgárok szabadabbak –Függetlenség a földesúri kötelezettségektől: „a városi levegő szabaddá tesz” –Középkori rendi társadalom: (főleg szabad királyi) városi jogállás óriási jelentősége: többletjogok: adózási, kereskedelem, bíráskodás

5 5 2. Városfogalom időbeli változása – a modern város meghatározói Városok nagyot nőnek (lakosság, terület) Városok nagyot nőnek (lakosság, terület) –Tömegtermelés  munkaerővonzás a gyárakba  városokba –Technikai vívmányok (közösségi közlekedés, kommunális infrastruktúra)  lehetővé teszi a városnövekedést Városfalak veszítenek jelentőségükből Városfalak veszítenek jelentőségükből –Városok túlnőttek városfalaikon –Várfalak nem alkalmasak a modern kori hadviselésre –Zsúfoltság  magas laksűrűség + felfelé terjeszkedő városépítészet (felhőkarcolók)  városok fizimiskájának látható eleme (várfal helyett) Polgárosodó társadalom  előjogok is veszítenek jelentőségükből Polgárosodó társadalom  előjogok is veszítenek jelentőségükből –Rendi társadalmi hagyománnyal ne rendelkező Újvilág: kritikus népesség száma (királyi vagy földesúri adományozáson alapuló jogcím helyett) –Globalizáció, fogyasztói társadalom  fogyasztói kultúra a meghatározó

6 6 A városállomány és a várossá nyilvánítások Magyarországon 1885–2010 között

7 7 2. Városfogalom időbeli változása – rövidebb időbeli léptékben is Hazai várossá nyilvánítási gyakorlat Hazai várossá nyilvánítási gyakorlat Szocializmus: városi rang előnyös volt (kedvezőbb pozíció az állami támogatásoknál, intézmények és magasabb szintű helyhatósági – tanácsi és párt – szervek elhelyezése)  visszafogottabb várossá nyilvánítás Szocializmus: városi rang előnyös volt (kedvezőbb pozíció az állami támogatásoknál, intézmények és magasabb szintű helyhatósági – tanácsi és párt – szervek elhelyezése)  visszafogottabb várossá nyilvánítás –1970 Szigetvár: legkisebb város kb 10 ezer fő OTK hatályon kívül kerülése, hátrányosabb térségek felé forduló településpolitika  lazább feltételekhez kötött várossá nyilvánítás  „városi boom” (2012: 328db)  városhoz társított népességnagyság lecsökkent OTK hatályon kívül kerülése, hátrányosabb térségek felé forduló településpolitika  lazább feltételekhez kötött várossá nyilvánítás  „városi boom” (2012: 328db)  városhoz társított népességnagyság lecsökkent –2012 Pálháza, ezer fő alatti, 185 város 10 ezer fő alatti

8 8 3. Tudományterületenként eltérő megközelítések a városokkal kapcsolatban Városokkal foglalkozó tudományterületek sem egységesek Városokkal foglalkozó tudományterületek sem egységesek A falvaktól (vagy vidéktől) megkülönböztető tartalmi jegyek szakterületenként (pl. földrajz, közigazgatás, urbanisztika, szociológia) eltérőek A falvaktól (vagy vidéktől) megkülönböztető tartalmi jegyek szakterületenként (pl. földrajz, közigazgatás, urbanisztika, szociológia) eltérőek –Földrajz: központi szerepkörök –Közigazgatás: városi jogállás –Szociológia: társadalmi összetétel: multikulturális + polarizált –Városépítészet: sűrűbben beépített településszövet + felfelé terjeszkedés

9 9 Városok fogalma Mégis léteznek a városokat karakteresen meghatározó ismérvek Mégis léteznek a városokat karakteresen meghatározó ismérvek –Szerepköreik  gazdasági–funkcionális városfogalom –Demográfiai sajátosságaik  társadalmi–statisztikai városfogalom –Külső megjelenésük  településképi–urbanisztikai városfogalom Ezek jelentősége történelmi koronként megváltozik Ezek jelentősége történelmi koronként megváltozik –Egyes ismérvek időben háttérbe szorultak –Mások csak később jelentek vagy értékelődtek fel De többségük jellemzően ma is releváns városi sajátosság De többségük jellemzően ma is releváns városi sajátosság

10 Gazdasági–funkcionális városfogalom Településfejlesztési alapismeretek II. Gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök alapszak (BSc) 2013/2014, II. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Tanszék dr. Jeney László egyetemi adjunktus

11 11 1. Gazdasági–funkcionális városfogalom Városi funkcióbőség már az urbanizáció történetének kezdetén: Városi funkcióbőség már az urbanizáció történetének kezdetén: –Agrárfoglalkoztatás jellemző a városokra is (hasonlóan a falvakhoz) –De: városokban tevékenységek sokfélesége (szemben a falvakkal) Ipari forradalom: eltérő gazdasági szerkezetű modern városok: Ipari forradalom: eltérő gazdasági szerkezetű modern városok: –Városokban főleg mezőgazdaságon kívüli ágazatok aránya –Könnyen elválaszthatókká váltak az ipari jellegű városok és a továbbra is agrárkarakterű falvak Ma (főleg fejlett világban): agrárium gazdasági szerepe kevésbé mérvadó Ma (főleg fejlett világban): agrárium gazdasági szerepe kevésbé mérvadó –Városi és vidéki térségekben is: tercializáció  szolgáltatások meghatározóak –De: városokban szolgáltató intézményeik magasabb szintje, a központi szerepkörök (szemben a falvakkal)

12 12 1.A Településhálózaton belüli sokoldalú és központi szerepkörök

13 13 Legfontosabb városi sajátosság településhálózatban betöltött sokféle szerepkör Legfontosabb városi sajátosság településhálózatban betöltött sokféle szerepkör –Falvak: dominánsan agrárfunkciójúak Funkcióbőség függ a falvak és a városok eltérő adottságú földrajzi fekvésétől, a környezetük ún. helyi és helyzeti energiáitól Funkcióbőség függ a falvak és a városok eltérő adottságú földrajzi fekvésétől, a környezetük ún. helyi és helyzeti energiáitól Egy-egy helyi energia  megfelelő karakterű falvak Egy-egy helyi energia  megfelelő karakterű falvak –Jó termőtalaj vagy mezőgazdasági szempontból elegendő vízmennyiség  agrárfalvak –Gazdaságilag hasznosítható ásványkincs  bányászfalvak –Gyógyvíz  üdülőfalvak

14 14 1.A Településhálózaton belüli sokoldalú és központi szerepkörök Emberiség újkőkorszaki letelepedésétől (szilárd hajlékhoz és növénytermesztéshez szükséges kőszerszámok) közelmúltig: a falvak gazdaságilag főleg agrártevékenység dominálta Emberiség újkőkorszaki letelepedésétől (szilárd hajlékhoz és növénytermesztéshez szükséges kőszerszámok) közelmúltig: a falvak gazdaságilag főleg agrártevékenység dominálta Ritkábban nem mezőgazdasági bázisú falvak (például bányászfalvak vagy üdülőfalvak) is Ritkábban nem mezőgazdasági bázisú falvak (például bányászfalvak vagy üdülőfalvak) is Falusi gazdaság: napjainkban is jellemzően egy-egy gazdasági tevékenység, ágazat uralja Falusi gazdaság: napjainkban is jellemzően egy-egy gazdasági tevékenység, ágazat uralja Valójában a falvak szó szoros értelmében nem monofunkcionálisak Valójában a falvak szó szoros értelmében nem monofunkcionálisak –Lakófunkcióval is rendelkeznek –Kiegészíthetnek (jó esetben) alapfokú oktatási, kulturális, egészségügyi vagy éppen közigazgatási szerepkörök is

15 15 1.A Településhálózaton belüli sokoldalú és központi szerepkörök Tér kitüntetett pontjain: városok fejlődhettek ki Tér kitüntetett pontjain: városok fejlődhettek ki –Helyi helyett inkább már (a magasabb rendűnek számító) helyzeti energia fordul elő –Több különböző helyi és helyzeti energia kombinálódik Eltérő tájak találkozási zónája Eltérő tájak találkozási zónája –Helyi piacokon gazdát cserélhettek az eltérő szomszéd tájegységek sajátos áruféleségei (például a hegyvidékről származó fa és a síkvidékek gabonája)  pl. az Északi- középhegység és az Alföld peremvidékén a vásárvárosok –Az eltérő tájak kontaktzónája mivel nem pont-, hanem vonalszerű  a vásárvárosok füzérszerűen egy sorba rendeződve ún. vásárvárosvonalat alkotnak

16 16 1.A Településhálózaton belüli sokoldalú és központi szerepkörök A városok kifejlődésével párhuzamosan hamar megjelent a kereskedelmi funkció  városi piacok egyre ismertebb, jelentősebb helyekké váltak az azokat felkereső, környékbeli lakosság számára is A városok kifejlődésével párhuzamosan hamar megjelent a kereskedelmi funkció  városi piacok egyre ismertebb, jelentősebb helyekké váltak az azokat felkereső, környékbeli lakosság számára is A görög agóra, a római fórum, a középkori piactér: nem csak kereskedelmi funkció, központi terek a köréjük épülő templomokkal, uralkodói palotákkal fontos kulturális, vallási és politikai szerepkörök A görög agóra, a római fórum, a középkori piactér: nem csak kereskedelmi funkció, központi terek a köréjük épülő templomokkal, uralkodói palotákkal fontos kulturális, vallási és politikai szerepkörök Piacok közelsége előnyt jelentett a kézműipar megtelepedése számára is  városi gazdaságban mezőgazdasági kívüli kereskedelmi és kisipari tevékenységek is Piacok közelsége előnyt jelentett a kézműipar megtelepedése számára is  városi gazdaságban mezőgazdasági kívüli kereskedelmi és kisipari tevékenységek is Gazdasági és politikai vezető szerep  védelmi funkció szükséges Gazdasági és politikai vezető szerep  védelmi funkció szükséges –Városfal képe: a falvaktól megkülönböztető fontos látványelemet is jelentett Hagyományosan meghatározó jelentőségű tehát a városokban előforduló tevékenységek sokszínűsége Hagyományosan meghatározó jelentőségű tehát a városokban előforduló tevékenységek sokszínűsége –Falvakban általában csak néhány funkció –Városok a különböző szolgáltatások széles skálája

17 17 1.A Településhálózaton belüli sokoldalú és központi szerepkörök Nem csupán a szolgáltatási funkciók mennyiségében, hanem azok minőségében is alapvető különbség figyelhető meg a falvak és a városok között Nem csupán a szolgáltatási funkciók mennyiségében, hanem azok minőségében is alapvető különbség figyelhető meg a falvak és a városok között Falvak: általában kizárólag csupán alapfunkciók (pl. általános iskola, orvosi rendelő, kisbolt vagy rendőrőrs) jellemzőek Falvak: általában kizárólag csupán alapfunkciók (pl. általános iskola, orvosi rendelő, kisbolt vagy rendőrőrs) jellemzőek Városok az alapellátás mellett központi funkcióknak is otthont adnak (pl. középiskola, kórház, áruház vagy rendőrkapitányság) Városok az alapellátás mellett központi funkcióknak is otthont adnak (pl. középiskola, kórház, áruház vagy rendőrkapitányság) Számos ellátótevékenység (oktatás, egészségügy, kereskedelem, rendvédelem) intézményhálózata hierarchikus elrendeződésű Számos ellátótevékenység (oktatás, egészségügy, kereskedelem, rendvédelem) intézményhálózata hierarchikus elrendeződésű –Egyes szintekhez különböző intézménytípusok tartoznak (pl. az oktatásban óvoda, általános iskola, középiskola, egyetem) Egyes települések különböző hierarchiaszintű intézményeknek adnak otthont Egyes települések különböző hierarchiaszintű intézményeknek adnak otthont Befogadott intézmények alapján maguk a települések is hierarchiába rendezhetők  maga a településhálózat is hierarchikus felépítésű Befogadott intézmények alapján maguk a települések is hierarchiába rendezhetők  maga a településhálózat is hierarchikus felépítésű –Hierarchia felső szintjein elhelyezkedő a városokra a vezető, központi szerepkörök jellemzők

18 18 1.A Településhálózaton belüli sokoldalú és központi szerepkörök Funkcionális városfogalom: egyes országok (pl. k-köz-eu többsége): a városok hivatalos meghatározása Funkcionális városfogalom: egyes országok (pl. k-köz-eu többsége): a városok hivatalos meghatározása –Központi funkciók léte –Saját népességük mellett a környező falvak lakóit is ellátják áruval és szolgáltatásokkal Várost komplex mutatók alapján funkcionális értelemben különítik el a falutól Várost komplex mutatók alapján funkcionális értelemben különítik el a falutól –Városi jogállás megítélésében különösen fontos hangsúlyt kap a megfelelő mennyiségű és minőségű központi szerepkört biztosító intézmény megléte vagy az infrastruktúra fejlettsége Mo: kritériumrendszer egyre engedékenyebbé vált  várossá nyilvánítás szabályainak kiürülése  városállományunk „felhígulása” Mo: kritériumrendszer egyre engedékenyebbé vált  várossá nyilvánítás szabályainak kiürülése  városállományunk „felhígulása” A városok központi szerepköreik szerinti meghatározásának egységes nemzetközi alkalmazásánál alapvető nehézség A városok központi szerepköreik szerinti meghatározásának egységes nemzetközi alkalmazásánál alapvető nehézség –Városi jelleghez kötött funkciók, intézmények és kommunális ellátások kritikus szintje és köre társadalmanként eltérhet –Technikai fejlődéssel és fogyasztási szokásokkal párhuzamosan az elvárt központi funkciók időben is gyorsan változnak

19 19 1.B A mezőgazdaság szerény jelentősége

20 20 Ipari forradalom – modern városok: munkaerőigényes gyáripari termelés otthonai  tevékenységi sokszínűségük mellett a gazdasági arculatuk is egyre határozottabban eltért a falvakétól Ipari forradalom – modern városok: munkaerőigényes gyáripari termelés otthonai  tevékenységi sokszínűségük mellett a gazdasági arculatuk is egyre határozottabban eltért a falvakétól Városi gazdaságokat ekkortól mindmáig főleg a mezőgazdaságon kívüli ágazatok határozzák meg Városi gazdaságokat ekkortól mindmáig főleg a mezőgazdaságon kívüli ágazatok határozzák meg –XX. század második feléig főleg az ipari tevékenység vált meghatározóvá, ami alapvetően megkülönböztette őket a továbbra is agrárkarakterű falvaktól

21 21 1.B A mezőgazdaság szerény jelentősége Társadalmi mobilitás (lakosság mezőgazdaságból iparba vándorlása) egyúttal földrajzi migrációt (faluból városba áramlás) is jelentett Társadalmi mobilitás (lakosság mezőgazdaságból iparba vándorlása) egyúttal földrajzi migrációt (faluból városba áramlás) is jelentett Nem csak a gyárak vonzották a népességet a városokba, hanem fordítva is: Nem csak a gyárak vonzották a népességet a városokba, hanem fordítva is: –Nagy nőtt metropoliszok, mint óriási közeli felvevőpiac egyúttal ideális telephelyeivé is váltak a nagyszériás fordista tömegtermelés számára Egy térség gazdasági fejlettségét ekkoriban még jól kifejező iparosodottsága és városodottsága tehát kölcsönösen hatottak egymásra  maga az iparosodással párhuzamosan végbemenő urbanizáció is végső soron a fejlettség, a modernitás fokmérője Egy térség gazdasági fejlettségét ekkoriban még jól kifejező iparosodottsága és városodottsága tehát kölcsönösen hatottak egymásra  maga az iparosodással párhuzamosan végbemenő urbanizáció is végső soron a fejlettség, a modernitás fokmérője Ipar dominálta a korszak a városi gazdaságait, de ezek a városok sem monofunkcionálisak  számos lakossági köz- és magánszolgáltatás (például közlekedési, oktatási, egészségügyi, közigazgatási, rendészeti, kommunális és kulturális szolgáltatás) Ipar dominálta a korszak a városi gazdaságait, de ezek a városok sem monofunkcionálisak  számos lakossági köz- és magánszolgáltatás (például közlekedési, oktatási, egészségügyi, közigazgatási, rendészeti, kommunális és kulturális szolgáltatás) –Zsúfolttá váló nagyváros működtetése megkövetelte –Technikai fejlődés pedig lehetővé is tette

22 22 1.B A mezőgazdaság szerény jelentősége XX. sz. második fele, fejlett világ: nyersanyagtermelő és feldolgozó nehézipar válsága XX. sz. második fele, fejlett világ: nyersanyagtermelő és feldolgozó nehézipar válsága –Jóléti társadalmak: erősödő munkásszakszervezetek –Kimerülő ipari nyersanyagforrások –Erősödő környezettudatosság, az anyagtakarékos technikai innovációk (pl. miniatürizáció) –Fejlődő világ, mint piaci versenytárs megerősödése Paradigmaváltás: Paradigmaváltás: –Posztmodern városokban továbbra is a mezőgazdaságon kívüli tevékenységek jellemzőek –De ipar helyett a szolgáltató ágazatok (dezindusztrializáció vagy tercierizáció) –Megmaradt ipar is inkább a kisszériás, környezettudatosabb posztfordista termelés –Meglévő szolgáltatások mellett sokféle újabb tercier és kvaterner szolgáltató ún. „kreatív” ágazat (pl. pénzügyi, kutatás–fejlesztési, művészeti, szórakoztató, turisztikai vagy hírközlési tevékenységek) –Információs társadalomba intenzíven bekapcsolódó városok egyúttal az információáramlás elosztó központjaivá (hub) válnak Korábbi központi piactér továbbra is megmaradt a városban (Time Square, Broadway, Wall Street, City of London) Korábbi központi piactér továbbra is megmaradt a városban (Time Square, Broadway, Wall Street, City of London) –De tevékenységi köre a kor igényének megfelelően átalakult III. évezred: a városi gazdaságokra a szolgáltatások nagyon színes, sokoldalú keveredése jellemző III. évezred: a városi gazdaságokra a szolgáltatások nagyon színes, sokoldalú keveredése jellemző –De globalizálódó világban egyes városok közötti egyedi különbségek részben el is halványultak

23 23 1.B A mezőgazdaság szerény jelentősége Agrárium alacsony súlyának figyelembe vétele a városok meghatározásánál leginkább napjainkban már csak a fejlődő világban releváns Agrárium alacsony súlyának figyelembe vétele a városok meghatározásánál leginkább napjainkban már csak a fejlődő világban releváns –India kritikus 5000 fős népességszám kritikus 5000 fős népességszám 400 fő/km2-es népsűrűség 400 fő/km2-es népsűrűség férfi munkavállalók legalább 75 százaléka a nem mezőgazdasági szektorokban dolgozik. férfi munkavállalók legalább 75 százaléka a nem mezőgazdasági szektorokban dolgozik. Fejlett világ: agráriumon kívüli ágazatok gazdasági aránya ma már kevésbé mérvadó a városok definiálásában Fejlett világ: agráriumon kívüli ágazatok gazdasági aránya ma már kevésbé mérvadó a városok definiálásában –Tercier ágazatok nem csak a városi hanem a vidéki gazdaságokban is teret hódítanak –OECD (fejlett országok): vidéki térségeiben is átlagosan mindössze 14 százalék az agrárkeresők aránya

24 Társadalmi–statisztikai városfogalom Településfejlesztési alapismeretek II. Gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök alapszak (BSc) 2013/2014, II. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Tanszék dr. Jeney László egyetemi adjunktus

25 25 2. Társadalmi–statisztikai városfogalom Városok, urbanizált terek meghatározása: Városok, urbanizált terek meghatározása: –Egyre több ország: mennyiségi megközelítés (ún. statisztikai városfogalom) –Városok, urbanizált terek lehatárolásának alapja: kritikus népességszám vagy népsűrűség Mindkét jelzőszám előnye: Mindkét jelzőszám előnye: –Viszonylag egyszerűen elérhető –Objektíven megragadható Népszerű, széles körben alkalmazott módszere a városok definiálásának Népszerű, széles körben alkalmazott módszere a városok definiálásának Több ország: statisztikai városfogalmat együtt alkalmazzák a funkcionális városfogalommal Több ország: statisztikai városfogalmat együtt alkalmazzák a funkcionális városfogalommal

26 26 2.A Nagyobb népességszám

27 27 Városok: településhálózat népesebb tagjai Városok: településhálózat népesebb tagjai Települések népességszáma: „fontosság” közvetett mérőszáma  önmagában elárulja településhierarchiában betöltött helyet Települések népességszáma: „fontosság” közvetett mérőszáma  önmagában elárulja településhierarchiában betöltött helyet Ipari forradalom: modern városok: egyre nagyobb népességszámúak  markánsabban elkülöníthetők a falvaktól  népességszám jelentősége felértékelődött Ipari forradalom: modern városok: egyre nagyobb népességszámúak  markánsabban elkülöníthetők a falvaktól  népességszám jelentősége felértékelődött Országok jelentős részénél városi jogállás egyetlen kritériuma: egy adott kritikus népességszámküszöb Országok jelentős részénél városi jogállás egyetlen kritériuma: egy adott kritikus népességszámküszöb –Ahol nem volt hagyománya a történelmileg örökölt király adományozásán alapuló városi rangnak  függetlenedés után eleve a népessségszámhoz kötött a városfogalom (pl. USA: 2500 fő)

28 28 Kritikus küszöbérték: világszerte szélsőségesen változó kritikus küszöbérték Alacsonyabb népességszámhoz kötött városfogalom: fejlettebb, alacsonyabb népsűrűségű országok (vannak kivételek) Alacsonyabb népességszámhoz kötött városfogalom: fejlettebb, alacsonyabb népsűrűségű országok (vannak kivételek) –Ritkábban lakott, fejlett északi országok (Dánia, Svédország): 200 –Írország: 1500 –Több EU tagállam (pl. Franciaország, Hollandia, Luxemburg és Németország): 2000 –Ausztria: 5000 –D-eui országok (Görögország, Olaszország, Portugália és Spanyolország): 10 ezer Ázsia egyes országai: többszörös Ázsia egyes országai: többszörös –Szíria: 20 ezer –Japán: 50 ezer

29 29 2.A Nagyobb népességszám Változó határértékek  országonként eltérő tartalom párosul a város fogalmához Változó határértékek  országonként eltérő tartalom párosul a város fogalmához –Valahol: néhány száz fős kistelepülések is –Máshol még a több ezer fősek sem Ez ellehetetleníti az országok városodottságának objektív összevetését Ez ellehetetleníti az országok városodottságának objektív összevetését Összehasonlíthatóság érdekében nagyobb nemzetközi szervezetek, tudományos kutatások: Összehasonlíthatóság érdekében nagyobb nemzetközi szervezetek, tudományos kutatások: –Városok: meghatározott népességszám feletti települések (hivatalos városi jogállás helyett) ENSZ Statisztikai Hivatala (UNSTAT): ENSZ Statisztikai Hivatala (UNSTAT): –5000 fő felett városi települések („urban settlements”) –ENSZ meghatározást számos ország átvette –Főleg később függetlenedő államok (pl. Szlovákia) Európai Statisztikusok Konferenciája 1964: Európai Statisztikusok Konferenciája 1964: –10 ezer fő felett: városok („urban localities”) –2–10 ezer fő között: részben városi települések („semi-urban localities”) –Később az ENSZ ajánlásává vált 1970-es európai népszámlálásokhoz

30 30 Nagyvárosok (500 e <) Lakosságszám alapján elkülöníthető: Lakosságszám alapján elkülöníthető: –V áros és fal u –Település hálózaton belül nagyságkategróiák Nagyvárosok egzakt lehatárolása még nehezebb feladat Nagyvárosok egzakt lehatárolása még nehezebb feladat –„Nagy” köznyelvben f őleg méretre utal ( inkább népességszámra mint területi kiterjedésre), tudományos vizsgálatokban is egy kritikus népességszámhoz kötik –Fontosságra, v ároshierarchiában betöltött pozícióra is utal (nem ragadható meg egyetlen mérőszámmal) – fontosság nem feltétlen azonos a nagysággal

31 31 Nagyvárosok kritikus népességszám a Időben: XX. sz-i világszerte gyors urbanizáció  nagyváros fogalmához kapcsolódó nagyobb népességszám Időben: XX. sz-i világszerte gyors urbanizáció  nagyváros fogalmához kapcsolódó nagyobb népességszám –Századforduló: 100 e feletti városok –Ma : 500 e feletti városok Földrajzilag: térségenként eltérő méretű városok, településhálózati sajátosságok  nagyváros fogalma relatív, küszöbérték országonként változ ik Földrajzilag: térségenként eltérő méretű városok, településhálózati sajátosságok  nagyváros fogalma relatív, küszöbérték országonként változ ik –K-Köz-Eu: 100 ezer feletti városok („Bp. és a nagyvárosaink”) –Eu: 500 ezer alatti magyar „nagyvárosok” max. középvárosok C. A. Doxiadis: 12 szintű (ekisztikai) településrendszer C. A. Doxiadis: 12 szintű (ekisztikai) településrendszer –7. szint: k isváros („small polis”) – 10 –75 ezer –8. szint: v áros („polis”) 7 5 – 500 ezer –9. szint: n agyváros („small metropolis”) – 500 ezer felett

32 32 Nagyvároslakók alacsony aránya Köztes-Eu-ban 10 mó feletti megavárosok (megapoliszok, óriásvárosok) elmaradása 10 mó feletti megavárosok (megapoliszok, óriásvárosok) elmaradása –Egész Eu - r a nem jellemző (csak Isztambul és Moszkva): nagyvárosok növekedése lelassult, csökkent (szub- és dezurbanizáció) –Fejlődő országok: XX. sz-i demográfiai robbanással párhuzamosan jöttek létre

33 33 Kevés milliós metropolisz Köztes-Eu-ban Kevés metropolisz: Belgrád, Budapest, Bukarest, Prága, Szófia és Varsó Kevés metropolisz: Belgrád, Budapest, Bukarest, Prága, Szófia és Varsó Történelmileg n em fejlődhettek ki erős szuverén fővárosok Történelmileg n em fejlődhettek ki erős szuverén fővárosok –Sokáig hiányzó vagy korlátozott önálló államiság, külső nagyhatalmak hoz (német–osztrák, török és orosz) tartoztak –Kései f üggetlenség csak a XIX–XX. sz-ban (SZU megszállás alatt e z is néveleges) 1920–1990: nagyvárosok (fővárosok) tudatos erősítése 1920–1990: nagyvárosok (fővárosok) tudatos erősítése –I. vh utáni határváltoztatások: birodalmak közötti kisebb-nagyobb, többnemzetiségű ütközőállamok  többségi államalkotó nemzet tudatos államépítés e : erős, szimbolikus fővárosok megteremtése (Belgrád, Bukarest és Prága) –1950-es évek: centralizált szocialista államhatalom fővárosok fejlesztését preferálta  e gykori szocialista fővárosok köre ≈ metropoliszok köre (kiv. Tirana) Ma: kis országméret nem kedvez metropoliszok kifejlődésének Ma: kis országméret nem kedvez metropoliszok kifejlődésének –1990-es függetlenség, de mesterségesen létrehozott szövetségi államok (Csehszl., Jugoszl., SZU) széthullottak –18 kis méretű ország (átl: 7 mó fő, 80 e km 2 )

34 34 A hazai városok népességszám szerinti osztályozása, Városnagyság -kategória Népesség- szám (fő) Kategóriához tartozó hazai városok száma (db) össznépes- sége (fő) népesség- aránya (%) Nagyváros500 e felett Óriásváros (megapolisz) 10 mó felett 000 Világváros (metropolisz) 1–10 mó Regionális nagyváros 500 e–1 mó 000 Középváros20–500 e Kisváros20 e alatt Összes város

35 35 Regionális nagyvárosok (500 e – 1 millió fő) erős hiánya, 4 fő típusa 1. Policentrikus nagyvároshálózat csak Lengyelo-ban –Történelmileg önálló központok fejlődhettek ki a 3 részre szabdalt lengyel területeken Varsó: Orosz Birodalom lengyel területei, pl. Mazóvia Varsó: Orosz Birodalom lengyel területei, pl. Mazóvia Breslau (Wrocław): német Szilézia Breslau (Wrocław): német Szilézia Krakkó (régi államközpont) ben elcsatolt Lemberg (Lwow): Galícia Krakkó (régi államközpont) ben elcsatolt Lemberg (Lwow): Galícia Poznań: X–XI. sz-i korai lengyel államközpont (Ny-on) Poznań: X–XI. sz-i korai lengyel államközpont (Ny-on) Łódź: pamutipari és kereskedelmi központ Łódź: pamutipari és kereskedelmi központ –Lengyel közlekedési hálózat rácsos (nem Varsó-centrikus) 2. Rszvált. után függetlenedő kisebb országok (max: Horváto 4 mió – Horváto.)  metropolisz helyett regionális nagyváros (maga a főváros) –Rszvált. után függetlenedő kisebb országok új fővárosai: Kisinyov (Chişinău), Rīga, Vilnius és Zágráb – kiv. Tirana 3. Több ország (pl. Mo.) nincs igazi regionális nagyváros miós főváros után –Kárpát-medence: történelmileg nem alakultak ki Budapest erős ellenpólusai Sugaras közút- és vasúthálózat Sugaras közút- és vasúthálózat Unitárius állami berendezkedés Unitárius állami berendezkedés –2. város nagy lemaradással: Debrecen és Újvidék 200 ezer, Brno, Craiova és Plovdiv 300 ezer feletti 4. Egyáltalán nem rendelkezik nagyvárossal –Rszváltáskor függetlenedő kisországok: főleg jugoszláv utódállamok (Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Macedónia, Montenegró és Szlovénia), valamint Szlovákia és Észtország

36 36 Regionális nagyvárosok (500 e – 1 millió fő) Rszvált. után függetlenedő kisebb országok (max: Horváto 4 mió – Horváto.)  metropolisz helyett regionális nagyváros (maga a főváros) Rszvált. után függetlenedő kisebb országok (max: Horváto 4 mió – Horváto.)  metropolisz helyett regionális nagyváros (maga a főváros) –Rszvált. után függetlenedő kisebb országok új fővárosai: Kisinyov (Chişinău), Rīga, Vilnius és Zágráb – kiv. Tirana Több ország (pl. Mo.) nincs igazi regionális nagyváros miós főváros után Több ország (pl. Mo.) nincs igazi regionális nagyváros miós főváros után –Kárpát-medence: történelmileg nem alakultak ki Budapest erős ellenpólusai Sugaras közút- és vasúthálózat Sugaras közút- és vasúthálózat Unitárius állami berendezkedés Unitárius állami berendezkedés –2. város nagy lemaradással: Debrecen és Újvidék 200 ezer, Brno, Craiova és Plovdiv 300 ezer feletti Egyá l talán nem rendelkezik nagyvárossal Egyá l talán nem rendelkezik nagyvárossal –Rszváltáskor függetlenedő kisországok: főleg jugoszláv utódállamok (Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Macedónia, Montenegró és Szlovénia), valamint Szlovákia és Észtország

37 37 Kis- és középvárosok fejlődésének sajátosságai Közép-Európában

38 38 Középvárosok (20–500 e) A 20 és 500 ezer fő közötti középváros jellegzetes kelet-közép- és délkeleti-európai településnagyság- kategória A 20 és 500 ezer fő közötti középváros jellegzetes kelet-közép- és délkeleti-európai településnagyság- kategória Térségünkben a középvárosok sokkal meghatározóbb szerepet töltenek be a városhálózaton belül mint Nyugat-Európában Térségünkben a középvárosok sokkal meghatározóbb szerepet töltenek be a városhálózaton belül mint Nyugat-Európában Csak Magyarországon több mint 3 millióan élnek középvárosokban, ami városlakóink közel felét teszi ki Csak Magyarországon több mint 3 millióan élnek középvárosokban, ami városlakóink közel felét teszi ki Négy jellegzetes középvárostípus jelenik meg Köztes- Európában: Négy jellegzetes középvárostípus jelenik meg Köztes- Európában: 1.Újonnan függetlenedett utódállamok új fővárosai 2.Régió- és megyeszékhelyek 3.„Szocialista iparvárosok” 4.Agglomerációs középvárosok

39 39 Középvárosok: 1. újonnan függetlenedett utódállamok új fővárosai Egy része (Pozsony és Tallin) rövidebb- hosszabb ideig már korábban is betöltött fővárosi funkciókat Egy része (Pozsony és Tallin) rövidebb- hosszabb ideig már korábban is betöltött fővárosi funkciókat Másik részük azelőtt legfeljebb csak jugoszláv tartományi–tagállami székhely volt (Podgorica, Pristina, Szarajevó és Szkopje) Másik részük azelőtt legfeljebb csak jugoszláv tartományi–tagállami székhely volt (Podgorica, Pristina, Szarajevó és Szkopje) Független országok fővárosaként a többi középvároshoz képest napjainkban komoly fejlődési impulzust kapnak ahhoz, hogy az európai városhierarchia magasabb szintjére kerülhessenek Független országok fővárosaként a többi középvároshoz képest napjainkban komoly fejlődési impulzust kapnak ahhoz, hogy az európai városhierarchia magasabb szintjére kerülhessenek

40 40 Középvárosok: 2. régió- és megyeszékhelyek Az 1970-es évektől szinte minden szocialista országban a településhálózat-fejlesztési, beruházási politika fő kedvezményezettjeivé váltak (pl. Nyíregyháza, Salgótarján, Székesfehérvár vagy Tatabánya). Ez egyrészt annak a felismerésből következik, hogy elodázhatatlanná vált az 1950-es és 1960-as évek elhibázott gazdaságpolitikája nyomán túlzottá váló fővárosi koncentrációk ellensúlyozása. A szűkösen rendelkezésre álló erőforrások miatt a megyeszékhelyeket és egyéb középvárosokat favorizáló forráselosztás azonban nem csupán Budapest, hanem a falvak többségének rovására is történt, sőt a fejlesztő beruházások szabályos tiltása a falvak számára a fővároshoz képest sokkal végzetesebb veszélyt teremtett. Másrészt a megyei pártpolitikusok a megyéjük fejlesztésére szánt állami forrásokból előszeretettel gazdagították a saját megyeszékhelyeiket. Paradox módon különösen azok a megyeszékhelyek jártak jól, amelyek nem voltak megyei városok (akkor még voltak ilyenek), ezek ugyanis nem csupán a magának a városnak, hanem az egész megyének szánt fejlesztési források felett gazdálkodhattak. Mindez a megye kisvárosai és falvai számára súlyos következményekkel járt Az 1970-es évektől szinte minden szocialista országban a településhálózat-fejlesztési, beruházási politika fő kedvezményezettjeivé váltak (pl. Nyíregyháza, Salgótarján, Székesfehérvár vagy Tatabánya). Ez egyrészt annak a felismerésből következik, hogy elodázhatatlanná vált az 1950-es és 1960-as évek elhibázott gazdaságpolitikája nyomán túlzottá váló fővárosi koncentrációk ellensúlyozása. A szűkösen rendelkezésre álló erőforrások miatt a megyeszékhelyeket és egyéb középvárosokat favorizáló forráselosztás azonban nem csupán Budapest, hanem a falvak többségének rovására is történt, sőt a fejlesztő beruházások szabályos tiltása a falvak számára a fővároshoz képest sokkal végzetesebb veszélyt teremtett. Másrészt a megyei pártpolitikusok a megyéjük fejlesztésére szánt állami forrásokból előszeretettel gazdagították a saját megyeszékhelyeiket. Paradox módon különösen azok a megyeszékhelyek jártak jól, amelyek nem voltak megyei városok (akkor még voltak ilyenek), ezek ugyanis nem csupán a magának a városnak, hanem az egész megyének szánt fejlesztési források felett gazdálkodhattak. Mindez a megye kisvárosai és falvai számára súlyos következményekkel járt

41 41 Középvárosok: 3. ún. „szocialista iparvárosok” Mesterségesen hozták létre általában bányászati, nehézipari vagy vegyipari célú zöldmezős beruházással Mesterségesen hozták létre általában bányászati, nehézipari vagy vegyipari célú zöldmezős beruházással Az erőltetett iparosítás révén felfejlesztett középvárosokra több mint száz példát találhatunk Közép- és Kelet-Európa-szerte (pl. a lengyel Nova Huta vagy a bulgár Dimitrovo), közöttük magyar városok is előfordulnak (Ajka, Dunaújváros, Kazincbarcika, Kolmó vagy Várpalota) Az erőltetett iparosítás révén felfejlesztett középvárosokra több mint száz példát találhatunk Közép- és Kelet-Európa-szerte (pl. a lengyel Nova Huta vagy a bulgár Dimitrovo), közöttük magyar városok is előfordulnak (Ajka, Dunaújváros, Kazincbarcika, Kolmó vagy Várpalota) Ezek a hirtelen felfejlesztett egy vagy néhány gyáras középvárosok a rendszerváltás után gazdasági és demográfiai válságba kerültek Ezek a hirtelen felfejlesztett egy vagy néhány gyáras középvárosok a rendszerváltás után gazdasági és demográfiai válságba kerültek

42 42 Középvárosok: 4. agglomerációs középvárosok Épp a legutóbbi évtizedekben figyelhető meg egy igen dinamikus növekedés a nagyvárosi szuburbanizáció elmélyülésével Épp a legutóbbi évtizedekben figyelhető meg egy igen dinamikus növekedés a nagyvárosi szuburbanizáció elmélyülésével Ezek egy részének több tízezres népességszáma ma már vetekszik egyes megyeszékhelyekkel is Ezek egy részének több tízezres népességszáma ma már vetekszik egyes megyeszékhelyekkel is Ilyen agglomerációs középváros például Érd, Gödöllő vagy Vác (Budapest), Barcsa / Borča (Belgrád), Brandýs nad Labem–Stará Boleslav (Prága), Luboń (Poznań), Piaseczno (Varsó) vagy Wieliczka (Krakkó esetében) Ilyen agglomerációs középváros például Érd, Gödöllő vagy Vác (Budapest), Barcsa / Borča (Belgrád), Brandýs nad Labem–Stará Boleslav (Prága), Luboń (Poznań), Piaseczno (Varsó) vagy Wieliczka (Krakkó esetében) Jellemzőjük, hogy számos lakossági szolgáltatás (oktatás, egészségügy, kultúra) sokszor azonban csak késve követi a gyors betelepülést, igaz ez a hiány csak relatív, mert kiváló közlekedési infrastruktúrájuk (ezt az ingázás követeli meg) révén a nagyvárosi ellátóintézmények könnyen elérhetőek Jellemzőjük, hogy számos lakossági szolgáltatás (oktatás, egészségügy, kultúra) sokszor azonban csak késve követi a gyors betelepülést, igaz ez a hiány csak relatív, mert kiváló közlekedési infrastruktúrájuk (ezt az ingázás követeli meg) révén a nagyvárosi ellátóintézmények könnyen elérhetőek

43 43 Középvárosok: 4. agglomerációs középvárosok A rendszerváltás után a kiváló közlekedésföldrajzi adottságaik (autópálya, HÉV, vasút) és nagyvároshoz közeli fekvésük révén a külföldi működőtőkebefektetések és a központi városból kitelepülő hazai vállalatok (ipari és szolgáltatási szuburbanizáció) kedvelt célhelyei A rendszerváltás után a kiváló közlekedésföldrajzi adottságaik (autópálya, HÉV, vasút) és nagyvároshoz közeli fekvésük révén a külföldi működőtőkebefektetések és a központi városból kitelepülő hazai vállalatok (ipari és szolgáltatási szuburbanizáció) kedvelt célhelyei Korábban az ilyen városokat előbb utóbb bekebelezte a nagyváros Korábban az ilyen városokat előbb utóbb bekebelezte a nagyváros Ha nem válnak egyszerű alvóvárosokká, hanem számos központi szerepkört (pl. egyetem, turisztikai események, látnivalók) betöltenek (posztszuburbanizáció), jó eséllyel válhatnak a városrégió alközpontjaivá (pl. Gödöllő a 2011-es magyar EU elnökség idején számtalan fontos nemzetközi találkozónak adott otthont) Ha nem válnak egyszerű alvóvárosokká, hanem számos központi szerepkört (pl. egyetem, turisztikai események, látnivalók) betöltenek (posztszuburbanizáció), jó eséllyel válhatnak a városrégió alközpontjaivá (pl. Gödöllő a 2011-es magyar EU elnökség idején számtalan fontos nemzetközi találkozónak adott otthont)

44 44 Kisvárosok (20 e >) Ny-Eu: városlakók közel fele valamely kisvárosokban él Ny-Eu: városlakók közel fele valamely kisvárosokban él –Németalföld, Pó-völgy: kisvárosok sűrű szövedéke középkor, kora újkori idők óta Köztes-Eu: kisvárosok népességaránya 15–30 % körüli (Magyarországon 31 %) Köztes-Eu: kisvárosok népességaránya 15–30 % körüli (Magyarországon 31 %) –A helyi piaci funkciót betöltő járásszékhelyek (pl. Szigetvár) Hagyományosan már falusi vonzáskörzettel rendelkező kézműves– kereskedő városkák voltak Hagyományosan már falusi vonzáskörzettel rendelkező kézműves– kereskedő városkák voltak Polgári közigazgatás és a vasútépítés nyomán váltak központtá Polgári közigazgatás és a vasútépítés nyomán váltak központtá –Mezővárosok (pl. Kisújszállás) Kisvároshálózat a szocializmus évtizedeiben még kevésbé fejlődött, háromféle funkció tekintetében is hátrányt szenvedett Kisvároshálózat a szocializmus évtizedeiben még kevésbé fejlődött, háromféle funkció tekintetében is hátrányt szenvedett 1.Agrárszervező funkció: piac, agrárértelmiség 2.Ipari funkció 3.Járásszékhelyek: közigazgatási funkció

45 45 Kisvárosok (20 e >): agrárszervező funkció Kisvárosok piacai: hagyományosan fontos szerepe a környékbeli agrártermékek értékesítésében Kisvárosok piacai: hagyományosan fontos szerepe a környékbeli agrártermékek értékesítésében Szocialista tsz-k kialakítása: tsz-ek helyi kereskedelem helyett közvetlenül az állami felvásárlókhoz kapcsolódtak  funkcióvesztés Szocialista tsz-k kialakítása: tsz-ek helyi kereskedelem helyett közvetlenül az állami felvásárlókhoz kapcsolódtak  funkcióvesztés Később tsz-k összevonása („racionalizálása”): tsz-központ, agrárértelmiség csak a nagyobb városokban Később tsz-k összevonása („racionalizálása”): tsz-központ, agrárértelmiség csak a nagyobb városokban

46 46 Kisvárosok (20 e >): ipari funkció Ezt a veszteséget kárpótolhatták volna az ipari beruházások, azonban ezek is elmaradtak Ezt a veszteséget kárpótolhatták volna az ipari beruházások, azonban ezek is elmaradtak Az 1950-es és 1960-as években erőltetett iparosítás erőteljesen fővárosokra és a nehézipar számára hasznos (vélt vagy valós) nyersanyaglelőhelyekre koncentrált (ipari tengely) Az 1950-es és 1960-as években erőltetett iparosítás erőteljesen fővárosokra és a nehézipar számára hasznos (vélt vagy valós) nyersanyaglelőhelyekre koncentrált (ipari tengely) Az 1970-es évektől a településhálózat-fejlesztés céljává vált a nagyvárosi ipari koncentráció enyhítése, ez azonban elsődlegesen a középvárosok javára szolgált Az 1970-es évektől a településhálózat-fejlesztés céljává vált a nagyvárosi ipari koncentráció enyhítése, ez azonban elsődlegesen a középvárosok javára szolgált Ipari beruházások híján pedig az azokkal járó lakás-, közüzemi és intézményi infrastruktúra fejlesztése is kimaradt a tervekből (engedélyekből) Ipari beruházások híján pedig az azokkal járó lakás-, közüzemi és intézményi infrastruktúra fejlesztése is kimaradt a tervekből (engedélyekből) Ha megkésve volt is a kisvárosok körében szerényebb iparosítás, ez már nem generált népesedést, sőt a kisvárosi életminőség romlásával az elvándorlások nyomán megkezdődőtt a demográfiai hanyatlásuk is Ha megkésve volt is a kisvárosok körében szerényebb iparosítás, ez már nem generált népesedést, sőt a kisvárosi életminőség romlásával az elvándorlások nyomán megkezdődőtt a demográfiai hanyatlásuk is

47 47 Kisvárosok (20 e >): közigazgatási funkció – járásszékhelyek Hagyományos kisvárosi funkció a járási szintű közigazgatási feladatok ellátása Hagyományos kisvárosi funkció a járási szintű közigazgatási feladatok ellátása Késői szocializmus: több ország (Bulgária, Lengyelország, Magyarország, Románia) a háromszintű közigazgatás helyett (megye–járás–település) kétszintű közigazgatás (megye–település)  járások felszámolása  kisvárosok térségi szervező funkciójának vége Késői szocializmus: több ország (Bulgária, Lengyelország, Magyarország, Románia) a háromszintű közigazgatás helyett (megye–járás–település) kétszintű közigazgatás (megye–település)  járások felszámolása  kisvárosok térségi szervező funkciójának vége Igaz: kisvárosi turizmusnak előnye, hogy nincsenek szocialista hivatalépületek településközpontban – szemben pl. Szlovákiával, ugyanakkor a rendszerváltás után bevezetett közigazgatási funkciók nélküli kistérségi rendszer továbbra sem tudta „közelebb hozni” a kisvárosokat a vidékükhöz Igaz: kisvárosi turizmusnak előnye, hogy nincsenek szocialista hivatalépületek településközpontban – szemben pl. Szlovákiával, ugyanakkor a rendszerváltás után bevezetett közigazgatási funkciók nélküli kistérségi rendszer továbbra sem tudta „közelebb hozni” a kisvárosokat a vidékükhöz Az infrastrukturális hiányok felszámolása segíthet abban, hogy a kisvárosok a vállalkozói, szórakoztató–szabadidős tevékenységek, vagy az agrobiznisz helyi központjaivá válhassanak, de talán a legpozitívabb tendencia, hogy a 2013-as járásrendszer számos kisvárosnak végre visszaadja hagyományos közigazgatásszervezési szerepét Az infrastrukturális hiányok felszámolása segíthet abban, hogy a kisvárosok a vállalkozói, szórakoztató–szabadidős tevékenységek, vagy az agrobiznisz helyi központjaivá válhassanak, de talán a legpozitívabb tendencia, hogy a 2013-as járásrendszer számos kisvárosnak végre visszaadja hagyományos közigazgatásszervezési szerepét

48 48 2.B Nagyobb népsűrűség

49 49 Népességszám: egyik legegyszerűbben elérhető jelzőszám, de ma már a közigazgatási határok szerinti lakosságszám egyre kevésbé árulja el a településhierarchiában betöltött szerepet  napjainkban már kevésbé tekinthetünk a fontosság követett mérőszámaként rájuk, okok Népességszám: egyik legegyszerűbben elérhető jelzőszám, de ma már a közigazgatási határok szerinti lakosságszám egyre kevésbé árulja el a településhierarchiában betöltött szerepet  napjainkban már kevésbé tekinthetünk a fontosság követett mérőszámaként rájuk, okok 1.Egyre nehezebb egyértelműen meghúzni a városok tényleges határait. A XX. században több város fokozatosan összenőtt sűrűn lakott környezetével. A közigazgatási értelemben vett város lélekszáma gyakran már túl szűk, nem azonos a tényleges, kompakt városi térrel. Az urbanizációs folyamatokat ilyenkor egyébként gyakran követi is a városok közigazgatási területének kibővítése – igaz ugyan csak időben késleltetve

50 50 2.B Nagyobb népsűrűség 2.Évtizedek óta számos példát látunk arra, hogy az elővárosi övezetbe irányuló kiköltözések révén a központi város népességszáma visszaesett. A központi város fogyó népessége azonban nem jelenti a város településhierarchiában betöltött romló pozícióját, hiszen a népességcsökkenése nem kis mértékben azokból a kiköltözőkből adódik, akik továbbra is a városrégióban maradnak. E városok továbbra is őrzik szerepüket, esetükben nem egyszerűen népességfogyásról van szó, hanem a szűk adminisztratív határain túlterjedő, funkcionálisan kompakt városon belüli népességátrendeződésről. A népességfogyás ugyanis esetükben általában a szuburbanizáció folyamatával függ össze, amikor a városnövekedés súlypontja áttevődik a város közigazgatási határán kívül eső, de ahhoz fizikailag is szorosan kapcsolódó elővárosi övezetbe. Az elvándorló népesség jelentős része tehát nem távolodik el a várostól, hanem annak elővárosi övezetében marad. Bár a közigazgatási értelemben vett város népességszáma fogyni kezd, az elővárosi övezetet is magába foglaló valódi kompakt városi tér teljes népességszáma nem feltétlenül csökken

51 51 2.B Nagyobb népsűrűség A települések összenövésével kialakult városrégiók, városi népességtömörülések lehatárolásához a népességszámnál alkalmasabb a népsűrűség A települések összenövésével kialakult városrégiók, városi népességtömörülések lehatárolásához a népességszámnál alkalmasabb a népsűrűség Különösen a fejlett világban terjedt el ez a megközelítés, ahol a városi és vidéki térségek között már egyre kevésbé differenciál a nem mezőgazdaság keresők aránya a vidéki tercierizálódás következtében Különösen a fejlett világban terjedt el ez a megközelítés, ahol a városi és vidéki térségek között már egyre kevésbé differenciál a nem mezőgazdaság keresők aránya a vidéki tercierizálódás következtében Az Amerikai Egyesült Államokban például az agrárkeresők aránya mindössze 2, az Európai Unióban pedig 5–6 százalék, mivel mindkét esetben ennél jóval nagyobb a vidéki térségeken élők aránya, nyilvánvalóan a jelentős részben már a vidéki foglalkoztatottak sem a mezőgazdaságból élnek Az Amerikai Egyesült Államokban például az agrárkeresők aránya mindössze 2, az Európai Unióban pedig 5–6 százalék, mivel mindkét esetben ennél jóval nagyobb a vidéki térségeken élők aránya, nyilvánvalóan a jelentős részben már a vidéki foglalkoztatottak sem a mezőgazdaságból élnek Ezért napjainkban a kevésbé differenciáló gazdasági szerkezet helyett a városi és rurális területek megkülönböztetésére a világ legfejlettebb országait tömörítő OECD kezdeményezésére egyre inkább egy új jelzőszámot, a népsűrűséget alkalmazzák Ezért napjainkban a kevésbé differenciáló gazdasági szerkezet helyett a városi és rurális területek megkülönböztetésére a világ legfejlettebb országait tömörítő OECD kezdeményezésére egyre inkább egy új jelzőszámot, a népsűrűséget alkalmazzák

52 52 2.B Nagyobb népsűrűség Az OECD a 150 fő/km 2 -nél sűrűbben lakott településeket (LAU2) urbánus kategóriába sorolja, majd ezek régiójukon (NUTS3, Magyarországon ez a megyei szint) belüli százalékos népességaránya alapján határolják le az ún. túlnyomórészt urbánus régiókat („predominantly urban regions”). A városi tereknek az OECD szerint az alábbi feltételek valamelyiknek meg kell felelnie: Az OECD a 150 fő/km 2 -nél sűrűbben lakott településeket (LAU2) urbánus kategóriába sorolja, majd ezek régiójukon (NUTS3, Magyarországon ez a megyei szint) belüli százalékos népességaránya alapján határolják le az ún. túlnyomórészt urbánus régiókat („predominantly urban regions”). A városi tereknek az OECD szerint az alábbi feltételek valamelyiknek meg kell felelnie: –Ha a NUTS3 régió lakosságának legalább 85 százaléka urbánus településen él –Ha a NUTS3 régió lakosságának legalább 50 százaléka urbánus településen él és a régió lakosságának legalább 25 százaléka egy félmilliós nagyvárosban él

53 53 A városi térségek (piros színnel) az Európai Unióban az OECD meghatározása szerint

54 54 2.B Nagyobb népsűrűség A városok népsűrűség szerinti lehatárolása azonban kevéssé alkalmas megoldás a fejlett világon kívül A városok népsűrűség szerinti lehatárolása azonban kevéssé alkalmas megoldás a fejlett világon kívül Az agrártúlnépesedéssel küszködő Dél-Ázsia és Trópusi- Afrika vidéki térségei könnyen többszörösen meghaladhatják az OECD határértékét, a nagy népsűrűség ellenére mégsem tekinthetők urbanizált térségeknek Az agrártúlnépesedéssel küszködő Dél-Ázsia és Trópusi- Afrika vidéki térségei könnyen többszörösen meghaladhatják az OECD határértékét, a nagy népsűrűség ellenére mégsem tekinthetők urbanizált térségeknek Az ilyen térségekben még mindig használható a mezőgazdasági keresők súlya a városok és falvak elkülönítésében Az ilyen térségekben még mindig használható a mezőgazdasági keresők súlya a városok és falvak elkülönítésében A posztszocialista országok közül hasonló mondható el Koszovóról, amelynek valamennyi helyhatóságában 150 fő/km 2 feletti a népsűrűség, így az OECD alapján 100 százalékban urbánusnak tekinthető, amellyel egész Európa legurbanizáltabb országának számíthatna A posztszocialista országok közül hasonló mondható el Koszovóról, amelynek valamennyi helyhatóságában 150 fő/km 2 feletti a népsűrűség, így az OECD alapján 100 százalékban urbánusnak tekinthető, amellyel egész Európa legurbanizáltabb országának számíthatna

55 55 2.B Nagyobb népsűrűség Kelet-Közép-Európa országai tagjai az OECD-nek, a városi terek lehatárolásának módszere esetükben sem célszerű kiigazítás nélkül alkalmazni, pl. ritkább hazai benépesültséghez igazodva Csatári Bálint 150 helyett csupán 120 fő/km 2 -es küszöbértékkel, a NUTS3 helyett a LAU1-es területi szintet vette figyelembe Kelet-Közép-Európa országai tagjai az OECD-nek, a városi terek lehatárolásának módszere esetükben sem célszerű kiigazítás nélkül alkalmazni, pl. ritkább hazai benépesültséghez igazodva Csatári Bálint 150 helyett csupán 120 fő/km 2 -es küszöbértékkel, a NUTS3 helyett a LAU1-es területi szintet vette figyelembe Magyarország városi jogállású településeinek több mint fele (187!) ritkábban lakott az OECD szerint urbánusnak településektől elvárt 150 fő/km 2 -nél, közülük Abádszalók népsűrűsége mindössze 30 fő/km 2 (!) Magyarország városi jogállású településeinek több mint fele (187!) ritkábban lakott az OECD szerint urbánusnak településektől elvárt 150 fő/km 2 -nél, közülük Abádszalók népsűrűsége mindössze 30 fő/km 2 (!) Ugyanakkor 119 falusi jogállású település az OECD meghatározása szerint urbánus karakterűnek számít, a legsűrűbben lakott falvak a Budapesti agglomerációban helyezkednek el (Diósd, Erdőkertes, Remeteszőlős és Üröm népsűrűsége meghaladja az 1000 fő/km 2 -t) Ugyanakkor 119 falusi jogállású település az OECD meghatározása szerint urbánus karakterűnek számít, a legsűrűbben lakott falvak a Budapesti agglomerációban helyezkednek el (Diósd, Erdőkertes, Remeteszőlős és Üröm népsűrűsége meghaladja az 1000 fő/km 2 -t)

56 56 2.B Nagyobb népsűrűség Az OECD meghatározása szerint csupán Budapest számít túlnyomórészt urbánus karakterű NUTS3 régiónak Magyarországon, az utána következő Pest megye is csak 76 százalékkal rendelkezik Az OECD meghatározása szerint csupán Budapest számít túlnyomórészt urbánus karakterű NUTS3 régiónak Magyarországon, az utána következő Pest megye is csak 76 százalékkal rendelkezik –NUTS2 és NUTS1 régiók szintjén Közép-Magyarország a 90 százalékos értékével már túlnyomóan urbánus régiónak számítana a hazai régiók közül egyedüliként Ha a megyék (NUTS3) helyett a 2013-as járások (LAU1) szintjén végezzük el a lehatárolást, akkor Budapest mellett több urbánus járás is lehatárolható, ezek többsége Pest megyei (Budakeszi, Dunakeszi, Érdi, Gödöllői, Pilisvörösvári, Szigetszentmiklósi és Vecsési) vagy regionális központok környéki (Debreceni, Miskolci és Pécsi) járások Ha a megyék (NUTS3) helyett a 2013-as járások (LAU1) szintjén végezzük el a lehatárolást, akkor Budapest mellett több urbánus járás is lehatárolható, ezek többsége Pest megyei (Budakeszi, Dunakeszi, Érdi, Gödöllői, Pilisvörösvári, Szigetszentmiklósi és Vecsési) vagy regionális központok környéki (Debreceni, Miskolci és Pécsi) járások

57 57 2.B Nagyobb népsűrűség Az OECD módszere a fejlett országok esetében is kiigazításra szorult Az OECD módszere a fejlett országok esetében is kiigazításra szorult Az Európai Unió a népsűrűségre alapozott alapvető elképzelést továbbra is megtartotta, de több ponton megváltoztatta az eredeti OECD meghatározást Az Európai Unió a népsűrűségre alapozott alapvető elképzelést továbbra is megtartotta, de több ponton megváltoztatta az eredeti OECD meghatározást Ezek közül a legfontosabb finomítások az alábbiakban foglalható össze: Ezek közül a legfontosabb finomítások az alábbiakban foglalható össze: –Az Európa-szerte jelentősen változó településméretek (LAU2) miatt a városi alapegységek kijelölésénél a valódi településhatárok helyett egy 1 km 2 -es cellákból álló négyzethálóból indultak ki –A városi alapegységek kritikus népességsűrűségét 150 helyett 300 fő/km 2 -re növelték, és a népsűrűség mellett bevezettek egy kritikus népességszámot is, amelyet 5000 főben határoztak meg –A túlnyomórészt urbánus régiók esetén 85-ről 80 százalékra csökkentették a városi alapegységek kritikus népességarányát

58 Településképi–urbanisztikai városfogalom Településfejlesztési alapismeretek II. Gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök alapszak (BSc) 2013/2014, II. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Tanszék dr. Jeney László egyetemi adjunktus

59 59 3. Településképi–urbanisztikai városfogalom Város: hagyományosan látványban is különbözik a falutól Város: hagyományosan látványban is különbözik a falutól Uralkodó elit védelmére épült városfal: hosszú ideig elválaszthatatlanul hozzáforrt a (világi, egyházi) központi funkciót betöltő város fizimiskájához Uralkodó elit védelmére épült városfal: hosszú ideig elválaszthatatlanul hozzáforrt a (világi, egyházi) központi funkciót betöltő város fizimiskájához Modern nagyváros: Modern nagyváros: –Növekedés szétfeszítette városfalakat, igaz számos város címerében várfal (pl. Bordeaux, Budapest, Eger) –Városok fizikai látványa még inkább eltér a falvakétól A városépítészet reakciója a modern idők zsúfoltságára A városépítészet reakciója a modern idők zsúfoltságára –Horizontálisan: beépítési sűrűség –Vertikálisan: átlagszintszám

60 60 3.A Beépítési sűrűség

61 61 Az ipari forradalmat követően a migrációs célponttá váló városokban hamar elfogytak a szabad területek, megnőtt a beépítési sűrűség, csökkent a telkek mérete Az ipari forradalmat követően a migrációs célponttá váló városokban hamar elfogytak a szabad területek, megnőtt a beépítési sűrűség, csökkent a telkek mérete Az XIX. századi angliai munkástelepek egyik jellegzetes városépítészeti megjelentési formáját alkották az ún. „back-to-back” típusú sorházak, amelyek az utcafront felé egy komor, zárt látványt nyújtottak Az XIX. századi angliai munkástelepek egyik jellegzetes városépítészeti megjelentési formáját alkották az ún. „back-to-back” típusú sorházak, amelyek az utcafront felé egy komor, zárt látványt nyújtottak

62 62 3.A Beépítési sűrűség Ahogy a városok közvetlen szomszédsága is bekapcsolódott a népességnövekedésbe, a város gyakorlatilag összenőtt a szomszédos településekkel, a folyamatos beépítés a városi agglomerációk egyik fontos ismérvévé vált Ahogy a városok közvetlen szomszédsága is bekapcsolódott a népességnövekedésbe, a város gyakorlatilag összenőtt a szomszédos településekkel, a folyamatos beépítés a városi agglomerációk egyik fontos ismérvévé vált A városi agglomerációk definiálásakor elsőként a folytonosan beépített területet („built-up area”), mint alapegységet határozzák meg A városi agglomerációk definiálásakor elsőként a folytonosan beépített területet („built-up area”), mint alapegységet határozzák meg Ennek feltétele (országoktól függően) egy bizonyos számú lakosság és a beépített területek közötti maximális maximális beépítési távolság (50–200 méter) Ennek feltétele (országoktól függően) egy bizonyos számú lakosság és a beépített területek közötti maximális maximális beépítési távolság (50–200 méter) Ez utóbbi mérésekor bizonyos területeket (például ritkábban beépített ipari vagy szolgáltatási funkciójú vagy be nem építhető területek) nem vesznek figyelembe Ez utóbbi mérésekor bizonyos területeket (például ritkábban beépített ipari vagy szolgáltatási funkciójú vagy be nem építhető területek) nem vesznek figyelembe Ezt követően a városi agglomeráció teljes területét a fenti módon kijelölt folytonosan beépített terület kiigazításával határolják le Ezt követően a városi agglomeráció teljes területét a fenti módon kijelölt folytonosan beépített terület kiigazításával határolják le

63 63 3.A Beépítési sűrűség Mivel az egyes országok eltérő módon határolják le agglomerációikat, egyes nemzetközi szervezetek a harmonizációt elősegítendő igyekeznek általános érvényű definíciókat megadni Mivel az egyes országok eltérő módon határolják le agglomerációikat, egyes nemzetközi szervezetek a harmonizációt elősegítendő igyekeznek általános érvényű definíciókat megadni Az ENSZ 1978-as definíciójában például a következőképpen definiálta a városi agglomeráció fogalmát: Az ENSZ 1978-as definíciójában például a következőképpen definiálta a városi agglomeráció fogalmát: –Agglomeráció egy olyan lakott terület, mely a közigazgatási határoktól függetlenül képez beépített területet, ahol az épületek egymástól való távolsága nem haladja meg a 200 métert –Ez alól kivételt képeznek a nagyobb közellátási (intézményi) infrastrukturális területek, illetve egyéb be nem építhető területek, amennyiben azok a folyamatos beépített területen belül találhatóak

64 64 3.B Átlagszintszám Növekvő népességű városok építészetének másik (vertikális) reakciója a zsúfoltságra: a felfelé terjeszkedés Növekvő népességű városok építészetének másik (vertikális) reakciója a zsúfoltságra: a felfelé terjeszkedés Épületek magassága megnő (többé-kevésbé ingatlanpiac törvényei szerinti spontán folyamat) Épületek magassága megnő (többé-kevésbé ingatlanpiac törvényei szerinti spontán folyamat) –Túl nagy a kereslet egy adott telekért (pl. belvárosban)  magasabb telekár  telektulajdonos maximálisan kihasználja az alapterületet  épületek magasság megnő –Nincs szabad terület  nem lehet oldalirányú terjeszkedés Ókori Róma: zsúfolt beépítés  3–5 emeletes bérházak  Augustus építési törvényei: max 21 méter magas épületek Ókori Róma: zsúfolt beépítés  3–5 emeletes bérházak  Augustus építési törvényei: max 21 méter magas épületek

65 65 3.B Átlagszintszám Modern nagyváros is hasonló Ipari forradalom után: városépítészet régi–új válasza a zsúfoltságra – –1933-as Athéni Charta: moderrn városépítészet (Le Corbusier) – –Ideális épületek Felfelé terjeszkednek, magasak Szellősen, kellő távolságra helyezkednek el egymástól, közöttük zöldterületekkel Modern lakótelepek: Ny-Eu-ban is kialakultak (nem a szocialista korszak szüleményei) Szocialista országok sajátossága: – –Még az 1980-as években is épült betonpanelből új lakótelep – –Épületek közötti, corbusier-i koncepcióban még szereplő zöldterület elmaradt a gyakorlati kivitelezés során, helyett művi környezet (pl. aszfaltutak és -parkolók)

66 66 3.B Átlagszintszám

67 67 3.B Átlagszintszám – a társadalom technikai, építészeti tudása Modernebb építőanyagok (például acél, vasbeton, üveg) + építészeti technológiák  modern felhőkarcoló: átvette a városfal szerepét a modern város látványában Egy-egy városrégió urbanizáltságával erősen összefügg tehát az átlagszintszám is, amely alapján sok városi térség elkülöníthető a vidékektől Az épületek magasságát az urbanizáltságon túl azonban számos egyéb tényező is meghatározza, ilyen például: – –A társadalom technikai, építészeti tudása a magas épületek megépítéséhez – –Ez az ipari forradalommal párhuzamosan végbement tudományos fejlődéssel a modern nagyvárosok esetében tette lehetővé a magas épületek tömeges megjelenését

68 68 3.B Átlagszintszám – a város épített környezetének történelmi öröksége Számos európai város történelmi magja (pl. Budapest, Firenze, Köln, Párizs, Prága vagy Róma) páratlan építészeti örökséggel rendelkezik Az acélüveg felhőkarcolók nem rivalizálhatnak a régi gótika, reneszánsz, barokk vagy éppen romantika stílusú épületekkel Ezért több európai belváros esetében egy adott szintnél magasabb épületekre építési tilalom van érvényben, így a felhőkarcolók legfeljebb a városok perifériáin jöhetnek létre (pl. a kelet-londoni Canary Wharf) Mivel az Újvilág hirtelen kifejlődött nagyvárosaiban gyakoraltilag hiányzott a történelmi városmag a maga többszázéves építészeti örökségével, nem volt akadálya a felhőkarcolók építésének (pl. Chicago, New York, Sydney vagy Toronto) A magas toronyházak sokáig leginkább az észak-amerikai metropoliszokat jellemezték, mára azonban nem csak a népességszám, de a legmagasabb épületek tekintetében is kiszorítják őket az ázsiai városok

69 69 A Föld legmagasabb városai (a 10 legmagasabb épületükre átlagmagassága alapján) SorrendNagyváros 2001 MéterSorrendNagyváros 2011 Méter 1.New York Dubai Chicago Hong Kong Kuala Lumpur Chicago Hong Kong Shanghai Houston Guangzhou Toronto New York Szingapúr Shenzhen Los Angeles Kuala Lumpur Tokió Szingapúr Shanghai Pusan834.5

70 70 3.B Átlagszintszám – a földrajzi környezet és a gazdasági fejlettség A földrajzi környezet, az építőanyag minősége – –Nem lehet mindenhol magas épületeket építeni – –Manhattan gránitsziklája kifejezetten ideális talapzat a nagy tömegű felhőkarcolók számára, szemben egy vizenyős területtel, ahol megvan a süllyedés veszélye – –Hasonlóan hátrányosak a földrengésveszélyes területek, igaz San Francisco és Tokió példája rácáfol erre (ezt az ellentétet a következő pont oldja fel) A gazdasági fejlettség, amely finanszírozza a költséges beruházásokat – –Az impozáns, monumentális épületek az emberiség történelme során az ókori Alexandria világítótornyától, a new york-i Empire State Building-en keresztül a kuala lumpur-i Petronas- ikertornyokig mindig is a gazdasági és politikai erő szimbólumai voltak – –Éppen ezért válhatnak könnyen a rendszer áldozatává is (new york-i World Trade Center)

71 71 3.B Átlagszintszám Az urbánus környezettel társított felhőkarcolók megjelenése tehát számos tényezőtől függ, az átlagszintszám nem feltétlen árulja el a városi jogállást Igaz ez számos újonnan városi jogállást kapott hazai településre, de akár Európa legnagyobb településére is, a sokáig jellegzetes óorosz földszintes faházas beépítésű Moszkvára is, amely önmagában az átlagszintszám alapján alacsony fokon urbanizáltnak tűnhetett Nyilvánvalóan nem az 1980-as években vált várossá, amikortól tömegesen építették fel a 10–15 emeletes betonpanelházakat


Letölteni ppt "A városfogalom földrajzi, időbeni és tudományterületenkénti eltérései Településfejlesztési alapismeretek II. Gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök."

Hasonló előadás


Google Hirdetések