Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Salmonellosis elleni védekezés baromfiállományokban Szabára Ágnes Állat-egészségügyi Igazgatástani és Agrár- gazdaságtani Tanszék 2010.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Salmonellosis elleni védekezés baromfiállományokban Szabára Ágnes Állat-egészségügyi Igazgatástani és Agrár- gazdaságtani Tanszék 2010."— Előadás másolata:

1 Salmonellosis elleni védekezés baromfiállományokban Szabára Ágnes Állat-egészségügyi Igazgatástani és Agrár- gazdaságtani Tanszék 2010

2 Salmonellosisok

3 EFSA zoonoses report, 2008

4 Jelentőség •EU területén elsősorban:  SE: tojás, csirkehús  ST: sertés-, marha- és baromfihús •Élelmiszer-fertőzések:  tojás, tojást tartalmazó élelmiszerek,  húsok,  nyers, nem kellően hőkezelt húskészítmények,  ritkán nyers tej, halak, rákok, kagylók,  mosatlan gyümölcsök, zöldségek •Nincs bejelentési kötelezettség •Tünetmentes hordozás – kenődéses szennyeződés (baromfi!!!)

5 Emberi megbetegedések •Befolyásolja:  a felvett kórokozó mennyisége  életkor  immunállapot 1.bélre korlátozódó, tünetmentes hordozás 2.gyomor-bélgyulladás  fejfájás, láz, hányás, hasmenés 3.súlyos, lázas általános tünetekkel járó septikaemia

6 Közösségi célkitűzések •nemzeti felmérő vizsgálatok, •közösségi célkitűzés meghatározása, •nemzeti védekezési programok kidolgozása (nemzeti ellenőrzési terv), •a nemzeti védekezési programok elfogadása az Európai Bizottság által, •a nemzeti védekezési programok végrehajtása.

7 2160/2003/EK rendelet felmérés (alaptanulmány ) közösségi célkitűzések nemzeti védekezési program végrehajtás kezdete célkitűzés teljesítése tenyésztyúk EU zoonosis report1003/2005/EK r. 180/2009 (XII.29.) FVM r jan dec. 31. tojótyúk 2004/665/EK hat.1168/2008/EK r. 180/2009 (XII.29.) FVM r jan dec. 31. brojler 2005/636/EK hat. 2007/516/EK hat. 646/2007/EK r.180/2009 (XII.29.) FVM r jan dec. 31. (friss hús: ?) pulyka 2006/662/EK hat.584/2008/EK r.180/2009 (XII.29.) FVM r jan dec. 31. (friss hús: ?) vágósertés 2006/668/EK hat.még nincs megállapítva2012. dec. 31. tenyészsertés 2008/55/EK hat.még nincs megállapítva2013. dec. 31.

8 Nemzeti felmérő vizsgálatok között hazai Gallus gallus tenyész-, tojó- és brojlerállományok Salmonella- fertőzöttségének felmérése

9 Gallus gallus tenyészállományok •Fertőzöttség mértéke: 5,7% (S. Enteritidis 2,3%) •Cél: 1% alá csökkenteni –Salmonella Enteritidis, S. Typhimurium, S. Infantis, S. Virchow és S. Hadar előfordulását –250 egyednél nagyobb létszámú tenyészállományokban •2007: 5,7% •2008: 1,44% •2009: 0,87% január 1. – december 31. Program folytatása!!!

10 Gallus gallus tojóállományok •Fertőzöttség mértéke: 44% (S. Enteritidis és S. Typhimurium 33,57%) •Cél: a kifejlett állományokban a S. Enteritidis és S. Typhimurium előfordulási gyakoriság csökkentése évente minimum:  10%-kal, ha az előző évben a fertőzöttség 10% alatt volt;  20%-kal, ha az előző évben a fertőzöttség 10-19% között volt;  30%-kal, ha az előző évben a fertőzöttség 20-39% között volt;  40%-kal, ha az előző évben a fertőzöttség 40% vagy 40% fölött volt. •Magyarországon dec. 31-ig el kell érni a 13,16%-ot január 1. – december 31.

11 Gallus gallus brojlerállományok •Fertőzöttség mértéke: ~ 66% (S. Enteritidis 5%, S. Typhimurium 3%) – S. Infantis a brojlerállományok 58% - ában. •Cél: 1% alá csökkenteni –Salmonella Enteritidis és S. Typhimurium előfordulását –zéró tolerancia (2160/2003/EK) – dec. 12.!! január 1. – december 31.

12 Pulykaállományok •Cél: 1% alá csökkenteni –Salmonella Enteritidis és S. Typhimurium előfordulását –zéró tolerancia (2160/2003/EK) – dec. 12.!! január 1. – december 31.

13 180/2009. (XII. 29.) FVM rendelet a szalmonellózis elleni védekezés egyes szabályairól •Védekezés kötelező:  >250 egyedből álló házityúk tenyészállományban,  >50 egyedből álló házityúk tojóállományban,  valamennyi tenyész-pulykaállományban,  valamennyi házityúk brojler- és hízópulyka-állományban, kiv. kistermelői állományok (heti 200 tyúkféle, 100 pulyka). •Védekezés önkéntes:  keltetőkben,  <250 egyedből álló házityúk tenyészállományban,  <50 egyedből álló házityúk tojóállományban,  egyéb állatfajok esetén.

14 Vállalkozó feladatai •írásban bejelentkezni az MgSzH illetékes területi szervéhez (ÉLBI-ÁI), nemzeti védekezési programba bejelentkezni •járványügyi intézkedési tervet készíteni (terv: ált. járványvédelmi szabályok,biológiai biztonsági intézkedések, jó higiéniai gyakorlat, takarítás, fertőtlenítés, kártevőirtás, telepzártság, állatforgalom, személyi higiénia, melléktermék- kezelés, gyógyszerfelhasználás, takarmány- és ivóvízhigiénia, salmonellosis felderítésére szolgáló vizsgálati program), ellátó állatorvossal ellenjegyeztetni, kerület hivatalhoz benyújtani  házityúk tenyész- és tojóállomány – minden betelepítéskor,  brojler- és hízópulyka-állomány – az adott év első betelepítésekor

15 Vállalkozó feladatai •a terv elutasítása esetén azt 30 napon belül módosítani •elvégeztetni a vállalkozói mintavételeket és a minták vizsgálatát •a hatósági mintavételre a vizsgálati program szerinti időpont előtt legkésőbb 48 órával felkérni a hatósági vagy a jogosult állatorvost •minősítést a kerületi főállatorvostól kérelmezni •gondoskodni a fertőzött légtér kiürítését követően a tartási hely takarításáról, szigorított fertőtlenítéséről, rágcsáló- és rovarirtásáról •SE/ST-tól eltérő szerotípussal való fertőzöttség esetén újratelepítés előtt környezeti tamponmintával megbizonyosodni a fertőtlenítés hatékonyságáról •nyilvántartásokat vezetni és a dokumentumokat 3 évig megőrizni

16 Magánállatorvos feladatai •járványügyi intézkedési tervet ellenjegyzi •vállalkozó kezdeményezésére mintát vesz (vállalkozói minta) •adatot szolgáltat a kerületi hivatal (kerületi főállatorvos), az ÉLBI-ÁI és az MgSzH Központ számára

17 Hatósági/jogosult állatorvos feladatai •hatósági mintát vesz •adatot szolgáltat az ÉLBI-ÁI és az MgSzH Központ számára

18 Kerületi hivatal (kerületi főállatorvos) feladatai •nyilvántartja a vállalkozókat •takarmányipari vállalkozásokat ellenőrzi •jóváhagyja vagy elutasítja a vállalkozó járványügyi intézkedési tervét •szervezi a mintavételt •állományokat minősíti (kiadja vagy visszavonja a mentességről szóló hatósági bizonyítványt) •SE/ST fertőzöttség esetén forgalmi korlátozást rendel el •SE/ST fertőzöttség esetén ellenőrzi a fertőtlenítés hatékonyságát •engedélyezi a betelepítést •adatot szolgáltat az ÉLBI-ÁI számára

19 ÉLBI-ÁI feladatai •ellenőrzi a nemzeti ellenőrzési programok végrehajtását (kerületi főállatorvos, magánlaboratóriumok) •ellenőrzi a mintavételt •járványügyi nyomozást folytat •gondoskodik a hatósági és a jogosult állatorvosok képzéséről, részt vesz a vállalkozók képzésében •fél évente jelentést, kérésre adatokat szolgáltat az MgSzH Központnak

20 MgSzH Központ feladatai •kidolgozza, bevezeti, felülvizsgálja, módosítja a nemzeti ellenőrzési programokat •évente adatokat szolgáltat az Európai Bizottság számára •alaptanulmányokat végeztet a Salmonella- fertőzöttség felmérése céljából •engedélyezi a magánlaboratóriumokat •kijelöli a hatósági mintákat vizsgáló és szerotipizálásra jogosult laboratóriumokat

21 Országos főállatorvos feladatai •felügyeli a nemzeti ellenőrzési programok kidolgozását és végrehajtását

22 Laboratóriumok •Nemzeti referencia laboratórium (NRL) •Hatósági laboratóriumok •Magánlaboratóriumok •Az eredményekről értesíti a vállalkozót, a mintavevő állatorvost, a kerületi főállatorvost, „+” eredmény esetén az ÉLBI-ÁI-t is. •Naprakész nyilvántartást vezet és 3 évig megőrzi.

23 NRL feladatai •MgSzH Központ ÉTbI •elvégzi a „+” minták szerotipizálását •vizsgálatot végez a vakcinatörzs elkülönítésére •elvégzi az ismételt vizsgálatokat (amennyiben felmerül valamely előírás megsértése) •járványügyi nyomozás során fágtipizálást végez

24 Hatósági laboratóriumok feladatai •elvégzik a hatósági minták vizsgálatát •a „+” mintát szerotipizálásra küldik a NRL-ba •adatot szolgáltat a kerületi főállatorvos, az ÉLBI-ÁI és az MgSzH Központ számára

25 Magánlaboratóriumok feladatai •elvégzik a vállalkozói minták vizsgálatát •a „+” mintát szerotipizálásra küldik a NRL-ba •negyedévente összesítést küld az ÉLBI-ÁI-nak, kérésre adatokat szolgáltat a kerületi főállatorvosnak, az ÉLBI-ÁI-nak és az MgSzH Központnak

26 Mintavétel, mintaküldés •Ha a minták 24 órán belül nem kerülnek a laboratóriumba, azokat hűteni kell (3-5 o C), max. 48 óra.

27 Mintavétel, mintaküldés

28

29 Mintavételi időpontok tenyésztyúkállományban •Vállakozói mintavétel:  naposkorban,  4 hetes korban,  tojásrakás várható kezdete előtt 2 héttel,  tojásrakási fázisban 2 hetente a tojóciklus végéig (ahol 2 éve nem fordult elő fertőzés, kérvényezheti a vállalkozó a 3 hetenkénti mintavételt). •Hatósági mintavétel:  tojásrakás megkezdését követően 4 héten belül,  termelés közben az első és az utolsó mintavételtől távoli időpontban,  a tojástermelés tervezett befejezése előtt 8 héten belül.

30 Mintagyűjtés módja tenyésztyúkállományban •Naposkori:  a naposbaromfi szállítására szolgáló dobozok béléséből (legalább 5 doboz) 25 g bélsárral és meconiummal szennyezett 10x15 cm-nél nem nagyobb bélésanyag  elhullott csibe – min. 10, max. 60 tetem •4 hetes kor, termelés:  légterenként 5 pár csizmatampon minta, vagy  légterenként 1 pár csizmatampon minta + porminta (900 cm 2 ), vagy  légterenként 300g bélsárminta

31 Mintavételi időpontok tojótyúkállományban •Vállalkozói mintavétel:  naposkorban,  tojásrakás várható kezdete előtt 2 héttel,  tojásrakási fázisban 15 hetente. •Hatósági mintavétel:  évente gazdaságonként 1, legalább 1000 madárból álló állományból,  élelmiszer-eredetű megbetegedéseknél, ha fennáll a SE/ST fertőzés gyanúja,  SE/ST fertőzés esetén a gazdaság többi légteréből is,  indokolt esetben.

32 Mintagyűjtés módja tojótyúkállományban •Naposkori:  a naposbaromfi szállítására szolgáló dobozok béléséből (legalább 5 doboz) 25 g bélsárral és meconiummal szennyezett 10x15 cm-nél nem nagyobb bélésanyag  elhullott csibe – min. 10, max. 60 tetem •Nevelés, termelés (vállalkozói) ketreces:  légterenként 2 x 150 g bélsár •Nevelés, termelés (vállalkozói) alternatív:  légterenként 2 pár csizmatampon minta •Termelés (hatósági):  légterenként 2 x 150 g bélsár vagy 2 pár csizmatampon g por (250 ml)

33 Ketreces tartás

34

35

36 Alternatív tartási módok

37 Mintavételi időpontok brojlerállományban •Vállalkozói mintavétel:  vágást megelőző 3 héten belül. •Hatósági mintavétel:  évente a legalább 5000 állatot tartó gazdaságok 10%-ából (évente a kerületi főállatorvos határozza meg).

38 Mintagyűjtés módja brojlerállományban •Termelés:  vágást megelőző 3 héten belül légterenként 2 pár csizmatampon minta.

39

40 Mintavételi időpontok tenyész- pulykaállományban •Vállakozói mintavétel:  naposkorban,  4 hetes korban,  2 héttel kihelyezés előtt,  tojásrakási fázisban 3 hetente a tojóciklus végéig,  vágást megelőző 3 héten belül. •Hatósági mintavétel:  a 250 egyed feletti tenyészállományok 10%-nál a héten,  azokban az állományokban, ahol SE/ST fertőzés előfordult az elmúlt 12 hónapban,  SE/ST fertőzés esetén a gazdaság többi légteréből.

41 Mintagyűjtés módja tenyész- pulykaállományban •Naposkori:  a naposbaromfi szállítására szolgáló dobozok béléséből (legalább 5 doboz) 25 g bélsárral és meconiummal szennyezett 10x15 cm-nél nem nagyobb bélésanyag  elhullott pipe – min. 10, max. 60 tetem •Nevelés, termelés (vállalkozói), ill hetes kor (hatósági):  légterenként 5 pár csizmatampon minta, vagy  légterenként 1 pár csizmatampon minta + porminta (900 cm 2 ), vagy  légterenként 300g bélsárminta

42 Mintavételi időpontok hízó- pulykaállományban •Vállalkozói mintavétel:  vágást megelőző 3 héten belül. •Hatósági mintavétel:  az 500 létszám feletti hízóállományok 10%-nál,  SE/ST fertőzés esetén a következő betelepítésnél a gazdaság többi légteréből,  indokolt esetben.

43 Mintagyűjtés módja hízó- pulykaállományban •Vállalkozói:  vágást megelőző 3 héten belül légterenként 2 pár csizmatampon minta. •Hatósági:  2 pár csizmatampon minta, vagy  1 pár csizmatampon minta + por minta.

44 Keltetők •Önkéntes •Járványügyi intézkedési tervet készít, azt jóváhagyatja. •16 hetente vállalkozói mintát (ventillátorpor, befulladt tojás) vesz a jogosult állatorvos. •„+” eredmény esetén a tenyésztojás szállítónál soron kívül vállalkozói mintát kell venni.

45 Költségek •Vállalkozói minták vétele, szállítása és vizsgálata → vállalkozó költsége. •Hatósági minták esetén → állam átvállalja. •A hatósági minta helyettesíti a vállalkozói mintát, ha a vállalkozói minta vételére 3 napon belül sor került volna.

46 Betelepítés, forgalmazás •Tojóállomány (>50 egyed) betelepítése: S. Enteritidis, S. Typhimurium •Házityúk és pulyka keltetőtojásokat forgalomba hozni/gépi keltetésre felhasználni, állományt továbbtartásra értékesíteni: S. Enteritidis, S. Typhimurium •Salmonellosis elleni védekezésben részt vevő házityúk- és pulykaállományok egyedei és termékei csak a Salmonella-státuszra vonatkozó információt tartalmazó kísérőirattal értékesíthetők.

47 Betelepítés, forgalmazás •Ha a vállalkozó védekezésre kötelezett állomány esetén nem rendelkezik elfogadott tervvel → az állomány ismeretlen egészségügyi státuszú. •Ha a vállalkozó védekezésre nem kötelezett állomány és keltető esetén nem rendelkezik elfogadott tervvel → nem vesz részt a védekezésben. •Ismeretlen egészségügyi státuszú tojóállományból származó tojásokat csak hőkezelt tojástermékbe szabad bedolgozni.

48 Eljárás „-” eredményű bakteriológiai vizsgálat esetén •Ha a minta a normális bélflórát sem tartalmazza, köteles jelenteni a kerületi főállatorvosnak és az ÉLBI-ÁI-nak → forgalmi korlátozás, amíg a minta legalább a normális bélflórát nem tartalmazza. Az ismételt minták vizsgálatát a NRL végzi. •Ez idő alatt gyógykezelni az állományt nem szabad!!

49 Eljárás „+” eredményű Salmonella- vizsgálat esetén •Házityúk tenyész- vagy tojóállomány, tenyész-pulykaállomány, keltető:  a vállalkozó 22 munkanapon belül felülvizsgálja a járványügyi intézkedési tervet (fertőtlenítés, rovar- és rágcsálóirtás, fertőződés lehetséges okai), benyújtja a kerületi főállatorvosnak,  a kerületi főállatorvos 22 munkanapon belül értékeli, elfogadja vagy módosításra szólít fel. •Házityúk brojler- vagy hízópulyka- állomány: uaz. kiv. 22 nap helyett 11 munkanap.

50 •Házityúk brojler- vagy hízópulyka-állomány vizsgálati eredménye „+”, de a vizsgáló labor kizárja a SE/ST fertőzöttséget → NRL-ba továbbküldi a szerotipizálásra → nem SE/ST, kerületi főállatorvos engedélyével rendes vágásra bocsátható. •Ha a tipizált szerotípusra mentes státuszú volt → kerületi főállatorvos visszavonja az adott szerotípusra kiterjedő mentességet. •A vágást követően a vállalkozó köteles a saját költségén gondoskodni a takarításról, szigorított fertőtlenítésről, rovar- és rágcsálóirtásról, a fertőtlenítés hatékonyságáról laboratóriumi vizsgálattal meggyőződni.

51 Eljárás SE/ST fertőzés esetén •Kerület főállatorvos forgalmi korlátozást rendel el, mentességről szóló hatósági bizonyítványt haladéktalanul visszavonja. •A lehető legrövidebb időn belül ismételt mintavétel (hatósági/jogosult állatorvos). •A mintákat NRL vizsgálja (+antimikrobiális gátló anyag?) •Eredmény „-”/nem SE/ST/nem igazolható gátlóanyag jelenléte → kerületi főállatorvos a forgalmi korlátozást feloldja.

52 Eljárás SE/ST fertőzés esetén Hús •SE/ST fertőzöttség esetén az állomány a vágóhíddal és a vágóhidat felügyelő hatósági állatorvossal történő előzetes egyeztetést követően elkülönített vágással levágható. •A hús a salmonellák ártalmatlanítása nélkül belföldön forgalomba hozható, ha a levágást és a feldolgozást elkülönítetten végzik, a legkisebb csomagolási egységen, valamint a kísérő dokumentumon jól olvashatóan, letörölhetetlenül feltüntetik: „Csak hőkezelés (alapos sütés vagy főzés) után fogyasztható”.

53 Eljárás SE/ST fertőzés esetén Hús •Ha a hús a salmonella ártalmatlanításával kerül feldolgozásra (hőkezelés), hőkezelésig elkülönítetten kezelni. •Az alapanyag minden legkisebb csomagolási egységén fel kell tüntetni: „Szalmonellával fertőzött állományból származó”, csak olyan élelmiszer előállítására használható fel, melynek gyártástechnológiája garantálja a végtermék mentességét. •Minden tétel csak mikrobiológiai vizsgálat után kerülhet kereskedelmi forgalomba.

54 Eljárás SE/ST fertőzés esetén Tenyészállomány •A ki nem keltetett tojásokat meg kell semmisíteni. •A tenyészállományt le kell vágni, a naposcsibéket meg kell semmisíteni.

55 Eljárás SE/ST fertőzés esetén Tojóállomány •A tojásokat B. osztályú tojássá kell minősíteni (étkezési tojásként közvetlenül emberi fogyasztásra alkalmatlanok, élelmiszeripari, egyéb ipari felhasználásuk hőkezelés után lehetséges)

56 Eljárás SE/ST fertőzés esetén Tartási hely •Kiürítést követően a vállalkozó köteles gondoskodni a tartási hely takarításáról, szigorított fertőtlenítéséről, rovar- és rágcsálóirtásáról, alom ártalmatlanításáról. •A kerületi főállatorvos köteles ellenőrizni a fertőtlenítés hatékonyságát.

57 Eljárás SE/ST fertőzés esetén Takarmány •Azonnal takarmányvizsgálatot kell végezni. •A vizsgálat ideje alatt csak a fertőzött állománnyal etethető. •„+” eredmény esetén:  a takarmányt ártalmatlanítani kell,  a tárolási helyét és a szállítására használt eszközöket fertőtleníteni kell,  a takarmánykeverőnél vizsgálatot kell végezni.

58 Eljárás keltetőkben előforduló Salmonella-fertőzöttség esetén •SE/ST-tól eltérő szerotípus megállapítása esetén, ha az adott szerotípusra mentes → mentességről szóló hatósági bizonyítványt a kerület főállatorvos haladéktalanul visszavonja. •A vállalkozó köteles gondoskodni a takarításról, szigorított fertőtlenítésről, rovar- és rágcsálóirtásról, laboratóriumi vizsgálattal meggyőződni a fertőtlenítés hatékonyságáról.

59 Eljárás keltetőkben előforduló Salmonella-fertőzöttség esetén •SE/ST fertőzöttség esetén → mentességről szóló hatósági bizonyítványt a kerület főállatorvos haladéktalanul visszavonja, forgalmi korlátozást rendel el. •Valamennyi tojást, kikelt csibét/pipét ártalmatlanítani kell. •A vállalkozó köteles gondoskodni a takarításról, szigorított fertőtlenítésről, rovar- és rágcsálóirtásról. •A kerületi főállatorvos laboratóriumi vizsgálattal köteles meggyőződni a fertőtlenítés hatékonyságáról. •A vállalkozó kérelmére a kerületi főállatorvos betelepítést követően „-” vizsgálati eredmény esetén mentességi bizonyítványt ad ki.

60 Gyógykezelés •Baromfi-salmonellosis elleni védekezésben antimikrobiális hatású készítmények nem alkalmazhatók. •Az ÉLBI-ÁI kivételes esetben engedélyezheti.

61 Vakcinázás •Nem kötelező. •Ha önkéntesen vakcináznak, annak minden részletét a járványügyi intézkedési tervben szerepeltetni kell. •A megfelelő mennyiségű oltóanyag felhasználását a vállalkozónak számlával kell igazolni, a vakcina szakszerű használatának megtörténtét az állatorvosnak aláírással és pecséttel kell igazolni.

62 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "Salmonellosis elleni védekezés baromfiállományokban Szabára Ágnes Állat-egészségügyi Igazgatástani és Agrár- gazdaságtani Tanszék 2010."

Hasonló előadás


Google Hirdetések