Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Örkény István (Budapest, 1912 – Budapest, 1979) író, gyógyszerész, az Újhold társszerkesztője; a világirodalmi rangú magyar groteszk próza megteremtője.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Örkény István (Budapest, 1912 – Budapest, 1979) író, gyógyszerész, az Újhold társszerkesztője; a világirodalmi rangú magyar groteszk próza megteremtője."— Előadás másolata:

1 Örkény István (Budapest, 1912 – Budapest, 1979) író, gyógyszerész, az Újhold társszerkesztője; a világirodalmi rangú magyar groteszk próza megteremtője ◄Kaján Tibor karikatúrája Kádár János Miklós: Örkény István ►

2 ◄Fekete Tamás: Örkény

3 „Amikor megszülettem, olyan feltűnően szép voltam, hogy a főorvos karjára vett, és szobáról szobára végigmutogatott a klinikán. Azt mondják, még mosolyogtam is, amitől a többi mamák irigyen felsóhajtottak. Ez röviddel az első világháború kitörése előtt történt, 1912-ben, s azt hiszem, ez volt egyetlen teljes értékű sikerem. Ettől kezdve életem folytonos dekadencia. Nemcsak szépségemből vesztettem, fogaimból s hajamból hullattam el, hanem a külvilággal szemben is egyre inkább alulmaradtam. Se akaratomnak nem tudtam érvényt szerezni, se tehetségemet kihasználni. Hiába tudtam, hogy író akarok lenni, apám patikus volt, s ahhoz ragaszkodott, hogy én is az legyek. S még ez se volt neki elég! Arra vágyott, hogy több legyek nála, s amikor patikus lettem, még egyszer egyetemre küldött, hogy vegyészmérnök is legyek. Újra várhattam négy és fél évig, amíg szívvel-lélekkel az írásnak szentelhettem magam. De meddig? Alig vettem néhány mély lélegzetet, amikor kitört a háború. Magyarország hadat üzent a Szovjetuniónak, s engem kivittek a frontra, ahol hamarosan megverték a mi hadseregünket, engem pedig elfogtak az oroszok. A fogságban megint eltöltöttem négy és fél évet, de hazatérve újabb viszontagságok vártak, melyek nem könnyítették meg az én írói pályámat. orkenyistvan.hu

4 Már ebből is mindenki láthatja, hogy amit ilyenformán a világra sikerült hoznom - néhány kisebb-nagyobb regényt, öt-hat novelláskötetet, két színdarabot -, úgyszólván titokban írtam, néhány szabad órámban, melyeket sikerült ellopnom a történelemtől. Talán ez az oka, hogy mindig szűkszavúságra törekedtem, rövidségre, pontosságra, a lényeget keresve, sokszor kapkodva, minden csöngetéstől összerezzenve, mert sem a postától, sem más érkezőtől nem sok jót várhattam. Ez a magyarázata annak is, hogy újszülöttként talán elértem a tökéletességet, de aztán csak koptam, csúsztam, bukdácsoltam, és bár egyre jobban kitanultam a mesterségemet, önmagamat, a bennem rejlő beteljesülést mindig elérhetetlennek éreztem.” In: Örkény István: Egyperces életrajz (1968)

5 házasságot köt Gönczi Flórával; házasságot köt Nagy Angélával; gyermekeik: Angéla (1949), Antal (1954). Radnóti Zsuzsa 1965-ben kötött házasságot Örkénnyel

6 ÖRKÉNYTŐL ÖRKÉNYRŐL „…csak azt tudom hajtogatni, igaz, néha józan érvek nélkül, hogy az emberiség nem menthetetlen, amíg egy ember a másiknak megmentője lehet.” „…lemondtam arról, hogy tanácsoljak, mert tanácsot adni nem tudok, lemondtam arról, hogy megmagyarázzak, mert magyarázni nem tudok, nem értem a világot, amely körülvesz, tehát hogyan tudnám én ezt megmagyarázni? A kijelentő mondat helyett a kérdő mondat az, amely az én egész írói struktúrám alapja.” [Úgy írni… ] (részlet) - In: Lázár István: Örkény István, Budapest, Szépirodalmi, 1979;

7 Szirák Péter: Örkény István, Pályakép (részlet, o) Budapest, Palatinus, 2008 „…Örkény - Kafka örököseként - a képtelent természetesként mutatja be, de nem hozzászoktatja, hanem szembesíti az elviselhetetlennel az olvasót. Örkény hősei váltig védekeznek egy cudar és összezavart világgal szemben. Esetlenül, hibázva, elátkozottan: eszményítés nélkül igyekeznek helytállni. Örkény alakjai nem a történelem főszereplői, hanem a világ, a sors túlereje által folyvást vereségre ítélt, győzést nem ismerő, ám konokul ellenálló emberek. Örkény életének egy pontján tán tényleg elhitte, hogy a dolgok egyszer s mindenkorra rendbehozhatók. Keserűen csalódott, mert rájött, hogy a „világmegváltás" nem szünteti meg, hanem még növeli a szenvedést, amikor visszaél a nemes eszmékkel, amikor ésszerűtlenséget és terrort szül. Ezért is lehet hogy ettől kezdve Örkény számára az ideológia, az elvakultan hirdetett érték gyanússá (gyakran használt szavával: „humbuggá”) vált, s helyette maradt egyedül fontosnak a megsebzett, akadályozott, megnyomorított és megszomorított élet, ami mindegyre élni akar. Ezért viccel, ugrat, humorizál, szül derűt. Örkény nagy érdeme, hogy az ideológiai béklyótól szabadulva merészen és sikeresen újította meg a magyar elbeszélő próza kifejezőeszközeit és a színházi játéknyelvet. Egyik korai mesteréhez, Kosztolányihoz és a viszonylag frissen felfedezett Kafkához kapcsolódva a rövidtörténet hagyományának jelentős alakjává vált. Az elbeszélői közlés visszafogottsága és az ironikus-groteszk hangvétel az „egyperceseket" izgalmasan talányossá tette, a köznapi szituációkat és a mindennapok nyelviséget „idéző” alakításmód pedig az irodalmiság új lehetőségeit aknázta ki. Örkény úgy vált mind népszerűbbé, hogy közben megőrizte írásainak rétegzettségét. …”

8 Mi az abszurd? Latin absurdus szó kellemetlent, ízetlent jelent. Köznapi szóhasználatunkban jelentése: lehetetlen, képtelen. Olyan esztétikai minőség, melyben az ábrázolás túllép a fantasztikum keretein, jelenségeit lehetetlennek, képtelenségnek érezzük. Az abszurdban hétköznapi logika nem érvényesül, s ezért hatása váratlan, egyéni, meghökkentő. Ugyanakkor az abszurd mégsem mellőzi teljesen a hagyományos gondolkodást: az alkotó nem bízza a véletlenre a szavak egymásutánját: az értelmetlen helyzet ábrázolása hordoz jelentést. Az abszurd egyik fő teoretikusa, A. Camus szerint az ember léte abszurd, mert egy olyan világban él, melyet soha nem érthet meg, még a saját helyét sem ebben a világban, s így a valóság is csak abszurd módon ábrázolható ( Camus: Sziszüfosz mítosza, 1942 ). Az abszurd nem egyszerűen annak megállapítása, hogy a világ abszurd, hanem egy ellentét, egy folyamatos feszültség, amely egyrészt az ember rendre és ésszerűségre törekvése, másrészt a világ igazságtalansága és rendkívülisége között áll fenn. Az abszurd hasonlít a groteszk minőséghez, amely azonban jobban beilleszkedik a hétköznapi életbe és inkább szánalmat, utálatot ébreszt, mint meghökkentést vagy rémületet.

9 Mi a groteszk? - „A groteszk megingatja a végérvényest, de nem állít egy másik végérvényest a helyébe. Pont helyett mindig kérdőjelet tesz, tehát nem lezár, befejez, hanem utat nyit, elindít.” (Örkény) Széljegyzetek (részlet) - In: Visszanézve, Budapest, Szépirodalmi, 1985; ÚJABB, BŐVÍTETT KIADÁS: A mesterség titkaiból. Arcképek, korképek, Budapest, Palatinus, 2003, 269. o. - A groteszk összetett esztétikai minőség: a félelmetes, torz és fenséges vonások ötvöződése a kedves, néha kicsinyes komikus elemekkel, a rémület és nevetés együttes hatását váltva ki. (Wikipédia)

10 EGYPERCESEK „Aki valamit nem ért, olvassa el újra a kérdéses írást. Ha így sem érti, akkor a novellában a hiba. Nincsenek buta emberek, csak rossz Egypercesek!” (Használati utasítás (részlet) - In: Válogatott egyperces novellák, Budapest, Palatinus, 2004.)

11 A groteszk többnyire a novellákban vált uralkodó esztétikai minőséggé. Az egyperces novella Örkény István által teremtett kisepikai műfaj, amely parabolisztikus tömörítéssel élve igyekszik kifejezni az író gondolatait. Előzményei között Kafka és Karinthy, a városi folklór, a pesti vicc is megtalálható. A szövegek belső feszültségét ellentétes minőségek együttléte gerjeszti: a ráció és irracionalizmus, érzelmességre való hajlam és józanság, a nyelvhasználat köznapisága. A novellák a töredékes eseményekkel életre keltett véleményt, ítéletet jelenítenek meg, vagy várnak el az olvasótól. Az Egyperces novellák nem azért rövidek, mert kevés a mondanivalójuk, hanem mert kevés szóval szeretnének sokat mondani. Az egyperceseket hasonlíthatjuk egy matematikai egyenlethez is: míg az egyik oldalon a közlés minimuma áll az író részéről, addig a képzelet maximuma áll a másik oldalon az olvasó részéről. Az írások rövidsége megköveteli a rendkívüli tömörítést, így az olvasói aktivitás elengedhetetlen. A novellák rövidsége, a kihagyások és homályos utalások, illetve az olvasói képzelet sokszínűsége miatt több jelentésréteg, több asszociáció jöhet létre az egyes művek kapcsán. Legfőbb témája a XX. század, illetve a benne élő emberek problémáinak a bemutatása. Az író a valóságot „eredetiben rajzolja”, az olvasó így döbben rá arra, amit a megszokások mögött eddig nem vett észre. Az egyperces novellák


Letölteni ppt "Örkény István (Budapest, 1912 – Budapest, 1979) író, gyógyszerész, az Újhold társszerkesztője; a világirodalmi rangú magyar groteszk próza megteremtője."

Hasonló előadás


Google Hirdetések