2014 ősz Rágalmazás, becsületsértés

Az előadások a következő témára: "2014 ősz Rágalmazás, becsületsértés"— Előadás másolata:

1 2014 ősz Rágalmazás, becsületsértés
Médiajog I 2014 ősz Rágalmazás, becsületsértés

2 BTK Rágalmazás 226. §  (1) Aki valakiről más előtt a becsület csorbítására alkalmas tényt állít, híresztel, vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezést használ, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés két évig terjedő szabadságvesztés, ha a rágalmazást a) aljas indokból vagy célból, b) nagy nyilvánosság előtt, vagy c) jelentős érdeksérelmet okozva követik el. Becsületsértés 227. §  (1) Aki a 226. §-ban meghatározottakon kívül mással szemben a) a sértett munkakörének ellátásával, közmegbízatásának teljesítésével vagy közérdekű tevékenységével összefüggésben vagy b) nagy nyilvánosság előtt a becsület csorbítására alkalmas kifejezést használ, vagy egyéb ilyen cselekményt követ el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki a becsületsértést tettlegesen követi el. 231. §  (2) A §-ban meghatározott bűncselekmény csak magánindítványra büntethető, kivéve, ha a 227. §-ban meghatározott bűncselekményt rendvédelmi szerv tagjának sérelmére követik el.

3 231. §  (2) A §-ban meghatározott bűncselekmény csak magánindítványra büntethető, kivéve, ha a 227. §-ban meghatározott bűncselekményt rendvédelmi szerv tagjának sérelmére követik el. Becsület csorbítására alkalmas hamis hang- vagy képfelvétel készítése 226/A. § (1) Aki abból a célból, hogy más vagy mások becsületét csorbítsa, hamis, hamisított vagy valótlan tartalmú hang- vagy képfelvételt készít, ha más bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Becsület csorbítására alkalmas hamis hang- vagy képfelvétel nyilvánosságra hozatala 226/B. § (1) Aki abból a célból, hogy más vagy mások becsületét csorbítsa, hamis, hamisított vagy valótlan tartalmú hang- vagy képfelvételt hozzáférhetővé tesz, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt a) nagy nyilvánosság előtt, vagy b) jelentős érdeksérelmet okozva követik el.

4 A rágalmazás-becsületsértés elhatárolása
A rágalmazás csak tényállítással vagy erre közvetlenül utaló kifejezéssel, míg a becsületsértés egyéb kifejezéssel vagy sértő cselekménnyel (hajlenyírás, leköpés stb.) valósítható meg A rágalmazásnak más előtt kell történnie. A rágalmazás és a becsületsértés egymással a szubszidiaritás viszonyában van (ez azt jelenti, hogy először mindig azt kell megvizsgálni, hogy nem valósult-e meg a rágalmazás törvényi tényállása, amennyiben az nem állapítható meg valamely elem hiánya miatt, csak akkor vizsgálható a becsületsértés megvalósulása) A rágalmazás és a becsületsértés is csak a sértett magánindítványára büntethető.

5

6 Bűncselekmény hiányában megszüntette a Lázár János ellen rágalmazás miatt indult büntetőeljárást a bíróság. A Miniszterelnökséget vezető államtitkár ellen Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója indított pert, amiért uzsorásnak nevezte őt a politikus. A bíróság szerint "L. János az uzsorás szóhasználattal nem tényt állított, hanem dehonesztáló, a társadalmi megbecsülést és emberi méltóság csorbítására alkalmas kifejezést használt, amellyel legfeljebb becsületsértést valósíthatott meg". Míg a "páváskodik a devizahitelesektől szerzett milliárdjaival" kijelentés már tényállítás, amely beilleszthető a rágalmazás büntetőjogi fogalomkörébe. "A bíróság leszögezte, hogy a kijelentések objektíve alkalmasak ugyan az emberi méltóság, a társadalmi megbecsülés csorbítására, a szakmai és emberi tisztesség megkérdőjelezésére, azonban dr. Cs. Sándor közéleti státusza miatt azok a vélemény és a kritika határian belül maradtak, öncélú becsmérlést nem tartalmaznak" - írta a törvényszék. A bíróság - követve az Alkotmánybíróság gyakorlatát - végzésében közölte azt is, hogy "ha a feljelentő közéleti szereplő, akkor vele szemben a véleménynyilvánítás szabadsága kisebb mértékben korlátozható, mint más magánszeméllyel szemben". "A végzésben a bíróság hangsúlyozta azt is, hogy a büntető igazságszolgáltatás nem használható fel korlátok nélkül sem a politika, sem a bulvársajtó eszközeként, közszereplők egymás közti civódásai nem kerülhetnek feltétlenül és kritériumrendszer nélkül a bíróság elé"

7 Mónus Áron - Btk Mónus Áron aljas indokból, nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás vétsége miatt tett feljelentést a Népszava augusztus 5-i számában közölt írás miatt, amely a Zsidó Világkongresszus jelentésének magyar fordítása volt, Van-e antiszemitizmus Magyarországon? címmel. A jelentés az antiszemita társadalmi jelenségek között, az antiszemita könyvek sorában említette meg Mónus könyvét amely „Összeesküvés – A Nietzschei birodalom” címmel jelent meg. „A kiadványt, amely a Sion véneinek a jegyzőkönyve, és a Mein Kampf megállapításainak utánérzéseit tartalmazta, a hatóság elkobozta.”- írta a jelentés. A bíróság személyes meghallgatás kitűzése nélkül előkészítő szakban megszüntette az eljárást. - a jelentésnek a könyv elkobzására történt utalása ugyan tényelem, mely – még ha pontatlanul is, a könyvnek ugyanis csak a terjesztését tiltották be – tárgyszerűen csak a könyv utóéletére utal és egy tárgyszerű utalás nem alkalmas a feljelentő becsületének a csorbítására. Az írásnak az antiszemita könyvek közé besorolása pedig értékítélet, a könyv kritikája, a feljelentettek tehát nem követtek el bűncselekményt. A másodfokú bíróság helyben hagyó határozata az indokolást azzal egészítette ki, hogy „aki könyvet ír, annak számolnia kell azzal, hogy művét bírálat éri.”

8 Nagy Imre Az 56-os Intézet 1996 júniusában jelentette meg Rainer M. János könyvét, Nagy Imre politikai életrajzának első kötetét. A monográfia „Dossziék” című fejezetében a szerző a forradalom miniszterelnökének állítólagos ügynökmúltjával foglalkozik. A feljelentő (a néhai miniszterelnök leánya) szerint a könyv szerzője „politikai folklórra és pletykára támaszkodva [...] kétes értékű bizonyítékok kiragadásával felállította saját hipotetikus elméletét arról, hogy Nagy Imre tényleg a szovjet állam-biztonsági szervek ügynöke volt, és Vologya fedőnév alatt jelentéseket gyártott másokról”, a Btk. kegyeletsértési tényállása alapján magánindítványt terjesztett elő. A bíróság személyes meghallgatás kitűzése nélkül, bűncselekmény hiányában megszüntette az eljárást, mivel megállapította, hogy - a könyv sérelmezett fejezete történeti-tudományos munka, melynek szerzőjét a tudományos életet átható vita- és véleményközlési szabadság védi, - tudományos kérdésekben állást foglalni csak a tudomány művelői jogosultak, a tényfeltáró munkák elemzése nem tartozik a bíróság kompetenciájába akkor sem, ha a történeti értékelés nem felel meg a való tényeknek.

9

10 Hofi Egy nagykovácsi lakos Hofi Géza ellen tett nagy nyilvánosság előtt elkövetett becsületsértés vétsége miatt feljelentést. Ennek alapja a humorista „Pusszantás mindenkinek” című előadóestje volt, mely utóbb CD-n és műsoros kazettán is megjelent, s melyben az „átlag magyar polgárt becsületében durván sértő és megalázó, általánosító kijelentést tett.” A sérelmezett szövegrész így hangzik.: "...Most itt vannak az IFOR erők. Ez a "Tavaris, konyec". Végre elmentek, erre most, jól van, itt az új segg. Super, wow, ooh! Te, a magyar ember ilyen: nem találja a helyét, ha nem szaros a szája. Hát, ez valami borzasztó. „ A bíróság személyes meghallgatás kitűzése nélkül bűncselekmény hiányában szüntette meg az eljárást. Tartalmi okból arra hivatkozva, hogy az előadóműsorban megszólaló humorista a szatíra eszközével karikírozza, teszi nevetségessé a közélet visszásságait, szereplőit, de sok esetben az „átlag magyar polgárt is.” A szatíra, a pesti vicc megszólaltatóját a véleménynyilvánítás – azon belül a művészi kifejezés – szabadsága védi, annak büntetőjogi korlátozása megengedhetetlen. Ezen túl a sértett azonosíthatatlansága miatt sem alkalmas az idézett szöveg a verbális bűncselekmény megállapítására: a „magyar ember” általánosításból a feljelentő személye teljességgel felismerhetetlen.

11 Tilos azt mondani, hogy szar
A Legfelsőbb Bíróság becsületsértés miatt megrovásban részesítette Uj Pétert, mert a Népszabadságban azt találta mondani, hogy a Tokaj Kereskedőház olcsó bora szar. Első fokon a II. és III. Kerületi Bíróság rágalmazás miatt próbára bocsátotta, a Fővárosi Bíróság másodfokon becsületsértéssé minősítette a Tokaj Kereskedőház borának leszarozását, és megrovásban részesítette az újságírót. Felülvizsgálat során a Legfelsőbb Bíróság helyben hagyta az ítéletet.

12 I. fok dr. Gál Péterné bíró mondta ki, hogy az olcsó bor leszarozása „mindenképpen olyan, amely az újságírói szabadságot és a kritika szintjét jóval meghaladj, és alkalmas arra, hogy a nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás vétségét megvalósítsa.” A rágalmazás becsület csorbítására alkalmas tényállítás, nem vélemény, hanem tény. Esetleg még elrendelhetett volna a bírónő egy valóság bizonyítást is. II.Fok dr. Masszi Katalin által vezetett tanács arra jutott, hogy „a szar minősítéssel már túllépte a véleménynyilvánítás szabadsága folytán védett kört, annak szükségtelenül gyalázkodó, a becsületcsorbító jellegével megsértette a magánvádló társadalmi megbecsüléshez fűződő jogát. A bíróság szerint a véleménynyilvánítás szabadságának korlátja a „becsületérzést sértő kijelentés”.

13

14 A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága kedden ezt az ítéletet semmissé tette.
Az ügyet a Társaság a Szabadságjogokért képviselte Strasbourgban. „Nagy sikernek tartjuk az ügyet. Viszont nagy kár, hogy három magyar bírói fórum dőlt be egy államilag támogatott cég megfélemlítő eljárásának. Az újságírók mondanivalójukban és azok kifejezési módjában maximális szabadságot élveznek. Ezt erősíti meg a strasbourg-i ítélet.” – nyilatkozta Szigeti Tamás, a TASZ Politikai Szabadságjogok Programvezetője. Az EJEB elrendelte, hogy a magyar állam fizessen Uj Péternek 3580 eurót (közel 1 millió forintot) az üggyel kapcsolatos költségei megtérítésére.

15 Ptk - Btk Büntető jog Polgári jog
nem kell hozzá valótlanság, viszont ha bizonyítást nyer, hogy valós, nem büntethető az elkövető törvényi tényállás meghatározottabb, három elkövetési magatartás (munkakörrel stb. kapcsolatban, nagy nyilvánosság előtt, tettlegesen) tényállási elem: becsület csorbítására alkalmasság, melyet a társadalomban kialakult általános felfogás szerint, objektív értelmezés alapján kell vizsgálni Polgári jog jóhírnév védelme csak valótlan tényközléssel becsület, emberi méltóság ennél nem jobban körülírt a személyt sértő közlés: alkalmas a személy társadalmi értékelésének hátrányos befolyásolására A személyiségi jogok védelme mindkét jogágban megjelenik. A sértett akaratán múlik, milyen eljárást kezdeményez, párhuzamosan is indíthat eljárást. Alapvető különbség a jogkövetkezményekben van. A bírói gyakorlat szerint amennyiben egy büntető ügyben megállapították a sértett személyhez fűződő jogának megsértését a polgári bíróság nem állapíthatja meg, hogy nem sérült a személyiségi jog. (fordítva ez az állítás már nem minden esetben igaz)

16 Tisztelt Alkotmánybíróság!
A Nyilvánosság Klub országos egyesület ügyvivői testülete az Alkotmánybíróságról szóló évi XXXII. törvény 21.§-ának (2) bekezdésében biztosított jogával élve indítványozza a Büntető törvénykönyvről szóló évi IV. törvény (Btk.) 179. és 180. §-ai alkotmányosságának utólagos felülvizsgálatát. Álláspontunk szerint e kifogásolt rendelkezések sértik az Alkotmány 61.§-ának a szabad véleménynyilvánításra jogát biztosító rendelkezését, és ellentétesek azokkal az alkotmányossági követelményekkel is, amelyeket az Alkotmánybíróság a 36/1994. (VI. 24.) AB valamint a 34/2004. (IX. 28.) AB határozatokban a közhatalmat gyakorló személyekkel, valamint a közszereplő politikusokkal kapcsolatos véleménynyilvánításról megfogalmazott. „a hatóság vagy hivatalos személy, valamint a közszereplő politikus becsületének csorbítására alkalmas - e minőségére tekintettel tett -, értékítéletet kifejező véleménynyilvánítás alkotmányosan nem büntethető”. A becsület csorbítására alkalmas tényállítások büntetése pedig csak akkor tekinthető alkotmányosnak, ha a tényt állító személy tudta, hogy közlése lényegét tekintve valótlan vagy azért nem tudott annak valótlanságáról, mert például az újságírói hivatása alapján tőle elvárható figyelmet elmulasztotta.

17 Ezt az alkotmányossági követelményt ismételte meg az Alkotmánybíróság a 34/2004. (IX. 28.) AB határozatban, melyben az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló törvénynek a mentelmi jog alóli kivétel jelentő 4.§-ának „rágalmazásra és becsületsértésre” szövegrésze alkalmazásával kapcsolatban a következőképpen fogalmazott: „az Alkotmány 61. § (1) bekezdéséből fakadó alkotmányos követelmény, hogy a képviselői felelősségmentesség kiterjedjen az országgyűlési képviselőnek a képviselőtársát, más közhatalmat gyakorló személyt vagy közszereplő politikust érintő – a közügyek megvitatásával kapcsolatos – értékítéletet kifejező véleménynyilvánítására. A mentelmi jog felfüggesztésével kapcsolatos eljárás során irányadó alkotmányos követelmény továbbá, hogy a közszereplő politikus becsületének csorbítására alkalmas tényállítás, híresztelés, illetve ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezés használata esetében a parlamenti képviselő mentelmi joga kizárólag akkor függeszthető fel, ha a képviselő tudta, hogy a közlés, lényegét tekintve, valótlan.” Véleményünk szerint a Btk §-ai alkotmányellenességének további indoka, hogy mindkét tényállás lehetővé teszi szabadságvesztés büntetés kiszabását. Ez a büntetés még azokban az esetekben, amikor az Alkotmánybíróság által megfogalmazott követelmények alapján közhatalmat gyakorló személyeket, közszereplő politikusokat érintő, illetve őket érintő, de nem e minőségükre tekintettel történt, valamint nem ilyen személyeket érintő véleménynyilvánítás esetében alkotmányosan alkalmazható a büntetőjogi büntetés, az nem tekinthető szükségesnek és arányosnak, tekintettel a rendelkezésre álló más büntetőjogi, szabálysértési és polgári jogi szankciók lehetőségére.

18 A Magyar Demokrata főszerkesztőjét és egy újságíróját a bíróság azért marasztalta el, mert a lapban többször is azt állították, hogy Mécs Imre 1957-ben a társaira vallott, akiket később, „nem kis részben e vallomásnak köszönhetően” felakasztottak. A vádlottakat a bíróság első és másodfokon is nagy nyilvánosság előtt és jelentős érdeksérelmet okozó rágalmazás miatt marasztalta el, s szabott ki végrehajtható ill. felfüggesztett börtönbüntetést. A Legfelsőbb Bíróság (LB), amikor felülvizsgálati eljárás keretében hatvanezer forint pénzbüntetésre enyhítette Bencsik András büntetését . Az LB szerint jogszabálysértően állapították meg a korábbi ítéletekben, hogy jelentős érdeksérelem érte volna Mécs Imrét. Az LB szerint az a jelzős szerkezet, hogy "a társaira valló Mécs", nem sérti a becsületet, ez még belefér a véleménynyilvánítás szabadságába - tette hozzá. A bíróság szerint nem súlyosító körülmény, hogy köztiszteletben álló személy sérelmére követték el a cselekményt, mert - mint a bíróság az indoklásban kifejtette - minden ember becsülete ugyanannyit ér.

19 Albert Viktor, a Fővárosi Bíróság sajtótitkára a Bencsik András ügyében kihirdetett ítélettel kapcsolatban elmondta: a bírósági vezetők ilyen jellegű ügyek tekintetében nem emlékeznek letöltendő szabadságvesztés kiszabására. - A törvény lehetővé teszi ilyen büntetés kiszabását, ám többnyire pénzbüntetést alkalmaznak a bíróságok - tette hozzá a Fővárosi Bíróság sajtótitkára. Hozzátette: meglehetősen ritka, hogy olyan kétszeresen is minősített rágalmazás ügyében döntsön a bíróság, mint szerdán Bencsik András esetében, akinél megállapítható volt, hogy nagy nyilvánosság előtt és jelentős érdeksérelmet okozva követte el a bűncselekményt. A sajtótitkár ugyanakkor megjegyezte azt is: felfüggesztett szabadságvesztést már nem egyszer alkalmaztak a bíróságok rágalmazási ügyekben. Nem szokás… - Szokatlannak tartom az ítéletet, a bírói gyakorlatban nem szokás rágalmazás miatt végrehajtandó szabadságvesztést, sőt felfüggesztett szabadságvesztést sem kiszabni - mondta Nehéz-Posony István ügyvéd, aki gazdag tapasztalatokkal rendelkezik médiával kapcsolatos, illetve büntető ügyekben. Az az ilyen verbális bűncselekményeknél az állandó bírói gyakorlat szabadságvesztés helyett pénzbüntetést szokott alkalmazni. Ő is hozzátette azonban, hogy a törvény nem zárja ki a szabadságvesztés büntetést sem. Nehéz-Posony István úgy vélekedett, hogy a cselekmény súlyára vezethető vissza a Bencsik-ügyben első fokon kiszabott ítélet. Az ügyvéd utalt egyrészt a nagy sajtónyilvánosságra - arra, hogy egy hetilapnak több tízezres olvasótábora van -, másrészt leszögezte: "nem egyszerűen arról volt szó, hogy Bencsik András valótlan tényt állított, hanem olyasmit, ami alapján Mécs Imre felelőssé tehető négy ember haláláért". Az igazságügy-miniszter főtanácsadója is szokatlannak tartja Bócz Endre egyetemi oktató, az igazságügy-miniszter főtanácsadója, egykori fővárosi főügyész szintén szokatlannak nevezte a Bencsik András ügyében szerdán kihirdetett ítéletet. Rágalmazás esetében szokatlanul súlyos büntetés a letöltendő szabadságvesztés - mondta Bócz Endre, ugyanakkor hangsúlyozta: az sem megszokott, hogy valakit más emberek kötélre juttatásával vádoljanak. Hozzátette: a rágalmazásért általában pénzbüntetést szoktak kiszabni. Bócz Endre elmondta: a másodfokú bíróság felül fogja vizsgálni, történt-e rágalmazás, helytálló-e az eset büntetőjogi minősítése, továbbá azt is, arányos-e a büntetés.

20 Magyar Narancs Miután Bencsikről, a Magyar Demokrata című kiadvány főszerkesztőjéről a másodfokú bíróság is kimondta, hogy bűnös, Bencsik nemcsak ártatlanságát hangoztatta, de elsiratta a sajtószabadságot is. Ez utóbbi önmagában talán nem is lenne vérforraló. Mi is helytelenítjük, hogy közszereplők jó hírnevük csorbítása esetén magánvádas büntetőeljárást kezdeményezhetnek, amelynek végén, ha megáll a vád, lesittelik a csorbítót. Ez kicsit erős, még akkor is, ha az elmarasztaló ítélethez a vádnak bizonyítania kell, hogy az elkövető valótlan tényt állított, s nem véleményt formált, sőt, azt is, hogy a valótlan tényről a csorbító tudta vagy tudhatta volna, hogy valótlan. Ne indítsunk tehát mozgalmat "Szabadítsuk ki Bencsiket!" jelszóval. Ám nyugodt lélekkel követelhetjük, hogy a becsületsértés üldözése ne az állam feladata legyen, hanem a polgári jog kompetenciája, és ha mégis az marad, legalább a szabadságvesztést töröljék a büntetési tételek közül, és helyettesítsék kiadós kártérítéssel vagy bírsággal. Ha egy fõszerkesztőt lecsuknak, akkor ripsz-ropsz a szólásszabadság mártírja lesz, és sokan akarják majd kiszabadítani, mint Táncsicsot: pedig Bencsik nem Táncsics. Ha viszont a rágalmazó pár hónapig nem tud fizetést adni a munkatársainak, akkor legközelebb - ha marad még munkatársa - elgondolkodik azon, hogy megér-e ennyit egy hazugság. A cél nem a bosszú, hanem a megelőzés. S hogy mi köze mindennek, Bencsiknek a sajtó szabadságához? Neki magának szinte semennyi - csak annyi, hogy pont amiatt lehetett a hõse e vezércikknek.

21 Amikor a Mécs-perben első fokon ítélkező dr
Amikor a Mécs-perben első fokon ítélkező dr. Cserni János bíró, megelégelve a személyét érő nemtelen támadásokat és fenyegetéseket, feletteseivel, a Fővárosi Bíróság vezetőivel történő konzultáció után pert indított egy újságíró ellen, aki azt állította, hogy a bíró "ítéleteiben pártutasításokat hajt végre", ám keresetét mind az első-, mind a másodfokon eljáró bíróság elutasította. Döntését a bíróság azzal indokolta, hogy az állítás, mely szerint a "bíró ítéleteiben pártutasításokat hajt végre", vélemény.

22 Sickratman

23 Grespik László - mint Paizs Miklós a bíróságon fogalmazott - "csak periférián keveredett a dalba, mint hangulati elem". Viszont nem érte be polgári eljárással, hanem becsületsértésért büntetőpert kezdeményezett Paizs ellen. A rá vonatkozó két jelző miatt elrettentő mértékű börtönbüntetést és egymillió forintos kártérítést követelt. Úgy gondolta ugyanis, az ilyen alakoknak, mint Paizs, meg kell tanulniuk, hogy művészetbe burkoltan sem sérthetik senki becsületét. „Vagy ott van a féleszű Grespik László, zsinórt a nyakába, azt lógjon a tapló”. Ezen túlmenően a műben említett személyösszességgel kapcsolatban 'mindenki hülye a jobboldalon', 'tetvek', 'parasztok' kifejezések szerepelnek." - állapította meg a bíróság a tényállást.

24 I. fokú ítélet Az ítélet indoklása szerint a vádlott nagy nyilvánosság előtt becsület csorbítására alkalmas kifejezéseket használt ugyan a magánvádlóval szemben, de van több olyan tényező is, amely miatt ez a cselekmény mégsem bűncselekmény. Grespik László közszereplő, akinek a kritikus, sértő véleményeket másoknál nagyobb mértékben kell tűrnie. Paizs Miklós "szabad véleménynyilvánítási jogával élve fogalmazott meg éles, durva, részben trágár kritikát a magyar közélet egyes jelenségeivel, résztvevőivel szemben, ennek részeként említve a magánvádlót". Másodszor, a vádlott "saját szerzői szándékának megfelelően, a szöveget a trágárságot tartalmazó rap stílus keretébe ültetve, primitív zenei aláfestéssel alkotta meg, szándékos nyelvtani hibákat, alacsony színvonalú verselési megoldásokat alkalmazva. Mindez eleve mintegy idézőjelbe teszi a sértő szöveget, és szándéka szerint görbe tükröt tart az eldurvult magyar politikai közéletnek, hangnemnek is. A mű tehát sértő tartalma ellenére sem minősül pusztán műalkotásnak álcázott bűncselekménynek. (…) Paizs Miklós alkotása annak művészi színvonalától függetlenül művészi alkotásként, egyfajta paródiaként értékelendő, melyre tehát nem csupán a véleménynyilvánítás szabadsága, de a művészi alkotás szabadsága, mint alkotmányos alapelv is védelmemet nyújt."

25 II. fokú ítélet A Fővárosi Bíróság mint másodfokú bíróság viszont Paizs Miklóst bűnösnek mondta ki becsületsértés vétségében, és 1 évi időtartamra próbára bocsátotta. Az ítélet indoklásában a bíróság hivatkozik az Alkotmánybíróság 36/1994-es határozatára, melyben megállapította a Btk. rágalmazásra és becsületsértésre vonatkozó, 179. és 180. paragrafusainak alkalmazásánál irányadó követelményeket. Eszerint a hatóság vagy hivatalos személy, valamint közszereplő politikus becsületének csorbítására alkalmas - e minőségére tekintettel tett - értékítéletet kifejező véleménynyilvánítás alkotmányosan nem büntethető. Ennek a bírálatnak azonban vannak határai: "nem mehet el a gyalázkodó jellegig, amikor már az elbírált személy emberi méltóságának sérelmével jár, ugyanakkor nem tartalmazhat a bírálathoz elengedhetetlenül szükségeseken túlmenő, a becsületérzést sértő kijelentéseket". A Paizs által használt kifejezések pedig "túlmennek azon a határon, amit adott esetben egy közszereplőnek is el kell tűrnie, gyalázkodó jellegűek" - áll a 2008 májusában született ítélet indoklásában.

26 III. fokú ítélet A Fővárosi Ítélőtábla február 11-i jogerős ítéletében kimondta, hogy Paizs Miklós „Balra át!“ című számával nem követett el becsületsértést Grespik Lászlóval szemben. Az ítélet szerint a zeneszám szövegének Grespikre vonatkozó része a véleménynyilvánítás szabadságának határain belül van. A bíróság szóbeli indokolásában elmondta, Grespik László közszereplő volt a szám megjelenésekor, ezért az átlagembernél többet kell tűrnie. A Balra át! című dalban megjelenő, Grespikre vonatkozó vélemény nem súlyosan gyalázkodó, és nem éri el azt a szintet, ami az emberi méltóságában sértené a Fővárosi Közigazgatási Hivatal volt vezetőjét. A becsület csorbítására alkalmas beszéd nem a bírálattal illetett személy szubjektív felfogása, hanem az objektív társadalmi értékítélet alapján ítélhető meg. Az objektív társadalmi értékítélet szerint pedig a Fővárosi Közigazgatási Hivatal volt vezetője tűrni köteles a szélsőséges beszédet is.

27 "Alperesnek emberi tulajdonságaimra vonatkozó kijelentései (magyar parazita, skizó zsidó, zombi, tahó, stb.) meghaladják a szabad véleménynyilvánítás legmagasabb mércéjét is, és súlyosan sértik jóhírnévhez és becsülethez fűződő jogaimat." - írja keresetében Lovas István. Művész vagyok, aki nagyon szívesen él a megtévesztés eszközével. Írtam már antiszemita számot, náci verseket, vagy éppen nőalázót, karikatúraszerűen ábrázolva a nekem nem tetsző jelenségeket. Eddig egyetlen megtévesztő számom sem tévesztett célt, mivelhogy munkásságom ismeretében nyilvánvaló, hogy mikor szólok a magam nevében, és mikor használok ún. kettős beszédet. A Balra át! szintén a megtévesztő ám félreérthetetlen számok közé tartozik.

28 A Fővárosi Bíróság 2006. május 19-én első fokon Paizs Miklóst 200 ezer,
Fiala Jánost és a Budapest Rádiót pedig 400 ezer forint kártérítés megfizetésére kötelezte - mondta el az Indexnek Paizs Miklós. Az ítélet indoklása szerint az alperesek megsértették Lovas István becsületét és emberi méltóságát azzal, hogy Paizs felolvasta Balra át! című dalának szövegét október 12-én Fiala János a Budapest Rádió Ennyi című műsorában. Paizs, Fiala és a Budapest rádió az ítélet ellen fellebbez. (Index)

29

30 „…a gyűlöletkeltő tartalommal (is) rendelkező alkotás bemutatása önmagában nem törvénysértő, amennyiben az kontextusában, a teljes műsorszámot tekintve olyan ellensúlyozással kerül bemutatásra, amelyből a bemutatás puszta tájékoztató jellege és célja valamint a műsorszolgáltató elhatárolódása megállapítható. Azzal, hogy a műsorvezető, mint „tanulságos művészi próbálkozást”, a tolerancia és a nyitottság elvére hivatkozva, a publikum ítélő erejére bízva hívta fel Paizs Miklóst a dalszöveg előadására, a bemutatás elsődlegesen tájékoztató jellege (esetleg célja is) megállapítható volt, azonban a dalszöveg tartalmától való elhatárolódásra a műsorvezető felvezetése nem volt alkalmas. A műsorszámon belül a szöveg esetlegesen gyűlölet keltésére alkalmas jellegének bemutatása,és az abban foglaltaktól való kifejezett elhatárolódás nem valósult meg. A fentebb kiemelt kifejezések a Testület szerint alkalmasak a dalszövegben megjelölt személyek, valamint a zsidóság elleni ellenszenv, idegenkedés kialakítására, sőt ellenszenven alapuló konkrét agresszív cselekedetekre buzdítanak, emiatt megállapítható azok gyűlöletkeltő tartalma. Jelen esetben a gyűlöletkeltés, mint tényállási elem nem a veszélyeztetés intenzitásának magas fokával („clear and present danger”) párosul, amely az AB szerint büntetőjogilag nem szankcionálható, ám más jogágakban, így a „médiajogban”igen.

31 A műsorvezető a dal keletkezésének történetéről érdeklődött.
Paizs Miklós: „Történt egy Tilos rádiós műsor kapcsán… Akkor itt mindent lehet mondani, ugye?” Fiala János: „Hát korhatáros is, meg én itt moderálni vagyok itt.” A szöveg felolvasását közvetlenül megelőzően a műsorvezető a következőket mondta be: „A vers annak érdekében hangzik el, hogy egyrészt megismerkedjünk vele, másrészt az egész mai műsor nem jöhetett volna létre… Nekem nem az a feladatom, hogy egyet értsek vele avagy sem, nekem az a feladatom, hogy itt ezt az egészet, aminek eddig a felvezetése volt, önök abban a kontextusban, azon módon, ahogy engem eddig itt hallottak, és megítélték azt, ami itt elhangzott, ugyanígy meghallgassák és megítéljék.” Paizs Miklós:”Na szóval ez egy fikciós játék végeredménye. Fiala János: „És kimarad belőle ugye a …Ez élvezhető és felfogható zenei alap nélkül is? Paizs Miklós: „Szerintem úgy is élvezhetetlen, meg így is.”

32

33 A Budapesti Rendőr-főkapitányság 2004 novemberében Paizs Miklós (alias Sickratman) ellen „Balra át” című dala miatt nyomozást indított közösség elleni izgatás gyanújával. A nyomozás megindításának alapjául a Budapest Rádió október 12-én sugárzott műsora szolgált. A hírt az Index.hu is lehozta, és az inkriminált szerzeményt - mely eredeti példányának felkutatására a rendőrség házkutatást is tartott Paizsnál - elérhetővé tette oldalain. Ezt követően a Budapesti Rendőr-főkapitányság azzal a „kéréssel” fordult az Internetes hírportálhoz, hogy szüntesse meg a dal letöltésének lehetőségét. Az Index.hu vezetősége, tartva a működésüket is veszélyeztető esetleges rendőri intézkedésektől, eleget tett a kérésnek. A TASZ ezt követően kiadott nyilatkozata részeként letölthetővé tette a kérdéses zeneszámot, így tiltakozva egyrészt a Paizs elleni rendőri fellépés ellen, melynek megalapozatlansága a nyomozás során is világossá vált, másrészt az Index.hu-t érintő „öncenzúrára kényszerítés” ellen.

34 Első fokon a Fővárosi Bíróság helyt adva Lovas István keresetének elmarasztalta a TASZ-t Sickratman „Balra át!” c. számának tavalyi elérhetővé tétele miatt. A bíróság szerint azzal, hogy a TASZ honlapján elérhetővé tette a zeneszámot, megsértette a felperes Lovas István jó hírnévhez és emberi méltósághoz fűződő jogait. A bíróságot az ítélet szerint nem hatotta meg különösebben az a tény, hogy a TASZ kizárólag azután tette letölthetővé a dalt, hogy a rendőrség elfogadhatatlan módon pressziót gyakorolt az index.hu-ra, gyakorlatilag kötelezve a hírportált a dal eltávolítására. Tavalyi akciónkkal tehát a cenzúra ellen tiltakoztunk. Az első fokú ítélet szerint, mely forint nem vagyoni kár megtérítésére is kötelezte a TASZ-t, nem releváns igazából az a tény sem, hogy a Sickratman által megénekelt történetekről évekkel ezelőtt az Élet és Irodalom több részes cikksorozatot közölt, illetve az sem, hogy a kifogásolt dal a mai napig elérhető és letölthető több jobboldali szellemiségű internetes oldalról.

35 Az ítélet ellen mind Lovas István jogi képviselője, mind a TASZ fellebbezést nyújtott be: Lovas István az ítélet részbeni megváltoztatását és a teljes kereseti követelés megítélését, a TASZ pedig a kereset teljes elutasítását kérte. A másodfokú ítéletben (2006. november 7.) a Fővárosi Ítélőtábla részben megváltoztatta az elsőfokú bíróság határozatát annak indokolására és a kamatfizetésre tekintettel, azonban a forint kártérítés megfizetésére kötelezést helybenhagyta.

36 HVG cikk – Komárom-Esztergom megyei bíróságról amely többek között arról szólt, hogy a bírák lassan dolgoznak, a bíróság csaknem csődbe jutott, akták tűntek el és kaotikus helyzet alakult ki. Babus Endre cikkének alapját egy olyan, addig nem publikált tanulmány képezte, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia Jogtudományi Intézetének felkérésére készített az Eötvös Loránd Tudományegyetemen oktató Fleck Zoltán jogszociológus. A megyei bíróság elnöke számos eljárást kezdeményezett, többek között rágalmazás és becsületsértés miatt tett feljelentést. Ennek alapján a Központi Nyomozó Főügyészség meggyanúsította az újságírót és a tudóst, ám végül csak Babus Endre ellen emelt vádat a bíróság megrágalmazása és a megyei elnök becsületének megsértése miatt.

37 Első fokon a II-III. kerületi bíróság bűnösnek mondta ki az újságírót rágalmazásban. Ebben a döntésben az eddig bírósági gyakorlatnak megfelelően, az objektív újságírói felelősség elvét érvényesítette a bíró. Ez azt jelenti, hogy nem menti az újságíró ténybeli tévedését még az sem, ha jóhiszeműen, a szakmai szabályokat betartva jár el, és nincs tudatában annak, hogy valótlan tényadatot tett közzé. A HVG újságírója ugyanakkor nem vitatta, hogy az egyik vád tárgyává tett tényközlés, mely szerint a megyében bírói mulasztások miatt 32-en "túlülték" büntetésüket, téves következtetéseken alapult.  Az újságíró védője fellebbezett, a Fővárosi Ítélőtábla megváltoztatta a korábbi ítéletet: kimondta, hogy az újságírót ténybeli tévedése miatt nem kell feltétlenül elmarasztalni, ha a cikknek van ténybeli alapja, a szerző jóhiszeműen járt el, és közszereplőkről írt, akik a nyilvánosság fokozott tűrésére kötelezettek. A szóbeli indoklás szerint a cikk egy tudományos dolgozat alapján készült, és az újságíró rosszhiszeműségét még az ügyészség sem állította. A kutatás eredményeinek ellenőrzésére az újságírónak nem volt módja, a cikk pedig nyilvánvalóan közszereplőről, egy bírósági vezetőről és az általa vezetett bíróságról szólt.

38 Rágalmazás miatt feljelentette Dávid Ibolyát az Advenio Zrt.
Rágalmazás miatt feljelentést tett pénteken Dávid Ibolya ellen a Danubius Rádió frekvenciáját elnyerő Advenio Zrt. A cég azért perel, mert szerintük becsületsértő az a nyílt levél, amelyet az MDF elnöke a két megszűnő rádióhoz, a Danubiushoz és a Slágerhez írt, és amelyben politikai korrupciót emleget- mondta el a Független Hírügynökségnek Futó Barnabás, az Advenio Zrt. ügyvédje. Futó Barnabás pénteken, a Pesti Központi Kerületi Bírósághoz nyújtott be feljelentést Dávid Ibolya ellen rágalmazás miatt. Az Advenio Zrt. azért döntött így, mert szerintük Az MDF elnöke becsületsértő kijelentéseket tett abban a nyílt levélben, amelyet az MDF elnöke a Danubiushoz és a Slágerhez, vagyis a két megszűnő kereskedelmi rádióhoz írt. Dávid Ibolya ebben közölte, hogy az egész pályáztatás szabálysértő volt. A pártelnök politikai korrupcióról írt a levélben és az új, induló rádiókat pedig pártrádióknak nevezte.

39 A Mentelmi bizottság az ügyet a 2010. február 8-i ülésén tárgyalta .
Dr. Dávid Ibolya a Mentelmi Bizottság tagja, aki a bizottság határozathozatalában nem vett részt . Ismertette a nyílt levelében foglalt állításait, nyilatkozatait és kijelentette, hogy ezekért most is vállalja a felelősséget, továbbá a nyilatkozatában foglalt állítások az üggyel kapcsolatban vizsgálatot folytató hivatalok által közölt tényeken alapulnak . A bizottság megállapította, hogy az ügy tárgyát képező, Dávid Ibolya országgyűlési képviselő asszony „nyílt levelében” foglalt véleményközlés miatt, az ügy büntetőjogi útra történő terelése indokolatlan . A mentelmi jog felfüggesztése mellett szavazók nem fejtettek ki részletes álláspontot. Mindezek alapján a Mentelmi bizottság 4 igen és 5 nem szavazattal azt javasolja a z Országgyűlésnek, hogy Dr. Dávid Ibolya országgyűlési képviselő mentelmi jogát az adott ügyben ne függessze fel

40 Nem jellemző, hogy jogi személyek indítsanak eljárást személyiségi jogaik megsértése miatt.
Szabó Zoltán MSZP-képviselő esete. (2004) A Legfőbb Ügyészség Szabó ellen azért indított peres eljárást, mert a képviselő egy sajtótájékoztatón „a Fidesz által felügyelt ügyészségnek" nevezte a vádhatóságot. Az első fokon eljáró bírói tanács, a közintézmények csaknem korlátlan bírálhatóságának alkotmányos jogára hivatkozva, elutasította a Legfőbb Ügyészség keresetét. A bíró szerint a Legfőbb Ügyészség keresetének elutasítása nem jelenti a bíróságnak semmilyen állásfoglalását az országgyűlési képviselő véleményével kapcsolatban. "A bíróság nem azt mondja ki, hogy valamelyik félnek igaza van, vagy nincs igaza, azt mondja ki, hogy véleményt nyilvánított az alperes, és ehhez a szabad véleménynyilvánításhoz való jogával élt" - mondta Pataki Árpád bíró. A személyiségi jog sérelme akkor lett volna megállapítható a véleménynyilvánítás esetén, ha az indokolatlanul sértő, bántó, megalázó, ebben az esetben azonban nem ez történt - állította a bíróság. Másodfokon azonban az Ítélőtábla eljáró tanácsa helyt adott az ügyészség keresetének, és elmarasztalta az MSZP-s képviselőt.