Természetes szálasanyagok A P A M U T

Az előadások a következő témára: "Természetes szálasanyagok A P A M U T"— Előadás másolata:

1 Természetes szálasanyagok A P A M U T

2 Angolul:. Cotton Franciául:. Coton Németül:
Angolul: Cotton Franciául: Coton Németül: Baumwolle Nemzetközi jelölése: CO A nemzetközi pamutjel: Magyarországi jelek: A nemzetközileg védett jel a tiszta pamutból készült textíliák jelölésére szolgál, és garantálja a jó minőséget.

3 Természetes szálasanyagok
Textilipari besorolása: Természetes szálasanyagok Szerves Növényi eredetű Magszálak A pamut a gyapot növény magjain növő, azokról leválasztott szálak halmaza.

4 A gyapot növény eredetileg a több méter magas fa volt.
Nemesített változata a mályvafélék családjába tartozó egynyári növény. Toktermése van ami rekeszre osztódik, mindegyikben 4-8 mag található, a gyapotszálak a magokból nőnek ki. A gyapot virága Toktermése A felpattant toktermés Nagy a napfény és csapadék szükséglete. Termőhelyei az egyenlítő környékén, folyók és tavak árterületein, trópusi illetve szubtrópusi égövben találhatók.

5 Gyapot ültetvény a beérett
gyapotnövénnyel

6 A gyapot elterjedése Először valószínűleg Indiában dolgozták fel közel 5000 évvel ezelőtt Indiából kiindulva terjed el Kínába, Japánba, Dél-Európába A XII. században Európában német és svájci takácsok dolgozzák fel Angliában csak a XVI. században kezdték el a feldolgozást. Amerika felfedezése idején az őslakosok már több ezeréves gyapotkultúrával rendelkeztek

7 A legnagyobb termelők:
USA Kína India Pakisztán Üzbegisztán Brazília Törökország Ausztrália Türkmenisztán Egyiptom

8 Fejlődési ciklusa: 0 nap 90-95 nap 150-175 nap
Vetés Virágzás Aratás 0 nap nap nap A növekedés ideje A magok és a szálak fejlődésének ideje

9 A gyapotszálak fejlődése rögtön virágzás után elkezdődik
A mag külső rétegének egyes sejtjei megnyúlnak, a szálak először hosszirányban nőnek, vékony falú csőhöz hasonlítanak. Kialakul az un. primer sejtfal. A hosszirányú növekedés után a sejtfal vastagodni kezd. A lerakódás réteges („évgyűrű” szerű). Ekkor alakul ki az un. szekunder sejtfal, amit érés után egy belső fal zár le, és belül bélüreg keletkezik. A tok felpattanása után a szálak kiszáradnak, belapulnak és elcsavarodnak. A mag felületén rövidebb pihék, un. linterek is nőnek.

10 A pamut mikroszkópi képe

11 A pamutszál szerkezete: a. Viaszréteg:
b. Primer fal c. Szekunderfal d. Belső fal: e. Bélüreg

12 Kézi szedés: A gyapot szedése történhet: kézzel és géppel
lassúbb, de alig tartalmaz szennyeződést, szedés közben osztályozni lehet, mert csak az érett szálnyalábokat gyűjtik össze, minőségileg előnyösebb. A kézi szedést többször meg kell ismételni.

13 Gépi szedés: A munka gyorsabb és könnyebb. A szedőgépek működhetnek
légszívással: beszívja a szálakat mint a porszívó forgó orsóval: nagy fordulatszámú orsók végzik a szedést. Nincs lehetőség válogatásra, belekeverednek a holtszálak, száraz levelek, toktermés-darabok, és a még éretlen toktermések.

14 A gyapot elsődleges megmunkálása:
a természetben található textilipari nyersanyagokat közvetlenül nem lehet felhasználni, ezeken különféle előkészítő műveleteket kell végezni. A megmunkálás műveletei: Tisztítás Egrenálás (magvazás) Bálákba csomagolás

15 A magvas gyapot tisztítása:
Légáramlattal : a nehezebb szennyeződéseket távolítja el. Pl.: kavics, homok, ág és levéldarabok stb. Szöges és fűrészes verőhengerek és rostélyok végzik a további tisztítást, eltávolítják a levél, és szárdarabokat, tokmaradványokat.

16 Egrenálás: (magvazás) Az elemi szálak leválasztását jelenti a magról.
A leválasztott elemi szálakat már pamutnak nevezzük. A műveletet úgy kell elvégezni, hogy a szálak lehetőleg tőben szakadjanak le a magról. Az egrenáló gépnek két típusa van: 1. Hengeres egrenáló gép: hosszúszálú gyapotnál alkalmazzák, kíméletesebb, a szálakat kések vágják le a magról. 2. Fűrészfogas egrenáló gép: közepes és rövid szálú gyapotnál alkalmazzák, a fűrészlapos gép tépéssel választja el a szálakat a magról. Termelékenyebb, de szálrövidülés csökkenti a pamut minőségét.

17 Fűrészfogas egrenálógép
Hengeres egrenálógép Fűrészfogas egrenálógép

18 Mag linterek nélkül (jobb)
Egrenálás után a magokon maradt 1-5 mm hosszúságú szálakat is eltávolítják, az így nyert termék neve linter, ami a cellulózgyártás alapanyaga. Mag linterekkel (bal) Mag linterek nélkül (jobb) Mag a szálakkal

19 Bálázás: A pamuthalmaz igen laza, szállítás előtt tömörítik, majd préselik. A bálák tömege kg. Célja a gazdaságos térkihasználás. A bálákat juta vagy pamutszövetbe csomagolják, acélszalagokkal átkötik. Így a pamut nem szennyeződik és kevésbé tűzveszélyes. A szállítás tengeri hajókon történik.

20 A pamut fizikai tulajdonságai:
Mikroszkópi képe: Hosszanti képe: összelapult, szabálytalanul csavarodott cső. Vastagsága a hossza mentén közel azonos. Felülete matt és érdes, ezért jól fonható.

21 A csavarodottság mértéke a szál szekunder falának (a sejtfalnak) a vastagságától függ. Minél vékonyabb a szekunder fal, annál nagyobb a csavarodottság.

22 Keresztmetszete az érettség
Keresztmetszeti képe: Bab vagy vese alakú Keresztmetszete az érettség függvényében: a. Éretlen szál b. Érett szál c. Túlérett szál d. Holt szál

23 A primer fal igen vékony (kb. 7 mikron), cellulóztartalma kicsi (10%).
A cellulóz fibrillák sugár irányban helyezkednek el, a köztük levő teret lignin, pektin és viasz tölti ki. A szekunder fal majdnem teljesen cellulóz, és szintén fibrillás szerkezetű. A fibrillák itt hosszirányban helyezkednek el.

24 A pamutszál hosszúsága:
Fajtától és az éghajlattól függően 10-60mm között váltakozik, melynek a feldolgozás szempontjából van jelentősége. Minél hosszabb a szál annál nagyobb a szilárdsága, a feldolgozhatósága. Minél kevesebb a rövid szál, annál jobb a minősítése.

25 A pamut minősítés szerinti csoportosítása:
Finom és hosszúszálú fajták: szálhossz 38-60mm, finomak, lágyak, erősen csavarodottak, jól fonhatók. 2. Középszálú fajták: szálhossz mm, kevésbé vékonyak, de hajlékonyak 3. Rövid szálú fajták: szálhossz mm, durvák, vastagak, merevek

26 Lineáris sűrűsége (finomsága) 1-4 dtex
Sűrűsége:1.5-1,6 gramm/cm3 Lineáris sűrűsége (finomsága) 1-4 dtex Szilárdsága és kopásállósága: Szakítószilárdsága közepes (a selyem és a gyapjú között van). Függ a gyapot érettségétől és finomságától (azzal arányosan nő). Szakítószilárdsága nedvesség hatására növekszik. Kopásállósága: jó (a kristályos molekulaszerkezet miatt).

27 Nyúlás, rugalmasság: Nyúlása kicsi (Az egyenes molekulaláncok miatt) , fajtától függően 4-10 %. Nyúlása és rugalmassága a szálak finomságával arányosan nő. Rugalmassága kicsi. A pamutszövetek nehezen alakíthatók, erősen gyűrődnek.

28 Nedvszívó képesség: A feldolgozás után kiváló nedvszívó. A nyers pamut nedvtaszító, mert a szál felülete növényi viaszréteget tartalmaz. A feldolgozás során ezt lúgos főzéssel eltávolítják. Szabványos nedvességtartalma 8,5%.

29 Hőszigetelő képessége:
A pamutszál lyukacsos, porózus anyag. A feldolgozás és a kikészítés során alkalmazott eljárások befolyásolják a textília hőszigetelő képességét. Így készíthető sima felületű kevés légzárványt tartalmazó textília, vagy felületi bolyhozással kialakított jobb hőszigetelő textília. Elektromos tulajdonsága: A pamut elektromos vezetőképessége rossz, tehát jó szigetelő. Mivel állandó nedvességet tartalmaz, amely levezeti a töltést, elektrosztatikusan alig töltődik fel.

30 Színe: A származási helytől függően fehér, vagy enyhén sárga Fénye: tompa, matt

31 Vegyi összetétele: A pamut kémiai tulajdonságai:
88-96% cellulóz, 12-4% a növényi sejteket felépítő egyéb anyagok. (fehérje, pektin, viasz, hamu stb.) Savak hatása: Az ásványi savak már híg állapotban, is erősen roncsolják. A szerves savak kevésbé károsítják, híg hangya vagy ecetsavas kezelés ropogós fogást biztosít.

32 Oldószere: Réz-oxid-ammóniák, amely először megduzzasztja a cellulózt, majd teljesen feloldja. Lúgok hatása: A pamutszál nem károsodik. Ebből következik előnyös tulajdonsága: jól mosható, főzhető. Tömény lúgok duzzasztják. Nátronlúg hatására a szálak alakja hengeres lesz, eltűnnek a csavarulatok. Megnő a szakítóereje és fényes lesz, de csökken a nyúlása.

33 Fény hatása a pamutszálakra: Erős fény hatására a szálak roncsolódnak.
400 órás napsütés esetén a szálak szakítószilárdságuk 50 %-át elvesztik. Hő hatása a pamutszálakra: A pamut jól bírja a hőt, 120 0C felett sárgul, 140 0C-on barnul, 240 0C-on elveszti szilárdságát. A pamut gyúlékony textilanyag.

34 A pamut égése: nagy, élénksárga lánggal gyorsan ég Szaga: égés közben égett papírszagú Égésterméke: világosszürke szétporladó hamu Kártevők hatása: Mikroorganizmusok, penészgombák és baktériumok megtámadják. Nedves sötét helyen az elszaporodó kártevők hatására a pamut elszíneződik, szilárdsága csökken, szétmállik. Egyéb kártevője nincs.

35 A pamutból készített textília
Jó nedvszívó, ezért egészséges viselet Elektrosztatikus feltöltődése csekély Kellemes lágy fogású, szellős a testtel közvetlen érintkező ruhadarab is készíthető belőle A szükségletnek megfelelően jó légáteresztő vagy jó hőszigetelő Szakítószilárdsága közepes

36 Kopásállósága jó Nem rugalmas, gyűrődik, ezért vasalást igényel Jól fehéríthető fonal vagy nyers szövet formájában fehérítik. A leggyakrabban használt fehérítőszerek (oxidálószerek): - nátrium-hipoklorit - hidrogén-peroxid Könnyen színezhető, festhető. A színezékfajták közül bármelyik a megfelelő eljárással felvihető a szálra.

37 Jól mosható, főzhető , fertőtleníthető, de
lassan szárad Magas hőmérsékleten jól vasalható Kellemes viselési tulajdonságai miatt egyértelműen bőrbarát, tartós ruhadarab készíthető belőle.

38 Felhasználása: Ruházati textíliák: ingek, blúzok, fehérnemű, vízhatlan esőkabátok, nadrágok, szabadidő és munkaruhák Lakástextíliák: ágynemű, asztalnemű, konyharuha, bútorhuzatok, törülközők, fürdőlepedők, dekorációs anyagok Kiegészítők, kellékek: zsebkendő, csipke, öv, cérna, szegélydíszek Műszaki textíliák: munka és védőruházat, kocsiponyva Gyakran használják szintetikus szálakkal keverve.