Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

I. AZ ESETTANULMÁNYOK ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI „Az esettanulmány egy olyan empirikus kutatási módszer, amely egy jelenséget annak eredeti kontextusában és.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "I. AZ ESETTANULMÁNYOK ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI „Az esettanulmány egy olyan empirikus kutatási módszer, amely egy jelenséget annak eredeti kontextusában és."— Előadás másolata:

1

2 I. AZ ESETTANULMÁNYOK ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI „Az esettanulmány egy olyan empirikus kutatási módszer, amely egy jelenséget annak eredeti kontextusában és korában vizsgál meg.” Robert Yin (2002) contemporary > setting – saját helyzetében – építészeti kutatások esetén Az esettanulmányok öt fő ismérve: egyes önálló vagy összetett eseteket a saját kontextusában vizsgál ok-okozati összefüggések megmagyarázása való késztetés erős késztetés az elméletalkotásra a konvergáló adatsorokban, a többszörös bizonyítékokban való bizalom hajlam az általánosításra

3 1. Az egyes esetek kontextusára való koncentrálás  az esettanulmány stratégiája a helyzeti és jelentésbeli kontextus tanulmányozását helyezi előtérbe  az esettanulmány valójában egy esetnek egy olyan összetett erőtérben való tanulmányozása, amelyből az eset nem kiragadható „A várostest formái – azaz egészváros-léptékű, különböző irányú vetületei – önmagán túlmutató jellemzői egy városnak. A város alakját növekedése során különböző természetes és mesterséges tényezők – domborzat, folyóvizek, állóvizek, határvonalak, közlekedés – formálták. Ezek az összetevők a klasszikus városmodellekhez – Burgess-modell, Hoyt-modell – képest különleges szokatlan várostestformát eredményeztek. A különleges alakból szerkezeti-működési sajátosság is következik.”

4 1. Az egyes esetek kontextusára való koncentrálás „A várostest formái – azaz egészváros-léptékű, különböző irányú vetületei – önmagán túlmutató jellemzői egy városnak. A város alakját növekedése során különböző természetes és mesterséges tényezők – domborzat, folyóvizek, állóvizek, határvonalak, közlekedés – formálták. Ezek az összetevők a klasszikus városmodellekhez – Burgess-modell, Hoyt-modell – képest különleges szokatlan várostestformát eredményeztek. A különleges alakból szerkezeti-működési sajátosság is következik.”

5 2. Ok-okozati összefüggések megmagyarázása való késztetés AZ EGYES ESETTANULMÁNY-MODELLEK TIPOLÓGIÁJA FELÉPÍTÉS SZÁNDÉK ÉRTELMEZÉSLEÍRÁSFELDERÍTÉS LINEÁRIS – ANALITIKUS (problémafelvetés, szakirodalmi szemle, metodika, eredményközlés) ××× KRONOLOGIKUS (sorrendiség az elbeszélésben) ××× ELMÉLETGYÁRTÓ (az egyes fejezetek sorrendje a logikai felépítéstől függ) ×× SORRENDISÉG NÉLKÜLI (az egyes fejezetek sorrendje tetszőlegesen felcserélhető) ×

6 2. Ok-okozati összefüggések megmagyarázása való késztetés A volt szocialista országok erőltetett iparosítással fejlesztett nagyvárosainak népessége csökkenő tendenciát mutat és ez a folyamat a következő évtizedekben is folytatódni fog. Ezekben a városokban a fenntartható városfejlesztést elsősorban nem a bővítés és ez építés, hanem a területi összehúzódás és a céltudatos visszabontás jelentheti.

7 2. Ok-okozati összefüggések megmagyarázása való késztetés ROSTOCK

8 2. Ok-okozati összefüggések megmagyarázása való késztetés A szocializmus alatt épült nagy kiterjedésű lakótelepeknek a történelmi városmaghoz és az iparterületekhez képesti elhelyezkedése és ezekkel való kapcsolatának milyensége alapvetően befolyásolja a városrész értékét, az életminőséget és az ingatlanárakat, különösképpen a város egészének demográfiai csökkenése esetén.

9 2. Ok-okozati összefüggések megmagyarázása való késztetés 1992

10 2. Ok-okozati összefüggések megmagyarázása való késztetés 2012

11 3. Erős késztetés az elméletalkotásra „Az elméletalkotás lényeges dolog a kutatás tervezési fázisának részeként, de vajon az esettanulmány célja-e az elméletnek a fejlesztése vagy kipróbálása?” A teljes körű kutatás-tervezés annak az „elmélete” (amennyiben megtestesíti azt), hogy mi is kerül valójában tanulmányozásra. A sarkított helyzetek – amikor is egy a várostest formáját befolyásoló tényező más zavaró hatások nélkül, minél letisztultabban jelentkezik – vizsgálata hozzásegít egy-egy városépítészeti probléma átfogó értékeléséhez.

12 4. A konvergáló adatsorokban, a többszörös bizonyítékokban való bizalom  fontos módszer az érvrendszernek több forrásból származó bizonyítékokra való felépítése, ezek azonban ha nem reprezentatívak, könnyen félrevezetnek „I use a preponderance of examples from New York because that is where I live. But most of the basic ideas in this book come from things I first noticed or was told in other cities..."

13 5. Hajlam az általánosításra „Kísérletet teszünk arra, hogy a várostestforma vizsgálatán keresztül bemutassuk a különleges fekvésű- -szerkezetű európai városok fejlődéstörténetét és működési sajátosságait, majd ezeknek a speciális szituációknak az ismeretében a várostervezés-városfejlesztés szempontjából általános érvényű konzekvenciákat vonjon le.” „Ezek a helyzetek kiválóan alkalmasak arra, hogy sarkítottan szembesüljünk egy-egy várostervezési vagy városműködési problémával, értékelhessük a kérdésre adott választ, és könnyebben lássunk meg tanulságokat, mint általános fekvésű-formájú városok esetében.”

14 AZ ESETTANULMÁNYOK ELŐNYEI ÉS HÁTRÁNYAI ERŐSSÉGEKGYENGESÉGEK a vizsgálat központjában az eset kontextusába való beágyazottsága áll fennáll a túlbonyolítás veszélye ok-okozati összefüggések megmagyarázására való képesség ez az „okozatiság” könnyen lehet túl sokrétű és komplikált bővelkedik adatsorok kiértékelésében igazi kihívást jelent a sok adatsornak a koherens módon történő integrálása elméletalkotási képességmás esetekben replikáció szükséges lenyűgöző és meggyőző tud lenni, ha jól csinálják nehéz jól csinálni, kevesebb a bejáratott szabály és eljárás, mint más kutatás-tervezési módszerek esetében

15 II. KOMBINÁLT KUTATÁSI STRATÉGIÁK - a kutatás integratív megközelítési módjai - ezek során többféle módszert alkalmaz, különböző hagyományokra épít a tanulmány -valamennyi ötvözendő kutatási stratégia szükségszerűen magával hozza erősségeit és gyengeségeit - ezek kombinációja kölcsönös ellenőrzési lehetőségeket biztosít, lehetővé teszi a gyenge pontok kiszűrését, miközben lehetővé teszi, hogy az előnyök kiegészítsék egymást 1)KÉTLÉPCSŐS KUTATÁS-TEVEZÉS 2)DOMINÁNS – KEVÉSBÉ DOMINÁNS ELEMEK 3) KEVERT METODIKA

16 1. Kétlépcsős tervezés  két vagy több stratégia alkotja a stratégia különálló szakaszait.  Az előnye, hogy egy ilyen megközelítés az, hogy az adott eljárások és szabványok, melyek az egyes stratégia lehet mutatni teljes mértékben és határozottan. A lehetséges hátránya a lehetősége nem tudták kielégíteni a kapcsolatot, vagy koherenciája, ha a stratégiák fogalmilag nem is kapcsolódik. példa: egyetemi hallgatók és oktatók mobilitásának mérése  1. szint: a válaszadók szándékai  2. szint: a válaszadók tényleges viselkedése a két fázis kiegészíti egymást: az 1. fázisban kérdőíves a kvantitatív felmérésen alapuló adatelemzés, a 2. fázis egy kiválasztott szűkebb mintacsoporttal készült interjú a második fázis célja: finomítás, a szerzők célja az volt, hogy a mintaalanyok a különböző őket befolyásoló tényezőket a saját szavaikkal is megfogalmazhassák

17 2. Domináns / kevésbé domináns elemek  egy kutatási módszernek a másikba való beágyazásával működik  ez a módszer alkalmas arra, hogy a hangsúlyos elv mentén haladva fenntartsuk a tanulmány koherenciáját példa: két előváros lakosai közösségérzetének vizsgálata – cél annak a kimutatása, hogy a fizikai környezet hatással van-e négy elvonatkoztatott mutatóval – társas kapcsolat, gyalogos közlekedés, érzelmi kötődés, hely szelleme – kapcsolatos válaszokra ( korrelációs adathalmaz [ ezen belül 100 kiválasztottal mélyinterjú ] ) a második szint bevonásának céljai: - a kvalitatív elem behozása nélkül nem lett volna lehetséges a két adathalmaz (a két előváros) összehasonlíthatósága - annak szűrésére volt ez alkalmas,

18 3. Kevert metodika  vegyes módszertan: ebben a modellben, két vagy több kutatási stratégia nagyjából azonos sorrendben és körülbelül azonos mértékű hangsúlyt kapva szerepel  a külön-külön megjelenő erősségek tovább erősítik, a gyengeségek pedig kiegyenlítik egymást  sokak számára túlságosan idegen megközelítés, nagyfokú kifinomultságra van szükség a kutatás-tervezés terén

19 KOMBINÁCIÓ TÍPUSAELŐNYHÁTRÁNY KÉTLÉPCSŐS valamennyi stratégia érthetően és a teljesség igényével mutatható be a kontextus és a koherencia hiánya potenciálisan felmerül DOMINÁNS // // KEVÉSBÉ DOMINÁNS a hangsúlyos elv mentén haladva a koherencia fenntartható a kevésbé domináns elemet nem lehet teljes mértékben kihasználni KEVERT METODIKA a külön-külön megjelenő előnyök maximalizálásának ill. a hátrányok minimalizálásának lehetősége unortodox módszer kifinomultság szükséges KOMBINÁLT KUTATÁSI STRATÉGIÁK ELŐNYÖK / HÁTRÁNYOK


Letölteni ppt "I. AZ ESETTANULMÁNYOK ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI „Az esettanulmány egy olyan empirikus kutatási módszer, amely egy jelenséget annak eredeti kontextusában és."

Hasonló előadás


Google Hirdetések