Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A társadalmi – gazdasági folyamatok résztvevőinek és céljainak viszonya Észak Vajdaságban Dr. Somogyi Sándor, Prof. Em., Dr. Lakner Zoltán, Dr Kajári Karolina,

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A társadalmi – gazdasági folyamatok résztvevőinek és céljainak viszonya Észak Vajdaságban Dr. Somogyi Sándor, Prof. Em., Dr. Lakner Zoltán, Dr Kajári Karolina,"— Előadás másolata:

1 A társadalmi – gazdasági folyamatok résztvevőinek és céljainak viszonya Észak Vajdaságban Dr. Somogyi Sándor, Prof. Em., Dr. Lakner Zoltán, Dr Kajári Karolina, Dr. Sefcsich György, Dr. Molnár Gábrity Irén, Ricz András

2 Kutatási probléma és a kutatás céljai Meghatározni: Meghatározni: -a társadalmi gazdasági életünket befolyásoló legfontosabb résztvevőket a régióban és társadalmi – gazdasági környezetünkben -a társadalmi gazdasági életünket befolyásoló legfontosabb résztvevőket a régióban és társadalmi – gazdasági környezetünkben -a legfontosabb társadalmi–gazdasági érdekeket -a legfontosabb társadalmi–gazdasági érdekeket -a résztvevők egymás közötti és az érdekekhez - célokhoz való viszonyulását -a résztvevők egymás közötti és az érdekekhez - célokhoz való viszonyulását

3 KUTATÁSI MÓDSZEREK Morfológiai és strukturális elemzés Morfológiai és strukturális elemzés A résztvevők közötti közvetlen hatások mátrixba rendezése A résztvevők közötti közvetlen hatások mátrixba rendezése A résztvevők és érdekek viszonyának vizsgálata és értékelése A résztvevők és érdekek viszonyának vizsgálata és értékelése A viszonyok vizsgálata a MACTOR számítógépes programcsomaggal A viszonyok vizsgálata a MACTOR számítógépes programcsomaggal

4 A MACTOR elemzés hét lépése 1. A résztvevők stratégiai táblázata 1. A résztvevők stratégiai táblázata 2. A stratégiai pontok, érdekek - célok 2. A stratégiai pontok, érdekek - célok 3. Résztvevők pozicionálása az érdekek - célok, konvergenciák és divergenciák viszonyrendszerében 3. Résztvevők pozicionálása az érdekek - célok, konvergenciák és divergenciák viszonyrendszerében 4. Az érdekek - célok rangsorolása 4. Az érdekek - célok rangsorolása 5. Érdekérvényesítő képesség 5. Érdekérvényesítő képesség 6. Az erőegyensúlyok beépítése a résztvevők konvergencia és divergencia elemzésébe 6. Az erőegyensúlyok beépítése a résztvevők konvergencia és divergencia elemzésébe 7. Stratégiai ajánlatok, kulcskérdések 7. Stratégiai ajánlatok, kulcskérdések

5 HIPOTÉZISEK Tudjuk, hogy a résztvevőknek van hatásuk egymás- között és az érdekekre Tudjuk, hogy a résztvevőknek van hatásuk egymás- között és az érdekekre „Puha” hipotézisek bizonyítása, vagy megdöntése nem jelentene lényeges új információt „Puha” hipotézisek bizonyítása, vagy megdöntése nem jelentene lényeges új információt A relációk szakértői értékelése tulajdonképpen hipotézisek a viszonyok intenzitásáról A relációk szakértői értékelése tulajdonképpen hipotézisek a viszonyok intenzitásáról Annyi hipotézis épült be a két mátrixba, ahány relációt számba vett és értékelt az értékelő csoport Annyi hipotézis épült be a két mátrixba, ahány relációt számba vett és értékelt az értékelő csoport

6 Az eredmények értékelése A kutatási eredmények nem bizonyítják, vagy döntik meg a hipotetikus értékeket A kutatási eredmények nem bizonyítják, vagy döntik meg a hipotetikus értékeket Az eredmények arra adnak választ, hogy - a szakértők által elvégzett értékelés mellett - milyen, az egyes résztvevők és érdekek súlya, jelentősége a döntéshozatali folyamatokban és a folyamatok befolyásolásában Az eredmények arra adnak választ, hogy - a szakértők által elvégzett értékelés mellett - milyen, az egyes résztvevők és érdekek súlya, jelentősége a döntéshozatali folyamatokban és a folyamatok befolyásolásában

7 Az értékelő csoport szerepe ► A jól megválasztott, megfelelő ismeretekkel rendelkező értékelő csoport értékelése a résztvevő – részvevő és a részvevő –érdek relációkról nagy fokú realitást jelenthet, de végeredményben hipotetikus értékeket képviselnek.

8 Hipotézisek tudomány-módszertani besorolása Leíró Leíró Előrejelző Előrejelző Gyakorlati Gyakorlati Ad hoc Ad hoc Reduktív és deduktív Reduktív és deduktív Valószínű Valószínű Különleges Különleges

9 Eredmények tesztelhetősége, fejleszthetősége Nem tesztelhetők statisztikai módszerekkel Nem tesztelhetők statisztikai módszerekkel Tesztelés csak szakértői csoporttal lehetséges Tesztelés csak szakértői csoporttal lehetséges Iteratív folyamat alkalmazása Iteratív folyamat alkalmazása Több lehetséges forgatókönyv Több lehetséges forgatókönyv

10 Dilemmák Több szereplő bizonytalanságok hordozója lehet: Több szereplő bizonytalanságok hordozója lehet: -Az önkormányzatok hasonlóan viszonyulnak -e a többi résztvevőhöz és célokhoz? -Az önkormányzatok hasonlóan viszonyulnak -e a többi résztvevőhöz és célokhoz? - A magyar lakosság - A magyar lakosság heterogén heterogén nem szervezett nyilvánosságot jelent nem szervezett nyilvánosságot jelent közös akaratuk nehezebben jut kifejezésre közös akaratuk nehezebben jut kifejezésre - Ki fogalmazza meg és képviseli a kis és középvállalkozások, agrárvállalkozók, turizmus, ipar, infrastruktúra-fejlesztés, szolgáltatások érdekeit - Ki fogalmazza meg és képviseli a kis és középvállalkozások, agrárvállalkozók, turizmus, ipar, infrastruktúra-fejlesztés, szolgáltatások érdekeit -Az infrastruktúra és energiaszektor – külső feltételek -Az infrastruktúra és energiaszektor – külső feltételek

11 Bemenő adatok

12 Közvetlen hatások mátrixa

13 A célrendszer mátrix

14 EREDMÉNYEK

15 A résztvevők közötti közvetett és közvetlen hatások

16 A legnagyobb befolyást gyakorló résztvevők -Információ – kommunikáció -Információ – kommunikáció -Infrastruktúra -Infrastruktúra -Szerbiai kormány -Szerbiai kormány -Energia szektor -Energia szektor -Vajdasági kormány -Vajdasági kormány

17 Legnagyobb függőségű résztvevők -Magyar ajkú lakosság -Magyar ajkú lakosság -Agrárvállalkozók -Agrárvállalkozók -Kis és középvállalkozók -Kis és középvállalkozók -Magyar többségű önkormányzatok -Magyar többségű önkormányzatok -Ipar -Ipar

18 Résztvevők befolyás és függőségi viszonya

19 Versenyképességi vektor

20 Illetékességi hisztogram

21 A maximális hatások mátrixa

22 A résztvevők kompetencia sorrendje Az MDII mátrix szerint Az MMDII mátrix szerint 1. Info – kommunik. Szektor (313). Info – kommunik. Szektor (52) 2. Infrastruktúra (299) 2. Szerbiai kormány (50) 3. Szerbiai kormány (267) 3. Infrastruktúra (49) 4. Energia szektor (252) 4. Energia szektor (46) 5. Vajdasági kormány (227) 5 – 6. Vajdasági kormány (43) 6. Multinacionális társaságok ((215) Multinac. társaságok (43) 7. Európai Unió (209) 7. Európai Unió (37) 8. Egészségügy (138) 8. Magyar többségű önkorm. (29)

23 A résztvevők függőségi sorrendje Az MDII mátrix szerint Az MMDII mátrix szerint Magyarajkú lakosság (270) 1. Magyartöbbségű önkorm. (44) Agrárvállalkozók (270) 2. Magyar ajkú lakosság (42) 3. Kis és középváll. (266) 3. Kis és középvállalkozások (40) 4. Magyartöbbs. önkorm. (263) 4. Szolgáltatások (39) 5. Ipar (204) 5 – 6. Agrárvállalkozók (38) 6. Szolgáltatások (194) 5 – 6. Ipar (38) 7. Turizmus (167) 7. Turizmus (36) 8. Info – kommunik. (165) 8. Multinac. társaságok (33)

24 Illetékességi hisztogram a maximális hatások alapján

25 ZÁRADÉKOK (1) 1. A bemenő adatok az értékelők hipotéziseit tartalmazzák a résztvevő – részvevő, résztvevő - érdek viszonyokról 1. A bemenő adatok az értékelők hipotéziseit tartalmazzák a résztvevő – részvevő, résztvevő - érdek viszonyokról 2. Az eredményeket a döntéshozó és végrehajtók értékelik, használhatják viselkedésük, feladataik végrehatásában 2. Az eredményeket a döntéshozó és végrehajtók értékelik, használhatják viselkedésük, feladataik végrehatásában 3. A vizsgált terület nem hivatalos régió, ezért a megállapítások, csak akkor válhatnak operatívvá, ha az érintett önkormányzatok ebben megtalálják a közös érdekeket 3. A vizsgált terület nem hivatalos régió, ezért a megállapítások, csak akkor válhatnak operatívvá, ha az érintett önkormányzatok ebben megtalálják a közös érdekeket 4. Az elemzés a résztvevő - részvevő és a résztvevő – érdek viszonyokat vizsgálja, a lehetséges viselkedési stratégiákra, amelyek döntő fontosságúak az önkormányzatok korlátozott helyzete miatt 4. Az elemzés a résztvevő - részvevő és a résztvevő – érdek viszonyokat vizsgálja, a lehetséges viselkedési stratégiákra, amelyek döntő fontosságúak az önkormányzatok korlátozott helyzete miatt

26 ZÁRADÉKOK (2) 5. Elsődleges fontosságú lenne, hogy az önkormányzatok belássák az összefogás szükségességét és akkor a felderített viszonyok ismerete is fontossá válna 5. Elsődleges fontosságú lenne, hogy az önkormányzatok belássák az összefogás szükségességét és akkor a felderített viszonyok ismerete is fontossá válna 6. A gyakorlatban az önkormányzatok eltérően viselkednek, a kimutatott tendenciákat csak irányadóként tudják felhasználni. 6. A gyakorlatban az önkormányzatok eltérően viselkednek, a kimutatott tendenciákat csak irányadóként tudják felhasználni. Javaslat Javaslat Célszerűnek tartjuk az ilyen irányú vizsgálatok további folytatását a résztvevők, viszonyok és érdekek további finomítása mellett, számolva nem csak a számítások eredményeivel, hanem az értékelők gondolkodásának további formálódásával is. Célszerűnek tartjuk az ilyen irányú vizsgálatok további folytatását a résztvevők, viszonyok és érdekek további finomítása mellett, számolva nem csak a számítások eredményeivel, hanem az értékelők gondolkodásának további formálódásával is.

27 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET KÖSZÖNÖM A FIGYELMET


Letölteni ppt "A társadalmi – gazdasági folyamatok résztvevőinek és céljainak viszonya Észak Vajdaságban Dr. Somogyi Sándor, Prof. Em., Dr. Lakner Zoltán, Dr Kajári Karolina,"

Hasonló előadás


Google Hirdetések