Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Településképi–urbanisztikai városfogalom Településföldrajz II. Informatikus és szakigazgatási agrármérnök (BSc) 2013/2014, II. félév BCE Gazdaságföldrajz.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Településképi–urbanisztikai városfogalom Településföldrajz II. Informatikus és szakigazgatási agrármérnök (BSc) 2013/2014, II. félév BCE Gazdaságföldrajz."— Előadás másolata:

1 Településképi–urbanisztikai városfogalom Településföldrajz II. Informatikus és szakigazgatási agrármérnök (BSc) 2013/2014, II. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Tanszék dr. Jeney László egyetemi adjunktus

2 2 3. Településképi–urbanisztikai városfogalom Város: hagyományosan látványban is különbözik a falutól Város: hagyományosan látványban is különbözik a falutól Uralkodó elit védelmére épült városfal: hosszú ideig elválaszthatatlanul hozzáforrt a (világi, egyházi) központi funkciót betöltő város fizimiskájához Uralkodó elit védelmére épült városfal: hosszú ideig elválaszthatatlanul hozzáforrt a (világi, egyházi) központi funkciót betöltő város fizimiskájához Modern nagyváros: Modern nagyváros: –Növekedés szétfeszítette városfalakat, igaz számos város címerében várfal (pl. Bordeaux, Budapest, Eger) –Városok fizikai látványa még inkább eltér a falvakétól A városépítészet reakciója a modern idők zsúfoltságára A városépítészet reakciója a modern idők zsúfoltságára –Horizontálisan: beépítési sűrűség –Vertikálisan: átlagszintszám

3 3 3.A Beépítési sűrűség

4 4 Az ipari forradalmat követően a migrációs célponttá váló városokban hamar elfogytak a szabad területek, megnőtt a beépítési sűrűség, csökkent a telkek mérete Az ipari forradalmat követően a migrációs célponttá váló városokban hamar elfogytak a szabad területek, megnőtt a beépítési sűrűség, csökkent a telkek mérete Az XIX. századi angliai munkástelepek egyik jellegzetes városépítészeti megjelentési formáját alkották az ún. „back-to-back” típusú sorházak, amelyek az utcafront felé egy komor, zárt látványt nyújtottak Az XIX. századi angliai munkástelepek egyik jellegzetes városépítészeti megjelentési formáját alkották az ún. „back-to-back” típusú sorházak, amelyek az utcafront felé egy komor, zárt látványt nyújtottak

5 5 3.A Beépítési sűrűség Ahogy a városok közvetlen szomszédsága is bekapcsolódott a népességnövekedésbe, a város gyakorlatilag összenőtt a szomszédos településekkel, a folyamatos beépítés a városi agglomerációk egyik fontos ismérvévé vált Ahogy a városok közvetlen szomszédsága is bekapcsolódott a népességnövekedésbe, a város gyakorlatilag összenőtt a szomszédos településekkel, a folyamatos beépítés a városi agglomerációk egyik fontos ismérvévé vált A városi agglomerációk definiálásakor elsőként a folytonosan beépített területet („built-up area”), mint alapegységet határozzák meg A városi agglomerációk definiálásakor elsőként a folytonosan beépített területet („built-up area”), mint alapegységet határozzák meg Ennek feltétele (országoktól függően) egy bizonyos számú lakosság és a beépített területek közötti maximális maximális beépítési távolság (50–200 méter) Ennek feltétele (országoktól függően) egy bizonyos számú lakosság és a beépített területek közötti maximális maximális beépítési távolság (50–200 méter) Ez utóbbi mérésekor bizonyos területeket (például ritkábban beépített ipari vagy szolgáltatási funkciójú vagy be nem építhető területek) nem vesznek figyelembe Ez utóbbi mérésekor bizonyos területeket (például ritkábban beépített ipari vagy szolgáltatási funkciójú vagy be nem építhető területek) nem vesznek figyelembe Ezt követően a városi agglomeráció teljes területét a fenti módon kijelölt folytonosan beépített terület kiigazításával határolják le Ezt követően a városi agglomeráció teljes területét a fenti módon kijelölt folytonosan beépített terület kiigazításával határolják le

6 6 3.A Beépítési sűrűség Mivel az egyes országok eltérő módon határolják le agglomerációikat, egyes nemzetközi szervezetek a harmonizációt elősegítendő igyekeznek általános érvényű definíciókat megadni Mivel az egyes országok eltérő módon határolják le agglomerációikat, egyes nemzetközi szervezetek a harmonizációt elősegítendő igyekeznek általános érvényű definíciókat megadni Az ENSZ 1978-as definíciójában például a következőképpen definiálta a városi agglomeráció fogalmát: Az ENSZ 1978-as definíciójában például a következőképpen definiálta a városi agglomeráció fogalmát: –Agglomeráció egy olyan lakott terület, mely a közigazgatási határoktól függetlenül képez beépített területet, ahol az épületek egymástól való távolsága nem haladja meg a 200 métert –Ez alól kivételt képeznek a nagyobb közellátási (intézményi) infrastrukturális területek, illetve egyéb be nem építhető területek, amennyiben azok a folyamatos beépített területen belül találhatóak

7 7 3.B Átlagszintszám Növekvő népességű városok építészetének másik (vertikális) reakciója a zsúfoltságra: a felfelé terjeszkedés Növekvő népességű városok építészetének másik (vertikális) reakciója a zsúfoltságra: a felfelé terjeszkedés Épületek magassága megnő (többé-kevésbé ingatlanpiac törvényei szerinti spontán folyamat) Épületek magassága megnő (többé-kevésbé ingatlanpiac törvényei szerinti spontán folyamat) –Túl nagy a kereslet egy adott telekért (pl. belvárosban)  magasabb telekár  telektulajdonos maximálisan kihasználja az alapterületet  épületek magasság megnő –Nincs szabad terület  nem lehet oldalirányú terjeszkedés Ókori Róma: zsúfolt beépítés  3–5 emeletes bérházak  Augustus építési törvényei: max 21 méter magas épületek Ókori Róma: zsúfolt beépítés  3–5 emeletes bérházak  Augustus építési törvényei: max 21 méter magas épületek

8 8 3.B Átlagszintszám Modern nagyváros is hasonló Ipari forradalom után: városépítészet régi–új válasza a zsúfoltságra – –1933-as Athéni Charta: moderrn városépítészet (Le Corbusier) – –Ideális épületek Felfelé terjeszkednek, magasak Szellősen, kellő távolságra helyezkednek el egymástól, közöttük zöldterületekkel Modern lakótelepek: Ny-Eu-ban is kialakultak (nem a szocialista korszak szüleményei) Szocialista országok sajátossága: – –Még az 1980-as években is épült betonpanelből új lakótelep – –Épületek közötti, corbusier-i koncepcióban még szereplő zöldterület elmaradt a gyakorlati kivitelezés során, helyett művi környezet (pl. aszfaltutak és -parkolók)

9 9 3.B Átlagszintszám

10 10 3.B Átlagszintszám – a társadalom technikai, építészeti tudása Modernebb építőanyagok (például acél, vasbeton, üveg) + építészeti technológiák  modern felhőkarcoló: átvette a városfal szerepét a modern város látványában Egy-egy városrégió urbanizáltságával erősen összefügg tehát az átlagszintszám is, amely alapján sok városi térség elkülöníthető a vidékektől Az épületek magasságát az urbanizáltságon túl azonban számos egyéb tényező is meghatározza, ilyen például: – –A társadalom technikai, építészeti tudása a magas épületek megépítéséhez – –Ez az ipari forradalommal párhuzamosan végbement tudományos fejlődéssel a modern nagyvárosok esetében tette lehetővé a magas épületek tömeges megjelenését

11 11 3.B Átlagszintszám – a város épített környezetének történelmi öröksége Számos európai város történelmi magja (pl. Budapest, Firenze, Köln, Párizs, Prága vagy Róma) páratlan építészeti örökséggel rendelkezik Az acélüveg felhőkarcolók nem rivalizálhatnak a régi gótika, reneszánsz, barokk vagy éppen romantika stílusú épületekkel Ezért több európai belváros esetében egy adott szintnél magasabb épületekre építési tilalom van érvényben, így a felhőkarcolók legfeljebb a városok perifériáin jöhetnek létre (pl. a kelet-londoni Canary Wharf) Mivel az Újvilág hirtelen kifejlődött nagyvárosaiban gyakoraltilag hiányzott a történelmi városmag a maga többszázéves építészeti örökségével, nem volt akadálya a felhőkarcolók építésének (pl. Chicago, New York, Sydney vagy Toronto) A magas toronyházak sokáig leginkább az észak-amerikai metropoliszokat jellemezték, mára azonban nem csak a népességszám, de a legmagasabb épületek tekintetében is kiszorítják őket az ázsiai városok

12 12 A Föld legmagasabb városai (a 10 legmagasabb épületükre átlagmagassága alapján) SorrendNagyváros 2001 MéterSorrendNagyváros 2011 Méter 1.New York Dubai Chicago Hong Kong Kuala Lumpur Chicago Hong Kong Shanghai Houston Guangzhou Toronto New York Szingapúr Shenzhen Los Angeles Kuala Lumpur Tokió Szingapúr Shanghai Pusan834.5

13 13 3.B Átlagszintszám – a földrajzi környezet és a gazdasági fejlettség A földrajzi környezet, az építőanyag minősége – –Nem lehet mindenhol magas épületeket építeni – –Manhattan gránitsziklája kifejezetten ideális talapzat a nagy tömegű felhőkarcolók számára, szemben egy vizenyős területtel, ahol megvan a süllyedés veszélye – –Hasonlóan hátrányosak a földrengésveszélyes területek, igaz San Francisco és Tokió példája rácáfol erre (ezt az ellentétet a következő pont oldja fel) A gazdasági fejlettség, amely finanszírozza a költséges beruházásokat – –Az impozáns, monumentális épületek az emberiség történelme során az ókori Alexandria világítótornyától, a new york-i Empire State Building-en keresztül a kuala lumpur-i Petronas- ikertornyokig mindig is a gazdasági és politikai erő szimbólumai voltak – –Éppen ezért válhatnak könnyen a rendszer áldozatává is (new york-i World Trade Center)

14 14 3.B Átlagszintszám Az urbánus környezettel társított felhőkarcolók megjelenése tehát számos tényezőtől függ, az átlagszintszám nem feltétlen árulja el a városi jogállást Igaz ez számos újonnan városi jogállást kapott hazai településre, de akár Európa legnagyobb településére is, a sokáig jellegzetes óorosz földszintes faházas beépítésű Moszkvára is, amely önmagában az átlagszintszám alapján alacsony fokon urbanizáltnak tűnhetett Nyilvánvalóan nem az 1980-as években vált várossá, amikortól tömegesen építették fel a 10–15 emeletes betonpanelházakat


Letölteni ppt "Településképi–urbanisztikai városfogalom Településföldrajz II. Informatikus és szakigazgatási agrármérnök (BSc) 2013/2014, II. félév BCE Gazdaságföldrajz."

Hasonló előadás


Google Hirdetések