Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Vegetáció- és tájtörténet I.. A vegetációtörténet hazai kutatói: Soó Rezső Zólyomi Bálint.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Vegetáció- és tájtörténet I.. A vegetációtörténet hazai kutatói: Soó Rezső Zólyomi Bálint."— Előadás másolata:

1 Vegetáció- és tájtörténet I.

2 A vegetációtörténet hazai kutatói: Soó Rezső Zólyomi Bálint

3 Járainé Komlódi Magda Boros Ádám

4 Sümegi Pál és munkatársai

5 Fekete G. – Varga Z. (szerk.) (2006): Magyarország tájainak növényzete és állatvilága. – Akadémiai Kiadó, Budapest. Frisnyák S. (1985): Történeti földrajz. – Tankönyvkiadó, Budapest. Járainé Komlódi M. (szerk.) (1995): Pannon Enciklopédia. Dunakanyar, Budapest. Molnár Zs., Kun A. (szerk.) (2000): Alföldi erdõssztyep- maradványok Magyarországon. – WWF füzetek 15. WWF Magyarország, Budapest. Kolossváry Sz. (szerk.) (1975): Az erdőgazdálkodás története Magyarországon. – Akadémiai Kiadó, Budapest.

6 Éghajlatváltozások Vegetációtörténet Szukcesszió  Az ökológiai mintázatok az időben változásokon mennek keresztül  Változásuk két fő iránya a ciklikus és az irányult, direkcionális változás  Megváltozik az életközösség összetétele, szerkezete és működése  A földtörténeti léptékű, hosszú távú közösségfejlődési folyamat a szekuláris szukcesszió, mely egy alkalommal zajlik le  Kisebb tér és időléptékű biotikus vagy ökológiai szukcesszió, mely több helyen, többször is megismétlődhet Alapfogalmak

7 Földtörténeti időIdőszakKorMillió éve KAINOZOIKUM (Újidő) NEGYEDIDŐSZAK Holocén (Jelenkor)0,01 Pleisztocén2 HARMADIDŐSZAK Pliocén5 Miocén25 Oligocén38 Eocén55 Paleocén65 MEZOZOIKUM (Középidő) KRÉTA JURA TRIÁSZ PALEOZOIKUM (Óidő) PERM KARBON DEVON SZILUR ORDOVICIUM KAMBRIUM PREKAMBRIUM (Ősidő) PROTEROZOIKUM2500 ARCHAIKUM4600

8

9

10

11 Ősidő (Archaikum) m év BP  A földfelszín kialakulása, ősóceán  Redukáló légkör (nincs O)  Kémiai evolúció  Biológiai evolúció kezdetei ( m év BP) Földtörténeti korok:

12 Előidő (Proterozoikum) m év BP  Nagy hegységképződések (őskontinensek), jégkorszakok nyomai  Biológiai evolúció (eukarióták, mitokondrium, plasztiszok, többsejtű élőlények, kialakuló légkör)  Az ősidőt és előidőt együttesen Prekambriumnak nevezzük  Az éghajlat a mainál valószínűleg hidegebb volt  Elkülöníthetők eljegesedett, arid és humid területek

13  4600 millió éve: a Föld keletkezése  3500 millió éve: az első prokarióták megjelenése  3300 millió éve: az első fotoszintetizáló szervezetek  2100 millió éve: legrégebbi algalelet (Grypania)

14 Földtörténeti korok: Óidő (Paleozoikum) m év BP  6 időszakra tagolható (kambrium, ordovicium, szilur, devon, karbon, perm)  2 nagy hegységképződési korszak, Pangea  Az éghajlat a karbon kori fosszíliák szerint meleg és nedves volt  Jégkorszakokra utaló nyomok

15 Óidő (Paleozoikum) m év BP  A kambriumban lassú felmelegedés kezdődött, a szilur végére egyöntetűen meleg klíma (szirtkorallok minden szélességi körön).  szilur ( M): Az élet meghódítja a szárazföldet, és az édesvizeket, harasztok megjelenése  A devonban fokozódó eltérés az éghajlati övek között (ok valószínűleg a kaledóniai hegységképződés).  devon ( M): A folyókban uralkodóak a halak, ősi rovarok, ősi kétéltűek, ősharasztok, nyitvatermők

16 Kora-devon szárazföldi flóra rekonstrukciója

17  karbon ( M):Ősi hüllők.  A karbon végére a északon szárazodás, délen eljegesedés következett be  A perm nagyobb részt egyenletesen humid.  perm ( M): Hüllők uralma, 30%-a a családoknak kihal (tengeri fajok 90%-a).  A korszak végére általános felmelegedés.

18 Karbon szárazföldi flóra rekonstrukciója

19

20 Középidő (Mezozoikum) m év BP  3 időszak (triász, jura, kréta)  Triász – meleg időszak, jura – meleg, csapadékos (kőszéntelepek), kréta – fokozódó éghajlati övezetesség  Meleg időszak, kimutatható jégkorszak nem volt  Mai kontinensek kialakulásának kezdete, nagy üledékképződések, Pacifikus- és Eurázsiai-hegységrendszer kialakulásának kezdete

21 Triász kori flóra rekonstrukciója

22  Mecsek – 190 millió év BP – alsó jura időszaka  Feketekőszén telepek felfedezése, első bánya nyitása 1807-ben  Tengeri környezetben, folyódeltában helyezkedett el a mostani hegység helyén  Meleg, párás éghajlat, láperdei vegetáció, kis tavak, folyókanyarulatok  A növényzet időszakonként elpusztult és eltemetődött

23  Különböző eredetű szenek: lignin (vitrinit), viaszgyanta, zsírnemű anyagok, kutin, bőrszövet (exinit-liptinit), spóra, virágpor (sporinit), gomba (szklerinit)  Tőzeg > lignit >barnakőszén > feketekőszén > koksz, antracit  A legtöbb növénymaradvány a meddőrétegekből került elő  Növénymaradványok: törzs, szár, kéreg, gyökér, levél, magok, pollen, spóra, epidermisz, kutikula

24  Tengerparti sávban halofiták (sótűrő növények) éltek pl. Pachypteris banatica – magvaspáfrány faj  Láperdőkben páfrányfák éltek pl. Clathropteris meniscioides (1,5 m hosszú levelei voltak)  Nagy termetű zsurló fajok – Equisetites, Neocalamites nemzetség  Fenyőfajok – Palissya, Elatocladus nemzetség  Páfrányfenyők – Ginkgoites, Baiera nemzetség  Fenyőcserjék – Brachyphyllum, Hirmeriella nemzetség

25

26  triász ( M): Emlősszerű őshüllők, Dinosaurusok megjelenése, páfrányok, nyitvatermők.  jura ( M): Dinosaurusok, Archeopteryx, páfrányok, zsurlók, nyitvatermő erdők, kis méretű emlősök megjelenése.  kréta ( M): Dinosaurusok kihalása, maihoz hasonló rovarok, zárvatermők.

27 Újidő (Kaleozoikum) 65- m év BP Harmadidőszak (tercier, 65-2,5 m év BP, eocén, oligocén, miocén, pliocén)  A melegebb éghajlatú övek a sarkokhoz közelebb helyezkedtek el, a sarkokon is mérsékelt klíma uralkodott.  A végén (pliocén) lassú lehűléssel elérte a klíma a maihoz hasonló képet.

28 Oligocén (25 – 37 millió év BP)  A Kárpát-medence egykori helyén a földtörténet során folyamatosan váltották egymást a száraz és elöntéses időszakok  Az oligocén az egyik legrövidebb földtörténeti kor  Az eocén és az oligocén határán lefűződött a Kárpát- medence területére benyúló tengerág Alsó - oligocén

29

30  A vízben nem volt vertikális áramlás > zavartalan üledékképződés (pl. Fekete-tenger mai állapota)  Kormeghatározásra azok a fossziliák alkalmasak, melyek nagy területen éltek és gyorsan változtak  A tengeri üledékekből szárazföldi növények maradványai kerültek elő  A szárazföldi növények maradványai értékes adatokat nyújthatnak az egykori klímáról, klímaváltozásokról

31 Oligocén (25 – 37 millió év BP)  Az oligocén kori erdők jóval több fajt tartalmaztak mint a maiak (20 – 50 fafaj)  Paleotrópusi flóraelemek  Diófélék – pl. Engelhardia orsbergensis  Ősi platánfaj – Platanus neptuni  Örökzöld babérfélék – Daphnogene laurophyllum  Fenyő- és ciprusfélék  Gazdag páfrányflóra  Ailanthus confucii Alsó - oligocén

32 Felső - oligocén  Zonális trópusi vegetáció  Intrazonális mérsékelt klímaigényű vegetáció  „Arctotercier” flóra: Északi sarkkör környékén kialakult hidegtűrő, fás lombhullató fajok (Spitzbergák, Grönland leletei)  Ulmus pyramidalis  Acer tricuspidatum  Platanus neptuni  Platanus fraxinifolia

33 Miocén  Az ipolytarnóci ősmaradványokból rekonstruálható a miocén flóra és részben a fauna is  millió éves vulkáni hamu őrizte meg a maradványokat  „Gyurtyánkő lóca” – Pinus tarnocziensis  Évgyűrűszerkezete alapján a napfolttevékenység ciklusa is rekonstruálható  Böckh Hugó selmecbányai oktató tanulmányút vezetése közben fedezte fel a megkövült lábnyomokat  Diófélék – Engelhardia orsbergensis, Cyclocarya cyclocarpa  Kúszópálma – Calamus noszkyi  Platanus neptuni  Babérfélék – Daphnogene bilinica  Quercus cruciata  Legyezőpálma – Sabal major

34 Ipolytarnóci ősmaradványok

35

36 Késő - miocén  Paratethys kiédesedése > Pannon-tó  Jelentős üledékképződés (egyes alföldi pontokon több 1000 m-es vastagság)  Mocsarakkal vegyes nyílt vízfelületek  Mocsárciprusféle – Glyptostrobus europaeus  Égerfajok – Alnus cecropiaefolia, Alnus ducalis  Sulyomfaj – Trapa sp.  Ámbrafa, platánfajok, diófélék

37 Fésűs mocsárciprus -Taxodium distichum

38 Glyptostrobus europaeus

39

40

41 Pliocén:  Alginitképződés a kisalföldi krátertavakban  Jellemző fafajok: Quercus kubinyii, Ulmus ruszovensis, Zelkova zelkovifolia, Ginko adiantoides

42 Zelkova zelkovifolia

43 Ginko adiantoides Ginko biloba

44 Újidő (Kaleozoikum) 65- m év BP Negyedidőszak:  Negyedidőszak (kvarter, 2,5- m év BP)  Mai kontinensek kialakulása, nagy üledékképződések, Pacifikus- és Eurázsiai-hegységrendszer kialakulása  Biológiai evolúció (zárvatermők fénykora, emlősök elterjedése)  Pleisztocén eljegesedés.


Letölteni ppt "Vegetáció- és tájtörténet I.. A vegetációtörténet hazai kutatói: Soó Rezső Zólyomi Bálint."

Hasonló előadás


Google Hirdetések