Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Etika I. Bevezető Az archaikus világ erkölcsi fejlődéséről.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Etika I. Bevezető Az archaikus világ erkölcsi fejlődéséről."— Előadás másolata:

1 Etika I. Bevezető Az archaikus világ erkölcsi fejlődéséről

2 Etika bevezető Az etika fogalma és tárgya Filozófiai jellegű társadalomtudomány; vagy egyszerűen erkölcstan filozófia jellegű, mivel a filozófián belül alakult ki; filozófusok művelték- az etika FOGALMAINAK, KATEGÓRIÁINAK NAGY RÉSZÉT A FILOZÓFIÁTÓL KÖLCSÖNÖZTE ILYEN ÉRTELEMBEN BESZÉLÜNK AZ ETIKÁRÓL, MINT ERKÖLCSFILOZÓFIA, MINT GYAKORLATI FILOZÓFIA

3 Elnevezésének eredete: Ethosz - görög szóból származik az elnevezés, amely szokást jelent, olyan magatartásformák halmaza, amely megegyezik a helyes magatartásformákkal egy közösségen belül; normákat is jelent, amelyek az emberi együttélést szabályozzák (éthosz- szokott hely,ami hozzám tartozik) Mikortól beszélünk önálló tudományról

4 Elsőként a görögöknél kezd önálló tudományként megjelenni. Arisztotelész az etika igazi megalkotója. Már önálló filozófiai műveket is írt az etika tárgyához. Nikomakhoszi etika, Eudémoszi etika Mi lehet az erkölcstan tárgya? Komplex társadalmi jelenségek (pl. erkölcsi kategóriák lényege, kialakulása)

5 Az etikát és az erkölcsöt a mindennapi életben váltófogalomként használjuk. Ezt tesszük, amikor egy-egy cselekedetet minősítünk, pl. erkölcstelen vagy etikátlan cselekedetként. A két terület azonban nem fedi egymást, sőt a kettő között jelentős különbség van. Az erkölcs: TÁRSADALMI JELENSÉG Az etika: TUDOMÁNY

6 Az etika, mint specifikus erkölcsi tudat is meghatározást nyert, ezért az erkölcs váltófogalmaként szokás használni Az erkölcsi tudat e tudomány tárgyát képezi, ha keressük, definiáljuk ennek a jellegét csak, akkor beszélünk etikáról, mint tudományról.

7 Az etika is kapcsolódik számos tudományhoz, ezen kapcsolódások ténylegesen szükségszerűek, mivel az etika ténylegesen önmagában nem fejlődne. A továbbiakban az eritka segédtudományait térképezzük fel

8 1. Filozófia az etika a filozófián belül alakult ki, ennek eredménye pedig, hogy bár külön vált tőle, ténylegesen mégsem különült el a filozófiától, a kapcsolat még mindig nagyon szoros a filozófia mindig is megtartotta magának az etika tárgyát Kérdései: Evilági-e vagy sem az erkölcs? Mi az erkölcs forrása? Az ilyen jellegű kérdések csak filozófiai síkon fogalmazhatók és kutathatók.

9 Az etika számtalan filozófiai problémát, kategóriát kölcsönöz a filozófiától: –a semmilyen felelősség elemélete, – az erkölcsi szabadság problémája, – determinizmus és szabadság problémája, –az értékek definiálásának nehézségei, mi a jó, mi a szép, a rút, a rossz, –mi a felelősség, mi a kötelesség. Ebből is látszik, hogy a etika átveszi a filozófia szerepét, módszerét, kategóriáit.

10 2. Történelem tudományai Ez is része az etikának, sőt nagyon is hat rá Kérdések: Milyen volt az egyes népek erkölcse? Miként éltek és gondolkodtak? A kapott válaszokat össze is kell hasonlítani, nem csak a népek között, hanem a gazdasággal, kultúrával is.

11 Az etika nem értelmezhet olyan alapkategóriákat, mint a bűn, a jó, a remény, a boldogság, ha nem ismeri, hogy az egyes korok népei mit tartottak jónak, milyen esetben mondták ki az ilyen ítéleteket és miként reagáltak ezekre a jelenségekre. Csak a történetiség talaján tudunk választ adni olyan kérdésekre, mint: –van-e változás az erkölcsökben, –lehet-e erkölcsi hatásról beszélni úgy, mint a technikai fejlődés esetében, –tartalmaz-e az erkölcs maradandó, örök emberi jellemzőket, –mi a relatív vagy specifikus az erkölcsben

12 3. Pszichológia a legközelebb áll az etika tudományához közös: mindkettőnek központi témája az ember történeti szempontból is közös az eredetük, hosszan megfigyelhető bizonyos összefonódás, együttműködés a két tudomány között a pszichológia erősen hozzájárul ahhoz, hogy az etika megalkossa a saját emberképét

13 az etika a pszichológia segítségével megérti az ember tevékenységek motivációit, amelyek az emberi tevékenységet mozgatják Kérdés: Nevelhető-e az ember erkölcsileg? az erkölcsi tulajdonságok elemzése csak a pszichikai törvények figyelembe vétele révén lehetséges

14 4. Pedagógia Hasonlóan kapcsolódik a az etikához, mint a pszichológia Központi kérdése: az ember formálhatósága, konkrét tulajdonságokra, készségekre való nevelése, ez pedig az etikának is célja és feladata A modern etika, csak a modern pedagógia eredményeinek a felhasználásával lehetséges A pedagógia valójában alkalmazott etika – a legszorosabb kapcsolat tehát itt áll fenn

15 5. Etológia és humánetológia- általános viselkedés elmélet az etológia - az erkölcs biológiai előzményeinek területével foglakozik –állatok csoportos magatartásformáinak a viselkedését vizsgálja a humánetológia ennél lényegesen tovább megy, az emberi magatartás mikéntjét, vázlatos formáit, konkrét megnyilvánulásait is bemutatja. Az etika rengeteg adatot dolgoz fel e területről.

16 6. Szociológia az etológia átvezet a szociológiához, már az előbbit is lehet szociológiaként értelmezni Erkölcs-szociológia: a szociológia is viselkedés elemélet Etikai kutatás a modern korban szociológia nélkül lehetetlen, nélkülözhetetlenek a szociológiai módszerek és a konkrét szociológiai felmérések adatai, tényei, eredményei

17 7. Néprajz Olyan társadalmi magatartásbeli tényeket tár fel, amelyek egy kor vagy konkrét társadalmi csoport erkölcsösségének megértéséhez fontos adatait képezik, így gazdagítja az etikát. Érthetővé teszi egy meghatározott erkölcs összetevőinek a megértését: pl. körülmetélés A néprajz a társadalom egészének erkölcsével nem tud foglalkozni, csak adott csoportok képével főleg a népművészetre koncentrálva

18 8. Közgazdaságtudományok a társadalmat és jelenségeit gazdasági alapokból kiindulva lehet megérteni –hiszen a társadalom létének minden szférája szorosan kapcsolódik a gazdasághoz, így az erkölcsre is hatással van a cselekvés motivációi között elsősorban gazdasági érdekek nyilvánulnak meg

19 De a gazdasági szféra maga is számos specifikus erkölcsi kérdést vet fel: –Piac-erkölcs, munka erkölcs, de ezek a kérdések a szaketikákhoz kötődnek; –a gazdaság optimális működése is elképzelhetetlen erkölcsi motivációk nélkül –nem mindegy, hogy a piacon vad konkurencia becsapás, vagy tisztes haszon és a szükségletek kielégítésére történő igény jelenik meg –társadalmi gazdálkodás elképzelhetetlen az erkölcsi motivációk nélkül –az etika feladata, hogy keresse ezen motiváló erőket és fenn is tartsa azokat

20 9. Jogtudomány A jog a társadalmi szabályozás mechanizmus –Milyenek legyenek a szabályok? Ezek az etika és a jog fontos kérdései: –Szabadság, felelősség, felelősségre vonás, bűn, bűnhődés, büntetés A modern joggal szemben általános elvárás, hogy etikailag megalapozott legyen, ne ütközzön erkölcsi elvekbe

21 10. Vallástudományok Sajátos és bonyolult kapcsolat, gyakran összefonódnak- az etikák egy része vallás etika Az önálló etika, csak a görögöknél jelenik meg. A kereszténység is vallásetika, de számos más is

22 Az etika mint tudomány, tehát sajátos és specifikus kapcsolatban áll segédtudományaival, de közben autonómiára törekszik, mindeközben leválnak róla az ágazati etikák. A vallás olykor hátrányosan hatott eme autonóm igényre. Az etika tudománya más tudományokra is rászorul: logika, esztétika, politika, csak a legfontosabbakat érintettük.

23 Filozófiai etika története Az filozófiai etika tudományának történeti bemutatására vállalkozunk Korszakai a történeti korszakokkal megegyezik Ókor, középkor, újkor, modern kor Ebben a félévben az ókorban népszerű filozófiai etikai irányzatokkal foglalkozunk

24 Az ókori görögség történelmének szakaszai 1. A görög őskor (i. e. 2. évezred végétől az i. e. 7.sz): Erre a korra esik a görög törzsek vándorlásainak lezáródása, végleges elrendeződése. Az archaikus kor (i. e sz): A rabszolgatartó társadalom teljesen kialakul. Az árutermelés és a pénzgazdálkodás fejlődése a vagyoni egyenlőtlenséget tovább fokozza. A földbirtokok elaprózódása, a hajózás és a kereskedelem fejlődése nyomán fokozottan megindul a gyarmatvárosok alapítása. Az arisztokrata uralom főként a dór városokban marad fenn, ezek leghatalmasabbja Spárta. A demokratikus fejlődés erőssége, Görögország másik élre törő városa, Athén.

25 3. A virágkor vagy klasszikus kor (i. e. 5. század és a 4. század első kétharmada): Periklész vezetése alatt Athén marad a politikai, gazdasági, egyben a kulturális vezető szerep a görögségen belül. A demokratikus Athén és az arisztokratikus Spárta között az ellentétek a 30 éves peloponészoszi háborúhoz vezettek, amely háborúban szinte az egész görögség részt vett. A háború Athén vereségével, s megszállásával végződött. A további háborúskodásban meggyengült városokat, köztük Athént is, a 4. század közepétől megerősödő Makedónia katonai hatalma Philipposz király vezetése alatt meghódolásra kényszeríti. 4. Késővirágzás vagy hellenisztikus kor

26 Az etika története az ókorban Görög hagyományok 1. őskor harci erény 2. archaikus kor: harci erény; a társas együttélés szabályainak eredének kérdése 3. Klasszikus kor: a jó ember, mint központi kérdés; Szókratész, Platón, Arisztotelész 4. Hellelnizmus: epikureizmus és a sztoikus etika –Késő antikvitás: a kereszténység, mint morális forradalom

27 1. Őskor „Harci erény”népvándorlás Archai kus kor - Harci erény - Szokások eredetének kérdése -Krétai és mükénéi civilizáció -Agamamnón Homérosz Hésziodosz Türtáiosz Pindarosz Preszókratikusok: Thálész, Hérakleutosz - Szofisták: Prótagorász 3. Klassz ikus kor -A jó fogalmának tisztázása -Az erkölcsi kiválóság: erény -Periklész -peloponészoszi háború -Demokrácia -Spárta Szophoklész Aiszkülosz Euripidész Szókratész Platón Arisztotelész Hérodotosz 4. Hellén izmus -etikai iskolák -az erkölcsi boldogság eszközei -Görögség hanyatlása -Philipposz -Nagy Sándor Lukiánosz Kallimakhosz Longosz (regény) Zénón Khrüszipposz Epikúrosz Cicero

28 Az antikvitás erkölcs-fejlődése ívet ír le Egyik végletből érkezve a másikba A fizikai potenciáltól a tisztán csak szellemiig A harci erénytől a filozófus jellemig Homérosztól Platónig Egyensúlyt majd Arisztotelész fog teremteni

29 A harci erény

30 A harci erény a puszta fizikai és anyagi kondíció függvénye volt A közösség legerényesebb tagja, a harcban legsikeresebb - a zsákmányszerző életmód Mükéné felemelkedésének titka

31

32 Előképek: az ember - a mitológia, költészet és történetírás keretei között „Haragot, istennő, zengj Péleidész Akhilleuszét, Vészest, mely sokezer kínt szerzett minden akhájnak, Mert sok hősnek erős szívét Hádészra vetette, Míg őket magukat zsákmányul a dögmadaraknak És a kutyáknak odadobta.” Íliász, A, 1-5, (Devecseri G. ford.)

33

34 Athéné kultusza

35 Thészeusz Athén alapítója K.e. 550 körül feketealakos váza K.e. 480.

36

37 Türtaiosz (i. e ) spártai költő „Szép a halál, ha az első sorban harcol a férfi bátran, s ott esik el védve hazája rögét.”

38 Türtaiosz „Nem fűzném verse a férfit, szóba se hoznám, jól birkózni ha tud, vagy fut a versenyeken nem, ha a Küklópszok nagysága, hatalma övé is, ………………………………………………….. sem, ha királyibb lenne a Tantalosz-ági Pelopsznál, …………………………………………………. S lenne övé minden hírnév, - ha a harci erény nem: Mert nem lesz soha hős férfi a háborúban Az, ki a véres ölésre tekintve leejti a karját, Ellenségre közel törve lecsapni remeg. Minden erénynél több ez, a legméltóbb jutalomra Legszebb pályafutás ifjak előtt ez a cél.” (Kerényi Grácia ford.)

39 Leonidasz

40 Spárta Xenophón, A lakedaimóniak állama (részlet a 9. fejezetből, Németh, Gy. fordítása.) „9. Lükurgosznak az az intézkedése is csodálatra méltó, hogy elérte, államában mindenki szívesebben választja szép halált, mint a becstelen életet. És ha megfigyeljük, kevesebben esnek el soraikból, mint azok közül, akik félelmüktől űzve a megfutamodást választják. A hosszú élet igazából sokkal inkább a bátorság, semmint a gyávaság gyümölcse, a bátorság ugyanis egyszerűbb, örömtelibb, célravezetőbb és erősebb. Nyilvánvaló, hogy a bátorság inkább meghozza a dicsőséget, mint bármi más, és mindenki a kiváló férfiak dicsőségét keresi.…………..

41 Más államokban, ha valaki gyáván viselkedett, csak azzal sújtják, hogy gyávának nevezik, különben ugyanarra a piacra jár, mint a bátor, mellette foglal helyet, ugyanabba a tornacsarnokba jár ha, akar. De Lakedaimónban mindenki szégyellene együtt étkezni, vagy a tornacsarnokban megmérkőzni egy gyávával. Az ilyen embert gyakran kihagyják a csapatból…. Az utcán ki kell térnie a szembejövők elől, a helyét az ifjabbaknak is át kell adnia a gyűlésben, a családjához tartozó lányokat nem lehet férjhez adni, otthonában kell nevelnie őket, mert nekik kell megbűnhődniük az ő férfiatlan viselkedése miatt. Nem tehet úgy, mintha nem lenne szégyellnivalója, és tűrni kell a derekabbak ütlegeit. Egyáltalán nem találom meglepőnek, ismervén a gyávákat sújtó megvetés ilyesféle megnyilvánulásait, ha Spártában inkább a halált választják, mint az ilyen megvetett és szégyenletes életet.”

42 A filozófia megjelenése Fordulat, az erény (areté), vagyis a racionális képességek filozófiája

43 Az antik filozófia főbb korszakai 1. Szókratész előtti filozófusok: –1.1. perszókratikusok –1.2. Szofisták 2. Klasszikus görög filozófusok Szókratész, Platón, Arisztotelész 3. Hellénisztikus filozófusok Sztoikusok, szketikusok, epikureisták - Akadémia és a Lükeion

44 Preszokratikus filozófusok Thalész Hérakleitosz Xenophanész Parmenidész Zénón Démokritosz Empedoklész Anaxagórasz Anaximandrosz Anaximenész Püthagorasz

45 Filozófiai iskolák A)Milétoszi iskola Thalész (K.e ) Anaximandrosz (K.e ) Anaximenész (K.e ) B) Püthagorasz (K.e ) Püthagoreusok köre C) Eleaiak Kolophóni Xenophánész (K.e ) Eleai Parmenidész (K.e ) Eleai Zénón (K.e ) D) Az 5. századi filozófusok Epheszoszi Hérakleitosz (K.e ) Akragaszi Empedoklész (K.e ) Abderai Démokritosz (K.e ) Klazomaenai Anaxagórász (K.e )

46 A püthagoreus hagyomány Akuzmatikusok: gnómák Matematikusok Gnóma: erkölcsi tanítás, rövid velős mondatba tömörítve Pindarosz költeményeiben is előfordul Kardalokban a drámákban

47 Püthagóreus gnómák Vegetarianizmushoz és a lélekvándorlás tanához kapcsolódnak Többnyire az életmód vonatkozásban fogalmazódnak meg Szümbola: jelszavak, jelképek gyűjteménye Az első gyűjtemények nagyon koraiak: K. e. 4. sz.

48 Tiltó szabályok - tiltások: babevés tiltása; - az asztalról leesett ételt nem szabad megenni (mértékletesség) - az áldozati hal érintésének a tilalma, mert már az istené Valószínűleg a tiltások értelmét nem kutatták, kérdezés nélkül betartották

49 Három fő csoport Az összes akuzma (szümbolon) bölcs mondás 1. „mi az” 2. „mi a leginkább az” 3. „mit kell és mit nem szabad megtennünk” 1. Mi a Boldogok szigete? – A Nap és Hold. 2. Mi a legigazságosabb? –Áldozni –Mi a legbölcsebb? – A szám 3. az erkölcsi tiltások: közmondásszerű gnómák

50 Közmondásszerű gnómák - nem szó szerint kell értelmeznünk őket „ne lépj át ingán” ne légy kapzsi „ne piszkáld tőrrel a tüzet” ne ingereld az ingerültet „ne tépd le a koszorút” ne sértsd meg a város törvényeit „ne egyél szívet” ne szomorítsd magad bánattal „ne ülj a napi adag gabonádon” ne légy tétlen „ne nézz hátra távozáskor” ne ragaszkodj az élethez, ha haldokolsz

51 A vallásos kultikus elemekkel való keveredés: Állítólag Püthagórász a delphoi jósdától kapta etikai az etikai maximákat Milyen érdekből kell betartani a szabályokat? Miért szükséges etikailag minőségi életet élni a püthagoreusok szerint?

52 Lélekvándorlás tana A lélek sorsa „Azok a holtak, akik törvény nélkül való gondolkodásúak voltak, büntetésüket egyenesen itt fizetik meg – ám azokat a bűnöket, amelyeket Zeusznak ebben a birodalmában követtek el, a föld alatt ítéli meg valaki, aki gyűlöletes szükségszerűséggel mond ítéletet. Ajók, akikre mindig süt a Nap … kevésbé fáradságos életet nyernek, nem forgatják fel a földet … könny nélküli életet folytatnak, míg a többiek olyan fáradságos kínt hordoznak, amelyre rápillantani sem lehet. Azok pedig, akik bármely világban való tartózkodásuk során is háromszoros bátorsággal távol tartották lelküket a jogtalanság minden művétől végigmennek Zeusz útján Kronosz tornyáig, ott a Boldogok Szigetét óceáni szellő fújja körül; aranyból való virágok lángolnak… fűszerekkel díszítik fel karjukat meg koszorúkkal Rhadamanthüsz jogos tanácsára – mert ő tanácsára készen ül a nagy Atya oldalán, aki a trónusával, aki a trónusával mindenek fölé emelkedik Rhea férje.” Pindarosz, 2. Olümpiai óda, Steiger K. ford.

53 Püthagorasz eszkatológiája 1. a lélek ahalál után isteni ítélet előtt áll 2. az alvilágban a hitványak büntetést érdemlenek 3. a jókra jobb élet vár, a következő élete jobb lesz, és végül már nem is kell reinkarnálódniuk: Boldogok Szigete Platón, Gorgiász, 523 a-b.

54 Hérakleitosz szkoteinosz [B 1.] Bár a logosz ez, örökre képtelenek értelmetlenségükben felfogni az emberek előbb is, mint hallották volna, s azután is, hogy már meghallották. Mert bár minden eszerint a logosz szerint lesz, mégis olyanok, mintha nem vennének tudomást róla, mikor megismerkedni kezdenek oly szavakkal és tényekkel, amilyeneken én végigvezetem őket, fölfejtve mindent természete szerint és megmagyarázva, hogyan van. A többi ember azonban észre sem veszi, amit ébren tesz, ugyanúgy, ahogy elfelejti, amit alva.

55 Etikai tartalmú aforizmái B 87. Plótinosz, Enn., IV A buta ember minden szóra magán kívül van. [B 29] [Mert] egyet választanak mindenekkel szemben a legkitűnőbbek, el nem apadó hírt a halandók között. A sok ember pedig eltöltekezik, akár a barmok. [B 35.] Nagyon sok mindent kell tudnia annak, aki bölcsességszerető ember.

56 [B 43.] A hübriszt jobban kell oltogatni, mint a tűzveszedelmet. [B 46.] A sejtés nyavalyatörés. [B 47.] Ne látszatra találgassuk a legnagyobb dolgokat.

57 [B 82.] [A legszebb majom is csúnya az emberhez képest. [B 83.] A legbölcsebb ember is majom az istenhez képest bölcsességben, szépségben ás minden másban. [B 73.] Nem kell alvók módjára tenni és beszélni.

58 [B 85.] indulat ellen harcolni nehéz, mert amit akar, a lélek árán veszi meg. [B 87.] Buta ember minden szóra magánkívül van.

59 [B 112.] Józanság a legnagyobb érdem, és bölcsesség a természetre hallgatva igazat mondani és cselekedni. [B 113.] Közös java mindenkinek a gondolkodás.

60 Valláskritika [B 5.] [Pedig] tisztálkodnak, hiába mocskolva be magukat vérrel, mintha valaki sárba hágván, sárral mosakodnék. Őrült színében tűnne fel, ha valaki észrevenné, mikor így tesz. És a szobrokhoz meg ezekhez itt, imád­ koznak, mintha valaki építményekkel társal­kodnék, nem ismerve az isteneket, sem a héroszokat, hogy kik.

61 Hérakleitosz Xenophánész nyomában kritizálja az antropomorf istenképet és a bálványimádást A misztériumokat azonban nem vette el, mivel az közvetlen kapcsolatot termete a mindenséget irányító értelemmel, logosszal A delphoi jósda is jelez, amit az értelmünk használatával kell kikutatnunk

62 Etikai és politikai intelem - gnómikus jellegű fogalmazás Nyers megfogalmazás, irónia A dolgok szabályszerűségének megértése a dolgokhoz való hozzáállásunkat is megváltoztatja; megértés közben az ember bölcsebbé válik Természetfilozófia és etika összefonódik

63 Hérakleitosz etikai tanítása - elmozdulás az intellektualizmus irányába A maximák az ésszerűségre, megfontolásra, a józan észre utalnak A logosz- az értelem Az etikailag pozitív minőséget mutató ember a BÖLCS

64 Az atomista Démokritosz [B 4.] Ám, az abdériták is azt tanítják, hogy van valami cél; Démokritosz a Célról [beteljesülésről] írt művében a lelki derűt [ataraxiát]... tartja célnak. És sokszor hozzáfűzi: A gyönyörűség és a kedvetlenség a határköve a hasznosnak és a károsnak, s a gyönyörűség a célja az emberi életnek, úgy ifjak, mint teljes virágjukban lévők számára...

65 A bölcsesség terápia [B 31.] Az orvostudomány, Démokritosz szerint, a test betegségeit gyógyítja, a bölcsesség pedig a lelket szabadítja meg a szenvedélyektől.

66 Intelmek [B 41.] Ne félelemből, hanem kötelességből tartózkodjál a hibák elkövetésétől. A helyesen gondolkodó emberek reményei elérhetők, az értelmetlen emberekéi viszont képtelenségek. [B 69.] A Jó és az Igazság minden ember számára ugyanaz: a kellemes viszont mindenkinek más. [B 78.] Vagyont szerezni nem haszontalan dolog, ám igazságtalanság árán mindennél rosszabb. [B 83.] A hibák oka a jobb nem ismerése.

67 (B77) Az indulattal harcolni nehéz, de okos embernek kötelessége megfékezni. [B 60.] Illőbb a saját hibánkat gáncsolni, mint a másokét. [B 84.] Féljen először is önmagától, aki rosszat követ el. [B 43.] A rossz cselekedetek megbánása az életnek megmentése. [B 177.] A szép beszéd nem homályosítja el a gonosz cselekvést, s a derekasan végzett munkát nem ronthatják meg a gyalázó beszédek.

68 [B 62.] Jó nemcsak a jogtalanságot el nem követni, de nem is akarni. [B 89.] Ellenséged nemcsak az, aki bánt, hanem az is, aki akar bántani. [B 59.] Sem a művészetet, sem a bölcsességet el nem érheted, ha nem tanulsz. [B 180.] A tudomány a szerencséseknek dísze, a szerencsétleneknek menekülés. [B 178.] Semmi se oly rossz, mint a könnyelműség a gyermekek nevelésében, mert ez szüli azon szenvedélyeket, melyekből a vétkek fakadnak.

69 A morális figyelmünket befelé fordítja, a lélek állapotaura irányítja A szubjektív jó a belső lelki diszpozíciótól függ Gyakorlati etikai tanrendszert dolgoz ki Az elégedettség keresésének lehetséges útjait tárja fel: mások állapotainak felmérése alapján- terápia a rosszra Az 5. század általános hangulata jelenik meg töredékeiben: a polis dicsősége, az állam jóllét mindnekefelett álló szempont

70 A lélek derűje [B 191.] A lelki derű a gyönyörűben való mértéktartás és a harmonikus élet folytán lesz az ember osztályrésze; a hiány és túlság azonban visszájára szokott fordulni és nagy hullámzást idéz elő a lélekben. Márpedig a nagy ellentétek között hányódó lelkek egyensúlyban sincsenek, s nem is derültek. Tehát a lehetséges felé kell figyelmünket fordítani, s a meglevővel kell megelégednünk, keveset törődve azokkal az irigyelt és megcsodált dolgokkal, és gondolatban nem foglalkozva szüntelen velük - hanem a szerencsétlenséggel küszködők életét kell szemlélnünk, komolyan meggondolva, mit szenvednek, hogy ily módon a jelenleg rendelkezésünkre álló dolgok nagynak és irigylésre méltónak tűnjenek fel előttünk, és ne történjék meg velünk az, hogy még többre vágyva szenvedjünk lelkünkben.

71 Hiszen az, aki a vagyonosokat és a többi embertől boldogként magasztaltakat csodálja, és elméjében szüntelenül velük foglalkozik, arra kényszerül, hogy mindig valami újba fogjon, és vágyát valami jóvátehetetlen, törvény által tiltott tettre irányozza.

72 Éppen ezért azokat a [nagy] dolgokat nem kell hajszolni, emezekkel pedig derülten meg kell elégedni – összehasonlítva saját életünket azokéval, akiknek rosszabbul megy soruk, és boldognak tartva magunkat, meggondolván, hogy mit szenvednek ők, és mennyivel jobban megy dolgunk és jobban élünk náluk. Ha ehhez a belátáshoz ragaszkodunk, derültebben fogunk élni, és nem kevés pusztító szellemet fogunk életünkből elűzni: az irigységet, a vetélkedést és a rosszakaratot.

73 [B 214.] Az állandó munka könnyebbé lesz a megszokás folytán. [B 242.] Többen lesznek kiválóvá gyakorlás, mint pusztán természetes tehetség folytán. [B 243.] A tétlenségnél minden munka kellemesebb, ha az ember eléri azt, amiért fáradozott, vagy legalább tudja, hogy el fogja érni. Viszont sikertelenség esetén minden fáradozás egyaránt terhes és gyötrelmes.

74 A helyes életvitel belső pszichológiai indítékai [B 264.] Egyáltalán ne szégyenkezzünk jobban más emberek előtt, mint önmagunk előtt, és éppúgy ne kövessünk el semmi rosszat, ha senki sem tudhatja meg, mint ha mindenki megtudhatja: hanem önmagunk előtt restelljük legjobban magunkat, és az a törvény álljon ott lelkünkben, hogy semmi illetlen és rosszakaratú dolgot ne tegyünk.


Letölteni ppt "Etika I. Bevezető Az archaikus világ erkölcsi fejlődéséről."

Hasonló előadás


Google Hirdetések