Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

HŐTAN 9. KÉSZÍTETTE: SZOMBATI EDIT HALMAZÁLLAPOT VÁLTOZÁSOK.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "HŐTAN 9. KÉSZÍTETTE: SZOMBATI EDIT HALMAZÁLLAPOT VÁLTOZÁSOK."— Előadás másolata:

1 HŐTAN 9. KÉSZÍTETTE: SZOMBATI EDIT HALMAZÁLLAPOT VÁLTOZÁSOK

2 1. HALMAZÁLLAPOTOK HALMAZÁLLAPOT VÁLTOZÁSOK A természetben minden anyagnak három halmazállapota fordul elő: szilárd, folyékony, légnemű. SZILÁRD HALMAZÁLLAPOT - Határozott alakkal és határozott térfogattal rendelkezik. - Az atomok rácsszerkezetbe rendeződnek, négyféle rácsszerkezetet különböztetünk meg: atomrács, ionrács, fémrács és molekularács. - Az atomok a rácsszerkezetben helyhezkötöttek, rezgőmozgást végeznek, a hőmérséklet növekedésével a rezgés amplitudója nő.

3 1. HALMAZÁLLAPOTOK HALMAZÁLLAPOT VÁLTOZÁSOK FOLYÉKONY HALMAZÁLLAPOT - Nincs határozott alakja, felveszi az edény alakját, de határozott térfogattal rendelkezik. - A folyadék részecskéit másodrendű kötések tartják össze. Ezt az összetartó erőt kohéziós erőnek nevezzük (diszperziós, dipólusos és hidrogénhíd). - A folyadék részecskéi egymáson könnyen gördülő golyókkal modellezhető. Ez a modell jól magyarázza, hogy miért veszik fel az edény alakját.

4 1. HALMAZÁLLAPOTOK HALMAZÁLLAPOT VÁLTOZÁSOK LÉGNEMŰ HALMAZÁLLAPOT - Nincs sem határozott alakja, sem határozott térfogata. Kitöltik a rendelkezésre álló teret. - A részecskék között nincs semmilyen összetartó erő, egymástól függetlenül, szabadon mozognak. - A részecskék mozgásuk közben folyamatosan és tökéletesn rugalmasan ütköznek egymással és az edény falával. Az edény falának való ütközéssel arra nyomást gyakorolnak.

5 2. HALMAZÁLLAPOT VÁLTOZÁSOK HALMAZÁLLAPOT VÁLTOZÁSOK

6 2. HALMAZÁLLAPOT VÁLTOZÁSOK HALMAZÁLLAPOT VÁLTOZÁSOK OLVADÁS - Szilárd halmazállapotú anyag folyékonnyá válik. Energia befektetést igényel. A befektetett energia/hőmennyiség: Q = L o  m, ahol L o az olvadáshő, anyagra jellemző állandó, m az anyag tömege. - Egy adott hőmérsékleti ponton, az olvadásponton megy végbe. Olvadás közben az anyag hőmérséklete nem változik. - Az olvadáspont nyomásfüggő: magasabb nyomáson az olvadáspont alacsonyabb. Erre két példa: (1)Kísérlet: Jégtömbön (melynek hőmérséklete 0 o C alatt van) átvetett drót két végére súlyokat helyezünk, így a drót alatt nagy nyomás alakul ki. A drót alatt a víz megolvad, a drót felett újra megfagy. Így a drót úgy megy át a jégtömbön, hogy az egyben marad. (2) Jégkorcsolya: A jégkorcsolya éle vékony, így alatta a nyomás nagy. A nagy nyomás hatására a korcsolya alatt a víz megolvad. A korcsolyázó azért siklik olyan könnyen, mert valójában vízmolekulákon gördül.

7 2. HALMAZÁLLAPOT VÁLTOZÁSOK HALMAZÁLLAPOT VÁLTOZÁSOK OLVADÁS - Az olvadás magyarázata a részecskék szintjén: A részecskék rezgőmoz-gásának amplitudója olyan nagy lesz, hogy a rácsszerkezet összeomlik. FAGYÁS - Az olvadással ellentétes irányú folyamat. Folyékony halmazállapotú anyagból szilárd halmazállapotú anyag keletkezik. - Egy adott hőmérsékleti ponton, a fagyásponton megy végbe. A fagyáspont megegyezik az olvadásponttal. - Energia felszabadulással jár. Adott tömegű, adott anyag olvadása közben pontosan annyi energia szabadul fel, mint amennyi energia az olvadáshoz szükséges. Olvadás közben a környezet energiája, hőmérséklete tehát növekszik. - A fagyás folyamata a részecskék szintjén: A folyadékban, például vízben jégcsírák keletkeznek, amely csírák köré ráfagy a többi részecske.

8 2. HALMAZÁLLAPOT VÁLTOZÁSOK HALMAZÁLLAPOT VÁLTOZÁSOK TÚLHŰTÉS FOLYAMATA - Elég nagy tisztaságú anyag, kellő óvatossággal, jóval a fagyáspontja alá hűthető anélkül, hogy megfagyna. Ekkor egy idegen anyag beledobásával, illetve rázással a túlhűtött anyag azonnal megfagy. - Kísérlet: hosszabb ideig forrással „tisztított”, majd lehűtött vizet óvatosan tegyünk be a fagyasztóba. A folyadékot 0ºC alá hűtjük, majd kivesszük a fagyasztóból és megrázzuk. A folyadék azonnal megfagy. Magyarázat: a tiszta, mozdulatlan folyadék nem kedvez a jégcsírák kialakulásának, ezért hűthető fagyáspont alá a víz; rázással a részecskék egymáshoz nyomódnak, ami kedvez a jégcsírák kialakulásának, és a túlhűtött folyadék gyorsan megfagy. VIDEÓVIDEÓ - Példák a természetből: (1) Ónos eső: túlhűtött folyadék a földnek csapodva arra azonnal ráfagy. (2) Repülőgépek által húzott „kondenzcsík”: a túlhűtött folyadékrészecskék a repülőgépből kiáramló szennyező anyagokra ráfagy.

9 2. HALMAZÁLLAPOT VÁLTOZÁSOK HALMAZÁLLAPOT VÁLTOZÁSOK PÁROLGÁS - Párolgás során folyékony halmazállapotú anyagból légnemű halmazálla-potú anyag lesz. - A folyadék minden hőmérsékleten párolog. - A párolgás sebessége függ: a külső hőmérséklettől, a környezet páratartalmától, a légáramlattól, a párolgó felület nagyságától. - A párolgás jelenségének magyarázata a részecskék szintjén: egyes folyadékrészecskék mozgásuk közben, a többi folyadékrészecskével ütközve olyan nagy mozgási energiára tud szert tenni, hogy képes a többi folyadékrészecske vonzó hatását legyőzve kiszakadni a folyadékból. - A párolgással párhuzamosan, egy azzal ellentétes irányú folyamat is lejátszódik, ez a „kicsapósás”, amelynek során a részecskék „visszalép-nek” a folyadékba.

10 2. HALMAZÁLLAPOT VÁLTOZÁSOK HALMAZÁLLAPOT VÁLTOZÁSOK FORRÁS - Forrás során folyékony halmazállapotú anyagból légnemű halmazállapotú anyag lesz. - A forrás energia befektetéssel járó folyamat. A forráshoz szükséges energia az alábbi képlettel számolható: Q = L f  m, ahol L f a forráshő, anyagra jellemző állandó, m az anyag tömege. - A forrás egy adott hőmérsékleti ponton, a forrásponton megy végbe. Amíg a teljes mennyiségű anyag nem forr el, addig a hőmérséklet nem változik. - A forráspont az anyagi minőségre jellemző érték. - A forráspont nyomásfüggő: magas nyomáson a forráspont is magasabb, alacsony nyomáson a forráspont alacsonyabb. - Példák a forráspont nyomásfüggésére: (1) A magas hegyekben az alacsony légnyomás miatt akár már 95ºC-on forr a víz. (2) Üvegbúra alá helyezünk egy pohár szobahőmérsékletű vizett. A búra alól a levegőt kiszivattyúzva búra alatti nyomást folyamatosan csökkentjük. Egy adott nyomáson a víz szoba hőmérsékleten forrni kezd. VIDEOVIDEO

11 2. HALMAZÁLLAPOT VÁLTOZÁSOK HALMAZÁLLAPOT VÁLTOZÁSOK FORRÁS A forrás jelenségének magyarázata a részecskék szintjén: folyadék nem csak a felszínén, hanem a folyadék belsejében is párolog, ennek során a folyadékban üregek(buborékok) keletkeznek. Az üregekben vízgőz van, és ennek a vízgőznek nyomása van. Melegítés során ez a nyomás növekszik. Ha az üregekben lévő vízgőz nyomása eléri a külső nyomást akkor beindul a forrás folyamata. Értelem szerűen ha a külső nyomás alacsony, akkor a forrás egy alacsonyabb hőmérsékleten, víz esetében akár szobahőmérsékleten is beindulhat.

12 2. HALMAZÁLLAPOT VÁLTOZÁSOK HALMAZÁLLAPOT VÁLTOZÁSOK LECSAPÓÁS -A forrással ellentétes irányú folyamat: légnemű halmazállapotú anyagból folyékony halmazállapotú anyag keletkezik. - Energia felszabadulással járó folyamat. A lecsapódás során pontosan annyi energia szabadul fel, mint amennyi energia szükséges ugyanolyan anyagi minőségű és ugyanannyi tömegű anyag elforralásához. - Egy adott hőmérsékleti ponton a forrásponton megy végbe. Az anyag hőmérséklete a lecsapódás során nem változik.

13 2. HALMAZÁLLAPOT VÁLTOZÁSOK HALMAZÁLLAPOT VÁLTOZÁSOK SZUBLIMÁCIÓ -Szilárd halmazállapotú anyag közvetlenül légnemű halmazállapotú anyaggá alakul át. Például jégből vízgőz lesz (koncertek). - Bármilyen hőmérsékleten végbemegy: ezért érezzük az anyagok illatát. - Energia befektetést igényel. - Nyomásfüggő: alacsonyabb nyomáson a folyamat intenzívebb, magas nyomáson kevésbé. - Megfigyelhető a folyamat ellentétes iránya is: deszublimáció, vagy kristályosodás: a légnemű halmazállapotú anyag közvetlenül szilárd halmazállapotú anyaggá alakul át. Gyakorlati példa: instant kávé előállítása : hagyják száradni a kávét, így magától elpárolog a benne lévő nedvesség, majd a koncentrátumot -40°C- ra hűtik. Alacsony nyomást hoznak létre, így könnyebben létrejön a szublimáció, ekkor a jég elpárolog, a zamatanyagok nem károsodnak, száraz kávépor marad vissza.

14 3. MELEGEDÉSI/LEHŰLÉSI GÖRBE HALMAZÁLLAPOT VÁLTOZÁSOK


Letölteni ppt "HŐTAN 9. KÉSZÍTETTE: SZOMBATI EDIT HALMAZÁLLAPOT VÁLTOZÁSOK."

Hasonló előadás


Google Hirdetések