Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az egészségi állapotot befolyásoló tényezők, a népesség egészségi állapota Társadalomföldrajzi szintézis gyakorlat Sáfián Fanni 2008. 05. 05.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az egészségi állapotot befolyásoló tényezők, a népesség egészségi állapota Társadalomföldrajzi szintézis gyakorlat Sáfián Fanni 2008. 05. 05."— Előadás másolata:

1 Az egészségi állapotot befolyásoló tényezők, a népesség egészségi állapota Társadalomföldrajzi szintézis gyakorlat Sáfián Fanni

2 Az egészség Nem statikus állapot, fokozatok: teljesen egészséges – tartós betegállapot megőrzött, érzett, betegség gyógyításával visszaállított egészség orvosi és társadalmi szemlélet WHO: „Az egészség nemcsak a betegség vagy a fogyatékosság hiányát, hanem a teljes testi, lelki és szociális jól(l)ét állapotát jelöli”

3 Az egészségi állapotra ható tényezők csoportosítása Közvetetten és közvetlenül ható tényezők Meghatározó tényezők – döntő fontosságúak az egészségi állapot változásában és/vagy a betegségek kialakulásában és befolyásoló tényezők = háttértényezők, adott betegség adott körülmények közötti kialakulása Objektív és szubjektív tényezők Kockáztató és védő tényezők Környezeti, társadalmi, szociális, politikai, gazdasági és kulturális tényezők Pozitív és negatív (=kockázati v. rizikótényezők) hatás Külső és (egyénnel összefüggő) belső tényezők

4 Az egészségi állapotot meghatározó tényezők Négy fő csoportba sorolhatók: 1.Genetika-biológia27% 2.Életmód43% 3.Környezet19% 4.Egészségügyi rendszer11% Az egészségi állapotot meghatározó tényezők négy fő csoportját az egészségi állapotot befolyásoló tényezők alkotják

5 Az egészségi állapotot meghatározó és befolyásoló tényezők I. Genetikai adottságok –Élettani adottságok: életkor, nem, immunrendszer, hajlam, alkat, allergia –Örökletes tulajdonságok: veleszületett egészségi panaszok Életmód –Viselkedés: kockázatértékelés és -vállalás, felismerés, egészségtudatosság –Szenvedélybetegségek: dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás, drog –Mozgáskultúra: rendszeres testmozgás, fizikai erőnlét karbantartása –Táplálkozás: táplálék minősége és mennyisége, szájhigiéné, fogazat

6 Német család: 375 € 4 főre (94 € / fő)Amerikai család: 342 € 4 főre (86 € / fő) Equadori család: 21 € 9 főre (2 € / fő)Csádi család: 0,84 € 6 főre (0,14 € / fő)

7 Az egészségi állapotot meghatározó és befolyásoló tényezők II. Környezet –Fizikai: levegő-, víz- és talajminőség, élelmiszerminőség –Társadalmi: család, közösség, kultúra –Gazdasági-pénzügyi: képzettség, foglalkoztatottság Egészségügyi rendszer –Betegellátás: eü.-i ellátás és szolgáltatások minősége és hozzáférhetősége, szervezeti felépítése –Helyi intézmények: rendelők, szak- és fekvőbeteg ellátás

8 A kockázati tényezők és értelmezésük az emberek egészségét, az ökológiai rendszereket vagy az általános jólétet veszélyeztető okok Orvostudomány: az egyes betegségek jellemzői (pl. a szív- és érrendszeri megbetegedésekben a relatív magas testsúly, vérnyomás és dohányzás) Orvosi szociológia: ún. szocio-kulturális tényezők (szociális életkörülmények, családi helyzet, társadalmi struktúrában elfoglalt hely, társadalmi mobilitás) Demográfia: életkor, iskolai végzettség, nemi hovatartozás Magatartástudomány: kulturális-közéleti érdeklődés alacsony foka Ifjúságszociológia: koraszülési gyakoriság, testi fejlettség problémái, kedvezőtlen erőnlét

9 A külső tényezők az egyénen kívüli külső körülmények, elsősorban társadalmi jelenségek és folyamatok megjelenésük és hatásuk a társadalmi és gazdasági környezet függvényében változik (globális folyamatok!) 1. A társadalmi és a gazdasági környezet bizonyos elemei (pl. szociális ellátóhálózat, közlekedési infrastruktúra stb.) 2. Az épített környezet állapota (pl. lakókörnyezet állapota stb.) 3. Társadalmi pozíció (pl. iskolai végzettség, foglalkozás) 4. Szociális helyzet (pl. jövedelemszint) 5. Az egészségügyi ellátás minősége 6. Munkahelyi körülmények (fizikai és pszichés) 7. A természeti környezet állapota (talaj-, víz- és levegőszennyezés, zajártalom, sugárzás)

10 Néhány összefüggés Az alacsonyabb képzettség magasabb morbiditással jár. A különbség már gyermekkorban kimutatható: azon gyermekek, akiknek édesanyja csak általános iskolai végzettséggel rendelkezik, magasabb rizikójúak bizonyos betegségekre nézve. Az alkohol-fogyasztás és az egészségi állapot között U-alakú összefüggést tártak fel. A nagyivóknak és az absztinenseknek is nagyobb a mortalitása és morbiditása, mint a mérsékelten ivóknak. A városi környezet az egyik legerősebben elszennyeződött élőhely. A súlyosbodó levegőszennyezés miatt elsősorban a légzőszervi betegségek száma ugrásszerűen nőtt. Az egészségi állapotra ható egyik fontos kockázati tényező a magányosság, egyedüllét. A nős férfiak hosszabb életre számíthatnak még akkor is, ha dohányoznak, nagyobb mértékben fogyasztanak alkoholt, sőt akkor is, ha mindezek következtében súlyos betegségekben szenvednek. Az optimista személyek szignifikánsan tovább élnek a pesszimista személyekhez képest. Az optimista személyek szubjektíven jobbnak ítélik egészségi állapotukat és ez a különbség az objektíven mért tünetszám tekintetében is fennáll.

11 Az egészségi állapot mérése Morbiditás – különböző megbetegedések előfordulása és gyakorisága Mortalitás – halálozási arány (várható élettartam, halálozások gyakorisága és oka) Táppénzes napok száma – a munkából betegség miatti hiányzás Rokkantság – cselekvés-korlátozottság mértéke Orvoshoz fordulás gyakorisága A születéskor várható átlagos élettartam, a gyermek- és a felnőtt halálozási valószínűség alapján az európai törpeállamok a legkedvezőbb egészségi állapotú országok a világon.

12 A halálozás A halálozás az egészségi állapot egyenlőtlenségeinek legmegbízhatóbb mutatója (a populáció teljes körére kiterjed, végleges érvényű) A fejlett országokban a halálozási statisztika elengedhetetlen feltétele: –a társadalmi-gazdasági tervezésnek –a közigazgatásnak –az egészségügyi programoknak –a családtámogató programoknak –a szociális háló kialakításának és értékelésének A halandósági táblák alapján számolják a különböző élettartam-mutatókat, pl. születéskor várható átlagos élettartam

13 Halálozási mutatók 1. Nyers vagy általános halálozási arányszám: Az adott évi halálozások száma osztva az év közepi népesség számával. 2. Standardizált halálozási arányszám (SHH): A halálesetek tényleges számát adja meg a halálesetek várható arányában egy standard (területi vagy időbeli) népességhez viszonyítva. 3. Korspecifikus halálozási arányszám: Az adott korcsoportokban meghaltak évi száma az adott korcsoport év közepi számához viszonyítva. 4. Halálok-specifikus halálozási arányszám: Egy halálok haláleseteinek és a népesség év közepi számának egymáshoz viszonyított aránya. Ezt az arányszámot nemek, területi egységek és társadalmi-foglalkozási csoportok szerint is számítják. 5. Csecsemőhalálozási arányszám: Adott évben 1000 élve szülöttre jutó egy éves kor alatti halálozások száma. A mutató alakulásából következtethetünk az adott ország társadalmi-gazdasági fejlettségére.

14 Halálozási helyzet Hazánkban igen rossz, főleg a középkorú (45-59 éves) férfiak esetében legrosszabb a helyzet a társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott északkeleti, északi, déli periférián található térségekben Fő halálokok a fejlődő országokban: a fertőző és élősdiek okozta halálokok, a fejlett országokban: civilizációs betegségek nemzetközi összehasonlításban: Magyarország, Horvátország, Szerbia és Montenegro egy típus: a keringési rendszer és a daganatos betegségek magas aránya hazánkban az ezen betegségekben meghaltak átlagos kora nagyon alacsony

15

16 A magyar népesség egészségi állapota Az egyik legkedvezőtlenebb Európában, sok tekintetben Közép- és Kelet-Európa országaitól is elmarad A ’60-as években romlottak, ben és 1993-ban mélyponton, azóta magas szinten állandósultak a halálozási és megbetegedési mutatók születéskor várható átlagos élettartam 5-8 évvel alacsonyabb, mint az Unió országaiban: férfiak 68,3 év, nők 76,6 év (2002), a különbség >8 év (biol., társ.-i okok) a férfiak várható élettartama a 70-es évek óta 2002-ig 2 évet nőtt; EU-tagállamokban átlagosan 7 évet, a csatlakozó országokban átlagosan 3,3 évet Születéskor egészségben eltölthető várható élettartam: 9,3 (ffi) és 10,6 (nő) évvel kevesebb, mint a várható élettartam

17 Forrás: a VÁTI térképe alapján (http://www.vati.hu/static/otk/int/jelentes pdf)

18 Források Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) Kamarás Ferenc: A haláloki statisztika korszerűsítésének tapasztalatai (KSH) Szondy Máté: Optimizmus és egészségi állapot Magyar pszichológiai szemle, (61. köt.) 4. sz o. Tahin Tamás – Jeges Sára – Lampek Kinga: Iskolai végzettség és egészségi állapot Uzzoli Annamária: Az egészségi állapot társadalmi-területi különbségei Magyarországon (PhD értekezés) geogr.elte.hu/REF/REF_Tezisek/UA_tezisek.pdf Uzzoli Annamária: A magyar népesség egészségi állapota az európai országok tükrében Földrajzi közlemények LI. kötet, sz., o. Uzzoli Annamária: Társadalmi konfliktusok bizonyítása az egészségföldrajz eredményeinek felhasználásával geography.hu/mfk2001/cikkek/Uzzoli.pdf VÁTI jelentés


Letölteni ppt "Az egészségi állapotot befolyásoló tényezők, a népesség egészségi állapota Társadalomföldrajzi szintézis gyakorlat Sáfián Fanni 2008. 05. 05."

Hasonló előadás


Google Hirdetések