Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Vegetáció- és tájtörténet I.. A vegetációtörténet hazai kutatói: Soó Rezső Zólyomi Bálint.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Vegetáció- és tájtörténet I.. A vegetációtörténet hazai kutatói: Soó Rezső Zólyomi Bálint."— Előadás másolata:

1 Vegetáció- és tájtörténet I.

2 A vegetációtörténet hazai kutatói: Soó Rezső Zólyomi Bálint

3 Járainé Komlódi Magda Boros Ádám

4 Sümegi Pál és munkatársai

5 Fekete G. – Varga Z. (szerk.) (2006): Magyarország tájainak növényzete és állatvilága. – Akadémiai Kiadó, Budapest. Frisnyák S. (1985): Történeti földrajz. – Tankönyvkiadó, Budapest. Járainé Komlódi M. (szerk.) (1995): Pannon Enciklopédia. Dunakanyar, Budapest. Molnár Zs., Kun A. (szerk.) (2000): Alföldi erdõssztyep- maradványok Magyarországon. – WWF füzetek 15. WWF Magyarország, Budapest. Kolossváry Sz. (szerk.) (1975): Az erdőgazdálkodás története Magyarországon. – Akadémiai Kiadó, Budapest.

6 Éghajlatváltozások Vegetációtörténet Szukcesszió  Az ökológiai mintázatok az időben változásokon mennek keresztül  Változásuk két fő iránya a ciklikus és az irányult, direkcionális változás  Megváltozik az életközösség összetétele, szerkezete és működése  A földtörténeti léptékű, hosszú távú közösségfejlődési folyamat a szekuláris szukcesszió, mely egy alkalommal zajlik le  Kisebb tér és időléptékű biotikus vagy ökológiai szukcesszió, mely több helyen, többször is megismétlődhet Alapfogalmak

7 Földtörténeti időIdőszakKorMillió éve KAINOZOIKUM (Újidő) NEGYEDIDŐSZAK Holocén (Jelenkor)0,01 Pleisztocén2 HARMADIDŐSZAK Pliocén5 Miocén25 Oligocén38 Eocén55 Paleocén65 MEZOZOIKUM (Középidő) KRÉTA137-65 JURA195-137 TRIÁSZ230-195 PALEOZOIKUM (Óidő) PERM285-230 KARBON350-285 DEVON405-350 SZILUR440-405 ORDOVICIUM500-440 KAMBRIUM570-500 PREKAMBRIUM (Ősidő) PROTEROZOIKUM2500 ARCHAIKUM4600

8

9

10

11 Ősidő (Archaikum) 4600-2600 m év BP  A földfelszín kialakulása, ősóceán  Redukáló légkör (nincs O)  Kémiai evolúció  Biológiai evolúció kezdetei (3500-3000 m év BP) Földtörténeti korok:

12 Előidő (Proterozoikum) 2600-570 m év BP  Nagy hegységképződések (őskontinensek), jégkorszakok nyomai  Biológiai evolúció (eukarióták, mitokondrium, plasztiszok, többsejtű élőlények, kialakuló légkör)  Az ősidőt és előidőt együttesen Prekambriumnak nevezzük  Az éghajlat a mainál valószínűleg hidegebb volt  Elkülöníthetők eljegesedett, arid és humid területek

13  4600 millió éve: a Föld keletkezése  3500 millió éve: az első prokarióták megjelenése  3300 millió éve: az első fotoszintetizáló szervezetek  2100 millió éve: legrégebbi algalelet (Grypania)

14 Földtörténeti korok: Óidő (Paleozoikum) 570-235 m év BP  6 időszakra tagolható (kambrium, ordovicium, szilur, devon, karbon, perm)  2 nagy hegységképződési korszak, Pangea  Az éghajlat a karbon kori fosszíliák szerint meleg és nedves volt  Jégkorszakokra utaló nyomok

15 Óidő (Paleozoikum) 570-235 m év BP  A kambriumban lassú felmelegedés kezdődött, a szilur végére egyöntetűen meleg klíma (szirtkorallok minden szélességi körön).  szilur (440-405 M): Az élet meghódítja a szárazföldet, és az édesvizeket, harasztok megjelenése  A devonban fokozódó eltérés az éghajlati övek között (ok valószínűleg a kaledóniai hegységképződés).  devon (405-350 M): A folyókban uralkodóak a halak, ősi rovarok, ősi kétéltűek, ősharasztok, nyitvatermők

16 Kora-devon szárazföldi flóra rekonstrukciója

17  karbon (350-285 M):Ősi hüllők.  A karbon végére a északon szárazodás, délen eljegesedés következett be  A perm nagyobb részt egyenletesen humid.  perm (285-230 M): Hüllők uralma, 30%-a a családoknak kihal (tengeri fajok 90%-a).  A korszak végére általános felmelegedés.

18 Karbon szárazföldi flóra rekonstrukciója

19

20 Középidő (Mezozoikum) 235-65 m év BP  3 időszak (triász, jura, kréta)  Triász – meleg időszak, jura – meleg, csapadékos (kőszéntelepek), kréta – fokozódó éghajlati övezetesség  Meleg időszak, kimutatható jégkorszak nem volt  Mai kontinensek kialakulásának kezdete, nagy üledékképződések, Pacifikus- és Eurázsiai-hegységrendszer kialakulásának kezdete

21 Triász kori flóra rekonstrukciója

22  Mecsek – 190 millió év BP – alsó jura időszaka  Feketekőszén telepek felfedezése, első bánya nyitása 1807-ben  Tengeri környezetben, folyódeltában helyezkedett el a mostani hegység helyén  Meleg, párás éghajlat, láperdei vegetáció, kis tavak, folyókanyarulatok  A növényzet időszakonként elpusztult és eltemetődött

23  Különböző eredetű szenek: lignin (vitrinit), viaszgyanta, zsírnemű anyagok, kutin, bőrszövet (exinit-liptinit), spóra, virágpor (sporinit), gomba (szklerinit)  Tőzeg > lignit >barnakőszén > feketekőszén > koksz, antracit  A legtöbb növénymaradvány a meddőrétegekből került elő  Növénymaradványok: törzs, szár, kéreg, gyökér, levél, magok, pollen, spóra, epidermisz, kutikula

24  Tengerparti sávban halofiták (sótűrő növények) éltek pl. Pachypteris banatica – magvaspáfrány faj  Láperdőkben páfrányfák éltek pl. Clathropteris meniscioides (1,5 m hosszú levelei voltak)  Nagy termetű zsurló fajok – Equisetites, Neocalamites nemzetség  Fenyőfajok – Palissya, Elatocladus nemzetség  Páfrányfenyők – Ginkgoites, Baiera nemzetség  Fenyőcserjék – Brachyphyllum, Hirmeriella nemzetség

25

26  triász (230-195 M): Emlősszerű őshüllők, Dinosaurusok megjelenése, páfrányok, nyitvatermők.  jura (195-137 M): Dinosaurusok, Archeopteryx, páfrányok, zsurlók, nyitvatermő erdők, kis méretű emlősök megjelenése.  kréta (137-67 M): Dinosaurusok kihalása, maihoz hasonló rovarok, zárvatermők.

27 Újidő (Kaleozoikum) 65- m év BP Harmadidőszak (tercier, 65-2,5 m év BP, eocén, oligocén, miocén, pliocén)  A melegebb éghajlatú övek a sarkokhoz közelebb helyezkedtek el, a sarkokon is mérsékelt klíma uralkodott.  A végén (pliocén) lassú lehűléssel elérte a klíma a maihoz hasonló képet.

28 Oligocén (25 – 37 millió év BP)  A Kárpát-medence egykori helyén a földtörténet során folyamatosan váltották egymást a száraz és elöntéses időszakok  Az oligocén az egyik legrövidebb földtörténeti kor  Az eocén és az oligocén határán lefűződött a Kárpát- medence területére benyúló tengerág Alsó - oligocén

29

30  A vízben nem volt vertikális áramlás > zavartalan üledékképződés (pl. Fekete-tenger mai állapota)  Kormeghatározásra azok a fossziliák alkalmasak, melyek nagy területen éltek és gyorsan változtak  A tengeri üledékekből szárazföldi növények maradványai kerültek elő  A szárazföldi növények maradványai értékes adatokat nyújthatnak az egykori klímáról, klímaváltozásokról

31 Oligocén (25 – 37 millió év BP)  Az oligocén kori erdők jóval több fajt tartalmaztak mint a maiak (20 – 50 fafaj)  Paleotrópusi flóraelemek  Diófélék – pl. Engelhardia orsbergensis  Ősi platánfaj – Platanus neptuni  Örökzöld babérfélék – Daphnogene laurophyllum  Fenyő- és ciprusfélék  Gazdag páfrányflóra  Ailanthus confucii Alsó - oligocén

32 Felső - oligocén  Zonális trópusi vegetáció  Intrazonális mérsékelt klímaigényű vegetáció  „Arctotercier” flóra: Északi sarkkör környékén kialakult hidegtűrő, fás lombhullató fajok (Spitzbergák, Grönland leletei)  Ulmus pyramidalis  Acer tricuspidatum  Platanus neptuni  Platanus fraxinifolia

33 Miocén  Az ipolytarnóci ősmaradványokból rekonstruálható a miocén flóra és részben a fauna is  20-25 millió éves vulkáni hamu őrizte meg a maradványokat  „Gyurtyánkő lóca” – Pinus tarnocziensis  Évgyűrűszerkezete alapján a napfolttevékenység ciklusa is rekonstruálható  Böckh Hugó selmecbányai oktató tanulmányút vezetése közben fedezte fel a megkövült lábnyomokat  Diófélék – Engelhardia orsbergensis, Cyclocarya cyclocarpa  Kúszópálma – Calamus noszkyi  Platanus neptuni  Babérfélék – Daphnogene bilinica  Quercus cruciata  Legyezőpálma – Sabal major

34 Ipolytarnóci ősmaradványok

35

36 Késő - miocén  Paratethys kiédesedése > Pannon-tó  Jelentős üledékképződés (egyes alföldi pontokon több 1000 m-es vastagság)  Mocsarakkal vegyes nyílt vízfelületek  Mocsárciprusféle – Glyptostrobus europaeus  Égerfajok – Alnus cecropiaefolia, Alnus ducalis  Sulyomfaj – Trapa sp.  Ámbrafa, platánfajok, diófélék

37 Fésűs mocsárciprus -Taxodium distichum

38 Glyptostrobus europaeus

39

40

41 Pliocén:  Alginitképződés a kisalföldi krátertavakban  Jellemző fafajok: Quercus kubinyii, Ulmus ruszovensis, Zelkova zelkovifolia, Ginko adiantoides

42 Zelkova zelkovifolia

43 Ginko adiantoides Ginko biloba

44 Újidő (Kaleozoikum) 65- m év BP Negyedidőszak:  Negyedidőszak (kvarter, 2,5- m év BP)  Mai kontinensek kialakulása, nagy üledékképződések, Pacifikus- és Eurázsiai-hegységrendszer kialakulása  Biológiai evolúció (zárvatermők fénykora, emlősök elterjedése)  Pleisztocén eljegesedés.


Letölteni ppt "Vegetáció- és tájtörténet I.. A vegetációtörténet hazai kutatói: Soó Rezső Zólyomi Bálint."

Hasonló előadás


Google Hirdetések