Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A magyar húságazat 2010 tavszán Az anyag összeállításánál az AKII, a KSH és a Bizottság adatai kerültek felhasználásra.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A magyar húságazat 2010 tavszán Az anyag összeállításánál az AKII, a KSH és a Bizottság adatai kerültek felhasználásra."— Előadás másolata:

1 A magyar húságazat 2010 tavszán Az anyag összeállításánál az AKII, a KSH és a Bizottság adatai kerültek felhasználásra

2 Mi az amit tudunk a magyar húságazat 2009-es évéről? végére leállt a sertésállomány csökkenése – 3,2 millió állat, amiből 226 ezer koca (2008 augusztusa óta nem fordult elő, hogy az egymást követő statisztikai adatgyűjtés ne csökkenő létszámot mutatott volna a sertésállományban – a kocaállomány 2006 decembere óta csökkent). - A szarvasmarha állomány 2006 óta gyakorlatilag stagnál. - A vágóhidak 2009-ben 113 ezer szarvasmarhát (7%-os csökkenés) és 4,3 millió db sertést (0,1%-os csökkenés) vágtak le 2009-ben. - Ez élősúlyban 480 ezer tonna sertést és 58 ezer tonna marhát jelent A Magyarországon levágott sertések kb. 25%-a import eredetű volt 2009-ben

3 A sertéshús árának alakulása az EU-ban és Magyarországon - A magyar sertésárak tartósan az EU átlagárak felett vannak, ami növeli az élősertés import attraktivitását

4 Az EU sertésár viszonya a világpiaci árhoz Az EU átlagár egyes időszakokban akár 50%-kal is meghaladhatja a legfontosabb nemzetközi versenytársak árait.

5 Az EU nemzetközi versenyképessége csökken a sertéshús ágazatban Az EU nettó exportja 2009-ben már csökkent… …és ez a csökkenés várhatóan tovább tart a prognózisok szerint.

6 Sertéshús külkereskedelem Az élősertés és a sertéshús külkereskedelmi mérlege évek óta passzívumot mutat Ugyanakkor értékben még mindig pozitív a külkereskedelmi mérlegünk a sertéshús ágazatban Az előzetes adatok alapján 2009-ben az import élősertés és hús mennyisége valamint értéke is növekedett, az export esetében növekedés volt a hús mennyiségében és értékében. Ugyanakkor a hús mérleg valószínűleg tovább romlott.

7 Áralakulás 2009-ben Áralakulási index az előző év decemberéhez képest A vágósertés átlagára 2009-ben éves szinten átlagosan 5%-kal volt magasabb, mint 2008-ban. (AKII) A sertéshús fogyasztói ára átlagosan 7,5%-kal volt magasabb, mint az előző évben. (KSH) Csontos sertéshús, lehúzott, félben (fej, láb és farok nélkül) 103 Szalonnás és bõrös sertéshús, félben (fejjel, lábbal, farokkal) 108 Sertés karaj, csonttal, szűzpecsenye nélkül 95 Sertés comb, csont nélkül 97 Sertés tarja, csonttal 100 Más sertéshús csonttal 76 Más sertéshús csont nélkül 80 Az ipari átadási árak és a fogyasztói árak 2009-ben is elszakadtak egymástól % Húsipari termékek átadási árának alakulása az előző évihez képest

8 A szükséges és reális lépések a húságazat versenyképességének erősítéséhez -a támogatási prioritások átrendezése, az állattenyésztés és az élelmiszeripar, ezen belül a húsfeldolgozás preferálása -a szükséges konszolidáció, koncentráció segítése, de legalábbis nem akadályozása -tartós, az árkialakítás és a konfliktusrendezés mechanizmusára is kiterjedő szerződéses kapcsolatok kialakításának állami eszközökkel való segítése - a horizontális és a vertikális integrációk számának növelése, a meglévők erősítése -a minőségi magyar húsipari termékek bel- és külföldi promóciójának támogatása -a külföldi és a magyar termékek minőségére, megjelenésére stb. vonatkozó hatósági eljárások harmonizáslása -az ÁFA csökkentése és/vagy az adóelkerülő tevékenység szigorú ellenőrzése illetve szankcionálása – szigorúbb állatnyilvántartás és nyomonkövetés, ami az adózásra is kiterjed -súlyosabb szankciók a jogszabályok szándékos és súlyos megszegőivel szemben – a szemet hunyó hatósági szereplők kiszűrése -a kiskereskedelmi láncok által alkalmazott, a húságazat szempontjából rendkívül hátrányos következményekkel járó gyakorlatnak formális és informális eszközökkel való korlátozása

9 -A hús „bizalmi termék”. Olyan gyártótól, olyan forgalmazótól vegye meg az ünnepi asztalra valót, amelyben eddig nem csalódott! -Kétes eredetű terméket, olyat amelynek a címkéjén a gyártót nem tüntetik fel, ne vásároljon! -Legyen tisztában azzal, hogy a húsvéti füstölt áruk kategóriában nagyon sokféle minőségű termék található meg a piacon. A 600 Ft- os kötözött sonka és az 2000 Ft körüli parasztsonka nem ugyanaz. -Vásárláskor gondosan ellenőrizze a termék szavatossági idejét! - Vásároljon legális magyar terméket! Néhány húsvéti jó tanács a fogyasztónak:

10 Köszönöm a figyelmet


Letölteni ppt "A magyar húságazat 2010 tavszán Az anyag összeállításánál az AKII, a KSH és a Bizottság adatai kerültek felhasználásra."

Hasonló előadás


Google Hirdetések