Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája – a felsőoktatás kihívásai a XXI. században 2014. május 29-30. Szervezetfejlesztési, költséghatékonysági,

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája – a felsőoktatás kihívásai a XXI. században 2014. május 29-30. Szervezetfejlesztési, költséghatékonysági,"— Előadás másolata:

1 A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája – a felsőoktatás kihívásai a XXI. században május Szervezetfejlesztési, költséghatékonysági, minőségi kihívások napjaink felsőoktatásában Dr. Szabó Péter

2 2Előadó neve A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája – a felsőoktatás kihívásai a XXI. században május Mottó A föld országai, az oktatásuk megreformálásán fáradoznak két alapvető ok miatt. Az első ok közgazdasági: Megpróbálunk rájönni, hogyan oktassuk gyerekeinket, hogy azok el tudjanak helyezkedni a XXI. század gazdaságában. Ezt hogyan érjük el úgy, hogy azt sem tudjuk, milyen lesz a gazdaság a következő hét végén? A második ok kulturális: Hogyan oktassuk gyermekeinket, hogy azok felnőttként rendelkezzenek kulturális identitással. Mindezt úgy, hogy mégis részei legyenek a globalizáció folyamatának (Sir Ken Robinson) Paradigmaváltásra van szükség a felsőoktatásban is, ami nem működik struktúraváltás nélkül. Mindezt romló gazdasági és társadalmi környezetben kell megoldani. Megoldás lehet a tudatos minőségorientáltság, a kutatás, az oktatás és az azt körülölelő szervezet területén egyaránt. Dr. Szabó Péter

3 3Előadó neve A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája – a felsőoktatás kihívásai a XXI. században május Dr. Szabó Péter Az európai felsőoktatási térség makrostruktúrája Nemzeti felsőoktatási intézményrendszer állami és nem állami Integrált felsőoktatási intézmények Nem integrált intézmények Transznacionális oktatás Európai szintű képzési programok Az üzleti szféra által létrehozott vállalati egyetemek Az európai felsőoktatásban a nem állami szektor integrációjának jogi feltételeit az Európa Tanács, Miniszterek Tanácsának R(97)1- es ajánlása fogalmazza meg, amely a magán felsőoktatási intézmények elismerésére és minőségértékelésére fogalmaz meg ajánlásokat. Az ajánlások között fontos szerepe van az elismert felsőoktatási diplomák jogi és akadémiai, munkaerő piaci értéke megőrzésének, a reputációval rendelkező felsőoktatási intézmények(magán és közintézmények védelme a nem fair versenytársaktól)

4 4Előadó neve A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája – a felsőoktatás kihívásai a XXI. században május A felsőoktatás európai problémái és a magánforrás bevonás Eu országok ráfordítása - a GDP 1,3 % USA 2,8 % Dánia, Svédország 2,8 % Alapvető hátrány Európában: a magánforrások gyenge bevonása Kiutak: -magasabb forrásalap- tandíjjal -az egész szektor hatékonysága és eredményessége növelése -differenciált támogatás az adórendszer révén -teljesítményalapú kutatásfinanszírozás -A köz- és magánszektor közös finanszírozása (megrendelői szerződések formája) -Az állami finanszírozás módjának nem csak az oktatás, kutatás minőségéhez kell kötődnie, hanem az azt végrehajtó szervezet költséghatékonyságát is ösztönöznie kell Dr. Szabó Péter

5 5Előadó neve A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája – a felsőoktatás kihívásai a XXI. században május Az oktatási rendszerek strukturális változása az ezredfordulón, a felsőoktatás mint gazdaságfejlesztő és kultúramegtartó tényező Milyen tényezők esetén lehet sikeres a felsőoktatás? Minőség kontra mennyiség problematika kezelése: Az elit kutatóegyetem az egyik sikeres modell (kiemelt állami megrendeléssel) Az új típusú szolgáltató intézmény (egyetem, főiskola). Nem csak oktat, kutat, hanem termeli és eladja a tudást. A két sikeres típus közös vonásai: piaci szemlélet, gazdasági sikeresség, ebből adódó valódi autonómia, amely nemcsak az állam, hanem a piac felől érkező nyomásnak is ellen tud állni. A korszerű intézményi struktúra egyesíti az akadémiai szabadságot a cégszerű működéssel. Dr. Szabó Péter

6 6Előadó neve A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája – a felsőoktatás kihívásai a XXI. században május Az európai felsőoktatás és a magánszektor funkciója A magánszektor teljesség igénye nélkül ( Dánia, Svédország, Málta, Luxembourg) kiépült az elmúlt két évtizedben A kontinentális típusú (közszféra-centrikus) államokban, mint Németország, Ausztria, Svájc is jelentős Egyes országokban civilizációs konfliktusok forrása ( Írország, Egyesült Királyság), mivel az ázsiai bevándorlás és féllegális foglalkoztatás eszköze, eltűnik a hallgató a szektorból Kelet-Európában latin-amerikanizálódott ( 500 fölé ment az intézményszám) a felsőoktatás ( Ukrajna, Románia, Lengyelország) Görögország, nincs hazai magánszektor- súlyos strukturális válságban az állami is (csak amerikai fiókegyetemek) Számos országban külön akkreditációs eljárás része, kialakult a magánszektor kezelés hatékony kultúrája Portugália, Spanyolország, Egyesült Királyság globalizálódott – hatalmas volt gyarmati, nemzetközösségi felsőoktatás hálózatok Általában a 10 % hallgatói részesedése, van ahol 30 % (Lengyelo.) Funkciója: A világvárosok nemzetközi szerepköre megteremtése Az európai középvárosok világgazdasági integráltsága segítése A gyorsan változó üzleti környezetre való gyors reagálás Dr. Szabó Péter

7 7Előadó neve A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája – a felsőoktatás kihívásai a XXI. században május A Bologna folyamat 5 kulcseleme és a KJF normatív vezetési célkitűzései 1. A többszintű képzési struktúrára való átállás: a gyakran túlszabályozott, és egyes esetekben nem professzió centrikus. A KKK-k keretében olyan alapszakokat kell fejleszteni, amelyek alkalmasak a foglalkoztathatóságra. A szakok létesítését rugalmasabban kell kezelni. 2. Hangsúlyosként, fontos elemként kezelte a Bologna folyamat 2. elemét, a kompetencia alapú képzési struktúrát és modellt 3. Fontosnak tartja az interdiszciplinaritás, az átjárhatóság ösvényeinek megvalósítását – a specializációk nem hangzatos címek, hanem a foglalkoztathatóság lényeges elemei 4. Minőségi oktatás és oktatásminőség - koherens tanterv- tantárgypedagógia és szakmódszertan; szakfelelősök, tanszékvezetők, vezető oktatók, oktatók felkészítése 5. Nemzetközi összevethetőség és mobilitás – legyen nagyobb arányban elérhető a nemzetközi képzési és gyakorlati félév, egyéb csoportos gyakorlatok biztosítása (Fürstenfeld, mint nemzetközi gyakorlóhely) Dr. Szabó Péter

8 8Előadó neve A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája – a felsőoktatás kihívásai a XXI. században május Az intézmény szintű kompetencia alapú program kialakításának szükségessége 1.Nem alapvetően fontos az, hogy mit tud a hallgató amikor a felsőoktatásba kerül, hanem azt kell tudnunk, hogy mit kell elsajátítatni a diákokkal a diploma megszerzéséig, hogy az egyszerre meg tudjon felelni a munkaerő-piaci igényeknek és az értelmiségi szerepvállalás feltételeinek. 2.Kiindulási bázis: Az EU országainak munkaerő-piaci tapasztalataiból leszűrt általános kompetencia lista és az egyes professziókhoz tartozó tartalom Legfontosabb elemek: szakmai professzió ismeretanyaga, tudás, képességek, autonómia és felelősség, önképzési tanulási kompetencia, kommunikációs kompetencia, szakmai foglalkoztatási kompetencia Hazai probléma: A felsőoktatási KKK-k nem feltétlen a fenti logika szerint készültek, a többi alrendszerhez tartozó szabályozás OKJ, stb., nem összehangolt jelenleg a felsőoktatással.( a felsőoktatási programok nem modulárisak) Dr. Szabó Péter

9 9Előadó neve A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája – a felsőoktatás kihívásai a XXI. században május KJF pedagógiai modellje Elfogadva október 22-i szenátusi ülésen Határozat száma: SZE 587/3.1/2008.(X.22.) 1. Az oktatókra vonatkozó alapelvek Az oktatás a képzési szintnek megfelelően kvalifikált, az akkreditációs követelményeket teljesítő, a gyakorlatban is kiemelkedő, hazai és nemzetközi, főállású és vendégoktatók közreműködésével valósul meg. A KJF oktatói az oktatás-kutatás-gyakorlat integrálását a képzési szint igényeinek megfelelően valósítják meg. A KJF rendszeres módszertani továbbképzést biztosít, és ösztönzi az önképzést (a hagyományos és a távoktatási módszerek összekapcsolásával). Az oktatók közreműködése, tevékenységének eredményessége az oktatói portfólió (oktatás, kutatás, adminisztráció, szakmai módszertan, az oktatóval való elégedettség, a KJF szakmai hírnevéhez és eredményességéhez való hozzájárulás) minősítése alapján történik. Dr. Szabó Péter

10 1010 Előadó neve A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája – a felsőoktatás kihívásai a XXI. században május A hallgatókra vonatkozó alapelvek Az oktatás során a hallgató és az oktató tevékenységükben egymás egyenrangú partnerei. Az oktatás során a hallgató személyiségi jogai nem sérülhetnek. Az oktatás feladata az ismeretek átadásán túl a hallgatók pozitív személyiségjegyének kibontakoztatása. A hallgató felelős saját tanulásáért, szakmai fejlődéséért, ami önálló hallgatói tevékenységet és annak támogatását igényli. A hallgató munkáját, teljesítményét a képzés egész folyamatára kiterjedő hallgatói portfólió (elektronikus és hagyományos) dokumentálja. A hallgatók szakmai professzionális ismereteit, képességeit komplex gyakorlati program segítségével fejlesztjük. A hallgatók elhelyezkedését tehetséggondozási, specializációs és a nemzetközi prog­ra­mok lehetőség szerinti kihasználásával segítjük. Az értelmiségi szerepkörökre való felkészítést (szakmai, kulturális, sport), önkéntes segítő, aktív állampolgársági programokba való bevonás révén ösztönözzük. Dr. Szabó Péter

11 1 Előadó neve A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája – a felsőoktatás kihívásai a XXI. században május A képzés nemzetköziesítésére vonatkozó alapelvek A Kodolányi János Főiskola szerves részét képezi az európai mobilitási rendszernek. Cél, hogy az egységes európai felsőoktatási térségen túl a világ felsőoktatási piacán is sikeres szerepet töltsön be. A külföldi hallgatók esetében is a KJF kiválósági pedagógiai módszertani alapelvei érvényesek. Az oktatók mobilitása, a vendégprofesszorok meghívása a KJF képzési szükségleteinek megfelelően a képzési kompetenciák erősítése érdekében történik. A KJF által felajánlott programok, szakok, modulok, tantárgyak, egyéb szolgáltatási programok tartalmában és megvalósításában az európai és nemzetközi szakmai minőségbiztosítási alapelvek érvényesülnek. A nemzeti felsőoktatás nem nélkülözheti a nemzetközi minőségi dimenziókat! Dr. Szabó Péter

12 1212 Előadó neve A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája – a felsőoktatás kihívásai a XXI. században május Milyen változásokat eredményez egy ilyen program a bevezetés után?  A KJF konkrét gyakorlata alapján a kísérleti programban részt vevő oktatók, hallgatók motivációja megnőtt.  A kontroll csoport hagyományos oktatásban részesülő tagjai sokkal kevésbé voltak motiváltak, gyakran unalmasnak tartották a régi típusú programot.  Az oktatók számára az előkészítő szakasz sokkal több munkát jelentett, majd a megvalósítás kiszámíthatóbb, élvezetesebb feladatot jelentett.  A munkaközösségek léte lehetővé tette az oktatók rugalmas cseréjét (külföldi utak, konferencia részvételek szabadabbá váltak, stb, anélkül, hogy órák elmaradtak volna.)  A kísérleti csoport eredményei 0,5-1 egész szinttel javultak  A lemorzsolódás 70%-kal csökkent (a szigorú tanulmányi szabályzat alkalmazásával együtt – 1 vizsga és 1 ismétlővizsga lehetőség – a nem teljesített kreditet ezután 1 éven belül meg kell szerezni.  tanulókkal való kapcsolat radikálisan átalakult, már a második foglalkozástól folyamatosan készülniük kellett, a hangsúly a szorgalmi időszakban történő munkára került.  A kísérleti programban részt vevők a végzés után hamarabb kaptak állást, illetve hamarabb léptették őket elő.  A konkrét kísérlet 2006 és 2009 között lezajlott a KJF ezek után már 8 alapszakon és 3 mesterszakon bevezette az új típusú programot. Dr. Szabó Péter

13 1313 Előadó neve A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája – a felsőoktatás kihívásai a XXI. században május Minőség: vezetés-, oktatásminőség, szolgáltatásminőség, szervezeti kultúra minőség Új vezetési modell: hálózati szervezet Szakmai kollégium, adminisztratív kollégium, üzleti versenyképességi kollégium Professzionális belső szolgáltatások Felsőoktatás analítika: hallgatói teljesítmény kutatás Ügyfélszolgálat Hallgatói tanácsadás DPR Curriculum Szakmódszertan, tantárgy pedagógia Gyakorlatszervezés Hallgatói kutatás Hallgatói portfólió Mérés, értékelés Stratégiai minőségmenedzsment A vezetés rendszeres továbbképzése VIR Vezetés Oktatás- minőség Szervezet i kultúra Szolgál- tatás- minőség Dr. Szabó Péter

14 1414 Előadó neve A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája – a felsőoktatás kihívásai a XXI. században május KJF oktatói és vezetői követelmény rendszerének alapjai: 1. szerepkörök 2. képzési szükségletek és programok Minden csoport esetében pedagógiai- módszertani és szaknyelvi képzés kötelező Intézetvezető, szakvezető Komplex képzési és kutatási programtervezés, lebonyolítás, értékelés Képzési programfilozófia, Szakmódszertan Benchmarking szemlélet Vezető oktató Szakértői szerepkörök, modulvezetés Komplex modulvezetés: oktatás, kutatás, gyakorlat, mérés, értékelés Gyakorlott oktató Specializált tudás, tantárgyi programkészítés, szervezés Munkaközösség vezetés, folyamatszervezés, hallgatói tutorálás Kezdő oktató megtervezett tantárgyak oktatási- kutatási programjaiban közreműködni Pedagógiai módszertan Egyéb oktatói szerepkörökre felkészítés, hallgatói tutorálás Dr. Szabó Péter

15 1515 Előadó neve A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája – a felsőoktatás kihívásai a XXI. században május Egy magánintézmény akadémiai szemléletű szervezeti felépítése (KJF 2007) Dr. Szabó Péter

16 1616 Előadó neve A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája – a felsőoktatás kihívásai a XXI. században május A minőségi oktatást és kutatást támogató intézményi(kari) szervezet ábrája (KJF 2014) Dr. Szabó Péter

17 1717 Előadó neve A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája – a felsőoktatás kihívásai a XXI. században május A minőségi oktatást és kutatást támogató intézményi (kari) szervezet és a legfontosabb szabályozók, eszközök Önálló allokációs egységek (5) Három éves operatív terv mentén történő működés VIR A minőségorientált és költséghatékony működéshez szükséges szabályozók az SZMSZ- en túl -Vállalati típusú költségvetés -Státuszkatalógus: Az éves költségvetés melléklete -Oktatói, tanári, kutatói, minőségorientált foglalkoztatási követelményrendszer -Teljesítményközpontú vezetői felelősségrendszer -Oktatói, tanári, dolgozói minősítési rendszer Tanulság: A két szervezeti modell közötti költségkülönbség 1 milliárd Ft kiadási oldalon. A költséghatékonyság radikálisan javult. Az oktatási és kutatási minőség markánsan emelkedett. A lemorzsolódás 28%- ról 3 %- ra esett. Az elhelyezkedési mutató a végzettek esetében 68%- ról % közé emelkedett. Az oktatói fluktuáció 3% alá csökkent szeptemberétől bevezethetővé vált az egész intézményre érvényes, egységes Felsőoktatási Képzési Modell, a PIQ & Lead modell. Dr. Szabó Péter

18 1818 Előadó neve A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája – a felsőoktatás kihívásai a XXI. században május Irodalom Felsőoktatás menedzsment. Szerk. Drótos György, Kováts Gergely. Aula, A felsőoktatás- pedagógia kihívásai a 21. században. Szerk. Sárdi Csilla. Eötvös József Kiadó, Felsőoktatás alulnézetből. Polgári Szemle Folyóirat, 2009/4. Stratégiai gondolkodás a felsőoktatásban. Szerk. Borsa Melinda, Horváth Tamás, Simon István, Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. A főiskolák szerepe és helyzete az európai felsőoktatásban. Nemzetközi konferencia, Dunaújvárosi Főiskola, A modern pedagógia új dimenziói, KJF Kodolányi János Főiskola Szervezeti és Működési Szabályzata, valamint a kapcsolódó szabályzatok. Szerk. Hervainé Szabó Gyöngyvér, Szabó Péter, Vizi László Tamás Dr. Szabó Péter

19 Köszönöm a megtisztelő figyelmüket! Munkaerő-piaci igényeken alapuló szaknyelvi képzés, és a Széchenyi István Egyetem idegen nyelvi oktatásának komplex fejlesztése. TÁMOP D-12/1/KONV


Letölteni ppt "A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája – a felsőoktatás kihívásai a XXI. században 2014. május 29-30. Szervezetfejlesztési, költséghatékonysági,"

Hasonló előadás


Google Hirdetések