Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Hulladékok. A hulladék fogalma Minden olyan gáznemű (hulladék gáz), folyékony (folyékony hulladék) vagy szilárd anyagot (szilárd hulladék), amely keletkezése.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Hulladékok. A hulladék fogalma Minden olyan gáznemű (hulladék gáz), folyékony (folyékony hulladék) vagy szilárd anyagot (szilárd hulladék), amely keletkezése."— Előadás másolata:

1 Hulladékok

2 A hulladék fogalma Minden olyan gáznemű (hulladék gáz), folyékony (folyékony hulladék) vagy szilárd anyagot (szilárd hulladék), amely keletkezése helyén haszontalan vagy felesleges, zavarja az emberi tevékenységet, potenciálisan veszélyezteti az ember egészségét vagy a környezetet.

3 A hulladékok környezeti problémái Keletkezésük szerint termelési hulladék, termelési hulladék, települési (kommunális) hulladék települési (kommunális) hulladék

4 Hulladékinvázió A hulladékok nagyarányú mennyiségi növekedése Fő okai: 1. a nagyobb volumenű termelés szinte szükségszerűen több mellékterméket, selejtet és hulladékot is jelent, 2. a lakosság nagyobb fogyasztásával együtt jár, hogy egyre több elhasznált fogyasztáscikket, kiürült csomagolóeszközt dob ki, 3. a gyors ütemben korszerűsödő termelőberendezéseket is hamarabb selejtezik le, 4. az erkölcsileg elavult, de még fizikailag jó állapotban lévő termékek a hulladékok kategóriájába kerülnek, a fogyasztási cikkeknél a változó divat is gyorsítja ezt a folyamatot. A hulladékok általános jellemzője, hogy kikerülnek a természetes körfolyamatból, és olyan termékké alakulnak át, amelyek a természet számára idegenek.

5 Hulladékmentes vagy hulladékszegény technológiák Célja az ipari folyamatok során minél kevesebb hulladék keletkezzen, az ipari folyamatok során minél kevesebb hulladék keletkezzen, ha elkerülhetetlen a hulladék keletkezése, akkor annak minél nagyobb részét másodnyersanyagként ismételten hasznosítani lehessen, ha elkerülhetetlen a hulladék keletkezése, akkor annak minél nagyobb részét másodnyersanyagként ismételten hasznosítani lehessen, A nem hasznosítható hulladékot olyan módon kell ártalmatlanítani, hogy a lehető legkisebb mértékben veszélyeztesse az ökoszisztémát.

6 A hulladékok csoportosítása A települési hulladékok csoportjai 1. Települési szilárd hulladékok, amelyek tartalmazzák az ember mindennapi élete során a lakásokban, a pihenés, üdülés céljára szolgáló épületekben, az intézményekben keletkező, veszélyesnek nem minősülő anyagokat. Ezt a Közterület-fenntartó Rt. speciális járműivel rendszeresen gyűjtik és elszállítják, 2. Nagydarabos hulladékok (lom) körébe tartoznak azok a hulladékok, amelyek méretük, tömegük miatt a kukákba nem helyezhetők el. Ezeket a terv szerint szervezett lomtalanítás során szállítják el. Inert hulladékok - népies nevükön: sitt - vagyis az építések; bontások, renoválások során keletkezett hulladékok; amelynek elszállítása külön erre a célra rendelt tartályokban lehetséges. 3. Biohulladékok, amelyek a környezetbe kerülve természetes körülmények között lebomlanak. Ilyenek a konyhai, kerti munkák során keletkezett hulladékok, amelyek szelektív gyűjtésének megoldása jórészt a jövő feladata. 4. Veszélyes hulladékok azok az anyagok; amelyek közvetlenül vagy közvetve az emberre vagy az élővilágra káros hatást fejtenek ki. A termelési hulladék (ipa­ri vagy mezőgazdasági) a termelői; a feldolgozói és a szolgáltatói tevékenységből származik; amely lehet technológiai vagy amortizációs eredetű. Keletkezhetnek a háztartásokban is (gyógyszerek, szárazelem). Ezek leadása a hulladékudvarokban lehetséges.

7 A termelési folyamatban keletkező hulladékoknak közös jellemzője, hogy rendszeresen, viszonylag nagy tömegben, koncentráltan keletkeznek, és anyagi összetételük is homogén. A megmunkálási hulladékok kiváló másodnyersanyagok, ezek újrafeldolgozása kis energiabefektetéssel viszonylag egyszerűen megoldható. A fogyasztásban keletkező hulladékok jellemzője, hogy elszórtan keletkeznek, összegyűjtésükről gondoskodni kell, összetételük heterogén, mennyiségük jelentősen változik (pl. évszakonként, helyenként stb.) A termelési hulladék ártalmatlanításának gondja a termelőt terheli, míg a települési hulladékok gyűjtése és kezelése a köztisztasági szervek feladata, amit önkormányzati megbízások alapján látnak el.

8 A hulladékok csoportosítása Halmazállapot szerint 1. szilárd halmazállapotúak (pl. amortizációs eredetű), 2. folyékonyak (pl. fáradt olaj, oldószerek stb.), 3. iszapszerűek (pl. szennyvíziszap, galvániszap stb.). Keletkezési helyük szerint 1. Települési hulladékot kommunális, városi, háztartási hulladékot, amely háztartásokból, intézményekből gyűjthető össze. Ide tartoznak a kiselejtezett gépjárművek és a szennyvíziszap is. 2. Ipari hulladékot, amely iparáganként és technológiánként változó minőségű és mennyiségű hulladékot jelent. Ide tartoznak a közlekedési és a bányászati hulladékok, a fáradt olaj, a használt gumiabroncsok, a meddőhányók stb. 3. Mezőgazdasági hulladékokat, amelyek a növénytermesztés és az állattenyésztés melléktermékei (pl. hígtrágya, kukoricaszár). 4. Speciális hulladékokat (pl. kórházak hulladékai, fertőző élelmiszerek, elhullott állatok, robbanás- és tűzveszélyes anyagok, mérgek, radioaktív hulladékok). Ebbe a csoportba tartoznak az egyéb veszélyes hulladékok is.

9 Nem hasznosítható hulladék El kell távolítani az emberi környezetből, és ártalmatlanná kell tenni, mert 1. a hulladékokban jelentkező kórokozók fertőzést okozhatnak, 2. a szerves anyagot is tartalmazó hulladékban a rovarok és a rágcsálók elszapo­rodnak, amelyek további fertőző betegséget közvetítenek, 3. a hulladékok bomlástermékeit az esővíz kimossa, így a szennyezés a vizekbe kerül, 4. a levegő szennyeződik a hulladékból kikerülő por és bűz útján, 5. a hulladékokban lévő éles tárgyak (üvegcserép, fémlemez stb.) sérüléseket okoz­hatnak, 6. végül, bár nem utolsósorban, a hulladék látványa undort keltő, az esztétikus emberi környezet ezzel nem összeegyeztethető.

10 A háztartási hulladékok ártalmatlanítása és elhelyezése A hulladékok ártalmatlanítására és végleges elhelyezésére a következő lehetőségek ismertek: rendezett lerakás vagy deponálás, rendezett lerakás vagy deponálás, égetés, égetés, komposztálás, és komposztálás, és ezek kombinációja. ezek kombinációja.

11 Halmazállapotukat tekintve Szilárdak, Szilárdak, Folyékonyak, Folyékonyak, Iszapszerűek Iszapszerűek A hulladékot jellemzi nedvességtartalma, az éghető anyag mennyisége, a fűtőérték, a hamutartalom és a méret szerinti eloszlás. Az ártalmatlanítási módszer megválasztásánál ezek meghatározóak. lakóépületek és közintézmények szilárd hulladékai, valamint az utcai, piaci, kerti hulladékok

12 Szelektív gyűjtés A szilárd települési hulladékok mennyiségének csökkentésére ökológiai szempontból a legmegfelelőbb eljárás, A szilárd települési hulladékok mennyiségének csökkentésére ökológiai szempontból a legmegfelelőbb eljárás, Lényege, hogy a fejlett környezeti tudattal rendelkező fogyasztó tisztán és egymástól elválasztva gyűjti össze a kiürült csomagolóeszközöket, illetve egyéb háztartási hulladékot (pl. újságpapír, használt ruha). Ezek aztán ismételten visszajuttathatók a termelésbe mint másodnyersanyagok. Lényege, hogy a fejlett környezeti tudattal rendelkező fogyasztó tisztán és egymástól elválasztva gyűjti össze a kiürült csomagolóeszközöket, illetve egyéb háztartási hulladékot (pl. újságpapír, használt ruha). Ezek aztán ismételten visszajuttathatók a termelésbe mint másodnyersanyagok.

13 Entrópia a környezeti károk mértékét fejezi ki, a környezeti károk mértékét fejezi ki, az anyag rendezetlenségét, szennyezettségét, heterogenitását jelenti. az anyag rendezetlenségét, szennyezettségét, heterogenitását jelenti. Minden természeti erőforrás az emberi tevékenység következtében hulladékká alakul, és ekkor magasabb entrópia állapotban szennyezi a környezetet minél nagyobb az entrópia, annál nehezebb az anyag ismételt hasznosítása. Pl: egy többrétegű kombinált csomagolásban tartósan egyesített, elválaszthatatlan rétegek jönnek létre, melyből a papír, az alufólia és a műanyag réteg már nem különíthető el. tehát az entrópia általános elve: el kell kerülni az anyagok keveredését, azaz hulladékok esetén a szelektív gyűjtés az ismételt hasznosítás feltétele.

14 1. a hulladékok gyűjtése és átmeneti tárolása a „lomtalanítási akció"- a lakosság megválhat a feleslegessé vált nagy darabos hulladékától, de nem készíthető ki az ipari, mezőgazdasági tevékenység következtében keletkezett hulladék, autóroncs és veszélyes hulladék, a „lomtalanítási akció"- a lakosság megválhat a feleslegessé vált nagy darabos hulladékától, de nem készíthető ki az ipari, mezőgazdasági tevékenység következtében keletkezett hulladék, autóroncs és veszélyes hulladék, egyéb hulladékok (színesfém; fehér üveg, papír; fém italdobozok, szárazelem, elhasználódott háztartási gépek) hulladékgyűjtő udvarokban helyezhetők el. A „hulladékgyűjtő udvarok" olyan zárt, kerítéssel körülvett begyűjtőhelyek, ahol kiszolgáló személyzet segíti a lakosságot, hogy az elkülönítetten gyűjtött - elsősorban veszélyes - hulladékot leadhassa, egyéb hulladékok (színesfém; fehér üveg, papír; fém italdobozok, szárazelem, elhasználódott háztartási gépek) hulladékgyűjtő udvarokban helyezhetők el. A „hulladékgyűjtő udvarok" olyan zárt, kerítéssel körülvett begyűjtőhelyek, ahol kiszolgáló személyzet segíti a lakosságot, hogy az elkülönítetten gyűjtött - elsősorban veszélyes - hulladékot leadhassa, a kisebb volumenű, főként újrahasznosítható hulladékok átvételére szolgálnak a „hulladékgyűjtő szigetek". a kisebb volumenű, főként újrahasznosítható hulladékok átvételére szolgálnak a „hulladékgyűjtő szigetek". 2. szállítás - ún. átrakóállomások létesítése 3. feldolgozás, az ártalmatlanítás, illetve a hasznosítás. Települési szilád hulladékok kezelése

15 Deponálás A települési hulladék ártalmatlanításának leggyakrabban használt módszere a rendezett lerakás (ha a települési hulladékot az egészségügyi és a környezetvédelmi előírások betartásával egy előre megszabott technológiai folyamattal helyezik el a talajban lévő üregbe vagy a talaj felszíne felett ) vagy deponálás. A települési hulladék ártalmatlanításának leggyakrabban használt módszere a rendezett lerakás (ha a települési hulladékot az egészségügyi és a környezetvédelmi előírások betartásával egy előre megszabott technológiai folyamattal helyezik el a talajban lévő üregbe vagy a talaj felszíne felett ) vagy deponálás. A rendezett lerakás relatíve egyszerű, és az egyéb korszerű eljárásokhoz viszonyítva gazdaságilag a legkedvezőbb ártalmatlanítási eljárást jelenti, A rendezett lerakás relatíve egyszerű, és az egyéb korszerű eljárásokhoz viszonyítva gazdaságilag a legkedvezőbb ártalmatlanítási eljárást jelenti, kijelölésének rendkívül szigorú követelményei vannak (pl. geológiai és hidrogeológiai alkalmasság, meteorológiai jellemzők, a lakott településtől mért távolság stb.), kijelölésének rendkívül szigorú követelményei vannak (pl. geológiai és hidrogeológiai alkalmasság, meteorológiai jellemzők, a lakott településtől mért távolság stb.), üzemeltetésére vonatkozóan üzemeltetési tervet kell készíteni, meghatározásra kerül a beszállítás időtartama, az ütemezés, a lerakás technológiája, valamint a szükséges védelmi intézkedések. üzemeltetésére vonatkozóan üzemeltetési tervet kell készíteni, meghatározásra kerül a beszállítás időtartama, az ütemezés, a lerakás technológiája, valamint a szükséges védelmi intézkedések.

16 elhelyezett anyagok idővel kémiai, biokémiai és fizikai-kémfai folyamatok során átalakulnak, melléktermékként pedig víz és különböző gázok keletkeznek – depóniák kialakításánál figyelni kell rá elhelyezett anyagok idővel kémiai, biokémiai és fizikai-kémfai folyamatok során átalakulnak, melléktermékként pedig víz és különböző gázok keletkeznek – depóniák kialakításánál figyelni kell rá egy megfelelő depóna legfontosabb technológiai jellemzői egy megfelelő depóna legfontosabb technológiai jellemzői a talajréteg szigetelése (megakadályozza, hogy a csapadékkal a hulladékból átmosódó szennyező anyag a talajvizet szennyezze), a talajréteg szigetelése (megakadályozza, hogy a csapadékkal a hulladékból átmosódó szennyező anyag a talajvizet szennyezze), a szivárgó víz elvezetése és kezelése, a szivárgó víz elvezetése és kezelése, a depóniagáz gyűjtése és értékesítése. a depóniagáz gyűjtése és értékesítése. a depóniákba történő hulladékelhelyezés távlatilag problematikus. Cél, a depópiák számának jelentős csökkentése, és az integrált hulladék­gazdálkodás széles körű alkalmazása. a depóniákba történő hulladékelhelyezés távlatilag problematikus. Cél, a depópiák számának jelentős csökkentése, és az integrált hulladék­gazdálkodás széles körű alkalmazása.

17 Hulladékégetés Hulladékégető mű (égetőmű): minden olyan - helyhez kötött vagy mobil - műszaki létesítmény és hozzátartozó felszerelés, amely a hulladékok égetésére létesült, vagy arra használják, és az égetéskor keletkező hőt hasznosítják vagy nem használják fel. Ide kell sorolni a hulladék égetését és az egyéb termikus kezelési eljárásokat, például a pirolízist (csak szervesanyag-tartalmú települési hulladékok esetén- a szerves anya­gok hő hatására, oxigénszegény vagy oxigénmentes körülmények között vegyileg lebomlanak: a keletkező végtermékeket energiahordozókként vagy ipari másodnyersanyagként hasznosítják (pl. fűtőgáz; tüzelőolaj, koksz)) az elgázosítást vagy a plazmaeljárásokat, amennyiben a kezelés során keletkező anyagokat elégetik. Az égetés során jelentős mennyiségű hő, valamint füstgázok és salakanyag keletkezik. A gázok tisztításáról feltétlenül gondoskodni kell, nehogy a hulladékégetés során még károsabb - a levegőt szennyező - anyag jöjjön létre.

18 Komposztálás Lényege, hogy a csak szerves anyagot tartalmazó hulladék megfelelő környezeti körülmények között, mikroorganizmusok és oxigén hatására átalakul, Lényege, hogy a csak szerves anyagot tartalmazó hulladék megfelelő környezeti körülmények között, mikroorganizmusok és oxigén hatására átalakul, A folyamat hőfejlődéssel jár, amely elérheti az °C-t is. Ezáltal a hulladékban lévő patogén mikroorganizmusok elpusztulnak, az elbomlott szerves anyag, a keletkező komposzt már nem tartalmaz kórokozókat, A folyamat hőfejlődéssel jár, amely elérheti az °C-t is. Ezáltal a hulladékban lévő patogén mikroorganizmusok elpusztulnak, az elbomlott szerves anyag, a keletkező komposzt már nem tartalmaz kórokozókat, Túlnyomórészt oxigén jelenlétében lezajló biokémiai folyamat, Túlnyomórészt oxigén jelenlétében lezajló biokémiai folyamat, Csak a szerves hulladékok komposztálhatók, a toxikus anyagokat tartalmazó háztartási hulladék nem, Csak a szerves hulladékok komposztálhatók, a toxikus anyagokat tartalmazó háztartási hulladék nem, Lényeges az optimális hőmérséklet, a szükséges szén és nitrogén arány betartása, Lényeges az optimális hőmérséklet, a szükséges szén és nitrogén arány betartása, A keletkező komposzt minőségét meghatározza a kiindulási anyagok összetétele és a bomlás körülményei. A keletkezett komposzt felhasználható talajjavításra, és jelentős tápanyagforrást is jelent a növények számára. A keletkező komposzt minőségét meghatározza a kiindulási anyagok összetétele és a bomlás körülményei. A keletkezett komposzt felhasználható talajjavításra, és jelentős tápanyagforrást is jelent a növények számára.

19 Biogáz-előállítás oxigénmentes lebomlással hasznosíthatók a szerves hulladékok, oxigénmentes lebomlással hasznosíthatók a szerves hulladékok, mikroorganizmusok hatására végbemenő lebomlási folyamat eredménye a biogáz, amely főként metánból és szén-dioxidból álló magas fűtőértékű gáz, mikroorganizmusok hatására végbemenő lebomlási folyamat eredménye a biogáz, amely főként metánból és szén-dioxidból álló magas fűtőértékű gáz, energiatermelési célokra hasznosítható, energiatermelési célokra hasznosítható, visszamaradó melléktermék szerves trágyaként alkalmazható, visszamaradó melléktermék szerves trágyaként alkalmazható, alkalmas a műtrágya helyettesítésére, továbbá a talaj vízháztartása szempontjából is előnyös. alkalmas a műtrágya helyettesítésére, továbbá a talaj vízháztartása szempontjából is előnyös.

20 Ipari hulladékok Cél: hulladékszegény technológiák kifejlesztése (a termelési folyamatokban minél kevesebb hulladék keletkezzen, illetve az elkerülhetetlenül keletkező hulladék minél nagyobb része kerüljön újrahasznosításra) A termelési hulladékokat több szempont szerint csoportosíthatjuk eredet szerint (kibocsátó szerint, pl: élelmiszer-ipari, vegyipari, bőripari stb.), eredet szerint (kibocsátó szerint, pl: élelmiszer-ipari, vegyipari, bőripari stb.), a környezeti hatás szerint (környezetre veszélyes és nem veszélyes hulladékok), a környezeti hatás szerint (környezetre veszélyes és nem veszélyes hulladékok), a halmazállapot szerint (szilárd, folyékony; iszapszerű) a halmazállapot szerint (szilárd, folyékony; iszapszerű)

21 Mezőgazdasági és élelmiszeripari hulladékok olyan melléktermékek, amelyek emberi táplálkozásra már nem alkalmasak, de hőkezelést követően talajjavítási célokra még felhasználhatóak! Könyvben rosszul definiálva!! olyan melléktermékek, amelyek emberi táplálkozásra már nem alkalmasak, de hőkezelést követően talajjavítási célokra még felhasználhatóak! Könyvben rosszul definiálva!! Húsipar: Az emberi táplálkozásra alkalmatlan belsőségekből pl. kutya- és macskaeledelt készítenek. – Állategészségügyi hatóság engedélye alapján! A vágóhídi hulladékok egy része biotermikus ártalmatlanítás során talajjavító anyagként hasznosítható, más részüket állati takarmánnyá hidrolizálják. Húsipar: Az emberi táplálkozásra alkalmatlan belsőségekből pl. kutya- és macskaeledelt készítenek. – Állategészségügyi hatóság engedélye alapján! A vágóhídi hulladékok egy része biotermikus ártalmatlanítás során talajjavító anyagként hasznosítható, más részüket állati takarmánnyá hidrolizálják.

22 Veszélyes hulladékok Mindaz a hulladék, amely vagy amelynek bármely összetevője; illetve átalakulás terméke a 98/2001 (VI. 15.) Kormányrendelet előírásaiban meghatározott veszélyességi jellemzők valamelyikével rendelkezik, és a veszélyes összetevő olyan koncentrációban van jelen, hogy ezáltal az élővilágra, az emberi életre és egészségre, a környezet bármely elemére veszélyt jelent, illetve nem megfelelő tárolása és kezelése károsító hatást fejt ki. Veszélyességi osztályok: 1. I. osztály – különösen veszélyes, 2. II. osztály – fokozottan veszélyes, 3. III. osztály – mérsékelten veszélyes.

23 Veszélyes hulladékok keletkezési helyei Ipari, mezőgazdasági nagyvállalatok: a hulladékok jelentős részét termelik, a veszélyes hulladék mennyisége itt a legmagasabb. Nyilvántartási kötelezettségük miatt a veszélyes hulladékok képződése, kezelése és elszállítása nyomon követhető, lehetőség van a hulladékok hasznosításra is. Ipari, mezőgazdasági nagyvállalatok: a hulladékok jelentős részét termelik, a veszélyes hulladék mennyisége itt a legmagasabb. Nyilvántartási kötelezettségük miatt a veszélyes hulladékok képződése, kezelése és elszállítása nyomon követhető, lehetőség van a hulladékok hasznosításra is. Ipari kisvállalkozások esetében a veszélyes hulladékok változatos összetételűek lehetnek, és a kezelésükre vonatkozó szabályok szigorúak. A veszélyes hulladékot elkülönítve kell gyűjteni, gondoskodni kell átadásukról, és az átadás tényét igazolni kell az ellenőrző hatóság számára. Ipari kisvállalkozások esetében a veszélyes hulladékok változatos összetételűek lehetnek, és a kezelésükre vonatkozó szabályok szigorúak. A veszélyes hulladékot elkülönítve kell gyűjteni, gondoskodni kell átadásukról, és az átadás tényét igazolni kell az ellenőrző hatóság számára. Irodák esetében veszélyes hulladéknak minősülnek az elhasználódott irodatechnikai eszközök, festékkazetták, festékszalagok, kiégett világítótestek, elkülönített gyűjtésük kötelező, kezelésükről nyilvántartást kell vezetni. Irodák esetében veszélyes hulladéknak minősülnek az elhasználódott irodatechnikai eszközök, festékkazetták, festékszalagok, kiégett világítótestek, elkülönített gyűjtésük kötelező, kezelésükről nyilvántartást kell vezetni.

24 Veszélyes hulladékok keletkezési helyei Kórházakban, egészségügyi intézményekben, kutatóintézetekben keletkezett veszélyes hulladékok veszélyességét fokozza azok fertőzést, járványokat kiváltó hatása, illetve a radioaktív sugárzás lehetősége is. Mindez meghatározza a speciális, különösen körültekintő gyűjtési, kezelési módszerek alkalmazását. Kórházakban, egészségügyi intézményekben, kutatóintézetekben keletkezett veszélyes hulladékok veszélyességét fokozza azok fertőzést, járványokat kiváltó hatása, illetve a radioaktív sugárzás lehetősége is. Mindez meghatározza a speciális, különösen körültekintő gyűjtési, kezelési módszerek alkalmazását. Háztáji gazdaságokban a műtrágyákat, növényvédő szereket tartalmazó csomagolások, állatok kezelésére használt gyógyszerek, adalékanyagok, egyéb vegyszerek képezik a veszélyes hulladékok körét. Háztáji gazdaságokban a műtrágyákat, növényvédő szereket tartalmazó csomagolások, állatok kezelésére használt gyógyszerek, adalékanyagok, egyéb vegyszerek képezik a veszélyes hulladékok körét. A háztáji gazdaságokban keletkező hulladék legnagyobb hányadot a zöldhulladék képezi, amelyet vagy állati takarmányozásra használnak, vagy komposztálás után talajjavításra. Háztartásokban általában a gyógyszerek, vegyi anyagok, sütőolajok, elemek számítanak veszélyes hulladéknak. Háztartásokban általában a gyógyszerek, vegyi anyagok, sütőolajok, elemek számítanak veszélyes hulladéknak. Megoldás a szelektív hulladékgyűjtés!

25 Veszélyes hulladékok keletkezési helyei Atomerőművek: probléma a radioaktív hulladékok végleges elhelyezése. A legnagyobb gondot a hosszú felezési idejű izotópok okozzák, amelyek nagy aktivitású, folyékony hulladékként jelennek meg. Biztonságos elhelyezéséről cementbe vagy bitumenbe ágyazva gondoskodnak kapszulázás előnyös, mert így a talajvízzel való érintkezésük is gátolt. Atomerőművek: probléma a radioaktív hulladékok végleges elhelyezése. A legnagyobb gondot a hosszú felezési idejű izotópok okozzák, amelyek nagy aktivitású, folyékony hulladékként jelennek meg. Biztonságos elhelyezéséről cementbe vagy bitumenbe ágyazva gondoskodnak kapszulázás előnyös, mert így a talajvízzel való érintkezésük is gátolt. Radioaktív hulladékok végleges elhelyezésére alkalmas hely lehet művelésből kivont bánya, ahol biztosított, hogy a hulladék sem a talajvízzel, sem a levegővel közvetlenül nem érintkezik. izotóp­temetők: jól szigetelt betonmedencéket, illetve alagutakat alakítanak ki a szilárd hulladékok tárolására, ahol rozsdamentes acél tartályokban helyezik el a hulladékot. tengerfenékre süllyesztés: a módszer nagyon kockázatos, hiszen a tengervíz szennyeződései erőteljesen korrodálhatják a tartályokat, amely lassan a tartályok sérülését okozhatja. A vizi élőlényekben a radioaktív sugárzás erőteljesen feldúsulhat, és a part menti lakosság sugárterhelése is növekedhet (tengerfenék mély vízzáró rétegei alá történő elhelyezés) Püspökszilágyi: Hazánk egyetlen izotóptemetője - kis- és közepes aktivitású szilárd, folyékony és egyéb radioaktív hulladékok tárolása történik

26 Egyéb hulladékok speciális hulladékok: amelyek külön feldolgozást és ártalmatlanítást tesznek szükségessé. Pl. kiselejtezett gépjárművek gumiabroncsa, fáradt olaja, akkumulátora. speciális hulladékok: amelyek külön feldolgozást és ártalmatlanítást tesznek szükségessé. Pl. kiselejtezett gépjárművek gumiabroncsa, fáradt olaja, akkumulátora. „bölcsőtől a bölcsőig" elv: már az autók tervezésénél szempont, hogy a használhatatlanná vált gépkocsiból hogyan tudnak minél nagyobb anyaghányadot ismételten felhasználni. Iszapok: amelyek részben az iparban, részben pedig a szennyvíztisztító telepeken képződnek. Összetételüket tekintve rendkívül változatosak (pl. a bőr- és a cukorgyári iszap, a keményítő, szesz-, papír- és gyógyszeripar, galvanizáló ipar iszapjai). Az iszapkezelési eljárások lényege a víztartalom csökkentése, sűrítéssel, víztelenítéssel és szárítással. Céljuk, hogy minimális víztartalmú anyagot kapjanak végtermékként majd hasznosítják (tisztított szennyvíziszapot pl. komposztálásra, talajjavításra) Iszapok: amelyek részben az iparban, részben pedig a szennyvíztisztító telepeken képződnek. Összetételüket tekintve rendkívül változatosak (pl. a bőr- és a cukorgyári iszap, a keményítő, szesz-, papír- és gyógyszeripar, galvanizáló ipar iszapjai). Az iszapkezelési eljárások lényege a víztartalom csökkentése, sűrítéssel, víztelenítéssel és szárítással. Céljuk, hogy minimális víztartalmú anyagot kapjanak végtermékként majd hasznosítják (tisztított szennyvíziszapot pl. komposztálásra, talajjavításra)

27 Hulladékgazdálkodás A hulladékok kezelésének gazdasági szempontok szerinti megvalósítása. Magában foglalja a hulladékgyűjtést, a szállítást, az értékesítést a lerakást (deponálást), a feldolgozást, a hasznosítást és a szükség szerinti ártalmatlanítást. Kiemelt szerepe van a visszaforgatásnak,amely magában foglalja az újrafelhasználást és a közvetlen visszaforgatást - a hulladékok visszakerülnek a termelési folyamatba.

28 A hulladékokból adódó környezeti károk csökkentése A hulladékkezelés javítása (pl. égetésnél a füstgázok tisztítása, az égetési maradványok nagyobb arányú feldolgozása, a deponálási előírások szigorúbb betartása), A hulladékkezelés javítása (pl. égetésnél a füstgázok tisztítása, az égetési maradványok nagyobb arányú feldolgozása, a deponálási előírások szigorúbb betartása), A hulladékból hasznosítható anyagok fokozott, ismételt felhasználása, széles körű másodnyersanyag-feldolgozás a szelektív gyűjtéssel, A hulladékból hasznosítható anyagok fokozott, ismételt felhasználása, széles körű másodnyersanyag-feldolgozás a szelektív gyűjtéssel, Hulladékok csökkentése a termelés és a fogyasztás területén egyaránt (pl: hulladékmentes technológia alkalmazása, amely egyben alacsony víz- és levegő­igényt is jelent). Elterjedését gátoló tényezők: a viszonylag magas beruházási költségek. Az iparban keletkezett hulladékok egy része különösebb kezelés nélkül ismételten hasznosítható (pl. vas- és acélhulladékok, színesfém-, papír-; műanyag- és üveghulladékok). Az alumínium újrahasznosítása elsősorban az energiatakarékosság szempontjából kiemelkedő jelentőségű. Hulladékok csökkentése a termelés és a fogyasztás területén egyaránt (pl: hulladékmentes technológia alkalmazása, amely egyben alacsony víz- és levegő­igényt is jelent). Elterjedését gátoló tényezők: a viszonylag magas beruházási költségek. Az iparban keletkezett hulladékok egy része különösebb kezelés nélkül ismételten hasznosítható (pl. vas- és acélhulladékok, színesfém-, papír-; műanyag- és üveghulladékok). Az alumínium újrahasznosítása elsősorban az energiatakarékosság szempontjából kiemelkedő jelentőségű.

29 Hulladékgazdálkodás A papírhulladék hasznosítása a gyűjtés, válogatás és osztályozás után történik. Ez elsősorban a hullámlemezgyártásnál és az újságnyomó papíroknál jelentős szekunder nyersanyagforrás, A papírhulladék hasznosítása a gyűjtés, válogatás és osztályozás után történik. Ez elsősorban a hullámlemezgyártásnál és az újságnyomó papíroknál jelentős szekunder nyersanyagforrás, A műanyag hulladékok regenerálási eljárása több szakaszban megy végbe (darabolás, őrlés, mosás stb.). Célszerű elkülönítetten, szelektíven gyűjteni. A granulált műanyag késztermékké dolgozható fel (pl. építőelemek, burkolólapok, kábeldobok stb:), A műanyag hulladékok regenerálási eljárása több szakaszban megy végbe (darabolás, őrlés, mosás stb.). Célszerű elkülönítetten, szelektíven gyűjteni. A granulált műanyag késztermékké dolgozható fel (pl. építőelemek, burkolólapok, kábeldobok stb:), Használt autógumik környezetbarát megsemmisítése. Pl: gumi őrleménnyé történő átalakítása, majd ennek bekeverése töltőanyagként egyéb más alapanyagokhoz (pl. útépítés, sportpályák és játszóterek burkolata, építőipari felhasználás), Használt autógumik környezetbarát megsemmisítése. Pl: gumi őrleménnyé történő átalakítása, majd ennek bekeverése töltőanyagként egyéb más alapanyagokhoz (pl. útépítés, sportpályák és játszóterek burkolata, építőipari felhasználás), Az üvegek hasznosítása: Az újratöltés feltétele az ép szájkiképzés és a megfelelő tisztaság. A hulladék üvegeket ismételten beolvasztják, és palackok vagy üvegtáblák készülnek belőlük. Pl: útépítésben aszfalttöltőanyagként, cementhez keverve növeli a betontestek szilárdságát, üveggyapot szigetelőanyag-gyártásban. Az üvegek hasznosítása: Az újratöltés feltétele az ép szájkiképzés és a megfelelő tisztaság. A hulladék üvegeket ismételten beolvasztják, és palackok vagy üvegtáblák készülnek belőlük. Pl: útépítésben aszfalttöltőanyagként, cementhez keverve növeli a betontestek szilárdságát, üveggyapot szigetelőanyag-gyártásban.

30 Hulladékgazdálkodási törvény Magyarországon és az EU-ban évi Hulladékgazdálkodási törvény, amely meghatározza a magyar hulladékgazdálkodási politika kereteit. A törvény célja, az emberi egészség védelme, a fenntartható fejlődés biztosítása, és a környezettudatos magatartás kialakítása a hulladékgazdálkodás eszközeivel. Magában foglalja a szennyezés elkerülése érdekében a hulladékkeletkezés megelőzését, a képződő hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentését, minél nagyobb arányú hasznosítását, továbbá a vissza nem forgatható hulladék környezetkímélő ártalmatlanítását.

31 A hulladékgazdálkodás alapelvei 1. Az integrált szennyezésmegelőzés elve, amely alapján a képződő hulladék mennyiségét és veszélyességét a környezetterhelés érdekében vissza kell szorítani a lehető legkisebb értékre. 2. A gyártói felelősség elve alapján a termék előállítója felelős a termék és a technológia kedvező megválasztásáért. 3. A „szennyező fizet" elv alapján a hulladék termelője, birtokosa vagy a hulladékká vált termék gyártóga köteles megfizetni a hulladékkezelési költséget, vagy ártalmatlanítani a hulladékot. A szennyezés okozója, illetve előidézője felel a hulladékkal okozott környezet­szennyezés megszüntetéséért, a környezeti állapot helyreállításáért, és az okozott kár megtérítéséért. 4. A regionális vagy területi elv alapján törekedni kell a hulladékkezelő létesítmények kialakításánál a fejlesztési, gazdaságossági, környezetbiztonsági, valamint a kezelési igényekre, és ennek megfelelően területi gyűjtőkörű létestmények hálózatát kell létrehozni.

32 A hulladékgazdálkodás általános szabályai minden tevékenységet úgy kell megtervezni és elvégezni, hogy az ne okozzon környezetveszélyeztetést, környezetszennyezést, minden tevékenységet úgy kell megtervezni és elvégezni, hogy az ne okozzon környezetveszélyeztetést, környezetszennyezést, a környezetet a legkisebb mértékben vegye igénybe, a környezetet a legkisebb mértékben vegye igénybe, biztosítsa a keletkező hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentését, a hulladék hasznosítását, környezetkímélő ártalmatlanítását. biztosítsa a keletkező hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentését, a hulladék hasznosítását, környezetkímélő ártalmatlanítását. 1. az anyag- és energiatakarékos, hulladékszegény technológiák alkalmazását, 2. az anyagnak, illetve a hulladéknak a termelési-fogyasztási körfolyamatban tartását, 3. a legkisebb tömegű és térfogatú hulladékot és a szennyező anyagot eredményező termékek előállítását, 4. a hulladékként kockázatot jelentő anyagok kiváltását. Előnybe kell részesíteni

33 A tv lényeges pontként emeli ki a keletkezett hulladékot hasznosítani kell, a keletkezett hulladékot hasznosítani kell, gyártó kötelezettségei: köteles azokat az alapanyagokat, csomagolóeszközöket, félkész termékeket előnyben részesíteni, amelyek használata kevesebb hulladék keletkezésével jár, illetve a csomagolóeszközök közül azokat, amelyek tartósabbak, többször használhatóak, s amelyek hulladékként kevésbé terhelik a környezetet. gyártó kötelezettségei: köteles azokat az alapanyagokat, csomagolóeszközöket, félkész termékeket előnyben részesíteni, amelyek használata kevesebb hulladék keletkezésével jár, illetve a csomagolóeszközök közül azokat, amelyek tartósabbak, többször használhatóak, s amelyek hulladékként kevésbé terhelik a környezetet. a fogyasztó kötelességei: a fogyasztó köteles a szervezett hulladékgyűjtést, illetve a szelektív hulladékgyűjtési rendszereket alkalmazni. a fogyasztó kötelességei: a fogyasztó köteles a szervezett hulladékgyűjtést, illetve a szelektív hulladékgyűjtési rendszereket alkalmazni.

34 Hulladékhasznosítás 1. A hulladék anyagának termelésben, szolgáltatásban történő ismételt felhasználását, vagyis az újrafeldolgozást. 2. A hulladék valamely újrafeldolgozható összetevőjének leválasztását és alapanyaggá alakítását, vagyis a visszanyerést. 3. A hulladék energiatartalmának kinyerését, vagyis az energetikai hasznosítást

35 Hulladékártalmatlanítás 1. hulladéklerakóban történő lerakással, 2. termikus ártalmatlanítással, 3. más kémiai, biológiai vagy fizikai eljárással.

36 Nemzeti Hulladékgazdálkodási Terv A terv alapján a környezetvédelmi felügyelőségek területi hulladékgazdálkodási tervet készítenek a helyi önkormányzatok és a környezetvédelmi szervezetek bevonásával. A terveknek tartalmazniuk kell: A terveknek tartalmazniuk kell: a keletkező, hasznosítandó vagy ártalmatlanítandó hulladékok típusait, mennyiségét és eredetét, a keletkező, hasznosítandó vagy ártalmatlanítandó hulladékok típusait, mennyiségét és eredetét, a hulladékkezeléssel kapcsolatos alapvető műszaki követelményeket, a hulladékkezeléssel kapcsolatos alapvető műszaki követelményeket, a kijelölt célok elérését, illetve megvalósítását szolgáló cselekvési programot: a hulladékok kezelésének (begyűjtésének, szelektálásának, szállításának, ártalmatlanításának és hasznosításának) racionalizálását elősegítő intézkedések meghatározását, végrehajtásuk sorrendjét és határidejét, a megvalósításhoz szükséges eszközök, megfelelő előkezelő, ártalmatlanító és hasznosító eljárások, berendezések és létesítmények meghatározását, valamint ezek becsült költségeit. a kijelölt célok elérését, illetve megvalósítását szolgáló cselekvési programot: a hulladékok kezelésének (begyűjtésének, szelektálásának, szállításának, ártalmatlanításának és hasznosításának) racionalizálását elősegítő intézkedések meghatározását, végrehajtásuk sorrendjét és határidejét, a megvalósításhoz szükséges eszközök, megfelelő előkezelő, ártalmatlanító és hasznosító eljárások, berendezések és létesítmények meghatározását, valamint ezek becsült költségeit.

37 Az Európai Unió hulladékgazdálkodásának alapelvei törekszik a hulladék keletkezésének megakadályozására megfelelő terméktervezés segítségével megelőzés, hulladékminimalizálás, törekszik a hulladék keletkezésének megakadályozására megfelelő terméktervezés segítségével megelőzés, hulladékminimalizálás, támogatja a hulladék újrafelhasználását és újrahasznosítását, támogatja a hulladék újrafelhasználását és újrahasznosítását, támogatja a hulladékégetést energianyerés céljából, valamint a lerakási feltételek javítását, támogatja a hulladékégetést energianyerés céljából, valamint a lerakási feltételek javítását, támogatja a hulladékszállítás szabályozását. támogatja a hulladékszállítás szabályozását.

38 Az EU-ban a teljes környezeti joganyag mintegy 300 irányelvből, rendeletből, határozatból és ajánlásból áll. Az Európai Unió legfontosabb jogi eszközei 1. A hulladék keretirányelv (1975), mely elvárja a tagállamoktól, hogy minden szükséges lépést megtegyen a hulladéktermelés megelőzésére, elősegítse az újrahasznosítást, és biztosítsa az egészségre és környezetre nem veszélyes ártalmatlanítást. 2. A veszélyes hulladék irányelv, amely szigorúbbá teszi a hulladékok kezelésének feltételeit. 3. A hulladékok határokon át történő szállításának szabályozását és ellenőrzését rendelet szabályozza. Az illegális szállítások esetén megszabott büntetéseket a tagállamok hatáskörébe utalja. 4. A csomagolásról és a csőmagolási hulladékról szóló irányelv amely célokat tűz ki az újrahasznosításra, és javaslatot tesz egy jelölési rendszer kidolgozására. Előír információs-és oktatási programokat, hogy felhívja a vásárlók figyelmét az újrahasznosítható csomagolások előnyeire. 5. Létezik európai uniós irányelv a szárazelemek és akkumulátorok, fáradt olaj, szennyvíziszap kezeléséről és a hulladékégetésről. 6. Rendelet készült az ökocímkézésről, melyet azon termékek nyerhetnek el, amelyek környezeti hatása kevésbé káros a gyártás, az eladás, a használat és az eldobás során („tiszta termék").

39 94/62: Európa Parlament és Tanácsi Direktíva a csomagolásról és a csomagolási hulladékokról Célja „A csomagolási hulladék keletkezése megelőzésének legjobb módszere a csomagolóanyagok teljes mennyiségének csökkentése„ A jogszabály az alábbi kötelező érvényű elvárásokat tartalmazza Megelőzés, amely magában foglalja a nemzeti programokat, akciókat, illetve az iparral való konzultációkat. Megelőzés, amely magában foglalja a nemzeti programokat, akciókat, illetve az iparral való konzultációkat. Újrafelhasználás, minden lehetséges esetben. Újrafelhasználás, minden lehetséges esetben. A visszanyerés és az újrahasznosítás már közvetlenebb kötelezettség, hiszen nem mindig alkalmazható, ellentétben a hasznosítással, illetve az anyag visszanyerésével. A visszanyerés és az újrahasznosítás már közvetlenebb kötelezettség, hiszen nem mindig alkalmazható, ellentétben a hasznosítással, illetve az anyag visszanyerésével. A szabványosítást, amely nélkülözhetetlen a fenti három követelmény megvalósításában. A szabványosítást, amely nélkülözhetetlen a fenti három követelmény megvalósításában.


Letölteni ppt "Hulladékok. A hulladék fogalma Minden olyan gáznemű (hulladék gáz), folyékony (folyékony hulladék) vagy szilárd anyagot (szilárd hulladék), amely keletkezése."

Hasonló előadás


Google Hirdetések