A társadalmi részvétel elve és az NGO-k jogai dr. Pánovics Attila 2010. március 5.

Az előadások a következő témára: "A társadalmi részvétel elve és az NGO-k jogai dr. Pánovics Attila 2010. március 5."— Előadás másolata:

1 A társadalmi részvétel elve és az NGO-k jogai dr. Pánovics Attila 2010. március 5.

2 Demokratikus jogállamok „2010. január 1-jén 936 joganyag lépett hatályba, vagy módosult.” Nemzetközi jog – EU jog – Nemzeti jog, Környezeti jog (környezetjog), Antropocentrikus jelleg, Hosszú távú gondolkodás, Egyéb érdekek

3 A jogi eszközök alkalmazásának nehézségei A szabályozás tárgya, Ágazati szabályozás ↔ komplexitás, Időtényező és térbeliség, A kis szennyezések összeadódása, A károk visszafordíthatatlansága, Bizonyítási nehézségek, Határon átnyúló szennyezések, Jogalkalmazás gyengeségei, Stb.

4 Környezetjogi alapelvek Integráció, Megelőzés, Elővigyázatosság, Tervezés, Szennyező fizet, A szennyezés forrásánál történő fellépés, Együttműködés (nemzeti és nemzetközi), Társadalmi részvétel (’public participation’)

5 Környezeti jogok (és kötelezettségek)  célja nem csak az egyéni jogsérelmek orvoslása, saját jog érvényesítése Előnyök és hátrányok Fogyasztók – polgárok „Közösségek” ↔ „Virtuális” csoportok (kötődés?) Civil társadalom/szféra/szervezetek, Nonprofit szektor/szervezetek, Harmadik szektor, Önkéntes szervezetek, Nem-kormányzati szervezetek (NGO-k), Társadalmi csoportok

6 1949. évi XX. tv. I. fejezet (“Általános rendelkezések”): 18. § “A Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez.” XII. fejezet (“Alapvető jogok és kötelességek”): 70/D.§.(1) “A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez. (2) Ezt a jogot a Magyar Köztársaság a munkavédelem, az egészségügyi intézmények és az orvosi ellátás megszervezésével, a rendszeres testedzés biztosításával, valamint az épített és a természetes környezet védelmével valósítja meg.”

7 Az EU Alapvető Jogok Chartája (2000. december 7.) „A környezet védelmének magas szintjét és a környezet minőségének javítását be kell építeni az uniós politikákba, és a fenntartható fejlődés elvével (sic!) összhangban biztosítani kell a megvalósulásukat.”

8 Az Aarhusi Egyezmény pillérei 1. A környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférés, 2. A nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvétele, 3. Az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosítása

9 Az Aarhusi Egyezmény alkalmazása az Európai Unió jogában 2005/370 határozat → az egyezménynek az Európai Közösség nevében való megkötéséről  az uniós jog rendelkezéseinek összhangban kell lenniük az egyezménnyel, 2003/4 irányelv → a környezeti információkhoz való nyilvános hozzáférésről, 2003/35 irányelv → a környezettel kapcsolatos egyes tervek és programok kidolgozásánál a nyilvánosság részvételéről, 1367/2006 rendelet → az Egyezmény rendelkezéseinek a közösségi intézményekre és szervekre való alkalmazásáról 2003. október 24. → Irányelv-javaslat az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról környezeti ügyekben

10 Az NGO-k perképessége Még az ún. „actio popularis” lehetővé tétele sem vezet a bírósági eljárások ugrásszerű növekedéséhez Reprezentativitás és transzparencia Public participation ↔ Paper participation Kapacitások fejlesztése “A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a tiszta és egészséges környezethez.”