Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Természetvédelem – a 24. órában. Rio de Janeiro, 1992: ENSZ Konferencia a Környezetről és Fejlődésről dokumentumai: 1. Riói Nyilatkozat a Környezetről.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Természetvédelem – a 24. órában. Rio de Janeiro, 1992: ENSZ Konferencia a Környezetről és Fejlődésről dokumentumai: 1. Riói Nyilatkozat a Környezetről."— Előadás másolata:

1 Természetvédelem – a 24. órában

2

3

4 Rio de Janeiro, 1992: ENSZ Konferencia a Környezetről és Fejlődésről dokumentumai: 1. Riói Nyilatkozat a Környezetről és Fejlődésről (elvi álláspontok) 2. Feladatok a 21. századra (akcióterv) 3. ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény (Kiotóban csak egy Jegyzőkönyvet készítettek) 4. ENSZ Biodiverzitás-egyezmény

5 Nemzetközi jogi szabályozás ENSZ/UNESCO – Man & Biosphere Programme Ramsari Egyezmény a vizes élőhelyekért (Ramsar, 1971) CITES: Vadon élő állatok és növények kereskedelméről szóló egyezmény (Washington, 1973)

6 Nemzeti szintű szabályozás ► évi LIII. tv. a természetvédelemről  1. § E törvény célja:  a) a természeti értékek és területek, tájak, valamint azok természeti rendszereinek, biológiai sokféleségének általános védelme, megismerésének és fenntartható használatának elősegítése, továbbá a társadalom egészséges, esztétikus természet iránti igényének kielégítése;  b) a természetvédelem hagyományainak megóvása, eredményeinek továbbfejlesztése, a természeti értékek és területek kiemelt oltalma, megőrzése, fenntartása és fejlesztése.

7 A természetvédelem feladata, hogy a) a kiemelt oltalmat igénylő, föld-, víz-, növény- és állattani, tájképi, kultúrtörténeti szempontból, illetőleg más közérdekből kiemelt védelemre érdemes természeti értékek és területek körét megállapítsa; b) a védett természeti értékeket és a védett természeti területeket veszélyeztető jelenségeket feltárja; c) a védett természeti értékek és a védett természeti területek károsodását megelőzze, elhárítsa, a bekövetkezett károsodását csökkentse vagy megszüntesse; d) a védett természeti értékeket és a védett természeti területeket a jelen és a jövő nemzedék számára megőrizze, azokat szükség szerint helyreállítsa, fenntartásukat, fejlődésüket biztosítsa.

8 Alapfogalmak 4. § E törvény alkalmazásában: természeti érték: a természeti erőforrás az élővilág és a fennmaradásához szükséges élettelen környezete, ill. más természeti erőforrásnak nem minősülő környezeti elem; védett természeti érték: e törvény vagy más jogszabály által védetté, fokozottan védetté nyilvánított - kiemelt természetvédelmi oltalomban részesülő - élő szervezet egyede, fejlődési alakja, szakasza, annak származéka, illetőleg az élő szervezetek életközösségei, továbbá barlang, ásvány, ásványtársulás, ősmaradvány; természeti terület: valamennyi olyan földterület, melyet elsősorban természetközeli állapotok jellemeznek; védett természeti terület: e törvény vagy más jogszabály által védetté vagy fokozottan védetté nyilvánított (kiemelt természetvédelmi oltalomban részesülő) földterület; természetes állapot: az az élőhely, táj, életközösség, melynek keletkezésében az ember egyáltalán nem, vagy alig meghatározó módon játszott szerepet, ezért a benne végbemenő folyamatokat többségében az önszabályozás jellemzi; természetközeli állapot: az az élőhely, táj, életközösség, amelynek kialakulására az ember csekély mértékben hatott, de a benne lejátszódó folyamatokat többségükben az önszabályozás jellemzi, de közvetlen emberi beavatkozás nélkül is fennmaradnak; natúrpark: az ország jellegzetes természeti, tájképi és kultúrtörténeti értékekben gazdag, a természetben történő aktív kikapcsolódás, felüdülés, gyógyulás, fenntartható turizmus és a természetvédelmi oktatás, nevelés, ismeretterjesztés, továbbá a természetkímélő gazdálkodás megvalósítását szolgáló nagyobb kiterjedésű területe, amely e jogszabályban foglaltaknak megfelelően jön létre.

9 II. Rész: A TERMÉSZETI ÉRTÉKEK ÉS TERMÉSZETI TERÜLETEK ÁLTALÁNOS VÉDELME Tájvédelem A vadon élő élővilág általános védelme Természeti területek körének meghatározása a) az erdő, gyep, nádas, művelési ágú termőföld; b) a művelés alól kivettként nyilvántartott földterület, ha nem építmény elhelyezésére szolgál, vagy ha jogerősen jóváhagyott bányászati műszaki üzemi terv alapján nem áll bányaművelés alatt; c) a mező- és erdőgazdasági hasznosításra alkalmatlan földterület. Az élőhelyek általános védelme A földtani természeti értékek általános védelme A természeti értékek és a természeti területek védelmével kapcsolatos eljárási szabályok

10 III. Rész: TERMÉSZETI TERÜLETEK ÉS ÉRTÉKEK KIEMELT OLTALMA  Védetté nyilvánítási eljárás A védett természeti területek  a) nemzeti park: jellegzetes, természeti adottságaiban lényegesen meg nem változtatott, olyan nagyobb kiterjedésű terület, melynek elsődleges rendeltetése a különleges jelentőségű, természetes növény- és állattani, földtani, víztani, tájképi és kultúrtörténeti értékek védelme, a biológiai sokféleség és természeti rendszerek zavartalan működésének fenntartása, az oktatás, a tudományos kutatás és a felüdülés elősegítése;  b) tájvédelmi körzet: jellegzetes természeti, tájképi adottságokban gazdag nagyobb, általában összefüggő terület, tájrészlet, ahol az ember és természet kölcsönhatása esztétikai, kulturális és természeti szempontból jól megkülönböztethető jelleget alakított ki, és elsődleges rendeltetése a tájképi és a természeti értékek megőrzése  c) természetvédelmi terület: jellegzetes és különleges természeti értékekben gazdag, kisebb összefüggő terület. Láp, szikes tó TT-nek minősül.  d) természeti emlék: különlegesen jelentős egyedi természeti érték, képződmény és annak védelmét szolgáló terület. Forrás, víznyelő, kunhalom, földvár természeti emléknek minősül.  Védett növény- és állatfajok, társulások  A barlangok védelme  Védett ásványi képződményekre vonatkozó szabályok

11 IV. Rész: A TERMÉSZET VÉDELMÉNEK TERVEZÉSI ÉS SZERVEZETI RENDSZERE A természet védelme és a területi tervezés A természet védelmével, a biológiai sokféleség megőrzésével kapcsolatos állami feladatok és politika meghatározása, a természeti és táji értékek, természetes élőhelyek, vadon élő növény- és állatfajok, valamint más természeti értékek felmérésének, értékelésének, védelmének és helyreállításának biztosítása, az ezzel kapcsolatos tevékenységek összehangolása érdekében a Nemzeti Környezetvédelmi Program részét képező Nemzeti Természetvédelmi Alaptervet kell készíteni. A természetvédelem állami szervezete Az ügyész szerepe a természetvédelemben Az önkormányzatok természetvédelmi feladatai (megyei és települési) A nyilvánosság részvétele a természet védelmében Természetvédelmi információs rendszer

12 V. Rész: A TERMÉSZET VÉDELMÉNEK TULAJDONI ÉS GAZDASÁGI ALAPJAI Tulajdonjogi rendelkezések Gazdasági és pénzügyi jogi előírások Támogatások és kártalanítás Védett állat kártételének megelőzésére, a kárviselésre vonatkozó szabályok VI. Rész: A TERMÉSZETVÉDELEM ELJÁRÁSJOGI SZABÁLYAI ÉS SZANKCIÓI Eljárási rendelkezések A természeti állapotfelmérés Ha a jogszabályban meghatározott tevékenység megkezdése környezeti hatásvizsgálat elvégzéséhez kötött, annak részeként természeti állapotfelmérést kell készíteni. Természetvédelmi bírság Polgári jogi felelősség Az, aki a természet védelmére vonatkozó jogszabályokat, egyedi hatósági előírásokat megszegve kárt okoz, a kárt a Polgári Törvénykönyv szabályai szerint köteles megtéríteni.

13 Passzív és aktív természetvédelem

14 „A tájat benépesítő vadállomány gondozása vadászat nélkül elképzelhetetlen. A vadászat aktív természetvédelem.” Naturexpo kiállítás, Gemenci stand

15 Nemzeti szintű tervezés ► ► Nemzeti Természetvédelmi Alapterv   a Nemzeti Környezetvédelmi Program része,   szervesen kapcsolódik más nemzeti tervekhez, stratégiákhoz is, ► ► Nemzeti Agrár-környezetvédelmi program, ► ► Nemzeti Erdőstratégia, ► ► Az új Vásárhelyi-terv, ► ► az Országos Területrendezési Terv ► ► és a Nemzeti Fejlesztési Terv. ► ► Ezeknek integratív módon, egységes rendszert alkotva kell képviselniük a természetvédelem érdekeit.

16

17 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről A rendelet célja 1. § A rendelet célja egyes, az Európai Közösségek Natura 2000 hálózatába tartozó, a rendelet által kihirdetett, illetőleg kijelölt területeken előforduló, a mellékletekben meghatározott közösségi jelentőségű, valamint kiemelt jelentőségű közösségi élőhelytípusok, valamint vadon élő növény- és állatfajok élőhelyének megőrzése által a biológiai sokféleség fenntartásához, megőrzéséhez szükséges szabályok megállapítása. különleges madárvédelmi terület : olyan közösségi szempontból jelentős természeti értékekkel rendelkező terület, amelyen az 1. A) számú mellékletben meghatározott közösségi jelentőségű madárfaj, valamint az 1. B) számú mellékletben meghatározott vonuló madárfaj jelentős állománya, illetve élőhelye található, különös tekintettel a nemzetközi jelentőségű és egyéb vizes élőhelyekre; különleges természetmegőrzési terület : olyan közösségi szempontból jelentős természeti értékekkel rendelkező terület, amely a 2. A) és 3. A) számú mellékletben meghatározott faj jelentős állománya, élőhelye, valamint rajta a 4. A) számú mellékletben meghatározott közösségi szempontból jelentős élőhelytípus található;

18

19

20

21

22 Érzékeny Természeti Területek (ÉTT)

23 A vidéki térség ► 20. században elsősorban az árutermelés színtere ► A 21. században ennél sokkal több funkcióval bír  Biológiai élettér – biodiverzitás fenntartásának kulcsa  Társadalmi élettér – megélhetést biztosít, hagyományok megőrzésének záloga

24 Mennyiségorientált intenzív mezőgazdaság ► Energiaintenzív ► Technológiaigényes  Vegyipar - agrokemikáliák (műtrágya és növényvédőszer)  Gépipar – Erőgépek, szárítóberendezések, tározók  Biotechnológia - GMO

25 Agrár-, környezet- és vidékpolitika átrendeződése ► A mezőgazdaság termelési funkciója helyett ma már fontosabb:  a környezetgazdálkodási;  a tájgazdálkodási;  a vidékfejlesztési. Az EU-ban a Közös Agrárpolitika (CAP) helyett ma Európai Közös Agrár és Vidékfejlesztési Politika (CARPE) Az eddigi piaci támogatások helyett díjfizetés a környezeti szolgáltatásokért!

26 Extenzív gazdálkodás jellemzői ► Az extenzív gazdálkodású területek érzékenyek  a természetközeli területekhez képest kevésbé stabil ökológiai rendszerrel bírnak;  Megőrzésükhöz emberi beavatkozás szükséges ► Pl. rendszeres legeltetés vagy kaszálás; ► Választ ad a modern mezőgazdaság két legnagyobb problémájára (túltermelésre és egyre kisebb megbízhatóság). Az árutermelésben a mennyiség szempontja HELYETT a minőség a kulcskérdés!

27 2078/92 EEC rendelet a környezetkímélő és a vidék fenntartását célzó mezőgazdasági módszerek támogatásáról ► Kompenzáció a programhoz csatlakozó gazdálkodóknak ► Környezetileg Érzékeny Területek (ESA) rendszerének kijelölése (Magyarországon az évi LIII. tv. alapján Érzékeny Természeti Terület – ÉTT)

28 Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program (2253/1999 kormányhatározat) ► Földhasználati zonációs program a környezet adottságaira épülő rendszer kialakítása érdekében  Szigorúan védett területek  Védett területek korlátozott földhasználattal  Korlátozott, extenzív földhasználat  Intenzív földhasználat

29 Hazánkban cél (és nem elvárás): 1 millió ha kivonása az intenzív művelésből – a kijelölés szempontjai – ► Agráralkalmasság  Lejtőkategóriák;  Talajtípus, talajértékszám, kémhatása, vastagsága;  Klímaparaméterek; ► Környezeti érzékenység jellemzői  Élővilág területi védettsége;  Talajvédelem szempontjai (erózió);  Vízvédelem (vízvédelmi területek); ► Földhasználati felszínborítási adatbázisok  Felszínborítás;  Erdőterületek.

30 ÉTT-k kijelölése - hazánk területének 35,4%-a ► Ha a sérülékenység  az élővilág szempontjából;  a talaj szempontjából;  a vízvédelem szempontjából;  vagy több szempontból is fennáll. ► A természetvédelmi támogatás fontossága szerint három kategória  Kiemelt területek (nemzetközileg kiemelkedő természeti értékek) – hazánk területének 20,4%-a  Fontos területek (országosan kiemelkedő természeti értékek) - hazánk területének 10,1%-a  Lehetséges területek (kisebb jelentőségű értékek) - hazánk területének 3,2%-a  + mintaterületek - hazánk területének 1,7%-a

31 Szántókra vonatkozó előírások (részlet) ► 5 éves agrárkörnyezeti ütemterv készítése; ► Altalaj- vagy talajjavítás, drénezés kizárva; ► Korlátozott vegyszerhasználat; ► Tilos a tarló- és szalmaégetés; ► Természetvédelmi szempontú betakarítás;  Tábla közepétől kifelé haladva;  Vadriasztó lánc használata szükséges; ► Időszakos vizek, fertők védelme, megőrzése.

32 Gyepekre vonatkozó előírások (részlet) ► Altalaj- vagy talajjavítás, drénezés, melioráció kizárva; ► Tilos(!) a vegyszerhasználat; ► Tilos a tarló- és szalmaégetés; ► Szárnyas és sertés legeltetése nem megengedett; ► Lekaszált szénát 1 hónapon belül el kell hordani; ► Gépi munka csak a talajfelszín károsítása nélkül végezhető ► Természetvédelmi szempontú betakarítás;  Tábla közepétől kifelé haladva;  Vadriasztó lánc használata szükséges;

33 A gazdálkodó szempontjai ► A programhoz való csatlakozás önkéntes (minimum 1 ha saját termőföld, vagy tartós földbérlet az elvárás); ► Gazdálkodási szempontokat 5 éven keresztül betartja; ► A kompenzációs kifizetések értéke hektáronként ezer Ft közötti évente;

34 Európa Diploma ► az Európa Tanács (Strassbourg) 1965-ben hozta létre az Európa Diplomát; ► A kitüntetéssel olyan védett területek kerülnek az Európa Tanács védnöksége alá amelyek geológiai, biológiai vagy tájképi sokfélesége Európában kiemelkedő; ► 2003-ig 23 európai országban 62 védett természeti terület nyerte el a Diplomát; ► Magyarországon  a Szénások Fokozottan Védett Terület (1995)  Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi Terület (1995),  a Tihanyi Gejzírkúpok (2003).


Letölteni ppt "Természetvédelem – a 24. órában. Rio de Janeiro, 1992: ENSZ Konferencia a Környezetről és Fejlődésről dokumentumai: 1. Riói Nyilatkozat a Környezetről."

Hasonló előadás


Google Hirdetések