Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Fejlettségi különbségek az iszlám félperiférián Gazdaságföldrajz Pesti karok I. alapszakjai (BSc/BA) 2014/2015, II. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Fejlettségi különbségek az iszlám félperiférián Gazdaságföldrajz Pesti karok I. alapszakjai (BSc/BA) 2014/2015, II. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás."— Előadás másolata:

1 Fejlettségi különbségek az iszlám félperiférián Gazdaságföldrajz Pesti karok I. alapszakjai (BSc/BA) 2014/2015, II. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Tanszék dr. Jeney László egyetemi adjunktus

2 Főbb nemzetgazdasági ágak megoszlása Foglalkozási szerkezet –A kőolajszektor miatt Líbiában nagyobb a bányászat+ip aránya, Egyiptomban ehelyett mg Mezőgazdaság: Líbia 18%, Egyiptom 32%, Törökország 36% (csökken) Mezőgazdaság: Líbia 18%, Egyiptom 32%, Törökország 36% (csökken) Bányászat, ipar: Líbia 30%, Egyiptom 17%, Tr 23% Bányászat, ipar: Líbia 30%, Egyiptom 17%, Tr 23% Szolgáltatások: Líbia 52% Egyiptom 51%, Tr 41% Szolgáltatások: Líbia 52% Egyiptom 51%, Tr 41% GDP GDP –A kőolajszektor miatt Algériában nagyobb a bányászat+ipar aránya –Turizmus miatt Marokkóban, Törökországban és Tunéziában nagyobb a szolgáltatások aránya Mezőgazdaság: Marokkó 22%, Algéria 10%, Tunézia 14%, Tr 12% Mezőgazdaság: Marokkó 22%, Algéria 10%, Tunézia 14%, Tr 12% Bányászat, ipar: Marokkó 36%, Algéria 60%, Tunézia 30%, Tr 30% Bányászat, ipar: Marokkó 36%, Algéria 60%, Tunézia 30%, Tr 30% Szolgáltatások: Marokkó 42%, Algéria 30%, Tunézia 56%, Tr 59% Szolgáltatások: Marokkó 42%, Algéria 30%, Tunézia 56%, Tr 59%

3 Az Iszlám Világ hagyományos gazdasága Száraz éghajlat + hódítások  nincs agrársiker  agrárium alárendelt szerepe Száraz éghajlat + hódítások  nincs agrársiker  agrárium alárendelt szerepe –Növénytermesztés: gabona (búza, árpa), olíva, szőlő, déligyümölcsök (narancs), primőr, datolya, halfafű Mediterrán tengerpart: növénytermesztés (Gyapot  pamutipar, hagyma, cigaretta) Mediterrán tengerpart: növénytermesztés (Gyapot  pamutipar, hagyma, cigaretta) Egyiptom: Nílus menti oázisgazdálkodás Egyiptom: Nílus menti oázisgazdálkodás Oázisgazdálkodás a sivatagban: szubtrópusi kultúra Oázisgazdálkodás a sivatagban: szubtrópusi kultúra –Állattenyésztés: sertés vallási tilalma, sztyeppek nomád, félnomád állattartása, extenzív pásztorkodás (juh, kecske) Hagyományosan: kereskedelem jelentősége Hagyományosan: kereskedelem jelentősége

4 Agrárium alárendelt szerepe Száraz éghajlat + hódítások  nincs agrársiker  hagyományosan inkább a kereskedelem jelentősége Száraz éghajlat + hódítások  nincs agrársiker  hagyományosan inkább a kereskedelem jelentősége Növénytermesztés: Növénytermesztés: –Gabona (búza, árpa) –Szubtrópusi kultúra: olíva, szőlő, déligyümölcsök (narancs), primőr, datolya, halfafű, hagyma –Iparnövények: gyapot  pamutipar, dohány  cigaretta Állattenyésztés: Állattenyésztés: –Sztyeppek nomád, félnomád állattartása –Extenzív pásztorkodás (juh, kecske) –Törökország: tekintélyes szarvasmarha-állomány –Sertés vallási tilalma

5 Mezőgazdaság földrajzi különbségei Mediterrán tengerpart (Földközi-tenger partvidéke) Mediterrán tengerpart (Földközi-tenger partvidéke) Sivatag: oázisgazdálkodás: Sivatag: oázisgazdálkodás: –Trópusi sivatag (Szahara, Arab-félsziget) –Mérsékelt égövi sivatag (Közép-Ázsia) 1.Folyók mentén (Nílus, Tigris, Eufrátesz, Szír-Darja, Amu-Darja, Indus) 2.Oázisokban Törökország: Törökország: –Kettős arculatú földművelés: mediterrán partvidékek és Anatóliai-fennsík –Egészségtelen birtokszerkezet

6 Szénhidrogénekre alapuló gazdaságok Kőolaj, földgáz:Algéria, Líbia, Arab-félsziget, Irán, Közép- Ázsia (Törökország, Tunézia) Kőolaj, földgáz:Algéria, Líbia, Arab-félsziget, Irán, Közép- Ázsia (Törökország, Tunézia) –1960-as évek eleje: kőolajmezők feltárása –Kőolajexport (Líbia: kivitel 70%-a nyersolaj + 15%-a finomítványok) Sokféle bányakincs Sokféle bányakincs –Foszfát: Marokkó, Tunézia –Vasérc: Algéria (Tunézia) –Egyéb ásványkincsek (króm, nemfémes ásványi anyagok, bauxit, rézérc, ólom, molibdén, higany, antimon, feketekőszén, barnakőszén): Törökország Vízenergia: Egyiptom, Törökország Vízenergia: Egyiptom, Törökország

7 77 Fejletlen és hiányos ipar Két hagyományos iparág + legnagyobb foglalkoztató Két hagyományos iparág + legnagyobb foglalkoztató –Élelmiszeripar: mezőgazdasági termékek előállítása mindenhol –Textil- és kézművesipar (gyapot, gyapjú, bőr, ötvös) Sokoldalúbb iparszerkezet: csak Egyiptomban és Törökországban Sokoldalúbb iparszerkezet: csak Egyiptomban és Törökországban –Törökország: korai iparosítás (1930-as évek), nehézipar (megelőzte a Közel-Keletet), széles skálájú, de elmaradott gépgyártás, vegyipar –Egyiptom: viszonylag korai iparosítás (1950-es évek): szovjet segítséggel  vegyipar, kőolaj-finomítás, műtrágya –Marokkó: fejletlen kohászat, gépipar, vegyipar (imp. kőolaj, foszfát) –Algéria: vegyipar –Tunézia: kohászat, gépipar, vegyipar Az Iszlám Világ mai gazdaságainak egyéb fő jellemzői Az Iszlám Világ mai gazdaságainak egyéb fő jellemzői –Turizmus: Egyiptom, Jordánia, Marokkó, Tunézia, Törökország (Líbia) –Vendégmunkások hazautalásai: 6–7 Mrd $ –Egyiptom: Szuezi-csatorna

8 88 Észak-Afrikán belüli különbségek Hasonlóságok: tőkeszegénység, szakemberhiány Hasonlóságok: tőkeszegénység, szakemberhiány Állami berendezkedés Állami berendezkedés –Marokkó: feudális maradványok, konzervatív, Maghreb-el-Aksza, alkotmányos monarchia (király) –Tunézia, Egyiptom: nyugati mintájú modernizáció, de jelenleg bizonytalan –Algéria, Líbia: központosított, szocialista kísérlet, iszlám fundamentalizmus, katonai diktatúra, köztársaság Gazdasági fejlettség (GDP/fő) Gazdasági fejlettség (GDP/fő) –Gazdagabbak: Tunézia, Egyiptom (turizmus  7600 $), Algéria, Líbia (szénhidrogének  7200 $) –Elmaradottabb: Marokkó (4300 $)

9 A Közel-Kelet részei Arab-Közel-Kelet (vagy Arab Délnyugat-Ázsia)  arab (Izrael: zsidó) nyelv, szunnita Arab-Közel-Kelet (vagy Arab Délnyugat-Ázsia)  arab (Izrael: zsidó) nyelv, szunnita –Arab-félsziget: Szaúd-Arábia, Jemen, Omán, Bahrein, Katar, EAE, Kuvait –Termékeny Félhold: Irak, Szíria, Jordánia, Libanon, Palesztina Kisázsia  türk Kisázsia  türk –Törökország –Azerbajdzsán Előázsia  perzsa Előázsia  perzsa –Irán –Afganisztán –Pakisztán Közép-Ázsia  türk (Tádzsikisztán: perzsa) Közép-Ázsia  türk (Tádzsikisztán: perzsa) –Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán, Üzbegisztán

10 Az Iszlám Világ legeurópaibb része: Törökország Kiváló földrajzi, geostratégiai helyzet (évezredek óta összekötő kapocs, ma híd a Boszporuszon) Kiváló földrajzi, geostratégiai helyzet (évezredek óta összekötő kapocs, ma híd a Boszporuszon) Területének 3%-a Európa Területének 3%-a Európa –Stratégiailag fontos fekvésű –Boszporusz, Márvány-tenger, Dardanellák (1936. Montreux-i egyezmény) –Tranzit-útvonalak a Kaukázus és Közép-Ázsia felé –Tigris, Eufrátesz forrásvidéke („termékeny félhold” vízellátását ellenőrzi) NATO legfontosabb keleti láncszeme NATO legfontosabb keleti láncszeme Elkülönül a Közel-Kelet arab államaitól Elkülönül a Közel-Kelet arab államaitól –Történelmi, társadalmi, politikai, gazdasági tényezők Szoros gazdasági szálak fűzik az EU-hoz Szoros gazdasági szálak fűzik az EU-hoz –Társulási egyezmény (1963), vámunió (1996) –Teljes jogú tagság még nincs –Gazdaságilag is átmenet az EU és Közel-Kelet között

11 Az egy főre jutó GDP területi fejlettségi különbségei Törökországban 2001-ben

12 A nyugat-kelet irányú fejlettségi lejtő Törökországban, 2001 (GDP/fő alapján)

13 Arab-Közel-Kelet Arab-Közel-Kelet (vagy Arab- Délnyugat-Ázsia): arab világ keleti szárnya Arab-Közel-Kelet (vagy Arab- Délnyugat-Ázsia): arab világ keleti szárnya Izrael: pol, kat szempontból jelentős Izrael: pol, kat szempontból jelentős Két rész Két rész –Arab-félsziget –Termékeny Félhold (Tigris- Eufrátesz + Libanoni partvidék) Alacsony népességszám, de: Alacsony népességszám, de: Utolsó fél évszázadban jelentős világgazdasági szerep, okai: Utolsó fél évszázadban jelentős világgazdasági szerep, okai: –Szénhidrogénen alapuló gazdagság –Arab–izraeli viszony

14 Elő- és Közép-Ázsia Elő-Ázsia Elő-Ázsia –Irán –Afganisztán –Pakisztán Közép-Ázsia Közép-Ázsia –Régi iszlám hagyományok + türk etnikai örökség –Szovjet örökség  kötődés Oroszo-hoz, de reorientáció –Piacgazdasági átmenet

15 15 A török euroatlanti integráció dilemmái

16 Törökország euroatlanti integrációja 1948: OEEC –alapító tag (1961- OECD) 1948: OEEC –alapító tag (1961- OECD) 1949: Európa Tanács 1949: Európa Tanács 1952: NATO 1952: NATO 1959: társulási szerződéshez folyamodik 1959: társulási szerződéshez folyamodik 1964: EGK-társulási szerződés 1964: EGK-társulási szerződés 1974: Észak-Ciprus elfoglalása 1974: Észak-Ciprus elfoglalása 1987: csatlakozási kérelem beadása (Marokkó is) 1987: csatlakozási kérelem beadása (Marokkó is) 1996: vámunió hatályba lép 1996: vámunió hatályba lép 1997: Luxemburgi csúcs: : Luxemburgi csúcs: : DK-európai stabilitási egyezmény 1999: DK-európai stabilitási egyezmény 1999: földrengés 1999: földrengés 1999: Helsinki csúcs: tagjelölt 1999: Helsinki csúcs: tagjelölt 2004: nem csatlakozik 2004: nem csatlakozik 2005: csatlakozási tárgyalások kezdete 2005: csatlakozási tárgyalások kezdete

17 Törökország EU- tagsága mellett és ellen szóló érvek Pro Pro –Megerősíthetjük a török modernizációt –Nem jelenik meg ellenséges iszlám Eu. kapujában –Nagy piac –Külker EU-val: exp. (50%), imp. (40%) –Már van vámunió –Katonai, bizt. pol., NATO- tag, Ny-i orientáció –Van eu-i része Kontra Kontra –80 mó nem eu-i kultúrájú –Reg. pol. –Döntéshozatal –Kurdkérdés, emberi jogok, börtönök, halálbüntetés –Gazdasági helyzet (infláció, eladósodottság, állam túlsúlya, feketegazdaság) –Túl nagy hadsereg –97%-ban Ázsia –Vendégmunkások áradata –Határviták

18 A török csatlakozás megítélésének különbségei az EU-tagállamaiban


Letölteni ppt "Fejlettségi különbségek az iszlám félperiférián Gazdaságföldrajz Pesti karok I. alapszakjai (BSc/BA) 2014/2015, II. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás."

Hasonló előadás


Google Hirdetések