Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A településfejlődés hatótényezői Gazdaságföldrajz Pesti karok I. alapszakjai (BSc/BA) 2014/2015, I. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Tanszék dr.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A településfejlődés hatótényezői Gazdaságföldrajz Pesti karok I. alapszakjai (BSc/BA) 2014/2015, I. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Tanszék dr."— Előadás másolata:

1 A településfejlődés hatótényezői Gazdaságföldrajz Pesti karok I. alapszakjai (BSc/BA) 2014/2015, I. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Tanszék dr. Jeney László egyetemi adjunktus

2 2Település-gazdaságtan E.fsz.67., kedd 11.40–13.10 E.fsz.67., kedd 11.40–13.10 Összesen 13 alkalom Összesen 13 alkalom –2 óra elmarad: október 28., november 11. Számonkérés: szóbeli vizsga Számonkérés: szóbeli vizsga A felkészüléshez elsősorban az órai jegyzet ajánlott A felkészüléshez elsősorban az órai jegyzet ajánlott Felhasználható irodalom Felhasználható irodalom –Jeney L. 2013: Városföldrajz – In: Jeney L. – Kulcsár D. – Tózsa I. (szerk): Gazdaságföldrajz tanulmányok közgazdászoknak. – BCE Gazdaságföldrajzi és Jövőkut. Tsz. - NGM, Budapest pp. 39–70. –

3 3 A települések fejlődésének hatótényezői Települések kialakulása, fejlődése: különféle hatótényezők Települések kialakulása, fejlődése: különféle hatótényezők –Összetevődnek –Történelem során átértékelődnek –Nem pontszerű hatások – nem csak egyes településekre, nagyobb térségekre is hatnak Kezdetben: inkább természeti (környezeti) tényezők Kezdetben: inkább természeti (környezeti) tényezők –Alacsonyabb technikai szint –Mezőgazdasági és védelmi funkciók –Legkevésbé változó tényezők –Technikai fejlődéssel mégis alárendeltebbé váltak (földrengésbiztos épületek, gátak, utak, közművek) XX. sz.: inkább gazdasági, társadalmi, politikai tényezők XX. sz.: inkább gazdasági, társadalmi, politikai tényezők –Ny-szibériai CH –Izrael által megszállt arab területek –szocialista „újvárosok”

4 4 Természeti tényezők Település ma is szoros kapcsolatban áll a tájjal, természeti környezettel Település ma is szoros kapcsolatban áll a tájjal, természeti környezettel –Közlekedési kapcsolatok –Hadviselés –Gazdaságtelepítő: ipar, idegenforgalom Kedvező természetföldrajzi adottságok befolyásolják a Kedvező természetföldrajzi adottságok befolyásolják a –Települések méretét: terület, népesség, funkciók legnagyobbak mind kedvező fekvésűek (Budapest, Bécs, Milánó, Párizs, London, Buenos Aires, Rio de Janeiro, Peking) –Településhálózat sűrűségét Mérsékelt égöv alföldjei: sűrű Sivatagok, őserdők, magas hegységek: ritka –Települések belső szerkezetét (Velence, Nápoly, Hamburg, Szentpétervár, Köln)

5 5 Természeti tényezők két csoportja 1. Helyzeti energiák –Földrajzi fekvésből adódó előnyök –Inkább a városoknál –Abszolút helyzet, relatív fekvés 2. Helyi energiák –Csak „helyben” rendelkezésre álló, települések fejlődését lokálisan serkentő adottságok –Inkább a falvaknál Elnevezés: Cholnoky Jenő Elnevezés: Cholnoky Jenő –Foglalkozott vele: Teleki Pál, Fodor Ferenc, Mendöl Tibor

6 6 Települések gazdasági fejlődésére ható tényezők Természeti tényezők Helyi energiák Helyzeti energiák Abszolút helyzet Relatív fekvés Nem természeti tényezők GazdaságiTársadalmi PolitikaiMűszaki

7 7 Helyzeti energiák

8 8 Helyzeti energiák: abszolút helyzet Település elhelyezkedését megadó konkrét számadatok Település elhelyezkedését megadó konkrét számadatok –Földrajzi szélesség (leginkább meghatározó)  Egyenlítőhöz viszonyított helyzet: klimatikus viszonyok  közvetve befolyásolja a gazdálkodás mikéntjét –Földrajzi hosszúság (legkevésbé meghatározó) –Tengerszint feletti magasság Nem árulja el a település jellegét, funkcionális szerepkörét Nem árulja el a település jellegét, funkcionális szerepkörét

9 9 Helyzeti energiák: relatív fekvés Fontosabb a településfejlődés szempontjából Fontosabb a településfejlődés szempontjából Környező településekhez képest kedvezőbb helyzetű-e Környező településekhez képest kedvezőbb helyzetű-e Időben változó: Időben változó: –Középkor: stratégiai, védelmi szempont (völgykijáratok, magaslatok) –Ipari forradalom után: nyersanyaglelőhelyek távolsága –Ma: földrajzi megközelíthetőség Kedvező fekvés: gyorsabb fejlődés, központi funkciók, nagyobb népesség Kedvező fekvés: gyorsabb fejlődés, központi funkciók, nagyobb népesség Jellegük szerint tipizálhatók Jellegük szerint tipizálhatók 1.Eltérő jellegű tájak érintkezése 2.Homogén jellegű tájak központja 3.Kedvező forgalmi helyzet –Tiszta típusok  kisebb városok –Több helyzeti energia  nagyvárosok

10 Eltérő jellegű tájak érintkezése Tájak: gazdálkodási feltételek, termékek Tájak: gazdálkodási feltételek, termékek Tájhatárok: eltérő termékek cseréje  vásárvonalak Tájhatárok: eltérő termékek cseréje  vásárvonalak 1. Hegyvidék-alföld találkozása –Fa és bányakincsek vs. mg-i termékek (pl. gabona) –Vásárvárosok: legkedvezőbb forgalmi helyzetű pontokon (pl. árkok, völgyszorosok, hágók, egyéb átkelőhelyek) –Sátoraljaújhely, Tokaj, Miskolc, Eger, Gyöngyös, Vác  középkori vásárvárosvonalak a Kárpát-medencében 2. Síkságon belül talajtípusok határa –Eltérő gazdálkodási jelleg –Debrecen (Hajdúság: lösz, Nyírség: homok) 3. Sivatagok pereme (vízforrás, karavánutak metszéspontja) –Timbuktu, Kartúm, Jarkend 4. Tengerpart (tengeri javak értékesítése)

11 Homogén jellegű tájak központja Nagytáj középpontjából könnyen elérhető, ellenőrizhető a táj minden pontja Nagytáj középpontjából könnyen elérhető, ellenőrizhető a táj minden pontja Medencék Medencék –Budapest, München, Párizs, London –Balassagyarmat, Tapolca, Klagenfurt Ármentes térszínek Ármentes térszínek –Debrecen (Tisza, Hortobágy, Berettyó, Ér, Kraszna árterei között) Tengeri szigetek Tengeri szigetek –Tengerparti: Kérkira (Korfu), Visby (Gotland) –Sziget belsejében: Nicosia (Ciprus), Antananarivo (Madagaszkár)

12 Kedvező forgalmi helyzet Felértékelődött a szerepe Felértékelődött a szerepe –ipari forradalom –modern közlekedési technikák –nagytömegű áruszállítás Különösen a tengerhajózás és a vasút elterjedése óta Különösen a tengerhajózás és a vasút elterjedése óta –Jó elérhetőség –Térbeli összeköttetés

13 Kedvező forgalmi helyzet Folyami átkelőhelyek Folyami átkelőhelyek –Eleinte gázlók: Oxford, majd hídi városok: Komárom, Baja, Szolnok, Csongrád) Szárazföldi folyótorkolatok Szárazföldi folyótorkolatok –Lyon (Rhone–Saone), Győr, Tokaj, Szeged Tengeri folyótorkolatok (főleg tölcsér) Tengeri folyótorkolatok (főleg tölcsér) –Bréma, Hamburg, Rotterdam Kikötésre alkalmas tengeröblök Kikötésre alkalmas tengeröblök –Dalmát tengerpart Tengerszorosok Tengerszorosok –Stratégiai, közlekedési –Dover, Gibraltár, Isztambul, Aden, Szingapúr Földszorosok (kisebb jelentőségű) Földszorosok (kisebb jelentőségű) –Szárazföldi közlekedési, kiegészülhet csatornával –Szuezi-, Panama-, Korinthoszi-csatorna

14 Kedvező forgalmi helyzet Árkok Árkok –Tata, Mór, Pilisvörösvár Völgyek kijáratai Völgyek kijáratai –Eger, Miskolc, Vác Hágókapuvárosok Hágókapuvárosok –Innsbruck és Bolzano (Brenner-hágó), Martigny és Aosta (Szt. Bernát-hágó), München és Milánó (Alpok), Kolozsvár (Királyhágó), Munkács (Vereckei-hágó), Brassó (Tömösi-hágó), Nagyszeben (Vöröstorony-szoros) Vasúti csomópontok (Mo-i hálózat kiépülése: XIX. sz.) Vasúti csomópontok (Mo-i hálózat kiépülése: XIX. sz.) –természeti (domborzat, vízrajz), katonai-stratégiai, gazdasági (nyersanyaglelőhelyek), külgazdasági (Nagyvárad–Fiume) szempontok, földbirtokviszonyok –Szolnok, Nyíregyháza, Békéscsaba, Budapest (világváros) Határátkelőhelyek Határátkelőhelyek –Záhony, Röszke, Hegyeshalom

15 15 Helyi energiák

16 1616 Természeti tényezők Természeti tényezők A tér csak bizonyos pontjain A tér csak bizonyos pontjain –Település létrejöttéhez –Plusz fejlesztő előny, ha már odatelepült a város Széles körűek Széles körűek –Domborzat –Víz –Ásványkincs előfordulások –Ökológiai tényezők (környezeti állapot) –Biztonság (nincs földrengés-, árvíz-, belvízveszély: költséges előkészítő védelmi munkák kellenének)

17 1717Domborzat Folyóteraszok, homok- és löszhátak (síkságokon) Folyóteraszok, homok- és löszhátak (síkságokon) –Árvízmentes –Főleg Alföldön, Buda Morénasáncok (egykor eljegesedett területeken) Morénasáncok (egykor eljegesedett területeken) –Magasabb és termékenyebb –Finnország, Svédország egyes területei Kárfülkék (hegyvidékeken) Kárfülkék (hegyvidékeken) –Szélvédett alsó részei Törmelékkúpok (hegyvidékeken) Törmelékkúpok (hegyvidékeken) Réteglépcsők lábai Réteglépcsők lábai –Szőlőtermelés, intenzív kertgazdálkodás Hatóterületek: Hatóterületek: –Közlekedéshálózat, települések építészeti jelleg (Pécs, Esztergom, Veszprém)

18 1818 Domborzat Domborzat Hatóterületek: Hatóterületek: –Közlekedéshálózat –Települések építészeti jellege (Pécs, Esztergom, Veszprém) Domborzat településfejlesztési nehézségei Domborzat településfejlesztési nehézségei –Síkságok: települések szétterülése, területpazarlás – elnyúló műszaki infrastruktúra – magasabb költségek (alföldi városaink) –Dombságok: bonyolultabb, drágább közlekedési vonalak (Prága, Kijev, Besztercebánya, Zalaegerszeg) –Hegységek: még bonyolultabb, víz-, energiaellátás, szennyvíz, felszíni víz elvezetése, tereprendezés

19 1919Víz 1. Kezdetben létszükséglet: ivóvíz –Különösen száraz sivatagi-félsivatagi éghajlaton Mennyiség és minőség Sivatagi kutak, oázisok –Karsztvidékek (mélyen van a talajvíz) Karsztforrások 2. Nyersanyagforrás (gazdaságserkentő tényező) –Alumíniumipar, élelmiszeripar 3. Energiaforrás –Malmok, vízerőmű 4. XX. sz.: idegenforgalom (gyógyturizmus, termálvíz) –Cserkeszőlő, Zalakaros, Hévíz, Harkány, Bük

20 2020Nyersanyagok Korábban: fa (középkori német falvak nevei: Buche, Tanne, Linde, Wald) Korábban: fa (középkori német falvak nevei: Buche, Tanne, Linde, Wald) Só (Parajd) Só (Parajd) Érclelőhelyek: középkori bányavárosok Érclelőhelyek: középkori bányavárosok Építőanyagok Építőanyagok Energia-lelőhelyek Energia-lelőhelyek –XIX. sz: szénmedencék –XX. sz. közepétől: szénhidrogénmezők

21 2121 Modern helyi energiák: ökológiai és image tényezők Domborzat, víz, nyersanyagok: klasszikus helyi energiák Domborzat, víz, nyersanyagok: klasszikus helyi energiák XX. sz. közepétől: modern helyi energiák XX. sz. közepétől: modern helyi energiák –Ökológiai tényezők (környezeti állapot) –Táj szépsége (pl. vízesések): turizmussal összeköthető –Történelmi események helyszíne (csaták): Mohács, Waterloo, Kápolna –Vallási jelenségek helyszíne (búcsújáróhelyek)

22 2222 A helyi és helyzeti energiák együttes hatása Természeti tényezők szerepe összetetten érvényesül Természeti tényezők szerepe összetetten érvényesül Nagyobb települések (London, Párizs): helyi, helyzeti energiák összeadódnak Nagyobb települések (London, Párizs): helyi, helyzeti energiák összeadódnak Budapest Budapest –Medenceközponti fekvés –Alföld és Budai-hegység találkozása (vásárvonal, vásárváros) –Pilisvörösvári-árok elvégződési pontja (Bécs, Ny-Európa felé útvonal) –Magaslat: Budai Vár (IV. Béla), teraszok –Erdők (fa, vad), folyó (ivóvíz, hal), hegység (építőanyag) –Folyami átkelőhely (Duna): első állandó kőhíd –Közúti és vasúti csomópont –Víz megléte (ivóvíz, ipari víz) –Gyógyturizmus –Táj szépsége (világörökség része)

23 2323 A helyi és helyzeti energiák együttes hatása

24 24 Nem természeti tényezők

25 2525 Gazdasági tényezők Ókor, középkor Ókor, középkor –Mezőgazdaság (falu) –Kereskedelem, kézműipar (város) Ipari forradalomtól kezdve erősödik meg igazán a szerepe Ipari forradalomtól kezdve erősödik meg igazán a szerepe –Bányászat: szén, érc (bányász falu, bányaváros) –Feldolgozóipar (város) –Fejlett infrastruktúra, egyéb ágazatok is (nagy településcsoportok, pl. Közép-Anglia, Ruhr-vidék, nagyvárosok pl. XIX sz. végi Bp.) –De rontja a környezeti adottságokat 1970-es évek (Mo es): posztfordizmus 1970-es évek (Mo es): posztfordizmus –Ipar szerepe lecsökken, de nem szűnik meg –Tercierizálódás: iparosításból kimaradt területek, vonzó klimatikus, táji adottságok (inkább nagyobb városok)

26 2626 Társadalmi tényezők Utóbbi néhány évtizedben nőtt meg a szerepe Utóbbi néhány évtizedben nőtt meg a szerepe Szorosan összefügg a gazdasági tényezőkkel (munkanélküliség) Szorosan összefügg a gazdasági tényezőkkel (munkanélküliség) Egyházi és világi székhelyek Egyházi és világi székhelyek Fiatalos korösszetétel, magasabb átlagos iskolai végzettség Fiatalos korösszetétel, magasabb átlagos iskolai végzettség –Elöregedő falusi térségek, válságtérségek: fiatalok, képzettek kivándorlása Nemzetiségek Nemzetiségek –Nemzeti konfliktusok hiánya –Kisebbségek érdekérvényesítő képessége –Sváb falvak vs. cigányfalvak –Dinamikusan fejlődő régiók: munkaerőhiány – vendégmunkások – multikulturalizmus Különösen a települések belső fejlődésében Különösen a települések belső fejlődésében –Etnikai szegregáció, gettósodás (Budapest: 1980-as évek, majd rendszerváltás után felerősödik)

27 2727 Politikai tényezők XX. sz: felerősödik XX. sz: felerősödik –Korábban is: uralkodói székhelyek, stratégiai-védelmi központok Újvárosok Újvárosok –Szocialista: Politikai (ideológiai, területfejlesztési) és gazdasági szempontok (nyersanyaglelőhelyek feltárása) Dunaújváros, Komló, Kazincbarcika, Leninváros (=Tiszaújváros) meglévőt fejlesztették: Ózd, Tatabánya Esztergom, Balassagyarmat: nem támogatják –Angol újvárosok –Európai metropoliszok körül kialakított bolygóvárosok Fejlesztési dokumentumok Fejlesztési dokumentumok –1971: Országos Településhálózat-fejlesztési Koncepció –Területfejlesztési politika (állami vagy EU) Pusztán politikai megfontolások Pusztán politikai megfontolások –Izrael által megszállt arab területeken zsidó települések –Erdély (1980-as évek): falurombolási terv –Mo. (1950-es évek): tanyafelszámolási mozgalom Önkormányzati irányítás feltételei (Mo.: 1990) Önkormányzati irányítás feltételei (Mo.: 1990)

28 2828 Műszaki tényezők Vitatott, hogy külön tényezőcsoport-e Vitatott, hogy külön tényezőcsoport-e Közműellátottság Közműellátottság –Római Birodalom (pl. Savaria – Szombathely): víz-, szennyvízvezetékek, padlófűtés –Ma közműolló Közlekedés Közlekedés –Településközi és településen belüli –Úthálózat és tömegközlekedés Építési technika Építési technika –Lakótelepek: nagyobb népesség –Megváltozott a városszerkezet (Pécs, Szeged, Szolnok, Szombathely)


Letölteni ppt "A településfejlődés hatótényezői Gazdaságföldrajz Pesti karok I. alapszakjai (BSc/BA) 2014/2015, I. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Tanszék dr."

Hasonló előadás


Google Hirdetések