Felelős kormányzás (Master) 6. Előadás A posztmodern 21. század.

Az előadások a következő témára: "Felelős kormányzás (Master) 6. Előadás A posztmodern 21. század."— Előadás másolata:

1 Felelős kormányzás (Master) 6. Előadás A posztmodern 21. század

2 Napjaink hangulata „Napjainkban, sokkal inkább, mit bármely korábbi történelmi korban, érezzünk, hogy az emberiség keresztúthoz érkezett. Az egyik út a végső elkeseredésbe és az abszolút reménytelenségbe vezet. A másik a tökéletes pusztuláshoz. Csak imádkozni tudunk, hogy elegendő bölcsességünk lesz, hogy jól választhassunk a kettő között.” Woody Allen

3 A 20. század meghatározó trendje A szabványos világ születése: „az egyetlen lehetséges legjobb”: 1900-1930 A szabványos világ születése: „az egyetlen lehetséges legjobb”: 1900-1930 Ford T modell, szabvány termék, technológia, munkaerő, szervezet,, lakás, ház, menedzsment elv, életprogram, életmód, vágyak…(Pl: A Lewittown és Pete Seegers: Boxes.. A változatok eluralkodása: 1930-1970 A változatok eluralkodása: 1930-1970 a legjobb spagettik, kávék, autók stb. A változatok számának feltartóztathatatlan bővülése (folyamatosan megújuló termékek, szegmensekre fejlesztett termékek, szegmensekre igazított meggyőzés (TED. M. Gladwell Spagetti szószok) A bőség zavara a 20. század végén: 1970-2000 A bőség zavara a 20. század végén: 1970-2000 Van „alapértelmezett” megoldás, de hiába nő a változatok száma, az emberek boldogsága nem nő (TED – B. Schwartz: Paradox of choice) A „portfolió” vagy „cafeteria” társadalom: 21. század: A „portfolió” vagy „cafeteria” társadalom: 21. század: Nincs alapértelmezés: párhuzamos kis közösségek és életformák létezhetnek

4 John Naisbitt: Megaterndek (1982) 1. Ipari társadalom információs társadalom 2. Technikai kényszer high tech/high touch 3. Nemzeti gazdaság világgazdaság 4. Rövid táv Hosszú táv 5. Centralizáció Decentralizáció 6. Intézményes segítség Önsegítés 7. Képviseleti demokrácia Részvételi demokrácia 8. Hierarchiák Hálózatok 9. Észak Dél 10. Vagy-vagy Több lehetőség

5 A sokféleség növekedése: a házasság (1) 1. Az 1900-as évek legelterjedtebb modellje a hagyományos házasság. „Holtomiglan, holtodiglan”. Gazdasági érdek tartja össze és ez akadályozza a válást. Ebben egyébként „férfi- uralom” működik, a családfő férj megfenyítheti asszonyát, gyermekeit sőt szüleit is. Ez a 20. század során fokozatosan megváltozik, és a 1970-es évekre kialakul három alaptípusa: 2. A „szövetség” típusú házasság. Két személy (és kevésbé mögöttük levő családok) érdekközössége. Itt már felbukkan az egyéni érzelem a szerelem és az ezen alapuló választás, de még az vezeti, hogy könnyebb a problémákat kettesben megoldani. 3. Az „összeolvadás” típusú házasság. Az előzőhöz képest felerősödik a választásban és az együttélés motivációjaként a szerelmi érzelmek szerepe. Ebből viszont az adódik, hogy többnyire addig tart, amíg a szerelem. (4-6 év) 4. A „társulás-házasság”. Szerelem által motivált, de annak szűntével felbomló együttélés. A motívum: a felek pillanatnyi érzelmi és szórakozási igényének kielégítése.

6 A sokféleség növekedése: az együttélés (2) Az együttélés modelljei azután a 20. század végére még inkább kiszélesülnek: Az együttélés modelljei azután a 20. század végére még inkább kiszélesülnek: Terjed, sőt meghatározó lesz a „szingli” életmód, és nő az egyedül élők aránya, illetve a „bumeráng gyermekek arány (30 után hazaköltözők) Terjed, sőt meghatározó lesz a „szingli” életmód, és nő az egyedül élők aránya, illetve a „bumeráng gyermekek arány (30 után hazaköltözők) Kialakul a „látogatói párkapcsolat” (LAT-kapcsolat = living apart together – tartós és nem „egy-éjszakás” - 10% ) Kialakul a „látogatói párkapcsolat” (LAT-kapcsolat = living apart together – tartós és nem „egy-éjszakás” - 10% ) Újra felerősödik a „covenant marriage” (házassági szerződés kötése nem(csak) vallási vagy gazdasági okokból), Újra felerősödik a „covenant marriage” (házassági szerződés kötése nem(csak) vallási vagy gazdasági okokból), Ennek egy sajátos változata: a rendszeres időnként kötelezően megerősítendő kapcsolat, Ennek egy sajátos változata: a rendszeres időnként kötelezően megerősítendő kapcsolat, Újra felerősödik a vallási megerősítés igénye és a hagyományos formák preferálása, Újra felerősödik a vallási megerősítés igénye és a hagyományos formák preferálása, Egyre terjed az azonos neműek házasságának legitimálása Egyre terjed az azonos neműek házasságának legitimálása A szabályozásban előbukkan a libertárius paternalista megoldás javaslása, amely „mindenkinek a maga házassági formáját” logikán alapul, A szabályozásban előbukkan a libertárius paternalista megoldás javaslása, amely „mindenkinek a maga házassági formáját” logikán alapul, A vita tárgya: legyen-e és melyik az alapértelmezés, amelyet preferál az állam vagy más, vagy válasszon, kinek mi tetszik? A vita tárgya: legyen-e és melyik az alapértelmezés, amelyet preferál az állam vagy más, vagy válasszon, kinek mi tetszik?

7 Időszámítás kezdete 20005001000150017501900 24.000 20.000 16.000 12.000 8.000 4.000 2.000 GDP/fő 0 Nyugat Európa Kelet Európa Ázsia Afrika A 20. századi robbanás képe

8 Miértek (1) 1732-ben egy Ibrahim Möteferrika - egy Kolozsváron, magyarnak és kereszténynek született, de muszlimmá és török diplomatává vált tudós - oszmán hivatalnok írja: „Miért van az, hogy az egykor a muszlim népekhez képest oly gyönge keresztény nemzetek a modern időkben annyi területen szereztek uralmat, sőt még vereséget is mértek az egykor győzedelmes oszmán hadakra?” Válaszában jellegzetes tényezőkre utalt: az angol és holland parlamenti rendszerre, az angol és holland parlamenti rendszerre, a keresztények amerikai terjeszkedésére, a keresztények amerikai terjeszkedésére, megemlíti, hogy a Oszmán birodalomban a sarija jogrendszer, míg Európában a „ráció által diktált törvények és szabályok” uralkodnak, és megemlíti, hogy a Oszmán birodalomban a sarija jogrendszer, míg Európában a „ráció által diktált törvények és szabályok” uralkodnak, és Az európaiak új katonai stratégiával és eszközökkel rendelkeznek Az európaiak új katonai stratégiával és eszközökkel rendelkeznek

9 Miértek (2) J. Diamond: Háborúk, járványok, technikák. (Typotex) J. Diamond: Háborúk, járványok, technikák. (Typotex) „Miért van az, hogy ti európaiak jöttök el hozzánk hajótokkal, fedeztek fel bennünket és hoztok termékeket, eszközöket, és nem mi megyünk és fedezünk fel titeket?” „Miért van az, hogy ti európaiak jöttök el hozzánk hajótokkal, fedeztek fel bennünket és hoztok termékeket, eszközöket, és nem mi megyünk és fedezünk fel titeket?” A válasza: geográfiai, természeti és földrajzi okok együttese. Hol tudnak továbbterjedni a fajok, hol vannak olyan állatok, amelyeket háziasítani lehet, hol van lehetőség földművelésre és öntözéses földművelésre, hol tudnak a közösségek részben bizonyos autonómiával, de mégis kapcsolatban létezni. A válasza: geográfiai, természeti és földrajzi okok együttese. Hol tudnak továbbterjedni a fajok, hol vannak olyan állatok, amelyeket háziasítani lehet, hol van lehetőség földművelésre és öntözéses földművelésre, hol tudnak a közösségek részben bizonyos autonómiával, de mégis kapcsolatban létezni.

10 A történelmi siker összetevői (1) F. Fukuyama: A politikai rend eredete (Akadémia 2011) F. Fukuyama: A politikai rend eredete (Akadémia 2011) A meghatározók az intézmények. Az intézmények szabályokból felállított és rendszerszerűen alkalmazott ösztönzőkkel – jutalmakkal és büntetésekkel - működtetett alkotások (konstrukciók). Fontos elemeik és részeik: szerepek, szimbólumok, ököl-szabályok, történetek (narratvák), mítoszok, hiedelmek. A meghatározók az intézmények. Az intézmények szabályokból felállított és rendszerszerűen alkalmazott ösztönzőkkel – jutalmakkal és büntetésekkel - működtetett alkotások (konstrukciók). Fontos elemeik és részeik: szerepek, szimbólumok, ököl-szabályok, történetek (narratvák), mítoszok, hiedelmek. Fukuyama három „Nyugatra” jellemző intézményt azonosít: Fukuyama három „Nyugatra” jellemző intézményt azonosít: (1) erős állam, (2) a törvények hatalma (Rule of law), (3) Felelős kormányzás (El-, és beszámoltathatóság)

11 A történelmi siker összetevői (2) N. Ferguson: Civilizációk (A Nyugat és a többiek) Scolar 2011. N. Ferguson: Civilizációk (A Nyugat és a többiek) Scolar 2011. A Nyugat hat „killer app”-ja: intézményekre épülő megkülönböztető versenyelőnye: A Nyugat hat „killer app”-ja: intézményekre épülő megkülönböztető versenyelőnye: 1. Verseny (piac) 1. Verseny (piac) 2. Tudomány (ráció) 2. Tudomány (ráció) 3. Tulajdon (vállalkozás) 3. Tulajdon (vállalkozás) 4. Orvostudomány (egészség) 4. Orvostudomány (egészség) 5. Fogyasztás (jólét és növekedés) 5. Fogyasztás (jólét és növekedés) 6. Munka-etika (szorgalmasság) 6. Munka-etika (szorgalmasság)

12 A történelmi siker összetevői (3) D. Acemoglu és J. Robinson. (2021): Why nations fail? (Miért „csődölnek be” nemzetek?) D. Acemoglu és J. Robinson. (2021): Why nations fail? (Miért „csődölnek be” nemzetek?) A siker az inclusive, a kudarc az extractive intézményeknek tulajdonítható. A siker az inclusive, a kudarc az extractive intézményeknek tulajdonítható. Az előbbi - szándéka, tehetsége és teljesítménye alapján - mindenkinek biztosítja nemcsak a részvételt, de az előrejutást is a politikában, a gazdaságban. Az előbbi - szándéka, tehetsége és teljesítménye alapján - mindenkinek biztosítja nemcsak a részvételt, de az előrejutást is a politikában, a gazdaságban. Az utóbbi esetén egy szűk elit kisajátítja a politikai és gazdasági hatalmat, és arra támaszkodva kizsigereli a társadalmat Az utóbbi esetén egy szűk elit kisajátítja a politikai és gazdasági hatalmat, és arra támaszkodva kizsigereli a társadalmat

13 Az európai társadalmak történelmi sikere A tradicionális társadalmak „kézi vezérlésével” szemben Európában „intézményi vezérlés” valósult meg. Az ösztönszerű segítő- készségen, a hatalom közvetlen beavatkozásán, illetve a vallások útmutatásainak helyébe a racionális elveken és a hatalommegosztáson alapuló intézmények léptek. Az idők folyamán azután a történelmileg különböző fejlődési pályát befutó államok intézményi berendezkedése egyre közelebb került egymáshoz. Eltérő „előéletük” ellenére a modern társadalmak gazdasági és politikai rendszere egyre növekvő számú elemzés bizonyítja - mind hasonlóbbakká vált. Vagyis a politika birodalmában is igazzá válik Tolsztoj mondása: „Minden boldog család egyforma, minden boldogtalan a maga módján az”

14 A bizalom-növekedés (nem-várt) trendje Minél piacosabb egy társadalom annál több forrás átadását várják el az ismeretlentől, ugyanakkor annál magasabb forrást hajlandók maguk is átengedni az ultimátum játékban, A piacos társadalmak a kevésbé piacosaknál együttműködőbbek, hajlamosabbak altruista büntetést alkalmazni, és kevésbé fogadják el a méltánytalanságot, Úgy tűnik, minél inkább rá vagyunk szorulva ismeretlenek együttműködésére, és fogadjuk el a piaci helyzetet, hogy mások döntenek teljesítményünkről, annál hajlamosabbak vagyunk bízni ismeretlenekben, annál együttműködőbbek vagyunk velük, és annál inkább hajlamosak vagyunk befektetni a közösségbe.

15 15 A 20. század trendje: a jólét terjedése

16 A 20. század trendje: a növekedés határai

17 A „Római Klub” -1972

18 A föld ökológiai lábnyoma (1960-2050)

19 19 A 20. század trendje: a jólét egyenlőtlen eloszlása

20 A 20. század trendje: a 0 határboldogság

21 A kormányzás konvergenciáját jelző mutatók Egyre több nemzetközi szervezet méri, követi nyomon különböző szemszögből alakulását, és mindez megtalálható az Interneten: Worldwide Governance Index (WGI - Good governance Index – World Bank), Worldwide Governance Index (WGI - Good governance Index – World Bank), „Democracy Index” (The Economist Intelligence Unit” ), „Democracy Index” (The Economist Intelligence Unit” ), „Freedom Index” (Freedom House) „Freedom Index” (Freedom House) „Corruption Perception Index” (Transparency International) „Corruption Perception Index” (Transparency International) „Gender Gap Index” „Gender Gap Index”

22 A gazdasági intézmények konvergenciának területei A Washington-i konszenzus elvei a 20. század végén: 1. A pénzügyi fegyelem növelése, 2. A közösségi kiadások átalakítása, 3. Az adó-rendszer reformja, 4. A pénz-, a deviza-, és az áru-piacok, illetve a kereskedelem működésének liberalizálása, 5. A magántulajdon védelme, 6. A külföldi befektetések segítése, 7. A privatizáció, és 8. A dereguláció. Ehhez még hozzá szokták venni: Az oktatás és az egészségügy fejlesztésére, illetve a szegénység csökkentésére irányuló állami politikák.

23 Az országok „felelős” „kormányzásának” hat dimenziója 1. Az állampolgárok „hangja” és a vezetés beszámoltathatósága Annak mértéke, amennyire az állampolgárok részt vehetnek saját kormányuk megválasztásában, amennyire ellenőrizni tudják azt a politikai intézményeken, a sajtón, és a saját szerveződéseiken keresztül, 2. A politikai stabilitás és az erőszak és fenyegetettség hiánya Annak mértéke, amennyire az adott kormányzat destabilizálható és megdönthető alkotmányellenes, és erőszakos módszerekkel, beleértve a terrorizmust és hétköznapi erőszak hatására, 3. A kormányzati hatékonyság A közszolgálati javak minőségének mértéke, az állampolgárok számára szükséges szolgáltatások minősége és a hozzáférhetőség, a politikai nyomástól való függetlenség, a politikai szabályok és a törvények megfelelőségének mértéke

24 Az országok felelős„kormányzásának” hat dimenziója 4. A szabályozás és a szabályozottság minősége Annak mértéke, amennyire az adott kormányzat képes ésszerű, és az állampolgárok, és a vállalkozások tevékenységét hatékonyan szabályozó politikák, és előírások (törvények) létrehozására és működtetésére, 5. A törvények hatalma Annak mértéke, amennyire a polgároknak, és a társadalom különböző szerveződéseinek bizalma van a különböző szintű kormányzatok által meghozott szabályokban, és azok érvényesülésében, mennyire képes az adott társadalom kikényszeríteni a szabályok és törvények betartását, a bűnözés és az erőszakos cselekedetek „kezelése” a rendőrség, és a bíróság által, 6. A korrupció mértéke, és kontrollja Annak mértéke, amennyire a különböző szintű kormányzatokban a döntéshozókat a saját érdek vezeti a közérdekkel szemben, és a döntések során előnyben részesítik a saját „zsebüket” a köz „zsebével” szemben Annak mértéke, amennyire a különböző szintű kormányzatokban a döntéshozókat a saját érdek vezeti a közérdekkel szemben, és a döntések során előnyben részesítik a saját „zsebüket” a köz „zsebével” szemben

25 A 21. század: F. Fukuyama -A történelem vége „..egyszerűen a történelem végének vagyunk tanúi: tehát az emberiség ideológiai fejlődésének, annak, hogy végső kormányzati formaként sor kerül a nyugati liberális demokrácia általános bevezetésére.” A jövőt nem eszmékért vívott nagy és lelkesítő küzdelmek fogják jellemezni, hanem földhöz ragadt gazdasági és műszaki problémák megoldása. Ezért az egész jövő „bizony elég unalmas lesz.”

26 A 21. század: S. Huntington: Civilizációk összecsapása. A hidegháború befejeztével, a kommunista világ összeomlásával a népek közötti legfontosabb megkülönböztető jegyek nem ideológiaiak, gazdaságiak vagy politikaiak hanem kulturálisak. A világesemények alakítói ugyan nemzetállamok maradtak, de a meghatározó államcsoportokat a világ hét vagy nyolc fő civilizációja alkotja. Ebben az új világban a legmélyebb és legveszélyesebb konfliktus nem társadalmi osztályok, még csak nem is gazdagok és szegények között, hanem különböző kulturális entitások között bontakozik ki. A világpolitika napirenden levő kérdései a civilizációk közötti különbségekre vezethetők vissza. A világban oly hosszú ideje meghatározó szerepet játszó Nyugat hatalma fogyatkozik, a nem nyugati civilizációké nő. A világpolitika sokpólusúvá és sokcivilizációjúvá vált.

27 A 21. század: a „hanyatlás” divat térnyerése F. Fukuyama még pusztán elvi lehetőségként utal a dicsőség múlandóságára: ”Korántsem biztos – írja - hogy ha egy társadalom a történelem egy pillanatában sikeres, ez mindig így is marad, hiszen a politikai hanyatlás jelensége bármikor bekövetkezhet.” F. Fukuyama még pusztán elvi lehetőségként utal a dicsőség múlandóságára: ”Korántsem biztos – írja - hogy ha egy társadalom a történelem egy pillanatában sikeres, ez mindig így is marad, hiszen a politikai hanyatlás jelensége bármikor bekövetkezhet.” N. Ferguson azonban már „Nyugat” jövőjében féleérthetetlenül kételkedő gondolatokkal fejezi be művét. „Minden múlandó. Az egykor hivalkodó emlékművek is romként végzik. Korábbi vívmányaink lehangoló relikviáin átfúj majd a szél”. N. Ferguson azonban már „Nyugat” jövőjében féleérthetetlenül kételkedő gondolatokkal fejezi be művét. „Minden múlandó. Az egykor hivalkodó emlékművek is romként végzik. Korábbi vívmányaink lehangoló relikviáin átfúj majd a szél”. D. Acemoglu és J. Robinson, ugyan nem általában a „Nyugat”, hanem a konkrét nemzetek kudarcának okait elemezték, de könyvükben a csőd bekövetkeztének – nagyon is valóságos - forgatókönyvét rajzolják fel. Az egyes nemzetek balsorsának okát - szerintem helyesen - nem a történelmi véletlenekben, hanem az uralkodó elit mohóságában és ostobaságában fedezik fel. D. Acemoglu és J. Robinson, ugyan nem általában a „Nyugat”, hanem a konkrét nemzetek kudarcának okait elemezték, de könyvükben a csőd bekövetkeztének – nagyon is valóságos - forgatókönyvét rajzolják fel. Az egyes nemzetek balsorsának okát - szerintem helyesen - nem a történelmi véletlenekben, hanem az uralkodó elit mohóságában és ostobaságában fedezik fel.

28 A 21. század modelljei 1. Az életgörbe modell – egyetlen növekedési pálya, 2. A „Kritikus állapot” modell – kiszámíthatatlan fluktuációk, 3. Alternatív forgatókönyvek 4. Túllövés és visszaesés – esetleg csillapodó oszcillációval belesimulva a stabil állapotba,

29 A 21. század, mint a „hosszú” 16. század „tükörképe” A hosszú 16. század: a „westphaliai” béke polgári világa (szuverén államok, polgári fejlődés, kereskedelem, növekedés) A 21. század: az „ostphaliai” béke posztmodern világa Az előttünk álló évszázad igaz kérdése: hogyan jön mindez létre? 1. Fokozatos belesimulás (lassan megtanulunk együtt élni a kulturális sokféleséggel) 2. Túllövés és összeomlás („vallás-háború, és a borzalmakba való elfáradás vezet a status-quo elfogadásához, egy „élni, és élni hagyni” modell elfogadásához egy jóval kisebb emberiség számára), 3. Túllövés és csökkenő oszcilláció („vallás-háború”, majd fokozatos tanulás, és stabil világ létrejötte, amely elfogadja az evolúciós tanulást) 4. Túllövés és folyamatos oszcilláció (évszázadokig tartó vallásháború)

30 Az emberiség életgörbéje

31 A válság metaforája – szociális rendszerek „kritikus” állapota

32 32 A JÖVŐVONALAK SZÁLAI

33 Huntington négy forgató-könyve 1. Egyetlen világ: eufória és harmónia 2. Két világ: „Mi” és „Ők” (De a világ bonyolultabb annál semhogy le lehetnek egyszerűsíteni gazdaságilag Észak-Délre, vagy kulturálisan Kelet-Nyugatra) 3. Körülbelül 184 állam (egyenlő jogokkal, de mindegyik mást akar) 4. Teljes káosz

34 A modern 20. század A modern művészet az „avantgard” mozgalmak által vezetett irányokról szó. A művészetekben vannak büszke, sőt arrogáns „élharcosok”, és vannak némileg lenézett követők. A modern művészet az „avantgard” mozgalmak által vezetett irányokról szó. A művészetekben vannak büszke, sőt arrogáns „élharcosok”, és vannak némileg lenézett követők. Nagyjából így nézett ki a társadalmi harc is: Volt valaki - esetleg vetélkedő „valakik” – akik élharcosnak, úttörőnek gondolták magukat. A többiekre mint követőkre tekintettek, és úgy érezték az utat (és a jövőt) mutatják másoknak. Nagyjából így nézett ki a társadalmi harc is: Volt valaki - esetleg vetélkedő „valakik” – akik élharcosnak, úttörőnek gondolták magukat. A többiekre mint követőkre tekintettek, és úgy érezték az utat (és a jövőt) mutatják másoknak. Kiderült két formáció – a „kapitalizmus” és a „kommunizmus” - is volt, amely vetélkedett, ám bebizonyosodott, a század végére a polgári társadalom egyedül maradt a porondon. Kiderült két formáció – a „kapitalizmus” és a „kommunizmus” - is volt, amely vetélkedett, ám bebizonyosodott, a század végére a polgári társadalom egyedül maradt a porondon. Erre a tényre utalt Fukuyama: a történelem véget ért, innentől kezdve unalmas béke, és kicsinyes marakodás lesz még a gazdagságért. Erre a tényre utalt Fukuyama: a történelem véget ért, innentől kezdve unalmas béke, és kicsinyes marakodás lesz még a gazdagságért.

35 A posztmodern 21. század A művészetekben a posztmodern: Nincs avantgard: nincs egyetlen – művészi, tudományos, vallási - megközelítés, amely az igazság egyedüli letéteményese volna. Sokféle, egyidejűleg az igazság különböző oldalait bemutató megközelítés jogosult, és ezek között nincs értékbeli különbség, mindegyik egyaránt hasznos és igazolható irányzat. A posztmodern világ: nincs egyedül lehetséges és mindenkinek utat mutató társadalmi modell. Viszonylag szabadon választható társadalmi, gazdasági, életmódbeli közösségi modell létezik. Ezek az „élni és élni hagyni” elvét követve viszonylagos békében élnek egymás mellett. Mindenki elfogadja a saját korlátokat, és igyekszik kihasználni a saját modell nyújtotta lehetőségeket. Ha nem elégedett átlép egy másikba, be tisztában van annak korlátaival is.

36 A posztmodern 21. század előre látható válságai Összefonódó globális környezeti és gazdasági válság (A növekedés határai) Összefonódó globális környezeti és gazdasági válság (A növekedés határai) A jóléti rendszerek válság (demográfia, egészségügy és nyugdíj) A jóléti rendszerek válság (demográfia, egészségügy és nyugdíj) Globális akkulturáció (növekvő zűrzavar, az „alapértelmezések” megkérdőjeleződése, fokozódó ingerültség, és frusztráció) Globális akkulturáció (növekvő zűrzavar, az „alapértelmezések” megkérdőjeleződése, fokozódó ingerültség, és frusztráció) Élesen szemben álló értékek, vallások, civilizációs modellek, Élesen szemben álló értékek, vallások, civilizációs modellek, Ökológiai lábnyom növekedése és globális felmelegedés Ökológiai lábnyom növekedése és globális felmelegedés Egyenlőtlenség, társadalmakon belül, és azok között, Egyenlőtlenség, társadalmakon belül, és azok között, Felvilágosodás, és/vagy új középkor Felvilágosodás, és/vagy új középkor

37 A változások szintjei 1. A globális rendszer szintjén ható erők a további globalizálódást erősítik, 2. A „nemzet)államok szintjén ható erők a szuverenitás megtartására és/vagy visszanyerésére törekednek, 3. Az államokon belül ható erők önálló szuverén közösségek létrehozásán igyekeznek.

38 Szívesség-gazdaság (1) A „szívesség-gazdaság” a többnyire nem mérlegelt, s pénzre különösképpen soha át nem számított személyre szóló segítség-cserére utal, amely - átsegítve az egyéneket a mindennapok apróbb- nagyobb gondjain - megolajozzák a társadalom fogaskerekeit. Amikor nyaralásunk idején a szomszéd, meglocsolja virágainkat, és cserébe mi összeállítjuk az IKEA bútorát, vagy amikor ismerősünket kivisszük a reptérre, ő pedig installálja a számítógépünket, a „szívesség-gazdaság” működik.

39 Szívesség-gazdaság (2) A szívesség-gazdaságot alapvetően az különbözteti meg a piacitól, hogy a szolgáltatás nyújtójának, és fogadójának személyes kapcsolata. Az üzleti kapcsolat a hideg racionalitáson alapuló közvetlen viszonosság szférája, ahol az értéket a piac méri. Ha nem azt kapom, amit vártam, először csak szóban protestálok, de ha ez hatástalan, perelek. A „szívességek” cseréjénél viszont érzelmi viszony fűzi össze a feleket. Nem a közvetlen viszonosság ösztönöz, bár lelkünk mélyén érezzük: „ha majd nekem kell segítség, lesz, aki készen áll.” A szívesség-csere nemcsak azt teszi gazdagabbá, aki kap, aki segít, az is örömteli élménnyel gazdagodik.

40 A kis közösségek új szerepe Az elmúlt század során a számottevően csökkentek az emberek életminősége közötti különbségek. A kiegyenlítődés – az átlagos életkor növekedése, a képzettség emelkedése, a biztonság növekedése és a bűnözés csökkenése - döntően a jóléti állam befektetésein alapult. A 21. században e lehetőségek jórészt kimerültek. Az életesélybeli különbségek döntően a jóléti állam eszközeivel történő csökkentése túl költséges. A társadalmai mobilitás növelése pusztán az oktatási rendszerbe történő befektetéssel alacsony hatékonyságú. A várható élettartamnak egyedül az egészségügyi rendszer fejlesztésével való emelése, túl sokba kerülne. A társadalmi beilleszkedési zavarok, és a bűnözés visszaszorítása kizárólag állami eszközökkel elfogadhatatlanul magas költségű. Ugyanakkor ezek a problémák hatékonyabban, biztosabban, és - ami még fontosabb – személyre szólóbban orvosolhatók a közösség „láthatatlan vagyonának” mozgósításával. A kutatások szerint az egyént körülvevő „három-lépéses”– a barátokat, és a barátok, barátait, és az ő barátaikat is tartalmazó - kis közösség alapvetően befolyásolja az egészségi állapotát, az élettel való elégedettségét, és életmódját is. Akit boldog, és szabálykövető, vagy - pechjére - kövér, és elégedetlen emberek vesznek körül az, a kutatások szerint, nagy valószínűséggel maga is boldog, és szabálykövető, vagy ellenkezőleg, kövér és elégedetlen lesz.

41 A közösségek trendjei (1) A modell legérdekesebb eredménye az volt, hogy megmutatta: létezhet stabil társadalom magas-szintű együttműködési készség és magas- szintű mobilitás mellett, de ezt a „mohóság” közepes szintje jellemzi. A különös az volt, hogy ha a szociális dilemma nem túl éles (vagyis ha a körülmények nem túlságosan szigorúak) akkor a társadalom jóléte alapvetően a közepes mértékű „mohóságtól” függ. Ez az eredmény a valóságos történelemmel összhangban levőnek látszik. A közepes mértékű „mohóság” – ellentétben a magas mértékűvel - ösztönzi az együttműködést és a közösség-alkotást, valamint stabilizálja a sűrű (kiterjedt) társadalmi kapcsolatokat. Külön érdekessége a kutatásoknak, hogy a kutatók feltették a kérdést, vajon mi határozza meg az egyedek „mohóságát”: a genetikai örökség, vagy a kulturális folyamatok? A kérdésre a választ annak alapján törekedtek megadni, hogy ahelyett, hogy feltételezték volna a „mohóság” valamilyen adott értékét, inkább abból indultak ki a „mohóság” egyenletesen oszlik el a társadalomban. Ebből a kiindulópontból azt keresték, vajon milyen végkifejlethez vezet, vagyis milyen típusú egyedek jutnak túlsúlyra a társadalomban az evolúciós szelekció következményeként.

42 A migráció trendjei A dinamikus hálózatoknak - bizonyos általános feltevések mellett - két stabil állapota van. (Palla, et al. 2007.) Az egyik stabil „végállapot”: nagyméretű, sok aktort tartalmaz, dinamikusan változó, magas mobilitás jellemzi - sok kilépő, és csatlakozó egyed alkotja – és belül viszonylag inhomogén. A másik stabil „végállapot”: kisméretű, kevés tagból áll, alacsony mobilitású, ritka a be-, és kilépés - ezért kevéssé változékony, viszont homogén. A nagyméretű, nagy elem-számú és heterogén társadalmi hálózatokon belül, a bennük zajló dinamikus folyamatok eredményeként homogénebb és stabilan létező „fürtök” jönnek létre. Egy másik, nemrégiben megjelent kutatás pedig – visszautalva Schelling eredményeire – arra a megállapításra jutott, hogy ha a hálózatot alkotó aktoroknak, szomszédjaikkal kapcsolatban bármiféle – pozitív vagy negatív – preferenciájuk van, a hálózat szükségképpen „szétesik” eltérő preferenciájú csoportokra. (Henry, A. D. et al. 2011.). Ez azt jelenti: ha egy közösség tagjai szomszédjaikra vonatkozó – akár pozitív, akár negatív – preferenciával rendelkeznek és szabadon megválaszthatják „lakóhelyüket” elkerülhetetlen a szegregáció.

43 A bizalom trendje Európában Európai történelem során, az 1970-es évekig – visszaesésekkel és világháborúkkal „tarkítva” - a homogenizálódás „felülírta” a szegregáció tendenciáját. Több előny, mint hátrány származott az idegenekre is kiterjedő bizalomból és az együttműködési készség javulása gazdaságilag, majd politikailag is egybefűzte a kontinenst. A 80-es évektől azonban előbb lelassult, majd megfordult a trend. Egyrészt a fokozatosan heterogénebbé váló társadalmakban a bizalom korábbi magas szintje kezdett visszaesni. Másrészt, - ezzel párhuzamosan - növekedni kezdett a bizalom-csökkenés ellensúlyozásának társadalmi- intézményi költsége.

44 A kis-közösségek újbóli felértékelődése Fokozatosan újra fény derült a kis-közösségek elfeledett előnyeire: a homogenitás miatt az összehangolás olcsóbb, a homogenitás miatt az összehangolás olcsóbb, kevesebb a potyautas, és kevesebb a potyautas, és egyszerűbben oldható meg a közlegelő problémája, egyszerűbben oldható meg a közlegelő problémája, a szabályszegés kivételes, a szabályszegés kivételes, a bizalom szintje magas. a bizalom szintje magas. Ezért: biztonságosabb a környezet, könnyebben halmozódik fel a társadalmi tőke, több a szívesség-gazdaságot megalapozó szolgáltatáscsere. Így összességében az ilyen közösségben - azonos jövedelemszint mellett is - olcsóbb az élet, mégis magasabb az életminőség. (Halpern, D. 2010.124-132).

45 A közösség-barkácsolás trendjei A valóságos történelem arról tanúskodik, hogy a társadalmak valóban széteshetnek, ám amikor elérkezünk egy bizonyos határhoz, akkor – mint azt a korábbi cikkünkben bemutattuk - a „pool punishment” helyébe újra a „peer punishment” lép. Ezzel visszaáll a norma hatékonysága, és ezen a szinten stabil közösség jöhet létre. Következésképpen: a bizalom „elpárolgása” és a szabálykövetés megrendülése bomlasztja valóban a közösséget, de a társadalom nem szükségképpen esik egyedeire. A „lebomlás” folyamán olyan kis társulások jöhetnek létre és létezhetnek stabilan, amelyeken belül – miként a letelepedés korának törzseinél - a közösségi norma működik, és amelyek erre támaszkodva hatékonyan képesek szabálykövetésre késztetni az egyént és integrálni a közösséget. Végső soron, így egy különös világ képe rajzolódik ki.

46 Jövőkép 1 Létre jön egy olyan globális társadalom, amelyben a korábbi határok átjárhatóak és mindenütt nagyon hasonló törvényekkel találkozik az ember. Ugyanakkor a közösség „magányos” egyedekből áll. A munkamegosztás magas szintje lehetővé teszi, hogy bárki - ha rendelkezik elegendő pénzzel - szinte minden igényét a piacról kielégíthesse. Létre jön egy olyan globális társadalom, amelyben a korábbi határok átjárhatóak és mindenütt nagyon hasonló törvényekkel találkozik az ember. Ugyanakkor a közösség „magányos” egyedekből áll. A munkamegosztás magas szintje lehetővé teszi, hogy bárki - ha rendelkezik elegendő pénzzel - szinte minden igényét a piacról kielégíthesse. Ezt a társadalmat döntő részben az állami hatalom racionális szabályait, és ezek adókból finanszírozott büntető intézmények tömege próbálja összefogni, amelyet kiegészít vallás spirituális közössége és a nemzeti identitás. Ezt a társadalmat döntő részben az állami hatalom racionális szabályait, és ezek adókból finanszírozott büntető intézmények tömege próbálja összefogni, amelyet kiegészít vallás spirituális közössége és a nemzeti identitás. Ennek a társadalomnak a tipikus modellje napjaink megacityje: tízmilliónyi, egymástól független, véletlenszerűen oda került, közös múlt nélküli egyént magában foglaló, a szociális integráció informális intézményeit jórészt nélkülöző, döntően az állam szabályozó, ellenőrző és büntető intézményei által integrált közösség. Ennek a társadalomnak a tipikus modellje napjaink megacityje: tízmilliónyi, egymástól független, véletlenszerűen oda került, közös múlt nélküli egyént magában foglaló, a szociális integráció informális intézményeit jórészt nélkülöző, döntően az állam szabályozó, ellenőrző és büntető intézményei által integrált közösség.

47 Élet a mega-city-ben E megacitykben kibontakozó folyamatokban egyaránt tetten érhető, egyrészt a választható élet-formák végtelen választékának felbukkanása, másrészt, a spirituális hatalom felélesztésére, és a valóságos hatalom hatókörének szélesítésére irányuló törekvés. Ám, eközben egyre szembetűnőbbek a spirituális és az állami/politikai hatalom túlkapásai és gyengeségei. Fürkésző szemek és büntető intézmények sokasága igyekszik a polgárt szemmel tartani és szabálykövetésre kényszeríteni. A globális társadalom több milliárd magányos, ugyanakkor életmódját szinte végtelen lehetőség közül választó és legkülönbözőbb szükségletét a globális piacról kielégítő, világpolgárát tehát a hagyományos – egyre magasabb költségű - spirituális és hatalmi intézmények (a vallások és az állam) integrálnak kisebb-nagyobb államokba szerveződő reális társadalommá.

48 Az új globális polgár: milyen is ő? Az új kísérlet, amelyben az „Amazon Mechanikal Turk”-ban a kiválasztottak nem figyelnek a „szem”- re inkább a „virág” befolyásolja a viselkedést! Az új kísérlet, amelyben az „Amazon Mechanikal Turk”-ban a kiválasztottak nem figyelnek a „szem”- re inkább a „virág” befolyásolja a viselkedést! Mintha kialakulna az a „globális polgár” aki nem tart attól, nem is érdekli, hogy mások figyelik, illetve visszavonul magányában és kedve szerint önző vagy együttműködő. Mintha kialakulna az a „globális polgár” aki nem tart attól, nem is érdekli, hogy mások figyelik, illetve visszavonul magányában és kedve szerint önző vagy együttműködő. Ugyanakkor egy másik az AMT-t használó kísérletben azt találták, hogy ezek az emberek ha ösztönszerűen és gyorsan döntenek altruisták, míg ha van idő megfontolni és racionálisan mérlegelni, akkor önzők! Ugyanakkor egy másik az AMT-t használó kísérletben azt találták, hogy ezek az emberek ha ösztönszerűen és gyorsan döntenek altruisták, míg ha van idő megfontolni és racionálisan mérlegelni, akkor önzők!

49 Jövőkép 2 Ezen belül a globális – legfeljebb államokra bomló - közösségben fokozatosan kiformálódik egy másik alternatíva is: „fázisátalakulás- szerűen” - jönnek létre és persze bomolhatnak fel önigazgató kis- közösségek. Ezek a kis közösségek az őket körülvevő – a követett életprogram szempontjából áttekinthetetlenül heterogén egyének sokasága alkotta - globális társadalomban „úsznak”. A kis-közösségen belül magas-szintű a bizalom, a körülmények javítására irányuló motiváltság, feltétlen az együttműködő-készség, kiemelkedő mértékű a közösségi aktivitás, gyorsan halmozódhat fel a társadalmi tőke. Ugyanakkor gazdagságukat és életmódjukat tekintve viszonylag homogének, vagyis magas értéket tulajdonítanak az egyenlőségnek, az önkéntes közösségi munkának és a szolidaritásnak. Más oldalról viszont, a felkínált életmodellek, a megvásárolható szolgáltatások választéka behatárolt, és erős csoportnyomás nehezedik az egyénekre, hogy tartsák be és kövessék a közösség elvárt viselkedés-mintáját és élet-modelljét.

50 Indító példa (2) „..az állam nem teljesített a kötelességét velünk szemben, tehát a mi kötelezettségünk is megszűnt vele szemben. A lakóbizottság úgy döntött, hogy házunk azonnali hatállyal kilép a Magyar Népköztársaság állami kötelékéből, és Rottenbiller utca 93/A néven alkotmányos köztársasággá alakul.” Moldova György

51 Jövőkép 3 Felerősödő nemzeti identitás, a nagy közösségből „kivezetik” az adott, történelmileg kialakult közösséget, és az a saját történelmi hagyományaihoz ragaszkodva alakítja ki a közösség szabályait. Ezek a rendszerek „vezér-központú” társadalmakat hoznak létre, tekintélyuralmi rendszerek, amelyek kiterjedten alkalmazzák az autoritárius politikai rendszerek megoldásait. A régi hagyományos „nemzet-államként” működnek, államvallással és kizárólagos nemzeti ideológiával és nyelvvel.

52 A 21. század új lehetősége Az államon belüli „mini köztársaságok” létrejötte – mint Moldova György ötlete - megmosolyogtató utópiának (vagy anti-utópiának) tűnhet az olvasó számára. Ám Európa - más civilizációktól gyökeresen eltérő – egyedi vívmánya, hogy az elmúlt ezer év során, előbb az uralkodók, majd az államok, lemondtak szuverenitásuk egy részéről, és önrendelkezési jogot adtak egy sor közösségnek. Városok, és egyházak, céhek és vállalatok, egyetemek, és tudományos társaságok, szakszervezetek és egyesületek kapták meg a jogot, hogy - a törvények keretén belül - maguk szabályozzák működésüket. Európát az átengedett közösségi szuverenitás - a szabad városok, a szabad vállalkozások, a szabad szervezetek és a bennük születő szabad gondolat – tette naggyá. Mindeközben azonban az állam politikai szuverenitása csorbítatlan maradt. Azt a jogot, hogy egy közösség, saját elhatározásból kerítéssel lehatárolja magát, majd engedélyhez kösse a belépést, és az elvárt viselkedési szabályokat maga által működtetett büntető intézményekkel betartassa - nem tették lehetővé az államok. A nemzetállamok világa inkább homogenizálódott: szabványos lett a kultúra és a nyelv, a törvények, és az intézmények (a bíróság, és a rendőrség, a kórház és az iskola), a vasút, a hírközlés, és persze az adóhivatal is.

53 A változások szintjei 1. A globális rendszer szintjén ható erők a további globalizálódást erősítik, 2. A „nemzet-államok szintjén ható erők a szuverenitás megtartására és/vagy visszanyerésére törekednek, 3. Az államokon belül ható erők önálló szuverén közösségek létrehozásán igyekeznek.

54 A globális közlegelő szabályozása A közlegelő hagyományos megoldásai: privatizálás vagy államosítás A közlegelő hagyományos megoldásai: privatizálás vagy államosítás E. Ostrom Nobel díja - egy harmadik út: a CRP - common resource pool - modell. Ennek a modellnek azonban feltételei vannak: E. Ostrom Nobel díja - egy harmadik út: a CRP - common resource pool - modell. Ennek a modellnek azonban feltételei vannak: (1) közös modell arról mi is a helyzet és mi is a baj. (2) Megállapodás arról mi is a baj, (3) Megállapodás a megoldásban, (4) Megállapodás arról kinek mit kell tenni, (5) Megállapodás a közös ellenőrzésben, (6) Megállapodás a közös szankciókban, (7) Folyamatos figyelemmel kísérés, (8) A szabályszegők folyamatos figyelmeztetése és fegyelmezése

55 Témák – összefoglalásként Globális problémák, Globális problémák, Egyenlőtlenségek, Egyenlőtlenségek, Alapvetően eltérő problémák a régiókban, Alapvetően eltérő problémák a régiókban, A bizalom szálainak szakadozása A bizalom szálainak szakadozása A multi-kulturalitás kérdőjelei A multi-kulturalitás kérdőjelei A kis közösségek reneszánsza A kis közösségek reneszánsza A szegregáció trendje A szegregáció trendje Az államok „kétségbeesett” küzdelme a szuverenitás megtartásáért. Az államok „kétségbeesett” küzdelme a szuverenitás megtartásáért.

56 A hidegháború utáni világ… „A hidegháború utáni államok egyre inkább a civilizáció keretei között próbálják meghatározni érdekeiket. Hasonló vagy velük azonos kultúrájú államokkal működnek együtt, esetleg szövetkeznek, és gyakrabban kerülnek konfliktusba más kultúrájú országokkal. Az államok általában egy másik állam szándékaira hivatkozva definiálják a veszélyeket, és ezeket a szándékokat, valamint azok értékelését erősen befolyásolják kulturális megfontolások... Veszélyesnek tartanak olyan államokat, amelyeknek más a kultúrájuk – e kultúrát nem értik, tehát úgy érzik, nem bízhatnak bennük.” Huntington. Civilizációk összecsapása. 37. oldal Huntington. Civilizációk összecsapása. 37. oldal

57 A jövő kérdése - Huntington szerint „A civilizációk történelmi tapasztalatai azonban azt sugallják, hogy bár sok minden lehetséges, semmi nem elkerülhetetlen. A civilizációk átalakulhatnak, megújulhatnak. A Nyugat számára az a legdöntőbb kérdés, hogy – a külső veszélyeket leszámítva – képes-e a belső pusztulás folyamatát megállítani és visszafordítani. Vajon meg tudja-e önmagát újítani, vagy pedig a belső rothadás egyszerűen felgyorsítja a végső pusztulást, és/vagy más gazdaságilag és demográfiailag dinamikusabb civilizációk befolyása alá kerül? S. Huntington – A civilizációk összecsapása. 523.

58 Egy krízishelyzet leírása „Lorenzo beviharzott az osztályterembe. Sistergő indulata szinte megbénította a hallgatóságot: Elnézést a zavarásért nincs sok időm, de hadd adjak egy-két tanácsot a következő napokra. Csak néhány tippet a túléléshez. Nem akarok okoskodni és prédikálni, csak tényekről beszélni. Fel-alá sétált a teremben és rájuk meredt. Tehát a tények. A rendőrök dühösek és félnek. Akik holnap és holnap után este ide jönnek, nem ismernek benneteket. Nem tudják, mi jár a fejetekben, ki az anyátok, jó srácok vagytok, vagy nem, csak azt tudják, hogy pattanásig feszültek az idegeik, ahogy nektek is. Amikor azt mondom, ne mozduljatok, akkor azt komolyan gondolom. Ne integessetek, ne fordítsatok hátat, ne akarjátok megmutatni a barátnőtöknek, milyen nagy fiúk vagytok. Ne mozduljatok. Hallgassátok végig a rendőröket, nehogy ez legyen nekik az utolsó csepp a pohárban. – Lorenzo hangja ekkorra már rekedt volt az üvöltéstől – Én tudom milyen könnyen meghalhat egy ember, és elegem van belőle. Elegem van abból, hogy hozzátok hasonló kölykök halottszemléjére és temetésére járjak. Tudjátok mit tanácsolok a következő napokra? Maradjatok otthon Nézzetek TV-t. Olvassatok. Ne csináljatok semmi hülyeséget. Köszönöm.” Price 1998. Freedomland. Idézi: S.T. Fiske Társas alapmotívumok 511.

59 Az identitás hatalma Emo Philips komikus jelenete egy öngyilkosjelölttel folytatott párbeszédéről, aki azzal fenyegetőzött, hogy leugrik egy hídról: Kérdeztem: „Keresztény vagy zsidó vagy?” Ő azt felelte: „Keresztény”. Erre én: „Én is. Protestáns vagy katolikus?” Mire ő: „Protestáns”. Erre én:” Én is. Melyik csoporthoz tartozol?” Mire ő: „A baptistákhoz.” Erre én: „Én is. A keleti baptistákhoz vagy a nyugati baptistákhoz?” Ő: ”Nyugati baptistákhoz.”. Mire én: „ Én is. A nyugati konzervatív baptistákhoz, vagy a nyugati liberális baptistákhoz.”. Erre ő: „A nyugati konzervatív baptistákhoz”. Erre én: „ Én is. A Nagy Tavak területéhez, vagy a keleti területhez tartozol?” Mire ő: „A Nagy Tavak területéhez”. Én: „Én is. Szóval nyugati konzervatív baptista vagy, a Nagy Tavak területéhez tartozol, na de az 1879-es, vagy az 1912-es tanács értelmében. Erre ő: „Az 1912-es szerint”. Erre azt mondtam: „Akkor pusztulj eretnek!” és azzal lelöktem a hídról. Smith-Mackie Szociálpszichológia 339. oldal

60 J. Ridgeway – a Ku-Klix-Klan vezetővel folytatott beszélgetésről „Érezni lehetett a gyűlöletet. Rájöttem, hogy téveszmékkel teljes világukban együtt növekszik a félelem és a gyűlölet: a félelem, hogy lemaradhatnak a világról, és peremre szorulhatnak, és gyűlölet azok iránt, akikről elhiszik, hogy ezt okozzák…Úgy érezték, mindenki őket üldözi. Már csak ők maradtak egyedül. A halál mindenütt ott van: átvitt értelemben a fehér faj pusztulásában, szó szerint pedig a harcban, a fenyegetésben, és a gyilkolásban, amit azért követtek el, hogy megvédjék az „övéiket”

61 J. Adams - a jövőről „Azért kényszerülünk mi most arra, hogy politikával, és hadtudományokkal foglalkoznunk, hogy fiaink majdan szabadon tanulmányozhassák a matematikát és a filozófiát, a különböző tudományokat, a közgazdaságtant, és a mezőgazdaságot, és hogy ezáltal lehetővé tegyék unokáinknak, hogy ők festészettel, költészettel, zenével, építészettel és szobrászattal töltsék az idejüket.

62 W. Rostow: A gazdasági fejlődés szakaszai Az utolsó fejezetben felveti, hova vezet a „take off”-ot követően az út? Megoldásként hivatkozik a Buddenbrook ház három nemzedékének sorsára. A legfejlettebb társadalmakat a „Buddenbrook szindróma” jellemzi majd: a felnövekvő nemzedéket nem vonzza a vagyon „csinálás”, sőt nem érdekli még a „hatalom” gyakorlása sem: életét a művészetek töltik majd ki.

63 Galbraith – A bőség társadalma „ Berendezni egy üres szobát bútorokkal, egy dolog. Folytatni azt és telezsúfolni, míg le nem szakad a padló, egészen más dolog. Ha képtelenek leszünk (mindenki számára) elegendő terméket előállítani, csak az emberiség régi, és fájdalmas szerencsétlensége folytatódik. Ám, ha szem elől tévesztjük azt, amit már megoldottunk, és nem vagyunk képesek továbblépni a következő feladathoz, az épp olyan tragikus volna. K. Galbraith. (1958): A bőség társadalma (utolsó bekezdés)

64 Darabolódó államok? Anglia kiválása Anglia kiválása Spanyolok: baszkok és katalánok, az új választás Spanyolok: baszkok és katalánok, az új választás Anglia: Skócia leválása (vagy Wales és ki lesz a következő?) Anglia: Skócia leválása (vagy Wales és ki lesz a következő?) Belgium: vallonok és flamandok szétválása? Belgium: vallonok és flamandok szétválása? Itália: az Északi liga leválása? Itália: az Északi liga leválása?

65 Kivezetődés Ahogyan egy Rt-t (mint a Dell Inc.-et) kivezetik a tőzsdéről )a NASDAQ-ról) Ahogyan egy Rt-t (mint a Dell Inc.-et) kivezetik a tőzsdéről )a NASDAQ-ról) Éppen így kivezetik az adott államot az államok bizonyos szabályokat magukra elfogadó klubjából, Éppen így kivezetik az adott államot az államok bizonyos szabályokat magukra elfogadó klubjából, Ez azt jelenti, hogy a határvonalak újra felállnak, és a határokon új – a állam által, a közös elvektől eltérően szabályozott - törvények és szabályok lépnek életbe, Ez azt jelenti, hogy a határvonalak újra felállnak, és a határokon új – a állam által, a közös elvektől eltérően szabályozott - törvények és szabályok lépnek életbe, Ez valami olyan trend, mint amikor egy nyilvános Rt-t zárt Rt-vé formálnak (ez majdhogynem a „királyság” bevezetésének felel meg. Egy autokratikus, tekintélyuralmi, az egyéni jogokat szűkítő, paternalista rendszer jön létre. Ez valami olyan trend, mint amikor egy nyilvános Rt-t zárt Rt-vé formálnak (ez majdhogynem a „királyság” bevezetésének felel meg. Egy autokratikus, tekintélyuralmi, az egyéni jogokat szűkítő, paternalista rendszer jön létre.

66 TÉZIS (1) : F. Fukuyama: A történelem vége „..egyszerűen a történelem végének vagyunk tanúi: tehát az emberiség ideológiai fejlődésének, annak, hogy végső kormányzati formaként sor kerül a nyugati liberális demokrácia általános bevezetésére.” A jövőt nem eszmékért vívott nagy és lelkesítő küzdelmek fogják jellemezni, hanem földhöz ragadt gazdasági és műszaki problémák megoldása. Ezért az egész jövő „bizony elég unalmas lesz.”

67 Tézis (2): S. Huntington: Civilizációk összecsapása. A hidegháború befejeztével, a kommunista világ összeomlásával a népek közötti legfontosabb megkülönböztető jegyek nem ideológiaiak, gazdaságiak vagy politikaiak hanem kulturálisak. A világesemények alakítói ugyan nemzetállamok maradtak, de a meghatározó államcsoportokat a világ hét vagy nyolc fő civilizációja alkotja. Ebben az új világban a legmélyebb és legveszélyesebb konfliktus nem társadalmi osztályok, még csak nem is gazdagok és szegények között, hanem különböző kulturális entitások között bontakozik ki. A világpolitika napirenden levő kérdései a civilizációk közötti különbségekre vezethetők vissza. A világban oly hosszú ideje meghatározó szerepet játszó Nyugat hatalma fogyatkozik, a nem nyugati civilizációké nő. A világpolitika sok-pólusúvá és sok-civilizációjúvá vált.

68 A történelem hullámai (1) 1000 1500 1815 2000 1650 1300 1875 1929 1973 2000 Népesség termelés Kérdés:2010 trendválást hoz-e? ?

69 Európa területi szerveződéseinek változásai Dinasztikus szuverenitás Állami (térségi) szuverenitás Nemzeti szuverenitás Az identitás bázisaAz elismert királyA szuverén államA szuverén nemzet polgárai A kollektív identitás1.Keresztények közösségei 2.A király 1.A „választó” nemesek, 2.Király, vagy állam 1.A nemzeti közösség tagjai, 2. Választópolgárok A legitimáció alapjaCuius regio eius religio (Dinasztikus hatalom) „Államrezon” Területi hatalom Nemzeti önrendelkezés Népfenség Az kollektív akciók intézményi formája Királyság vagy Birodalom Az állam területeNemzet-állam Normák, szabályok, alapelvek Hűség-eskü a királynak A király törvénytevő Az uralkodónak szolgálni Civil társadalom kiemelkedése A közös történelem tudata A jóléti állam kiemelkedése Társadalmi-gazdaságiKorlátozott kereskedelem Nemzetközi munkamegosztás Globális munkamegosztás Társadalmak közöttiA király de facto felszabadul a pápától Az állam de facto felszabadul a vallástól Nemzeti önrendelkezés Védelem, biztonságDinasztikus és elismerési konfliktusok Területi, források, státuszIrredentizmus, nemzeti önrendelkezés, területi követelések A létrehozó rendszerAz Ausburg-i rendszerA Westphalia-i rendszerA nemzet-állami rendszer

70 Az elmúlt 500 év története hat szóban Nekilendülés („hosszú 16. század) Sebességváltás (1650-1750) Felemelkedés („take-off” -1750-1850) Gyorsulás (1850-1970) Megszaladás és túllövés (1950- A 21. század kérdése: stabilizálódás vagy összeomlás

71 A westfaliai béke (1648) A középkorban Európa az uralkodók Európája. A westfaliai békétől kezdődően Európa a szuverén államok Európája. Nem uralkodók, vagy azzá válni akaró személyek, hanem szuverén államok állnak szemben. A háborúk nem uralkodók, hanem államok háborúi, Az államok (és uralkodóik) megszabadulnak a katolikus egyház felügyeletétől is, de maguknak kell megoldaniuk konfliktusaikat, A nemzetközi kapcsolatok elrendezésének új módjait vezetik be, amely lehetővé teszi a konfliktusok békés és a közösség érdekében álló rendezését. A vallási háborúk kora lejárt.

72 A élboly helyezése 1. Norvégia: 41 - PM 2. Dánia: 40, - PM 3. Svédország: 31 - PM 4. Új-Zéland: 30 - PM 5. Finnország: 30 - PK 6. Izland: 19 - PK 7. Ausztrália: 17 - PM 8. Svájc: 17 - PK 9. Hollandia: 14 - PM 10. Kanada: 10 - PM

73 SorrendWGIDISZ ICPIGGIHDI 1 DániaNorvégia Új-ZélandIzlandNorvégia 2 SvédországIzlandDánia NorvégiaAusztrália 3 Új-ZélandDániaHollandiaFinnország Hollandia 4 NorvégiaSvédországSvájcSvédország USA 5 AusztráliaÚj-Zéland SzingapúrÚj-Zéland 6 FinnországAusztráliaFinnországNorvégiaÍrországKanada 7 SvájcFinnországKanadaHollandiaDániaÍrország 8 KanadaSvájcAusztrália LeshotóLichtenstein 9 AusztriaKanadaAusztriaSvájcFülöp- szigetek Németország 10 Hollandia NémetországKanadaSvájcSvédország Az államok helyezése a kormányzás és a demokrácia minősége szerint – az élboly

74 Miért nehéz demokráciát „csinálni”? A demokrácia kifinomult, és egymáshoz finoman hangolt intézményrendszer, amelyet ráadásul meg kell tanulni működtetni. Ha bizonyos fontos elemeit nem alkotod meg, vagy nem megfelelően működteted a demokrácia meg hatékony, A demokrácia kifinomult, és egymáshoz finoman hangolt intézményrendszer, amelyet ráadásul meg kell tanulni működtetni. Ha bizonyos fontos elemeit nem alkotod meg, vagy nem megfelelően működteted a demokrácia meg hatékony, A demokráciának vannak pszichológiai alapjai: a bizalom, az együttműködési készség, a szabálykövetési hajlandóság, és a toleráns konfliktuskezelés. Ha azok mértéke alacsony, nem működik az intézményrendszer A demokráciának vannak pszichológiai alapjai: a bizalom, az együttműködési készség, a szabálykövetési hajlandóság, és a toleráns konfliktuskezelés. Ha azok mértéke alacsony, nem működik az intézményrendszer A demokráciának vannak intézményi „partnerei”, amelyek nélkülözhetetlenek a működéséhez és ha azok nem megfelelőek, akkor mindegyik alacsony hatékonyságú. A demokráciának vannak intézményi „partnerei”, amelyek nélkülözhetetlenek a működéséhez és ha azok nem megfelelőek, akkor mindegyik alacsony hatékonyságú. Ilyen „partnerek” a gazdaságban a „Washingtoni” konszenzus, ilyen állampolgári szabadság (Freedom index), ilyen a korrupció-mentes társadalom (Corruption Perception I), sőt ilyen a nemek közötti egyenlőséget mérő (Gender Gap I). Ilyen „partnerek” a gazdaságban a „Washingtoni” konszenzus, ilyen állampolgári szabadság (Freedom index), ilyen a korrupció-mentes társadalom (Corruption Perception I), sőt ilyen a nemek közötti egyenlőséget mérő (Gender Gap I).

75 Országok és államformák 1. Norvégia – Parlamentáris monarchia 2. Dánia - Parlamentáris monarchia 3. Svédország - Parlamentáris monarchia 4. Új-Zéland - Parlamentáris monarchia 5. Finnország – Parlamentáris köztársaság 6. Svájc – Parlamentáris köztársaság 7. Hollandia - Parlamentáris monarchia 8. Kanada - Parlamentáris monarchia 9. Ausztrália - Parlamentáris monarchia 10. Izland – Parlamentáris köztársaság Az első 10 között: P. monarchia – P. köztársaság = 7:3 11. Ausztria – Parlamentáris köztársaság 12. Németország – Szövetségi köztársaság 13. USA – Prezidenciális rendszer – szövetségi köztársaság 14. Anglia - Parlamentáris monarchia 15. Franciaország – Parlamentáris köztársaság

76 Tartalom A szerveződések formálódását alapvetően a költség-haszon elemzés irányítja… Amikor a költség-haszon számottevően megváltozik – módosul a szerveződések struktúrája…(így jönnek létre a cégek, vagy a kisebb nagyobb közösségek) Az evolúcióban különösen a társadalomban van még egy hatás : a „path dependencia” vagyis a korábbiak nyomvonalán folyik tovább a történelem, nehezen bizonyos tehetetlenséggel lép át egy másik nyomvonalba, De ha folytonosan felvetődik az alternatíva akkor erre lehetőség van, bár sokszor más formában mint korábban… Az internet alapvetően megváltoztatta a társadalmi döntés „költség-haszont”: olcsóbbá teszi az információt, a döntések adminisztrálását, megszervezését, a megszólítást, E-demokrácia

77

78

79 Fig. 4 Rate of return versus growth rate at the global level, from Antiquity until 2100.The average rate of return to capital (after tax and capital losses) fell below the growth rate in the 20th century. T Piketty, and E Saez Science 2014;344:838-843 Published by AAAS

80 Fig. 3 Wealth-to-income ratios in Europe and the United States, 1900 to 2010.Total net private wealth was worth about 6 to 7 years of national income in Europe before World War I, fell to 2 to 3 years in 1950–1960, and increased back to 5 to 6 years in 2000–2010. T Piketty, and E Saez Science 2014;344:838-843 Published by AAAS

81 Fig. 2 Wealth inequality in Europe and the United States, 1870 to 2010.The share of total net wealth belonging to top decile wealth holders became higher in the United States than in Europe over the course of the 20th century. T Piketty, and E Saez Science 2014;344:838-843 Published by AAAS

82 Fig. 1 Income inequality in Europe and the United States, 1900 to 2010.The share of total income accruing to top decile income holders was higher in Europe than in the United States from 1900 to 1910; it was substantially higher in the United States than in Europe from 2000 to 2010. T Piketty, and E Saez Science 2014;344:838-843 Published by AAAS

83 Változtatások A 21. század különös környezete A 21. század különös környezete A hiperkonnektivitás válsága… A hiperkonnektivitás válsága… + Flash Boys Cracing the Money Code (M. Lewis) – a magas frekvenciájú kereskedelem… + Flash Boys Cracing the Money Code (M. Lewis) – a magas frekvenciájú kereskedelem…