Masszázs elhelyezése a fizioterápiában

Az előadások a következő témára: "Masszázs elhelyezése a fizioterápiában"— Előadás másolata:

1 Masszázs elhelyezése a fizioterápiában
Fizioterápia szó: „fizio” része „füzosz” (görög) szóból jelentése: természet természet energiáit használja fel a gyógykezeléshez

2 Gyógyítás legősibb ága – Ősember
Fizioterápia gyűjtőfogalom, azokat a gyógymódokat foglalja magába, amelyek a természet energiáit alkalmazza a gyógyításhoz. Gyógyítás legősibb ága – Ősember Gyógyítás az ember megjelenésével kezdődött. Első természetes gyógymódok

3 Fizioterápia feladata:
megelőzés tüneti kezelés specifikus kezelés kutatás Fizioterápia felosztása elektroterápia termoterápia (hideg is) balneoterápia klímaterápia inhaláció diéta

4 mechanoterápia aktív: gyógytorna
passzív: masszázs kimozgatás trakció UH Masszázs fogalma: A masszázs a test felületén meghatározott és kötött sorrendű fogásokkal kivitelezett, meghatározott kezelési céllal alkalmazott mechanikai inger. A masszázsra kialakuló szervezeti válaszreakció a fizikális gyógyhatás.

5 Történelmi áttekintés
Legősibb gyógyeljárások közé tartozik emberiség történetével egyidős kéz az ember legrégebbi munkaeszköze i.e India: egészségügyi beavatkozásként ismerték el jóga rendszere mellett alkalmazták

6 i.e Ókori Egyiptom: emberek egészséges életmódjához hozzátartozik a masszázs és a testmozgás i.e Kína: az első írásos emlék! – Huang Ti (sárga császár) belgyógyászati munkájában Kong Fu gyakorlatsor Tao papok oktatásával masszőröket képeztek távolhatást is ismerték

7 i.e. 460 – 370 Görögország: jó levegőt, masszázst, tornát és gyógyfürdőket ajánlottak Hippokratész (i.e ) alkalmazta a masszázst - minden orvosnak értenie kell hozzá - masszázs és mozgás együttes hatása - De Officina Medici c. munkájában foglalkozott a témával - egyik legfontosabb ellenjavalatot (láz) ő fogalmazta meg

8 i.e Római Birodalom: Galenus (i.e. 100) „Tripsis” c. műve - javallatokat állít fel a masszázsra Aszklepiosz (i.e ): Julianus császárnál a gladiátorok masszázsával foglalkozott Celsus: reumás betegek és sérült katonák kezelésében használta a masszázst IX. század Arabok: Galenus tanát vitték tovább masszázs és gimnasztika kombinálása

9 Avicenna (i.sz. 980-1037): „Orvosi törvények” c. könyve
- masszázsról, és annak hidroterápiával, dietetikával való összekapcsolásáról Reneszánsz, Velence: Hieronymus: „De arte gimnastica” c. műve - testedzés egészségmegőrző hatását emeli ki - masszázs és fürdők összekapcsolása

10 XV. század: Francis Fuller (brit orvos) masszázst már a gyógymódok között írja le Nicolas Andry (francia orvos): - preventió! - tartó- mozgató szervrendszer funkciónális szerepe Ambroise Pare: - francia királyi udvar orvosa - fiziológiai és anatómiai ismeretekre alapozta a masszázst

11 - masszázsról, mint gyógyító eljárásról ír
XVIII. század: A masszázs mechanoterápia néven válik ismertté. masszázs szó gyökerei: görög, arab, szanszkrit eredetűek; a tulajdonképpeni masszázs szót a franciák alkották, franciából származik XIX. század: „Svéd korszak” Pehr Henrik Ling ( ) - masszázsfogások összegyűjtésével, rendszerezésével foglalkozott mai forma klasszikus svéd masszázs

12 Metzger és Mosengeil: fogások hatásmechanizmusát írták le, pontos javallatok megadása
Hoffa: - Ling módszerét fejlesztette tovább - masszázs helyi-, és távolhatásai - „Masszázs kézikönyve” c. munkája, újabb technikákat gyűjt össze Gustav Zander: mechanikus gépeket szerkesztett a masszázs és a torna céljaira Mosengeil 1875: reflexes idegi hatások felvetése

13 XX. század: Head és Mackenzie - masszázs reflexes hatásai új speciális masszázsformák kialakítása reflexzóna masszázs Glaser és Dalicho (1952) - szegmentmasszázs elmélete és gyakorlata Elisabeth Dicke (német gyógytornász) - reflexzóna masszázs nagy művelője és leírója Freiburg: kidolgozta a kötőszöveti masszázs elméletét és speciális technikáját

14 Prof. Dr. Kohlrausch és Teirich Leube: Elisabeth Dicke munkájának anatómiai és élettani hátterét adták meg James Cyriax 1947 London St. Thomas Hospital - lágyrész elváltozások kezelésének technikája ún. „mély masszázs” „Kezelés manipulációval és mély masszázs” c. könyve: indikációk és pontos technika; első könyv a fizioterapeuták részére

15 Magyarország: középkortól írásos utalások fürdőkultúra a török megszállásra masszázs elterjedése

16 A masszázs tárgyi és személyi feltételei
Tárgyi feltételek: megfelelő helyiség, helyiségek megfelelő hőmérséklet higiénés elvárások megfelelő masszázspad masszázs szék sámli, zsámoly kényelmi eszközök vivőanyagok mérőeszközök

17 2. Személyi feltételek: ápoltság – ruha, bőr, haj, köröm megbízhatóság udvariasság, empátia igényesség önmagával, környezetével jó kontaktusteremtő készség csapatjátékos tisztelet a beteg és a szakma iránt kompetencia határok betartása!!

18 Masszázs általános szabályai
masszázs módszerének mindig a beteg szükségleteihez kell alkalmazkodnia ritmus! egyik kezünk mindig érintse a beteget (kivéve ütögetés) masszázs lényege a célirányos kezelés általában nem beszélgetünk közben a pácienssel fogások hatását alkalmazásuk mikéntje határozza meg masszázsnak kellemes érzetet kell keltenie a páciensben „nil nocere”