Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Masszázs története Masszázs története „Az orvoslás művészete abból áll: tartsuk a beteget jó lelki állapotban, míg a természet meggyógyítja.” Francois.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Masszázs története Masszázs története „Az orvoslás művészete abból áll: tartsuk a beteget jó lelki állapotban, míg a természet meggyógyítja.” Francois."— Előadás másolata:

1 Masszázs története Masszázs története „Az orvoslás művészete abból áll: tartsuk a beteget jó lelki állapotban, míg a természet meggyógyítja.” Francois Marie Arovet Voltaire

2 A masszázs egy régi differenciált gyógymód, évszázadokon át fejlődött az empíriából (tapasztalat; érzékszervek útján szerzett ismeret) a tudományosan igazolt, élettanilag megállapított módszerig. Ezt a XX. századnak a második felében ismertek el igazán, bevezetve a klinikum számos területén. A masszázs a legrégebbi gyógyeljárások közzé tartozik. Nem tudjuk, ki volt az első, aki alkalmazta, de feltételezhetően az emberek ösztönösen kezdték el először önmagukon, majd egymáson gyakorolni. Amikor megfájdul valamink, ösztönösen is odakapunk, dörzsölni, simogatni, nyomkodni kezdjük. Ezek a mozdulatok tekinthetők a masszázs alapjának, mely gyógyító hatásának és erejének felismerése után elindult hódító útjára.

3 Primitív, kezdetleges kultúrák:  A masszázsnak mágikus erőt tulajdonítottak, „gyógyító emberek”, papok alkalmazták rituális szavakkal, gesztusokkal összekötve.

4 India (ie. 4000):  A masszázst egészségügyi kezelésként a jóga mellett alkalmazták. Az egészséges életmódhoz hozzátartozott a mozgás és a testmozgás. A betegségek megelőzését szolgáló orvosi kultúra fejlett volt. A fáraók idején jelent meg az első úszást értelmező hieroglifa.

5 A masszázzsal kapcsolatos legrégebbi feljegyzések Indiából származnak. Kr.e. IV. évezred tájékán az ország fejlettsége lehetővé tette az írás kialakulását. A rögzített eredményeknek köszönhetően hatalmasra nőtt a megszerzett ismeret, mivel a tapasztalatok nem merültek a feledés homályába. India sokoldalú ismeretekkel rendelkezett nem csak orvosi, hanem az egészség megőrzés területén is. Fürdői és sport csarnokai voltak, sportoltak, jógáztak, és azt masszázzsal egészítették ki. Ők hozták létre az első kórházakat, mely az uralkodó osztály és a katonák számára volt hozzáférhető. A masszázs egészségügyi és rituális célból egyaránt végezték

6 Indiában 1200 évvel Kr. előtt megjelennek leírások a masszázsról a Gangesz könyveiben, amit Véda könyveknek is neveznek, ez a Brahmán vallás alapja, szent könyvét Ayurvéda néven ismerjünk. E szerint a gyógykezelés elmaradhatatlan részét képezi a masszázs. Ez a kezelési mód ie táján keletkezett és abból áll, hogy gyógyfüveket, illatos növényi kivonatokat és olajokat dörzsöltek a bőrbe. A test lágy részeit simogatták, nyomkodták vagy gyúrták. Az arcon kezdték, törzsön folytatták, és a végtagokkal fejezték be. A végtagokon a széli részek felé végezték a műveleteket, mintha ki akarták volna nyomni a gonoszt a testből.

7 Alkalmazott gyógyszereik három csoportba oszthatók: növényi eredetűek (növények, gyümölcsök, virágok), állati eredetűek (méz, viasz, olajak), és ásványokból nyert szerek (fémek, mészkő, drágakövek). Rituális szertartások alkalmával is illatos olajokkal kenték be a testet, majd utána megfürödtek a szentnek tartott Gangesz folyó vizében

8 Ókori Egyiptom (ie. 3200):  Az egészséges életmód része volt a masszázs és a testmozgás.  Az antik Egyiptomban az orvosok már alkalmaztak néhány gyógy- masszázstechnikát, többnyire a háborús sérülteken. Az egyiptomi asszonyok a napi munkájuk közben végeztek szépség- és fogyasztó masszázst, többnyire a fáraó udvarában és a felső társadalmi osztályokban.

9  Az egyiptomi Birodalomban a múmiakészítések során alaposan megismerték az emberi test felépítését, ami fejlett orvostudomány kialakulását eredményezte.  A talpon keresztüli gyógyítás alkalmazásának első bizonyítéka egy egyiptomi orvos sírkamrájában talált közel 5000 éves falfestmény volt, de ezen kívül is számos lelet és adat bizonyítja, hogy a masszázs elterjedt gyógymód volt.

10 Kína (ie. 2700):  A masszázsról származó adatok a híres Kong- Fu feljegyzések vannak, ezek utaltak néhány mozgásgyakorlatra (Tai Chi) és masszázsformára. Kong-fu-Ce feljegyzéseiből tudjuk, hogy masszőrjeiket hosszú éveken keresztül képezték, és ennek titkát őrizték. A masszázs tehát a hagyományos kínai orvoslás része, filozófiai alapja a taoizmus. Az akupunktúrás pontokon keresztül harmonizálja a belső szervek közötti egyensúlyt.

11  Az i.e. 3. századból származik az egyik legősibb orvosi könyv: a Sárga Császár Belgyógyászati Könyve (Huang Ti Nei Ching), mely máig kiindulási alapként szolgál a keleti orvoslással foglalkozók számára. A Yin-Yang elven és az öt elem tanon kívül pontos leírást ad anatómiai dolgokról, de légzéstechnikákkal, masszázzsal is foglalkozik. A könyv második része leírja a meridián rendszert (az akupunktúrás csatornák rendszerét) körül Kr. után Nei Ching orvosi könyvében található az egyik legrégebbi leírás, ami szerint: A paralízis, a láz és a hidegrázás megfelelő kezelése: légző gyakorlatok, a bőr és az izmok masszírozása, valamint kéz és láb gyakorlatok végzése.

12  A masszázst orvos papok végezték, és a test aktív és passzív tornájával (Tai Chi) kombinálták. Elsősorban idegrendszeri és vérkeringési problémákat kezeltek vele. Innen ered az akupresszúra (ujjnyomásos pont masszázs) tudománya is, ami valójában az akupunktúra egyszerűsített változata. Nagy hangsúlyt fektettek az egészség megőrzésére, életük része volt a testmozgás.  "A reggeli ébredés után, amikor a vér lassan áramlik és az ember ki van pihenve, a tenyérrel való simogatással elhárítható a megfázás, a szervek rugalmasak maradnak és a bajok megelőzhetők." Kong Fu, Ie. 2700

13 Görög kultúra: (ie.: ):  A szervezet egészséges működésének elősegítésére friss levegőt, jó táplálkozást, testmozgást, gyógyfürdőket és masszázst ajánlottak. A masszázst misztikum, mágikus gondolatok nélkül alkalmazták. A testkultúra része volt.

14 HERODIKOSZ  Az európai múltban az antik hellén világban teljesedett ki a masszázs, ahol már nemcsak gyógyításra, frissítésre, hanem a sportolók felkészítésére is alkalmazták, és mindenféle porokat, keneteket, gyógynövényeket és olajokat használtak. Itt kiemelhető Herodikosz (Herodicus), a Kr. e. V. században élt görög orvos neve, aki híres tornász és orvos volt, és akit az orvosi masszázs megteremtőjeként is tisztelhetünk. A görög-római kultúrában az orvosoknak érteniük kellett a masszázshoz.

15  Hippokratész maga is a masszázs alkalmazta izomrándulások, helyretett ficamon eseték, krónikus betegeknek masszázst és fürdőt javasolt, lázas betegség esetén ellenjavallt a masszázs. Szinte minden orvosnak értenie kellett hozzá.  Munkájában a „De officina medici” beszámol ezzel kapcsolatos tapasztalatairól. Jól ismerte és alkalmazta a fürdő és ivókúra gyógyhatásait, ezzel a kezdetleges vízgyógyászatot elméleti alapokra fektette. Fontosnak tartotta a masszázs és a mozgás együttes alkalmazását. (napjainkban fizoterápia komplett kezelés)

16 Római birodalom (ie ):  A római kor legnagyobb orvosa Galenus. (i.e. 100). Az egészségügyi felvilágosítás képviselője:  Szeretett utazni és ez vitte őt Görögországba, Kis Ázsiába és Olaszországba. 164-ben Rómában költözött, ahol életének nagyobb részét töltötte  Az „Egészség megóvásáról” című munkájában kifejti, hogy a természet maga gyógyít, az orvosnak csak segíteni kell a természet munkáját. Átvette HIPPOKRATÉSZ tanait, s a Tripsis c. munkájában összefoglalja a masszázs javaslatait, új masszázsfogásokat vezet be. A masszázsfogások gimnasztikával kombinálva. A masszázsmódszereket három csoportra osztotta: kemény, közepes és gyenge.

17  Könyvében az alábbiakat írja:  “Javaslom a kezek simogató és körkörös mozgásának sokféle végzését, hogy lehetőleg minden izomrost mindenféle irányba elmozduljon”  A második könyvében beszél részletesen a masszázsról a „Tanulmány a higiéniáról”, melyben csak a fizikai gyakorlatokról és a masszázsról ír. A szülővárosában négy éven át a gladiátorok orvosa volt. Nemcsak különböző gyógymódokat alkalmazott a harcosokon, hanem segített azok fizikai erőnlétét is növelni a harcok idejére.  Ismerteti ezen kívül a gladiátorok küzdelem előtti és utáni masszázsát is: “Megkenik őket olajjal, és addig dörzsölik a testüket, amíg az vörös nem lesz”.

18  Galenus műveiben összefoglalta a higiéniára és az egészséges életmódra vonatkozó ismereteket, s leírta az egészség szempontjából oly fontos fürdőzés javasolt sorrendjét is. A forró lég- és gőzfürdőt követően forró vízben kell ellazítani az izmokat, melyek ezután a hideg vízben frissülnek fel.  A fürdés befejezéseként a testet illatos olajjal kell bekenni. Ezt a „vízkúrát” egészítette ki a fürdőkhöz kapcsolódó tornacsarnokban (palaestra) zajló testmozgás, melyet a testre tapadt homok letisztítása követett. Ehhez használták a többnyire bronzból készült vakarót (strigilis). A fürdők jellegzetes alaprajzán jól meghatározhatók a különböző rendeltetésű helyiségek, melyek térbeli elhelyezkedése általában a Galenus által leírt fürdőprogramot követi.

19  Aszklepiadész: a masszázs intenzitásának meghatározása, olajos és száraz masszázs alkalmazása.  A masszázs tehát a legrégibb gyógyeljárások közé tartozik. Görög elnevezése szó szerinti fordítása gyúrást jelent, amely a gimnazeionokban (tornacsarnokok) a torna mellett alkalmazott masszázst, az izmok mechanikus gyúrását, a keringés javítását és a mozgató szervrendszer karbantartását jelentette.

20  A római fürdőkben kötelező rítus volt a masszázs. A legismertebb technika az ütögetés volt. A római, pompeji fürdőkben találjuk nyugati történelemben az első professzionális masszőröket. A dörzsölés technikáját alkalmazták a gladiátorok és római harcosokon a versenyek előtt és után. A harc elkezdése előtt az atléták egész testét bedörzsölték olíva olajjal, azzal a céllal, hogy testük csúszóssá váljon, és így könnyen kimenekülhet az ellenség karmai közül. A harc befejezése után kötelező volt a fürdő és újból végigdörzsölték és ütögették a testüket valamint sebeiket mediterrán gyógynövényekkel dörzsölték be. (pl. rozmaring, levendula stb.)

21 IX.sz. Arab iskolák:  AVICENNA: Abu ‘Ali al-Husayn ibn ‘Abd Allah ibn Sina latinosított neve Avicenna ( ), arab orvos és filozófus az iszlám világ kiemelkedő gondolkodója, az „orvosok fejedelme”, Perzsiában Khamaith városában született. 21 éves kora előtt írta legnagyobb hatású könyvét az 1 millió szavas terjedelmet is meghaladó orvosi enciklopédia, az „Orvostudomány kánonjának könyve” részletesen ismerteti többek között a masszázst, pl. ennek 3. könyvében a mozgásszervi betegségek gyógymódjaként a balneo és fisikoterapiát említi. Számos orvosi karon a XVI. század végéig használták a „Kánon”ját, de vannak adataink arra vonatkozóan is, hogy a Louvain-i egyetemen a XVIII. századig, Indiában pedig századunkig tanítottak belőle. Szintén bőségesen kommentálta Arisztotelész műveit. A hippokratészi technikák alapján nyomogatással csökkentette a háton lévő púpot.

22  Avicenna: Orvosi törvények c. munkájában ismerteti a masszázsfogásokat, a masszázs és a hidroterápia összekapcsolása.  Az Arabok továbbvitték GALENUS tanait, s a masszázst gimnasztikával kombinálták. Ebben az időben az arab iskolák magasabb szintűek voltak, mint az európaiak.  Salernoi iskola: Egészségvédelemmel, ezen belül a mozgással és a masszázzsal foglalkozott.  Reneszansz: Emberközpontúsága az antik világ gyógyító gondolatait folytatta, s vitte tovább. Ezt tükrözik Hyeronimus Mercurialis páduai tanár (I.sz ), modernnek ható gondolatai: A reneszánsz korabeli mester, Velencében 1969-ben kiadott „De Arte Ginastica” című művében leírta a testgyakorlatok, fürdők és a masszázs együttes alkalmazásának módszereit és jótékony hatásait.

23  E könyv a részletes magyarázataival, a mai sportgyógyászat alapműve.  A klasszikus gyógyítás koncepciója feledésbe merült egészen a Középkorig, amikor az ös m. IV. Letárni Zsinaton szétválasztják az orvoslást a sebészettől, így borbélyok és kuruzslók és csontkovácsok gyakorolják. Nevük Angliában: Bonesetters és Rebouteur Franciaországban.  Salernoi iskola: Egészségvédelemmel, ezen belül a mozgással és masszázzsal foglalkozott.

24 XII. század:  FRANCIS FULLER brit orvos a masszázst és a testgyakorlást már a gyógymódok közé sorolja.

25 XV.sz. Európa: Az anatómia és sebészet fejlődése.

26 MAGYARORSZÁG  A táltosok, akik a törzsközösségben élő magyarok papjai voltak, egyben gyógyítással is foglalkoztak. A kereszténység elterjedése után a papi gyógyítás vált uralkodóvá, a táltosokat üldözték. A kolostorok mellett betegápolás céljára ispotályokat rendeztek be. Az első Ispotály Esztergomban létesült az ezredforduló után. A században alig volt város, ahol ne működött volna. A gyógyító papok és apácák sokat átvettek a pogány tapasztalatokból, ami a gyógynövényeket illeti, és talán ennek köszönhető, hogy a gyógyfüves gyógyítás hagyománya mindmáig fenntartja magát.

27  Mátyás király ( ) udvarában ún. „dögönyözők” végeztek masszázshoz hasonló módszeres gyakorlatokat – mindenféle képzettség nélkül. A török megszállás idején terjedt el a fürdő kultúra, és vele együtt a masszázs gyakorlata is. A fürdőmesterek folytatták tovább művelését, majd német – osztrák behatásra nálunk is tudományos szintre emelték e kezelési módszert.

28 Magyarországon Mátyus Pál  a hippokratészi eszmékre alapozva az egészség kulcsát a testmozgásban, a helyes táplálkozásban, valamint a fürdőkben és a masszázskezelésekben látta.

29 AMBROISE PARE  fiziológiai és anatómia ismeretekre alapozta a masszázst, s mint gyógyító eljárást ír le. ami az ízületek „kenő” folyadéka.  Ambroise Pare ( ) 80 éves korában, Párizsban elhunyt Ambroise Paré, a modern sebészet atyja. Noha szakképzetlensége miatt sokan támadták, a harctéren szerzett gyakorlatának köszönhetően a kor legkiválóbb orvosa vált belőle. Paré elismertségét mi sem igazolhatná jobban, minthogy betegei között az egyszerű katonák és hadurak mellett királyokat is találunk. Francia sebész, legtöbb tapasztalatát, mint tábori orvos Európa hadszínterein szerezte, az első orvos, aki nagy sikerrel alkalmazza terápiás céllal a masszírozást, például az amputált végtagokon vagy bénult izmokon. Szintén leírja, hogyan lehet kezelni a gerinc-, a bordák, ill. a deréktáj ficamát.

30 PARACELSUS  A XVI. században Philippus Aureolus Theophrastus Bombastus von Hohenheim, ( ) közismert nevén Paracelsus, svájci orvos és alkimista, a modern orvosi doktrína megteremtője. A masszázst ajánlja az emberi test gyógyítására. Bevezeti az „érintés” szükségességét, ajánlja a dörzsölést, mondván, hogy csak óvatosan szabad használni, ha így alkalmazzuk, segít a test egészségét és erejét megtartani. Mint látjuk nem megelőzésre, hanem gyógyításra ajánlja. Mint érdekesség ő használta először a sinoviális folyadék meghatározást,  PARACELSUS Németországban szintén az anatómiai és élettani alapokat látja fontosnak, PARE-val megegyezik a véleménye.

31 Nicholas Andry ( )  orvos és a párizsi egyetem dékánja, az első, aki az Orthopedia, kifejezést használta ben adja ki a híres Orthopedia vagy a művészet, ami segít kijavítani és megelőzni a gyermekek testi elváltozásait. A szó görög eredetű, jelentése jog és gyermek. Ő volt az első, aki összekötötte a testmozgást a idegrendszerrel tudományos alapon. Hangsúlyos szerepet kap benne a tartó mozgató szervrendszer funkcionális működése

32 WILLIAM HARVEY  A XVII. században élt az angol William Harvey. Legfontosabb érdeme, hogy elsőként írta le pontosan és részletesen a vérkeringés rendszerét, megállapítva a szív vérkeringésben betöltött szerepét. ami ésszerű indoklását adta a masszírozás irányának, mely egybeesik a keringés irányával.

33 XVIII.sz.:  a masszázs mechanoterápiaként válik ismertté. A masszázs szó gyökerei: görög, arab, szankszrit.  A tulajdonképpeni masszázs szó francia eredetű, bár eredetére különféle nézetek alakultak ki, valószínűleg a XVIII. században vették át a franciáktól a fogások elnevezésével együtt.  Fentieken felül az alábbi magyarázatokat ismerjük: (Massesch: héber szó, jelentése érinteni. Massien: görög szó, jelentése dörzsölni. Mass: arab eredetű elöljárószó, különböző jelentéssel, mint például: dörzsölni, érinteni masser: francia eredetű szó, jelentése dörzsölés, masszírozás)

34 JAMES COOK  Az angol James Cook (XVIII. sz.) írásai arról tudósítanak bennünket, hogy Ausztráliában és tahiti szigetén az őslakosok dörzsöléssel enyhítették a fáradtságot, Jáva szigetén pedig egy speciális masszázstechnikát fogamzásgátlásra használtak (a méhet állítólag mesterségesen hátra hajlították; a fogamzó képesség visszaállítható volt a méh visszahajlításával) es beszámolója szerint fájdalmas isiászából az után gyógyult meg, hogy tizenkét tahiti nő a feje búbjától a talpáig alaposan megmasszírozta.

35 A masszázs fejlődése a XIX. században  A mechanoterápia területén az úgynevezett „svéd korszak” kezdődött

36 PEHR HENRIK LING  A XIX század elejének kiemelkedő alakja Pehr Henrik Ling ( ) stockholmi svéd vívómester és tornatanár, vele kezdődik a masszázs nagykorúsága. A masszázsfogások összegyűjtése és rendezése – svéd masszázs. Hosszú utazást tett Kínában itt ismerkedett meg a ’tuina’-val (kínai orvosi masszázs). A masszázst a tornagyakorlatok alapjának tekintette. Behatóan foglalkozott a torna és a masszázs rendszerével. Ismertette a masszázs technikáját, hatásait és javallatait. Ez egészen a XX század végéig a tudományos masszázs alapját képezte. Írott műveket nem hagyott maga után, tanítványai által ismerjük munkásságát.

37 JOHAN GEORG METZGER  Ling követője a holland Johan Georg Metzger ( ) a XIX. század végén 1867-ben kiadott franciául egy művet melyben összegyűjtötte Ling módszerein alapuló tapasztalati anyagot. Ebben leírja, hogy a masszázsnak a mechanikus hatásokon kívül reflexiós hatásai lehetnek. Metzger leírta a fogások hatásmechanizmusát és javallatait.

38 ALBERT HOFFA  Dr. Albert Hoffa ( ) német sebészorvos, a modern orthopedia úttörője. Németországban 1886-ban orthopediai sebészet és masszázs magán klinikát nyitott. Ő vezette be a masszázs melletti ízületi mobilizációt ban a „Technick der massage”, a "Masszázs technikája" című könyvében összefoglalta a legújabb technikákat, benne az öt alapfogást: simítás ’effleurage’, dörzsölés ’fricción’, gyúrás ’pétrissage’, ütögetés ’tapotement’ és rezegtetés ’vibración’. a: „ Meghatározta a masszázs helyi és távolhatásait.

39 GUSTAV ZANDER  Jonas Gustav Wilhelm Zander ( ) mechanikus gépeket szerkesztett a masszázs („orvosi dörzsölő szerkezet”) és a torna céljaira.

40 BONNET  1853-ban Bonnet, híres lyoni ortopéd sebész, és különböző könyveket írt, többek között az ízületi betegségekről ahol szintén a masszázst ajánlja, mint gyógymód.

41 WALTER HOLDBROK GASKELL  1886-ban Walter Holdbrock Gaskell ( ) angol orvos közli, hogy állatkísérletekkel bizonyította azt a tényt, hogy a szervek autonóm motoros beidegzésének szelvényezett elrendezése van.   Gaskell eredményei hatására Sir Henry Head ( ) angol neurologus, között vizsgálatokat végzett a belső szervek és a bőrtakaró közötti összefüggésekről.

42  Úgy találta a belső szervek megbetegedéseinél a meghatározott bőrfelületek fokozott érzékenységet mutatnak olyan bőringerekkel szemben, amelyek normális körülmények között nem okoznak panaszt. Head vizsgálatokkal igazolta a belső szervek, az izmok és a bőrtakaró összefüggéseit. Az egyes szervek megbetegedései az azonos szegmentumokhoz tartozó bőrön, izmokon elváltozást mutatnak. A belülről kifelé való hatást visszafordíthatjuk, illetve a bőrön, kötőszöveten keresztül hatni tudunk a belső szervek, szövetek működésére.

43 JAMES MACKENZIE  1917-ben James Mackenzie ( ) kanadai orvos, a korábban Gaskell és Head által felismert szegmentális összefüggést továbbfejlesztette. Bebizonyította, hogy a belső beteg, zsigeri szervekhez tartozó szegmentum izomzatában tónusfokozódás és túlérzékenység lép fel. Ezt először diagnosztizáláshoz használták, majd később kiderült, hogy fordított irányban is működik (a zónák ingerlésével hatni lehet a belső szervekre) és terápiás célokra is felhasználható. A szegmentzónás összefüggéseken alapuló masszázseljárásokat reflexzóna masszázsnak nevezték el.

44 GLASER - DALICHO  1952-ben Otto Gläser és Wilhelm Albrech Dalicho továbbfejlesztették és egyszerűsítették a Mackenzie féle szegment-masszázst elméletét és gyakorlatát.

45  1904-ben GOWERS foglalkozott a fájdalmas izomterületekkel, melyeket fibrositis gyűjtőfogalom alá rendezett.

46  1926-ban KIRSCBERG a „Masszázs és gyógytorna” című kézikönyvében a masszázs és mozgás kombinációiról ír. Bevezette a nyújtási tünet fogalmát, s megállapította, hogy a masszázs nemcsak az izmok hipertónusát befolyásolja, hanem a nyirokkeringést is.

47  Vogler 1928-as évben kezdte "periostealis kezelés" néven a csonthártyakezelést alkalmazni ban P. Vogler és H. Krauss német orvosok Lipcsében kiadták a periostealis masszázsról szóló könyvüket, mely a reflexiós zóna masszázs speciális eljárását (csonthártya masszázs) írja le.

48  1929-ben RUHMAN kifejlesztette az úgynevezett ujjbegy masszázst, valamint bőreltoló fogásokat alkalmazott. Fogásai hasonlítottak a kötőszöveti masszázs fogásaihoz, s hatásában neurális és vegetatív úton befolyásolta az adott képleteket.

49 ELIZABETH DICKE  1929 Elisabeth Dick freiburgi német gyógytornásznő saját problémáin (angiopathia – érbántalom) és tapasztalatain keresztül jutott az általa megfogalmazott és gyakorlott kötőszöveti masszázshoz. Kidolgozza a kötőszöveti masszázs elméletét gyakorlatát. Freiburgban az Orvostudományi egyetemen W. Kolrausch és H. Teilrich Leube irányításával 10 évig kísérletezték ki a pontos technikát. „Az én kötőszöveti masszázsom” c. művében foglalja össze munkáját. Munkássága nyomán a manualterápia egy új ága jön létre, mellyel különféle belgyógyászati megbetegedések kezelhetők, gyógyíthatók.  A kötőszöveti masszázs a gyógymasszázs részét képezi, annak egy speciális ága.

50  1947-ben JAMES CYRIAX angol ortopéd orvos ismertette a lágyrészek kezelésének manuális technikáját, az úgynevezett mély masszázst ben kiadott „Kezelés manipulációval és a mély masszázs” című könyvében leírja az indikációkat és a pontos manuális technikát. Ez volt az első könyv, melyet fizioterapeuták számára írtak.  A masszázs elmélete és gyakorlata egyre differenciáltabbá vált, mind több kutatás tárgya lett a masszázs anatómiai és élettani összefüggése, hatásmechanizmusának minél jobb megismerése.

51  Köszönöm szépen a figyelmüket: Pappné Pataky Judit


Letölteni ppt "Masszázs története Masszázs története „Az orvoslás művészete abból áll: tartsuk a beteget jó lelki állapotban, míg a természet meggyógyítja.” Francois."

Hasonló előadás


Google Hirdetések