Erőszak a családban Takács Judit.

Az előadások a következő témára: "Erőszak a családban Takács Judit."— Előadás másolata:

1 Erőszak a családban Takács Judit

2 TEMATIKA 1. A családon belüli erőszak fogalma, rendszere, indítékának modelljei. Az erőszak típusai. 2. Az erőszak történeti, szociális és gazdasági tényezői. 3. Partner bántalmazás, nők elleni erőszak fajtái. 4. Gyermekbántalmazás, elhanyagolás. 5. Szexuális erőszak a családban. Gyermekek szexuális bántalmazása. 6. A családon belüli erőszak és a jogalkalmazás lehetőségei. Jelentési, titoktartási kötelezettség, távoltartás. 7. A családon belüli erőszak megelőzésére irányuló intézkedések. Társadalmi és civil összefogás az áldozatok védelmében.

3 Tények és adatok Folyamatosan növekszik a vér szerinti hozzátartozók sérelmére elkövetett bűncselekmények száma Hazánkban minden 2. halállal végződő erőszakos bűncselekmény családi ügy. Minden hónapban legalább 1 gyermek Minden héten legalább 1 nő lesz áldozat Hazánkban több mint 500 ezer nő él állandó fizikai fenyegetettség alatt. A szóbeli, lelki gazdasági erőszakot elszenvedő nők száma meghaladja az 1 milliót.

4 Tények és adatok Az UNICEF a gyermekek számára veszélyesebb országok közé sorolta hazánkat. 100 ezer 15 év alatti gyermekre jutó halállal végződő gyermekbántalmazások száma 1.3 évente 27 ország közül az 5. helyen állunk A gyermekek bántalmazásában mindkét szülő kb. egyenlő arányban vesz részt.

5 Nagy a látencia (lappangás)
Az áldozatok nem érzékelik bűncselekményként a családon belüli erőszakot Tartanak az agresszor bosszújától Letagadják a bántalmazást a család egységének megőrzése miatt Emocionálisan és anyagilag kiszolgáltatott az elkövetőnek Úgy vélik a hivatalos szervek nem nyújtanak hathatós segítséget Bántalmazott csecsemők, magatehetetlen idősek képtelenek regisztrálható jeladásra

6 Családon belüli erőszak
„Ha valaki a hozzátartozója biztonságát, testi-lelki épségét veszélyezteti vagy károsítja, önrendelkezésében vagy szexuális önrendelkezésében korlátozza, testi erőszakot követ el vagy annak elkövetésével fenyeget, illetve e személy tulajdontárgyait szándékosan tönkreteszi, s ezzel elviselhetetlenné teszi az áldozat számára az együttélést.”

7 Családon belüli erőszak sajátossága
abban a közegben fordul elő, amely méltóságot, egyenlőséget, anyagi biztonságot, pszichikai támaszt, emocionális kötődést kellene, hogy jelentsen a család minden tagja számára az erőszakot alkalmazó éppen az áldozat férje, élettársa, egyéb hozzátartozója, akinek védelmet, támogatást kellene nyújtania az elkövető és az áldozat között sajátos érzelmi, családi kapcsolat, valamint a társadalmi konvenciók miatt igen erős a látencia, az áldozatok sokszor titkolják, szégyellik és tűrik az erőszakot.

8 Előzmények Családon belüli erőszakról a 20. sz. második feléig nem esett szó. A családi élet a külvilágtól elzártan zajlott. Tiszteletben tartották a magánszférát. A 60-as években irányult rá a figyelem (feminista csoportok kezdeményezésére)

9 A család funkciói Önfenntartás, szaporodás, az utódok nevelése, az ismeretek továbbadása. A tradicionális nagycsalád minden tagja felelős volt a másikért. Férfi:családfő, kenyérkereső, a külvilág szabályainak átadója, végrehajtója Nő:feleség, családi kommunikáció, biológiai és érzelmi kötődések fenntartása Nagyszülők: felhalmozott tudás átadása

10 A ház, mint szuverén terület
A ház már a középkorban is a magán és a nyilvános szféra elkülönülésének határa volt. A ház („domus”) a legkisebb társadalmi egységet jelentette. Nem volt tiltott a családtagok egymás sérelmére elkövetett erőszakos cselekmények nagy része. (gyermek testi fenyítése, könnyű testi sértés, férj által elkövetett erőszakos közösülés)

11 Változások A tradicionális család szétesett.
Helyette: atomizált család A családi otthon az együttlétek helyett csupán futó találkozások helyszíne lett. Megváltozott a család szerkezete. A család definíciója ma: „A huzamosabb ideig közös háztartásban, egymással (legfőképpen anyagi, érzelmi) függőségi, bizalmi vagy jogi viszonyban élők közössége.”

12 A helyzet ma: Magyarországon minden 2. házasság előbb-utóbb válással végződik. A testi-lelki erőszak egyre gyakrabban jelenik meg családon belül. A család többé nem a „béke szigete” – helyette gyakran a kegyetlenség és összeférhetetlenség helyszíne.

13 Változás a ‘90-es évek elején
Átalakult a gazdasági szerkezet, sokan kényszerültek pályamódosításra, nőtt a munkanélküliek száma. A magyar gazdaság visszaesett, csökkent a jövedelem. A társadalom átstrukturálódott. Romlott a lakosság többségének közérzete, anyagi- és létbiztonsága. Kihatott a családok életére. A munkanélküliség, a megoldatlan lakáshelyzet hatásara sokan az alkoholba menekültek. Ez csak elmélyítette a konfliktusokat. Segítette a családon belüli erőszak felbukkanását.

14 Rizikó faktorok OBJEKTÍV kockázati tényezők:
Egzisztenciális körülmények A párok munkanélkülisége Megoldatlan lakáshelyzet A párok egészségi állapota Büntetett előélet Szexuális problémák Válás

15 Rizikó faktorok SZUBJEKTÍV kockázati tényezők: Iskolázatlanság
Féltékenység Agresszióra való hajlamosság Érzelmi eltávolodás

16 A családon belüli erőszak indítékának modelljei:
1. Szociális tanuláselmélet – az ember a saját „gyermekkori” családjában tanulja meg hogyan kell viselkedni. A családon belüli erőszaknál kimutatható az INTERGENERÁCIÓS ÁTÖRÖKÍTÉS – ezáltal újratermelődik az erőszak. (A gyerekként bántalmazott fiatal férfiak 2,08-szoros eséllyel, a nők 4,95-szörös eséllyel lesznek bántalmazók saját partnerkapcsolatukban. A szociális tanuláselmélet tehát elsősorban a nők esetében igazolható.) 2. Szociális helyzet és megbirkózási képesség elmélete: A csbe-t két tényező okozza. Egyrészt a szociális és anyagi helyzettel kapcsolatos stressz helyzet, másrészt nincs a családtagoknak ennek kezelésére megfelelő küzdelmi stratégiájuk.

17 A családon belüli erőszak indítékának modelljei:
3. Rendszerelmélet: Az erőszak a családi rendszer működéséből következik. A család, mint „társadalmi rendszer” működése során kiváltja, fenntartja növeli vagy egy-egy adott pillanatban csökkenti az erőszakot. 4. Erőforrás elmélet:Valamennyi társ-i intézmény, így a család is tartalmazza az erőszak bizonyos fokát. Minél több (szociális, anyagi, személyes) erőforrással rendelkezik valaki, annál inkább keresztül tudja vinni akaratát a csoporton belül. Ha azonban kevéssel (pl. a férj alacsonyan iskolázott, keveset keres, nincs tekintélye), kénytelen a dominanciájának látszatát erőszakkal fenntartani.

18 A családon belüli erőszak indítékának modelljei:
5. Csereelmélet: a költség-haszon dimenzióban magyarázza az erőszakot. Eszerint, ha nagyobb a „jutalom” a partner bántalmazása esetén, mint a ráfordítás, akkor megéri így viselkedni. Ha az erőszakos viselkedés kulturális elfogadottságnak, netán támogatottságnak örvend, viszont kicsi a felelősségre vonás és büntetés esélye, az emberek egy része ehhez a viselkedéshez folyamodik. 6. Patriarchátus elmélet: a férfiak hagyományos, családon belüli patriarchális uralmával és a nők alárendelt szerepével magyarázza a családon belüli erőszakot. Itt az erőszak kifejezetten hatalmi kérdés, a nők másodrendű szerepe szinte előhívja az erőszakot. (Maga a társadalom tartja fenn és termeli újra az erőszakot)

19 A bántalmazottak köre Áldozat lehet:
- partner (feleség, férj, élettárs) - szülő - gyermek - testvér - idős hozzátartozó - fogyatékos hozzátartozó - gyengébb,kiszolgáltatottabb rokon A családon belüli erőszak minden társadalmi rétegben és csoportben fellelhető.

20 A családon belüli erőszak formái (Ranschburg)
Pszichológiai erőszak: A lélek kínzása. Kötekedés, fenyegetés, becsmérlés, megalázás. (különösen házastársak között és szülő-gyermek kapcsolatban dívik) Számtalan formája létezik: Házastársak, partnerek: lekicsinyli, sértegeti a társát, gúnyolódik vele, nevetség tárgyává teszi (pl. külseje, vallása, faji hovtartozása miatt), bántalmazással, veréssel fenyegeti a párját. Azzal fenyegetőzik, hogy elviszi a gyerekeket, vagy hogy öngyilkosságot követ el. Szülő-gyermek: szeretet megvonás ( a büntetés gyakori módja), vagy a gyermek ügyességének, rátermettségének folyamatos kétségbe vonása.

21 A családon belüli erőszak formái
Fizikai erőszak: A családban megnyilvánuló tettlegesség fogalma. A szülő-gyermek kapcsolatban általában büntetés alakjában jelenik meg nő mintegy 13%-a „ismerte be”, előfordult már hogy nagyon megverte a gyermekét. Házasságban vagy élettársi kapcsolatban élő nők legalább 20%-a szenvedett már el fizikai erőszakot házastársától vagy élettársától. Fizikai erőszak az is, ha fegyverrel (például késsel, lőfegyverrel, ne­héz tárgyakkal) fenyegeti vagy bántja. A nő legalapvetőbb jogait megtagadja, mozgásszabadságát, elemi igényeit korlátozza.

22 A családon belüli erőszak formái
Szexuális erőszak: Az elkövető kizárólag férfi (általában a férj, néha az apa vagy idősebb fiútestvér). Olyan szexuális tevékenységre kényszeríti a nőt, amit az nem akar: megerőszakolja vagy intim testrészeit bántalmazza, kényszeríti, hogy másokkal közösüljön. Meggátolja, hogy a nő fogamzásgátló szert, eszközt vagy módszert használjon. Felmérések szerint a nők 7,6%-a szenvedett el házasságában szexuális erőszakot. A nők azonban szinte sosem tesznek feljelentést férjük brutalitása ellen, mert gátolják őket ebben a „férj jogaira vonatkozó” társadalmi előítéletek. A gyermekek szintén nem beszélnek. (irracionális bűntudat, kiszolgáltatottság). A TÁRKI felmérésében a nők 8%-a jelezte, hogy gyermekkorában szexuálisan zaklatták, az elkövető 21%-ban a vér szerinti apa, 11%-ban a nevelőapa volt. Itthoni vizsgálatok eddig nem irányultak arra vonatkozóan, hány kisfiú vált szexuális erőszak áldozatává, de a külföldi statisztikák szerint az áldozatok négyötöde 8-14 éves kislány, egyötöde alacsonyabb életkorú fiú.

23 A családon belüli erőszak formái
Elhanyagolás: A gyermek vagy a családban élő idős, magatehetetlen személy gondozásának, ellátásának, védelmének elmulasztása. A fizikai elhanyagolás elsősorban az alapvető testi-egészségügyi szükségletek kielégítésének elmaradása. Az elkövető „elfelejti” táplálni, mosdatni, gyógyszerekkel ellátni, a gondjaira bízott gyermeket vagy idős személyt. De ide soroljuk a megfelelő ellenőrzés hiányát is, amikor a szülő magára hagyja a gyermekét a lakásban. Ennek hátterében legtöbbször nem a család rossz anyagi helyzete áll, leginkább a közöny, a szeretethiány – gyakran rendszeres alkohol- vagy kábítószer fogyasztás a kiváltója.

24 Az erőszak következményei
Abban a családban ahol bármelyik erőszak jelentkezik nagy az esélye, hogy jelen van már, vagy rövid időn belül jelen lesz a többi típus is. A feleségbántalmazó, egy idő után gyermekeihez, idős hozzátartozóihoz is hasonlóan viszonyul.

25 Az erőszak következményei
Félelem: A legjellemzőbb káros hatás az állandósult félelem. Rettegéssel telnek a napok. A bántalmazott élete teljesen átrendeződik, az lesz a cél, hogy elkerülje az erőszakot, ennek érdekében mindent megtesz (például lemond személyes függetlenségéről). Egészségkárosodás. Lelki sebek: A bántalmazás tünetei minden esetben intenzívek és hosszú távúak. A félelem, különösen, ha tartós, súlyosan károsítja az áldozat testi-lelki egészségét. Gyengeség, tehetetlenség, megszégyenülés, alacsony önértékelés, bizalomvesztés, reménytelenség érzése, szexuális zavar. Védekezésül a bántalmazott gyakran választja az elkerülést, az emlékezetéből való „kitörlést”, ingerültté, nyugtalanná válik, alvászavara lesz. A bántalmazott titkolja, tagadja érzéseit, szuicid (öngyilkosság) gondolatok foglalkoztathatják.

26 Az erőszak történeti, szociális és gazdasági tényezői

27 Az erőszak mindannyiunkban ott lakozik
Agresszió: olyan nagy energiával, kitartóan végzett viselkedés, amely másoknak való szándékos ártást is tartalmaz. Erőszak: az agresszió szélsőséges formája, melynek célja, hogy súlyos fizikai ártalmat okozzon. Az embernél a nem önvédelemből végzett agresszív cselekedeteket, antiszociális cselekedetnek tekintjük. Az agresszív viselkedés gyakoriságát, formáit, nagyrészt a tanulás, a tapasztalat és a szociális hatások befolyásolják.

28 Erőszak a Biblia tükrében
I. János Pál: „Mivel Isten az embert férfinek és nőnek teremtette egyenlő személyes méltóságot adott nekik és kisajátíthatatlan jogokkal és a személyhez méltó felelősséggel ruházta fel őket.” A történelem folyamán azonban az emberi társadalmak megváltoztatták ezt az isteni elhatározást. A szociális, politikai, gazdasági és vallásos tényezők a férfi uralmi helyzetét biztosítják. Szociális, kulturális meggyőződés, hogy a nőknek kevesebb értéke van, nincs joguk a férfiakat megillető státuszhoz, tisztelethez.

29 Ószövetség Teremtés történet: Ádám – Éva
„Oldalborda”– napjainkig helytelen magyarázattal a nő alárendeltségét igazolják vele Pedig a két személy közötti egyenlőséget, méltóság beli azonosságot hangsúlyozza.

30 Ószövetség (Kr.e sz) Utalások a nők siralmas helyzetére: megfosztották őket minden önállóságuktól. A vágy kielégítésének eszközeiként megvetésnek, erőszaknak és rettegésnek voltak kitéve. (Egyedüllét, elhagyatottság, megcsonkítás, halál.) Mózesi törvény – a feleséget a férj tulajdonává tette Feleség (héberül) = „egy férfihez tartozni” Apjuk, fiútestvérük vagy férjük örökös gyámjogot gyakorolt a család nőtagjai felett. Nem tanulhattak, nem szólalhattak meg nyilvánosan.

31 Újszövetség (Kr. u ) Utat nyitott a női szabadság és méltóság kibontakozásához. Helyre állította az eredeti rendet: Az ember az Isten képmása, a Teremtővel való egységben a férfiak és a nők egyenlő értékkel rendelkeznek. Jézus felemeli a feleség értékét, egyenlővé teszi férjével. A férj ugyanúgy nem hagyhatta el a feleségét, mint a feleség a férjét.

32 Nők helyzete Őskereszténység
Szent Pál: „Nincs többé zsidó, vagy görög, rabszolga vagy szabad, férfi vagy nő, mert mindannyian eggyé lettetek Jézus Krisztusban.” Egyházatyák kora (Kr.u 1. sz-tól a sz-ig) A nők egyenlőségét hirdető evangéliumi üzenetet elnyomták a nők lealacsonyítását okozó társadalmi előítéletek. Igazolásukra Éva bukását említették, mely az egész emberiséget terhelő következményekkel járt.

33 Nők helyzete Középkor:
Az Egyház és az állam egyaránt megengedte a férjnek a felesége testi fenyítését. Szigorúan monogám házasság, kerülve a nemiséget. Aquinói Szent Tamás – a házasságon belüli szüzességet hirdette.

34 Nők helyzete Reformáció:
Luther: „Házasság és vallás nem összetartozó dolgok.” Ellent mondtak a középkor dogmáinak. A nő „félreléphetett.” A testi szerelem ugyanúgy megilleti, mint a férfit. Férfi és nő ismét egyenrangúvá vált.

35 Nők helyzete Felvilágosodás: Kettőség jellemzi a kort.
Montesquieu magánéletben a nő szerepe az, hogy alárendelje magát a férfinak, ám a közéletet meg kell nyitni előttük: „Ész és természet ellen való, hogy a nő legyen az úr a házban.” Rousseau a nők természetüknél fogva képtelenek a politikai életben való részvételre, és állandó fenyegetettséget jelentenek a társadalmi rendre nézve. Képtelenek érzéseiket és vágyaikat az igazság és a ráció követelményeinek alávetni. A nőkből hiányoznak azok a tulajdonságok, melyek a férfiakat képessé teszik a politikai szövetségbe való belépésre, ki kell őket zárni mind a társadalmi szerzõdésbõl. A nő egyedüli hivatásának a férjhezmenetelt és az anyaságot tartotta. A nőnevelésnek a férfiak igényeit kell szolgálni A nő arra született, hogy alávesse magát a férfiaknak, és eltűrje szeszélyeit.

36 Nők helyzete Francia forradalom:
A feminista mozgalmak születésének időpontja. 1790-ben törvénybe iktatják, hogy fiúk és lányok egyenlő arányban részesedhetnek az örökségből ben engedélyezik a válást. A forradalom nagyobb szabadságot adott a nőknek, de ez csak átmeneti időszak volt.

37 Nők helyzete Napoleon megszűntette a nők jogait.
Visszaküldte őket a ”konyhába”. A nőkben kizárólag az anyát tisztelte. A férjezett nő, férje, a fiatal lány, apja gyámsága alatt állt. A férj döntött a család ügyeiről. 1826-ban betiltják a válást.(1884-ig) Legjobb helyzetben – jogilag - az egyedül álló nő volt, ő teljes jogú állampolgárként élhetett.

38 Nők helyzete Angol feminista mozgalmak:
1867-es választójogi reform bár leszállította a cenzust, a kispolgárságot és a szakképzett munkások pedig választójoghoz juttatta. A nőket nem. Elkezd szerveződni a szüfrazsett-mozgalom. suffrage – választójog Emily Davison ban az epsomi derbi Az I. Vh után a kormány megadta a 30 év feletti nőknek a választójogot, 1928-ban kiterjesztették 21 éves korig.

39 Nők helyzete Magyarország :
Az elsők között jöttek létre a magyarországi nőszervezetek. A nőmozgalom a Nők kiáltványa kiadásával indult 1865-ben. Magyarországon a nők 1919-ben szavazati jogot kaptak, és az első női országgyűlési képviselő 1922-ben foglalhatta el helyét a parlamentben. Ő volt Slachta Margit (1884 – 1974), a keresztény feminizmus irányzatának követője. A keresztény feministák szót emeltek mind a nők sajátos nemzeti és családi értékeiért, mind a nők tanuláshoz és munkához való jogaiért.

40 Nők helyzete A nők történelmét mindig a férfiak csinálták.
A nők helyzetéről mindig a férfiak döntöttek. A kultúra kifejezésmódjait a férfiak teremtették meg, a férfiak szemszögéből jelenik meg a mondanivaló. A nők ezt teszik magukévá a szocializáció által. Eltűnt az univerzális ember-fogalom

41 Az erőszak, mint szociális probléma
Patriarchátus Ez a társadalmi rendszer támogatja a férfi uralmát. Hatalmat és kiváltságokat ad a férfiak kezébe. Nő alárendeltségét hangsúlyozza, meggátolja a nemek közötti egyenlőséget. Erők egyenlőtlen elosztása. Nőkkel szembeni előnyöket biztosít a férfiak számára – ez ad sokszor magyarázatot az erőszak gyakorlására.

42 Patriarchátus a férfi természete: erő, racionalitás, tekintély, az érzelmek fékezése a nő természete: érzékenység, alárendeltség, passzivitás és együttérzés A férfiakban ez kialakította a felsőbbrendűségük tudatát. A nő alsóbbrendű lény. Így képeznek a nőből áldozatot.

43 Patriarchátus A feladatokat a nem egyenlően osztja szét.
- férj feladata: gondoskodás, választott hivatásának élhet nő feladata: elfogadni a családi feladatokat az anyagi biztonság fejében. Visszavonulni a munkától, korlátozni a tanulásra vonatkozó terveit. A függő helyzet sorsukra hagyja a nőket. Nem biztosítja jövőjüket.

44 Patriarchátus A nők bekorlátozottak bizonyos munkaterületekre. A házimunka ma nem kap elismerést. Az emberek státusza leggyakrabban a jövedelmüktől, hivatásuk fontosságától függ ma is.

45 Az erőszakot erősítő gazdasági tényezők
A kapitalista rendszer a patriarchális rendszer támogatója. 1. Hatalomért folytatott küzdelem – verseny, gyengébb alárendeltsége Egyéni kezdeményezés – a szolidaritás hátrányára A lehető legmagasabb haszonra törekedni, de nem törődni a a gazdagság igazságos elosztásával. Ez hatást gyakorol a házastársi kapcsolatokra is. A kiszolgáltatott helyzetben lévő dolgozók mérgüket hazaviszik.

46 Az erőszakot erősítő gazdasági tényezők
2. A gazdasági rendszer saját érdekeit segíti elő a nők kizsákmányolásával. (Női, férfi átlagbér különbsége világszerte megközelíti a 40%-ot.) 3. A gazdasági rendszer hasznot húz a pornográfiából Az üzletág 50 billió dolláros forgalmat termel világszerte – nem törődve a nők lealacsonyításával, megvetésével. 4. A gazdasági rendszer üzletet csinál az erőszakból. Fegyverkereskedelem, háború, erőszakos játékszerek. Bűnügyi módszereket tanácsol a konfliktusok rendezésére. A kommunikáció eszközeivel azt az érzetet kelti, hogy az erőszak a hétköznapi élet része.

47 A férfiak erőszakos viselkedése, mint a társadalmi intézmények terméke
Egger: Intézmények bátorítják és legitimálják az erőszakot 1. Alapcsalád – rizikófaktor, ha a gyermek tanúja, szenvedője a csbe-nak.(Akiket megvertek 50% az esélye, hogy megverik a feleségeiket. Az agresszív férfiak 52%-át bántalmazták gyermekkorában) 2. Korcsoport – óvodától kamaszkorig fiú csoportosulások, lányok kizárása, megvetése 3. Hadsereg – összekapcsolja a férfiasságot az erőszakossággal 4. Média – a férfiaknak a nőkkel szembeni erőszakos viselkedését mutatja 5. Pornográfia – összekapcsolja az erőszakot a szexualitással. A férfiak erőszakos magatartásformáit támogatja.

48 Erőszak, mint egyéni probléma
Az erőszakot kiváltó tényezők: alkoholizmus (az asszonyverés 50%-a alkoholfogyasztással kapcsolatos) kábítószerek használata munkanélküliség szegénység szülőktől származó alap-beállítottság - szociális körülmények

49 Kialakult tradíciók is segítik a nők bántalmazását.
„Pénz számolva, az asszony verve jó” Meg kell változtatni a nőkkel kapcsolatos hagyományos elképzeléseket, mert ezek táplálják a családon belüli, nők elleni erőszak jelenlétét.

50 Nők elleni erőszak, partner bántalmazás
„Az emberölések egynegyedét, a testi sértések 50%-át mindenütt a világon a családon belül követik el, az áldozatok többsége nő.” (United Nations Publications)

51 Statisztikai adatok Európában minden 4 nőből 1 erőszak áldozatává válik. Az EU-ban minden negyedik nő az erőszak valamilyen formáját a partnere által szenvedi el. Az összes erőszakos cselekedetek 95%-a otthon történik. Családi erőszak miatt több nő hal meg (évente kb. 900) vagy sérül meg súlyosabban évente Európában, mint ahány rákos megbetegedésben és közúti balesetben. Magyarországon minden héten meghal egy nő a férje brutalitása miatt. Hazánkban minden 2. halállal végződő erőszakos bűncselekmény „családi ügy”.

52 Egy hír – a sok közül Késsel megölte feleségét a kalocsai kórházban hétfőn délután egy férfi. Az 55 év körüli kalocsai férfi dél körül látogatta meg a kórház nőgyógyászati osztályán fekvő feleségét. Szóváltás támadt a házastársak között, és a férfi előbb megütötte nejét, majd elővett egy kést, s azzal többször mellbe szúrta. A 33 éves asszony életét a gyors és szakszerű orvosi beavatkozással sem sikerült megmenteni. A férj a késelés után azonnal elhagyta a kórházat. A történtek után egy-két órával azonban megjelent a kalocsai rendőrkapitányságon, ahol a gyilkos kést kitette egy asztalra, és elmondta, hogy mit tett.

53 Férfi, női elkövetők aránya
Sokszor már az udvarlási szakaszban megjelenik a nő sérelmére elkövetett agresszió. Ez később, a házasság során tovább durvul és sok esetben a házastárs és a gyermekbántalmazás együtt fordul elő. A házastársi bántalmazásoknál 95%-ban férfi az elkövető, és nő a sértett, az áldozat. Ezért a szakirodalom többsége „feleség bántalmazásnak”, nők elleni erőszaknak nevezi. Egyes kutatók azonban úgy gondolják, hogy helyesebb „partner elleni erőszakról” beszélni, hiszen a nők is lehetnek agresszívek, erőszakosak a férfiakkal. (5%)

54 Partner bántalmazás „Rendszeresen visszatérő cselekvéssor, mely során valaki hozzátartozója testi- lelki épségét veszélyezteti, károsítja, önrendelkezésében, szexuális önrendelkezésében korlátozza. Ez a cselekménysor irányulhat a hatalom gyakorlására, megtartására, a függőségi viszony, a kontroll megszerzésére, és az elszigetelésre. Megnyilvánulhat lelki terrorban, fizikai és/vagy szexuális bántalmazásban. Hatásaként a partner elmagányosodik, függőségi helyzetbe kerül, az önértékelés nagymértékben csökken.”

55 Nők elleni erőszak Az ENSZ meghatározása szerint: "A nők elleni erőszak bármely olyan, a nőket nemük miatt érő erőszakos tett, mely testi, szexuális vagy lelki sérülést okoz, vagy okozhat nőknek, beleértve az effajta tettekkel való fenyegetést, valamint a kényszerítést és a szabadságtól való önkényes megfosztást, történjen az a közéletben vagy a magánszférában. Beleértendő, de nem korlátozandó a testi, szexuális és lelki erőszakra, melyet az áldozat a családon belül szenved el, ide értve a bántalmazást, a lánygyermekkel való szexuális visszaélést, [...] a házasságon belüli nemi erőszakot [...]"

56 A házastársi erőszak 8 kategóriája
Pszichológiai, lelki erőszak: elzárkózik a nőtől, kizárja őt gondolataiból, érzéseiből, de ugyanakkor ellenőrzés alatt tartja. Féltékenykedik, önbizalmát módszeresen rombolja. Az élettárs megalázása, primitív magatartással való kezelése. Szóbeli erőszak: Ha valaki bántalmazás, verés kilátásba helyezésével félemlíti meg párját, ha azzal fenyegetőzik, hogy elviszi a gyerekeket, vagy hogy öngyilkosságot fog elkövetni. Lekicsinyli, sértegeti a nőt, gúnyolódik vele, nevetség tárgyává teszi. Megfélemlítés: Ha tör, zúz, rongál, csapkod, fegyverrel rettegésben tartja partnerét, félelmet keltően viselkedik, támadóan faggatózik, életveszélyesen vezet.

57 A házastársi erőszak 8 kategóriája
4. Elszigetelés: Ha a férfi megszabja, hogy a nő mit csinálhat, kivel találkozhat, hova mehet, mit vehet fel. Nem engedi, hogy másokkal barátkozzon, a családjával beszéljen, munkát vállaljon, pénzt tartson magánál. Elzárja tőle a telefont, a külvilágot, mindenhova kísérgeti, folyamatosan az ellenőrzése alatt tartja. 5. Gazdasági, anyagi erőszak: nem engedi, hogy a nő dolgozni járjon, vagy saját pénze legyen. Elveszi tőle a keresetét. Minden kiadást megkérdőjelez, miközben a férj szabadon rendelkezik az anyagiakkal. 6. A nő legalapvetőbb jogainak megtagadása, mozgásszabadságának, elemi igényeinek korlátozása: a nőt bezárja, megkötözi, éhezteti, vagy szomjaztatja.

58 A házastársi erőszak 8 kategóriája
7. Fizikai, testi erőszak : ha a férfi a nőt fizikailag bántalmazza, illetve fegyverrel vagy más eszközzel fenyegeti. Ide sorolható a durva magatartás, ütlegelés, a testi sértés vagy sebzés, csonttörés vagy gyilkosság. 8. A szexuális erőszak : a félelem vagy a fizikai erőszak kényszerével készteti élettársát a szexuális kapcsolat fenntartására; ez valójában nem más, mint házasságon belüli nemi erőszak.

59 Az erőszak célja Az esetek többségében folyamatos, rendszeres és célzatos a terror. Cél: hogy a bántalmazó az áldozatot uralma alatt tartsa, hatalmat gyakoroljon felette. Teljes kiszolgáltatottságba és alárendeltségbe taszítsa.

60 „A férjem pontosan úgy bánik velem, mint a kutyánkkal
„A férjem pontosan úgy bánik velem, mint a kutyánkkal. Ugyanazokat a kifejezéseket használja, ugyanolyan hangsúllyal. Nem érdekli, hogy én mit gondolok, vagy mit érzek, mint ahogy egy kutyáról sem feltételezi az ember, hogy vannak saját gondolatai, vagy érzései.”

61 Globális probléma A Föld valamennyi országában fenyegeti a nőket az erőszak veszélye. A nők elleni erőszak nem ismer földrajzi határokat, életkort, osztály- és kulturális különbségeket, nemzetiségeket.

62 A nők ellen elkövetett erőszak formái az életciklus alatt
Születés előtt:a születendő gyermek neme miatti abortusz; a terhesség alatti bántalmazás hatásai Csecsemőkor:leánycsecsemők meggyilkolása; testi, szexuális és lelki bántalmazás Gyermekkor: a női nemi szerv csonkítása; testi, szexuális és lelki zaklatás; vérfertőzés; gyermekprostitúció és pornográfia Serdülőkor és felnőttkor: randevú és udvarlás alkalmával elkövetett erőszak(pl. kábítószerrel való elbódítás vagy randevún elkövetett nemi erőszak); gazdasági kényszerek miatti szexuális kapcsolat (iskolás lányok szexuális viszonya idősebb és gazdag férfiakkal a tandíj megszerzése érdekében); vérfertőzés; munkahelyi szexuális zaklatás; nemi erőszak; szexuális zaklatás; kényszerprostitúció és pornográfia; nőkereskedelem; partner által elkövetett erőszak; házastársi erőszak; a hozománnyal összefüggő erőszak és gyilkosság; a partner által elkövetett gyilkosság; lelki zaklatás; fogyatékos nők zaklatása; terhességre kényszerítés Öregkor: özvegyek kikényszerített öngyilkossága vagy meggyilkolása gazdasági okok miatt; szexuális, testi és lelki zaklatás (Forrás: Violence Against Women Information Pack - WHO, 1997)

63 Az erőszak három fázisa
1. A feszültség fokozódik – Első jelek azok a tényezők, amik érzelmi kirobbanáshoz vezetnek.(alkohol, belső feszültség stb.) Majd összetűzés a házastársak között. 2. Kirobbanás és agresszió – A férfi elveszti önuralmát. Az erőszak kirobbanása néhány perctől napokig is eltarthat, mert a nő pánikba esik, elakarja kerülni a bántalmazást. 3. Kibékülés és megbocsátás – Az erőszakos férfiak többsége bűnösnek érzi magát, bánja tettét, ami hízelgő magatartásban, ajándékozásban, kedveskedésben mutatkozik meg. Ezt megerősíti az áldozat házasságvédő magatartása is. Végül ő vállalja magára a felelőséget. De ha a támadó nem tesz lépéseket a helyzet megoldására az erőszak ciklusa újra kezdődik. A „csendes hétköznapok” időszaka egyre rövidül, az erőszak egyre gyakoribbá válik.

64 Az erőszak ciklikus természetű!
Ezért nehéz az áldozattal együttműködni az agressziót követő megrázkódtatás elmúltával. Az áldozattal is meg kell értetni az erőszak ciklikus természetét. Nők – általában 48 órán belül kérnek segítséget. A segítségnek akkor kell rendelkezésre állnia amikor az áldozat jelzi azt a szándékát, hogy menekülni akar a támadója elől.

65 Az erőszak dinamikája Az erőszak dinamikája egyre fokozódik, a legtöbb esetben csak rosszabbá válik a helyzet. Rendszerint pszichológiai támadással kezdődik (kikezdi a nő önbizalmát), és szóbeli erőszak (sértegetés, fenyegetés) előzi meg a fizikai erőszakot. Egyre durvul, erősödik. A támadók 44%-a a támadás pillanatában elveszti kapcsolatát a külvilággal, nincsenek tudatában fizikai cselekedeteikkel.

66 Az erőszak következménye
A NŐ számára: Az erőszak áldozatainak több mint 50%-a szenved testi zúzódásokat, minden 10. külső sérülést, minden 3. súlyos sebet, csonttörést vagy égést. Szembe kell néznie az erőszak megismétlődésének veszélyével Önmaga hibáztatása Elzárkózó, passzív magatartás, tehetetlenség érzése Fokozatosan felhagy a védekezéssel, elcsügged Menekülési kísérlet: alkohol, drog, öngyilkosság Vagy ő is erőszakossá válik, a gyermekei és önmaga védelmében Át kell értékelnie az életét

67 Az erőszak következménye
A FÉRFI számára: Tudatában van rossz tettének (akkor is ha tagadja felelőségét), de elfojtott indulatait nem tudja másképp levezetni. A feleségét okolja mindenért. A szenvedéséért, és a dührohamaiért. Lassan az élettársával való kapcsolata minden bensőséges megnyilvánulástól mentes lesz. Képtelen lesz igazi kapcsolatok fenntartására. Kényszermagatartás felé sodródik. Az erőszakos magatartás pszichológiai hatással van az erőszakos személyre. Elveszíti családját, a válás vagy börtön ugyanis elkerülhetetlen. Büntetett előélet. Ezzel a jövő lehetőségei is beszűkülnek.

68 Az erőszak következménye
A GYERMEK számára: Akár mint áldozatok, akár mint tanúk, a gyerekek is súlyos árat fizetnek. Akik az otthon feszült hangulatától szenvednek, mély lelki sebeket szereznek A fiúkban meg van a hajlam, hogy testvéreikkel vagy barátaikkal is erőszakos módon intézzék el a konfliktusaikat. A fizikai erőszakot elszenvedett fiúk 61,7%-a válik erőszakos felnőtté (ebbe nőtt fel, normálisnak tartja ezt a viselkedést) A fizikai erőszakot elszenvedett lányok 33%-át verni fogják asszony korában is (a lányok az áldozatra jellemző magatartást sajátítják el) A fizikai erőszakot elszenvedett A fizikai erőszakot elszenvedett

69 Miért tűr a nő? „Jobb, ha nem tud erről senki.” Gyerekek Bűntudat
Félelem Szégyenérzet: „Jobb, ha nem tud erről senki.” Anyagi függőség Érzelmi zsarolás Társadalmi nyomás

70 Miért tűr a nő? Gyerekek:„A gyerekeknek szükségük van apára. Egy erőszakos apa is jobb a semminél.” Házastársi eskü:„Azt mondtam, addig maradok a felesége, míg a halál el nem választ. A rossz tulajdonságait is el kell fogadnom.” Szerelem:„Szeretem. Amikor nem durva, boldog vagyok. Ha vele maradok, talán a szerelmem megváltoztatja.” A valóság letagadása:„Nem is igazán erőszak, amit velem csinál. Ki lehet bírni. Van, akivel sokkal rosszabb dolgok történnek.” Szégyenérzet:„Jobb, ha nem tud erről senki.” Bűntudat:„Biztos én tehetek róla. Valamit nem csinálok jól. Megérdemlem, hogy így bánik velem.”

71 Miért tűr a nő? Az önbecsülés hiánya:„Úgysem találnék nála jobbat. Azt mondja, hogy csúnya vagyok, és ráadásul rossz anya és feleség.” Félelem:„Megfenyegetett, hogy ha elhagyom, utánam jön, és megöl engem is és a gyerekeket is.” Tanult tehetetlenség:„Úgysem tudok változtatni a helyzetemen, ő erősebb nálam. Senki sem tud segíteni rajtam.” Hamis felelősségérzet (társadalmi nyomás):„A családnak mindenképpen együtt kell maradnia. A család összetartása a nők dolga.” Anyagi függőség:„Nem lennék képes egyedül eltartani magamat és a gyerekeimet. Egyébként is, hová mehetnék?” Érzelmi zsarolás:„Azt mondta, nem tud nélkülem élni, és hogy öngyilkos lesz, ha elhagyom.”

72 A bántalmazó kapcsolat három lehetséges végkifejlete
- A bántalmazó segítséget kap: terápiás programok. A házassági tanácsadás az erőszakos kapcsolatok korai szakaszában nem célravezető, mert még inkább áldozattá teheti a nőt! A férj jelenlétében, nem mer őszinte lenni, ezért a tanácsadó téves következtetésekre juthat. A férj pedig úgy érzi kijátszották, felfedték titkát, ez pedig az erőszak súlyosbodásához vezethet. A terápia viszont hozzájárul, hogy a bántalmazó önuralmat tanuljon. Az áldozat kilép a kapcsolatból:A családon belüli erőszak sokszor válással végződik. Miután felbomlik a házasság, biztosra vehető, hogy a bántalmazó a következő partnerével is ugyanolyan durva lesz. (Szinglik bántalmazása nem családon belüli erőszak!!!) A kapcsolat fennmarad: Ilyenkor a csbe. gyakran veszélyes mértékűvé fokozódik, katasztrofális következményekkel járhat az áldozat és a bántalmazó számára is.

73 Ha a kapcsolat fennmarad:
Bármelyikük: - depresszióssá válhat - öngyilkosságot követhet el - drog- vagy alkoholfüggővé válhat - mentálisan, lelkileg rendellenes állapotba kerülhet Az erőszak áldozata: * komoly sérülést szenvedhet önvédelemből megölheti bántalmazóját

74 Ugyanaz - fordítva Több késszúrással megölte férjét egy asszony
vasárnap hajnalban a Szeged melletti Szőregen. A házaspár között az éjszakai órákban heves szóváltás zajlott, a vita közben a nő kést ragadott és halálra szurkálta férjét. A kiérkezett mentőorvos már nem tudott segíteni, a 49 éves férfi a helyszínen életét vesztette.

75 A büntetés nincs arányban a vétekkel
Férfiak 3-5 év, nők 6-14 évet kapnak. A társadalom és a környezet is hibás. A nők sokszor kérnek segítséget mielőtt tettessé vagy áldozattá válnak, de környezetük, vaknak, süketnek tettei magát. Fogalma sincs, hogy segítsen.