Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Újjáépítés és városrehabilitáció. A KÉT RÉSZRE SZAKÍTOTT VÁROS – ELTÉRő FEJLőDÉSI PÁLYÁK 1945 után az önrendelkezésétl megfosztott, zónákra osztott, lepusztult.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Újjáépítés és városrehabilitáció. A KÉT RÉSZRE SZAKÍTOTT VÁROS – ELTÉRő FEJLőDÉSI PÁLYÁK 1945 után az önrendelkezésétl megfosztott, zónákra osztott, lepusztult."— Előadás másolata:

1 Újjáépítés és városrehabilitáció

2 A KÉT RÉSZRE SZAKÍTOTT VÁROS – ELTÉRő FEJLőDÉSI PÁLYÁK 1945 után az önrendelkezésétl megfosztott, zónákra osztott, lepusztult várost mködképessé kellett tenni. A helyreállító tervek a háborút követ években még az egész városra vonatkoztak. Történelmi lehetséget látva a pusztulásban, új szemlélet városrendezési elvek megvalósítására törekedtek, mint a funkcionális tagolás és fellazítás után azonban már két német állam osztozik a városon, az egységes város egy fél évszázadra csak illúziónak látszik. A két városrész alapveten különböz módon fejldik.

3

4 Kelet-Berlint a szovjet szoc- reál városépítési elvei szerint kezdik tervezni. Fontosabb ennél, hogy a keleten maradt, elpusztult történeti városmag szerkezetét sem őrzik, a helyét az Alexander Platz léptéktelen térsége és különböző minőség zártabb vagy kimondottan telepszer formában épült lakó- és középület tömbök foglalják el.

5 „Nyugaton kiegyensúlyozottabb a fejlődés; a Stálin Allee kritikájaként és a nyugati építészeti teljesítőképesség jelképeként az ötvenes években nemzetközi építészeti kiállítás után, új elvek szerint, jelents bontások révén zöldbe ágyazott lakóterület, a holnap városának prototípusát kívánják megvalósítani. Az eredményt jól minősíti, hogy a Hansa-viertel máig magas lakóértékű városnegyed.”

6 1989. november 9-én leomlott a Berlini Fal, a város újra egyesült. A kormányzati funkciók Bonnból való visszahelyezése városba irányított rendkívüli mérték erőforrások nagylépték közfejlesztéseket indítottak el, a magán fejlesztési szektor önállóan is kivette a részét a munkálatokból. Kemény viták alakultak ki az új építkezések karakterét, „stílusát” illetően, nagy nyomás nehezedett a város vezetésére. a hagyományos városszerkezet és építészeti karaktert védők oldaláról. E vita máig tartó jelképe a Schloss, aminek visszaépítése érdekében erős civil szervezet is alakult.

7 VÁROSFEJLESZTÉSI ELVEK, BEAVATKOZÁSOK „A fejlesztési szükségletek és lehetőségek túlértékelése ebben a városban szinte hagyomány. Az indokolatlanul túldimenzionált tervek buzgó elkészítésével, az elavultnak ítélt területek bontásával, túlságosan könnyen tettek kockára korábbi települési tradíciókat. Európa legerősebb gazdaságával bíró ország fővárosában az egyesülés lelkesült mámorában a befektetők, politikusok és tervezők a város robbanásszerű fejőldésére számítottak, amelynek húzóágazata a szolgáltató szektor. Azt jósolták, hogy rövid idő alatt London és Párizs mellé zárkózik fel. Később derült csak ki, hogy a frankfurti, hamburgi és müncheni üzletemberek nem szívesen hagyják ott megszokott környezetüket, nem költöznek át tömegesen Berlinbe.”

8

9 VÁROS ÉS ÉPÜLETREHABILITÁCIÓ – A NAGY PROJEKTEK ELLENSÚLYA Lakosságot szolgáló fejlesztési stratégiák kidolgozása. A rehabilitációt segíti, hogy Berlin bérlakásainak aránya jóval magasabb maradt, mint Budapesten. „Általában törekednek arra, hogy felújítások alkalmával a magas költségek miatt ne, vagy csak kisebb mértékben kelljen a lakbéreket emelni. Szélsőséges esetben az alacsony szintű felújításokba a (munkanélküli) bérlőket is bevonták. Az ilyen felújítások eredményeként – elkerülve a lakosság kicserélődést és a szegregációt – az eredeti lakók nagy része a felújítás után is helyben maradt.” Nagy állami támogatások.

10

11 A rehabilitáció egyik legsikeresebb példája, a Hackesche Höfe amely hordozza a város eredeti beépítési szerkezetét. Lakosok és a hatóságok nyomására megőrzik az épületek eredeti állapotát, hangulatát Jó üzleti döntés- vonzó a galériák kávézók, s nem utolsó sorban a turisták számára. Ezen keleti területek felértékelődésében a különböző városi közintézmények ide kerülése is nagyban hozzájárult. A Német Építészeti Központ, Építészkamara és egyéb építkezések miatt keletre kellett költöznie a berlini építészeti közélet jelentős részének.

12

13 LAKÁSHELYZET – NAGYARÁNYÚ ÚJ LAKÁSÉPÍTÉS, 270 EZER ÜRES LAKÁS A város-egyesítés után a főváros szerep visszakerülésével párhuzamosan nagyarányú lakásépítés kezdődött, az ingatlanfejlesztő közösség szektor új, gyorsan kihasználandó „terepet” látott a berlini új lakásépítkezésekben. Az ilyen helyzetekben szinte törvényszerű túltermelést ösztönözték a támogatások (a városban ma is 290 ezer lakás valamilyen szinten támogatott) ráadásul új városrendezési eszközt vezettek be, ami a fejlesztők számára lehetővé tette a tervek (Bebaungsplanrészletes rendezési terv) nagyrészt saját hatáskörben való elkészítését (ld. Településrendezési szerződés). Sem a város, sem a fejlesztők nem számoltak azonban azzal, hogy különösen keleti városrészekből nagyarányú elvándorlás következik be az ország nyugati tartományaiba, amit nem tudott ellensúlyozni az új fővárosba való bevándorlás.” Mindezek eredményeként 2004-ben Berlin lakásából 270 ezer lakás (8 % ) volt lakatlan, az üresedés a központban (Mitte) a legmagasabb, kb. 12 %.

14 FORRÁSOK Harald Bodenschatz Szebben lakni az új Berlinben? T A N U L M Á N Y 10 EURÓPAI NAGYVÁROS VARGA Imre, LOCSMÁNDI Gábor PhD

15

16


Letölteni ppt "Újjáépítés és városrehabilitáció. A KÉT RÉSZRE SZAKÍTOTT VÁROS – ELTÉRő FEJLőDÉSI PÁLYÁK 1945 után az önrendelkezésétl megfosztott, zónákra osztott, lepusztult."

Hasonló előadás


Google Hirdetések