Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A vágómarha- és marhahús - termelés. A világ marhahústermelése Kb. 57 millió tonna; Fő előállítók és egyben exportőrök a nagy kiterjedésű legelőkkel rendelkező.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A vágómarha- és marhahús - termelés. A világ marhahústermelése Kb. 57 millió tonna; Fő előállítók és egyben exportőrök a nagy kiterjedésű legelőkkel rendelkező."— Előadás másolata:

1 A vágómarha- és marhahús - termelés

2 A világ marhahústermelése Kb. 57 millió tonna; Fő előállítók és egyben exportőrök a nagy kiterjedésű legelőkkel rendelkező országok, (pl USA, Brazília, stb)

3 Az előállító országok csoportosítása Tejtípus: a húshasznú állomány a szarvasmarha állomány 25%-nál kisebb (Lengyelország, Magyarország, Németország, stb.) Vegyes típus: A húsmarha állomány arány 25-75% közötti (Ausztria, Franciaország, Írország, Spanyolország) Hústípus: A húsmarha-állomány aránya meghaladja a 75%-ot (Argentína, Brazília, USA, Ausztrália, stb.)

4 A világ marhahús-kereskedelmének változása között (mennyiség) Forrás: ENSZ FAO

5

6

7 Előállítási költségek Eltérő tartásmódok, eltérő költségek (szerepe van az árfolyamok alakulásának is). Nyugat-Európa: a költségek 3,5-4-szer magasabbak az alacsony költséggel termelő Dél-Amerika, vagy Pakisztán költségeinél.

8 Németország:- intenzív befejezés istállózott körülmények között USA/Kanada: borjú, mint végtermék, illetve feedlot rendszer. Argentína: végtelen pampák = nagy kiterjedésű legelőterület Brazília: alacsony input igény a termelésbe bevont földeken Japán: felhőkarcolók a marhahústermelésben

9 Csoportosítás előállítási (teljes) költség szerint (vágott súlyra) Nagyon magas (>400 $/100 kg): Ausztria, Németország, Franciaország. Magas ( $/100 kg): Írország, Spanyolország és a kisméretű magyar gazdaságok Közepes ( $/100 kg): Cseh Köztársaság, nagyobb méretű magyar gazdaságok, Lengyelország, Brazília, Ausztrália. Alacsony ( $/100kg): Argentína, Uruguay, Pakisztán

10 Az EU-15 marhahústermelésének megoszlása

11 Az EU-15 marhahús-termelése Tradicionális, szigorúan szabályozott piac. A második legnagyobb termelési értéket produkáló ágazat a tejágazat után (10%). Több mint 7 millió tonnás éves termelés, a világ marhahústermelésének közel 13%-a. A marhahúsfogyasztás átlaga éves szinten a 80-as évek közepén elérte a 23/kg-os szintet. A marhahúsfogyasztás trendje azóta csökkenő, amit a BSE betegség tovább csökkentett. (2000-ben már mindössze 17 kg/fő/év).

12 AZ EU-15 marhahústermelése 2002-re úgy a marhahústermelés úgy tűnik túllépett a BSE krízisen. A BSE járvány lecsengése közben felbukkanó FMD azonban újból a marhahús termelés felfutása ellen hatott.

13 Marhahúspiaci trendek az EU-ban között 10%-kal esett a termelés. A BSE lecsengése után megnövekedett fogyasztói szükséglet következtében 2003-ban először került nettó importőri pozícióba a Közösség. A csökkenő trendet mozdítja elő a szektor költségszerkezete, és a tejiparral való összefonódása, mely utóbbi szintén leszállóágban van (a tejkvóta rendszer és hozamok növekedése miatt)

14 Előrejelzések az EU marhahús termelésével kapcsolatosan A marhahús-előállítás a következő években viszonylag stabil marad és 2010-ig a termelés évi 8-8,3 millió tonna körül alakulhat (ebben már benne vannak az új tagállamok). Középtávon további csökkenésre számíthatunk. Az Európai Bizottság jelentése szerint a marhahús-előállítás 2010-ig további 3,2%-kal csökken.

15 Valószínűsíthető, hogy az EU hosszabb távon is nettó marhahús importőr marad (ez elképzelhetetlen volt az 1990-es években, amikor több mint 1 millió tonna marhahús raktárkészlet halmozódott fel).

16 A marhahús eredete: –tejelő állományok (mintegy 20 millió tehén/EU-15) borjainak többséges hízlalásra kerül. –A húshasznú tehénállomány (11,7 millió tehén/EU-15) borjainak többsége szintén hízlalásra kerül. A húsmarhatartás környezetileg jól elkülönül a tejelő állományoktól.

17 Az EU marhahús előállításának közelmúltban lezajlott reformjai AGENDA 2000 (árcsökkentés-közvetlen kifizetés-új támogatási formák megjelenése) –kompenzáció a csökkenő közösségi intervenciós árakért = speciális prémium, vágási prémium –a húsmarhatartó termelők jövedelmének növelése= anyatehén támogatás –extenzív legeltetési technikák alkalmazásának ösztönzése= extenzifikációs prémium

18 –segítség a kedvezőtlen adottságú területek termelőinek, valamint azon az országok termelőinek, ahol a marhahústermelés fontos szerepet játszik= megemelt anyatehén prémium –piaci egyensúly biztosítása az év során=szezonalitást csökkentő prémium –tagállamok segítése, hogy támogassák a speciális termelési rendszereket= pótlólagos támogatás

19 A támogatások összege: – €150/ökör speciális prémium – €200/anyatehén anyatehén prémium – €40-€80/db extenzifikációs prémium – €80/db vágási prémium

20 A reform nem bizonyult olyan sikeresnek, mint ahogy várták. Továbbra is számottevő maradt az intenzíven termelő rendszerek szerepe és ezek kibocsátása. A CAP legutóbbi reformja ezért azt a célt tűzte ki, hogy a kifizetéseket el kell választani a termeléstől és egységes farmonkénti - történelmi jogosultság alapján álló -,jövedelemtámogatásként folyósítani

21 A reformtól azt várják, hogy a termelésre való ösztönzés megszűnése következtében az output csökkentésén keresztül a marhahús árak emelkedéséhez vezet. így pedig a jövedelmek fenntartása, vagy akár növekedése megvalósul.

22 Egységes Farmtámogatás: felhígult változatot fogadtak el 2003 június 6-án jan. 1-től hatályos, de van átmeneti idő. A tagállamok választhattak három forgatókönyv közül: – től alkalmazza a teljes szétválasztást –részleges szétválasztást alkalmaz és nem vállal kötelezettséget a teljes szétválasztásra. –csak től alkalmazza a szétválasztást

23 Az EU termelők tehát a jelenlegi támogatáscsomagnak legalább egy részét a termeléstől függetlenül megkapják. Az egységes támogatás egyes részei azonban bizonyos környezetvédelmi, vagy földvédelmi intézkedések megvalósításától függnek.

24 Az ágazat helyzete Magyarországon

25 Az ágazat jellemzői Termelés folyamatosan csökkenő tendenciát mutatott a közelmúltig. Hazai fogyasztás az EU átlag 20-30%-a. Hagyományosan exportorientált ágazat volt (évszázados hagyományok), de ma a vágómarha zöme belföldön kerül értékesítésre. Az értékesített vágómarha túlnyomó része 60%-ban selejt tehenekből és 40%-ban gyengébb minőségű hízóbikákból (HF) áll.

26 Marhahús zömét a tejhasznú fajták adják, kicsi a húsmarha állomány, a hízóalapanyag 1/3-a származik csak húsmarhatartó gazdaságokból ( húshasznú tehén - viszont van fejlesztési lehetőség, hiszen tehénre kaptunk kvótát az EU-tól). Önellátottsági szint a nyolcvanas évek végén 200 % körül volt, most 160% körül alakul.

27 Az ágazat jellemzői heterogén árualap (mert benne van a tejelő, meg a többi) húsmarha: alacsony hozamérték (mert a borjú az egyetlen kincse) előző miatt költség és hozamérzékeny ebből adódóan csak kevés ráfordítással szabad végezni, legalábbis önálló tevékenységként pozitívum, hogy az abrakárakra nem érzékeny.

28 A szarvasmarha-állomány változása Magyarországon (ezer db)

29 A vágómarha-termelés változása Magyarországon (élősúly ezer t)

30 A vágómarha-termelés visszaesése még a nagymértékű létszámcsökkenést is meghaladta. (tehénlétszám a felére, a vágómarha-termelés 1/3-ra esett vissza) Ok: nagy végsúlyra hizlalt bikák helyett a választott borjak exportja vált általánossá.

31 Rendszerváltás után a nagysúlyú vágómarha- termelés veszteségessé vált. (inflációt nem követő felvásárlási árak, növekvő takarmányárak, HF kedvezőtlenebb mutatói).

32 Az állomány megoszlása

33 Az üzemi struktúra A szarvasmarhát tartó gazdasági szervezetek száma között 6 százalékkal nőtt, míg az egyéni gazdaságok száma 12 százalékkal csökkent. Hasonlóan változott a tehenet tartó gazdaságok száma is. Egy év alatt a gazdasági szervezeteknél 6 százalékkal csökkent, az egyéni gazdálkodóknál 10 százalékkal nőtt az egy gazdaságra jutó szarvasmarhák száma.

34 Az állomány megoszlása és az üzemi struktúra Mintegy 750 jogi személyiségű gazdasági társaság és szövetkezet 248 ezer tehénnel, benne 19 ezer egyhasznú hústehénnel rendelkezik ezer körüli regisztrált kistermelő mintegy 67 ezer tejelő, mintegy 43 ezer kettős hasznosítású (jórészt magyartarka), és 6 ezer húshasznú tehenet tart.

35 A húshasznosítású állományokra érvényes támogatást igénybe vevő („fajtaigazolást kiadott”) termelők száma körül, a támogatott tehénlétszám ezer.

36 A vágómarha-termelésnek mintegy háromötödét állítják elő az egyéni gazdaságok, termékeik zöme – háromötöde- kétharmada – élőállatként hagyja el az országot. A gazdasági szervezetek vágóállat- termelésének négyötöde vágóhídi értékesítésre, vagy üzemi vágásra került.

37 A húsféleségek fogyasztásának változása Magyarországon (kg)

38 Az 1 főre jutó marhahúsfogyasztás néhány országban és régióban

39

40 A felhasználás A csökkenő termelés ellenére az export volumenét sikerült szinten tartani, több év átlagában a termelt vágómarha %-a exportra került. Az exportban az élőállat dominál. A belföldi felhasználás a csökkenő fogyasztás miatt zsugorodott. Az import a ’90-es évek közepén még jelentős volt, de az utóbbi években mintegy 10 %-ra esett vissza. Az exportárak 1,8-2,2 euro/élősúly kg körül alakulnak (2003).

41 Magyarország jelentősebb nettó exportőr országnak számít marhahúsból: a magyarországi export 2003-ban ezer tonna körüli volt húskészítménnyel együtt, míg az import 6-7 ezer tonnát tett ki.

42 Az ágazat fejlesztését indokoló tényezők Gyepterületek hasznosítása (ellenérv: ezek többsége nem olyan kiterjedésű, illetve minőségű, hogy gazdaságosan egy állományt eltartson) Környezetvédelmi, térségfejlesztési célok (tényleg környezetbarát ágazat, plusz ezt az EU-ban is támogatják /extenzifikáció stb!/)

43 A fejlesztést nehezíti Baromfihús olcsóbban előállítható, így konkurenciát jelent BSE komolyan megrendítette a marhahús iránti keresletet Telített környező piacok Az emelkedő árak és támogatások következtében a marhahús-előállítás növekedését lehet prognosztizálni.

44 A termelés a jelenlegi ezer tonnáról átmenetileg - az egységes farmtámogatás bevezetéséig - emelkedhet a viszonylag magas anyatehénkvótának és közvetlen támogatásnak köszönhetően. (Az EU-hoz májusban csatlakozott 10 új tagország kvótája 730 ezer egyed, ennek 16 százalékát kapta Magyarország, míg 45 százalékát Lengyelország.)

45 A hazai támogatás SAPS = Egyszerűsített területalapú támogatás ezer Ft/ha körül alakul. Kiegészítő támogatás: Hízott bika Ft/db Húshasznú tehén Ft/db Húshasznú tehén legelőn tartás esetén bizonyos állatsűrűség alatt Ft/db

46 A vágómarha felvásárlási ára (Ft/kg)

47 A vágómarha felvásárlási árának alakulása

48 A vágómarha-termelés költsége a kisgazdaságokban

49 A vágómarha-termelés költségarányos jövedelmének alakulása a társas vállalkozásokban (Ft)

50 A vágómarha-termelés költségarányos jövedelmének alakulása az integrált árutermelő kisgazdaságokban (Ft)

51 A vágómarha-termelés költsége a társas vállalkozásokban

52


Letölteni ppt "A vágómarha- és marhahús - termelés. A világ marhahústermelése Kb. 57 millió tonna; Fő előállítók és egyben exportőrök a nagy kiterjedésű legelőkkel rendelkező."

Hasonló előadás


Google Hirdetések