Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Pszichológiatörténet 4. óra A német kísérleti lélektan megszületése és diverzifikálódása Pléh Csaba

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Pszichológiatörténet 4. óra A német kísérleti lélektan megszületése és diverzifikálódása Pléh Csaba"— Előadás másolata:

1 Pszichológiatörténet 4. óra A német kísérleti lélektan megszületése és diverzifikálódása Pléh Csaba

2 Irányok és lépések Wundt: paralelizmus, kísérletezés, két lélektan Ebbinghaus, Müller: a kísérletező kutatás kiterjesztése Mach és a dekomponált emberi lélek Stumpf és az aktuspszichológiák

3 Wilhelm Wundt: A programadó és kodifikáló Az életút mint minta: orvosból filozófus, majd pszichológus Produktivitás: (!) oldal Laboratórium, folyóirat – Philosophische majd Psychologische Studien Tanítványi tömeg, Amerikától Oroszországig Kísérlet és önmegfigyelés, és a néplélektan

4 A tanár-diák viszonyok a korai kísérleti pszichológiában

5 Az első modell: Wundt Kísérleti és néplélektan. Alacsonyabb- magasabb A lelki élet elemei Szenzoros metateória Arisztokratizmus

6 A karosszék pszichológiától a kísérleti önmegfigyelésen majd behaviorizmuson át a kognitív pszichológiáig

7 A gombnyomogatás szerepmegosztással jár Tudósok tárgyak és eszközök

8 Azért az öreget le is engedik ülni

9 A laboratórium homálya Lipcse Stanford

10 Hogy csináltuk, mikor még nem volt PC?

11 A neves Zimmermann katalógusban még a Ranschburg készülék is benne van

12 Két laboratórium: Lipcse és Stanford

13 Az elementarizmus: Titchener

14 Kérgi asszociatív mezők és az appercepció modellje Wundtnál. Példa a párhuzamosság elvére

15 Az appercepció modellje Számos szakasz Olyanok mint egy idegrendszeri folyamatábra Paralelizmus Integráló tudat valahol „fent”

16 Kérgi konnektivitás és az appercepció hierarchikus modellje

17 Az érzelmek dimenzionalitása

18 A pszichológia tanszékek burjánzása Németországban

19 Emlékezetkutatás: két modell, Ebbinghaus és Binet

20 Ernst Mach Mach sávok Egyensúly érzék A dekomponált Én: semmi nincs, csak érzetek, köztük a stabil a testé

21 Az aktus pszichológiák gondolatmenete Stumpf: mgh hasonlóság Schumann: kétféle csoportosítás

22 A lélektan terjedése és amerikanizációja: könyvekben

23 A különböző nyelvű publikációk

24 A kísérleti pszichológia gondjai Életidegen: az alkalmazást késlelteti Arisztokratikus: hol van az, akinek nincsen önmegfigyelése? EMELETES EMBERKÉP A laboratóriumi és a társadalomlélektan elválasztása Körülményes

25 A mozaik szó szerint kell érteni: végső elemek vannak interpretálatlanok másodlagosan lesz értelmezett kép a világról Fent Titchener Lent Wundt és Julesz

26 A naturalista pszichológia jellegzetes megkérdőjelezései az 1900-as években és ma KérdésKlasszik us Klasszikus bírálat Mai naturalizmus Mai kritika Jelentésafázia: szókép agyban Bergson: szókép csak alap, értelem: Ego szemantikai mezők az agyban Ricoeur: jelentés alapja csak az agy Kultúra és történet evolúciós kultúra fokok Dilthey: történelem Boas: nincs fokozat Tomasello: kulturális tanulás a kiindulás Harré:a lelki élet historikus és variábilis Determi- nizmus élettani naturaliz- mus Husserl: kategoriák, fenomenol. Konstrukcion izmus ellen: evolúció a kategóriákra Searle:intenci onális ember, jelentésadó

27 Elementarizmus a kísérleti pszichológián belül is gondokat okoz Wertheimer szerint a klasszikus képben: „az alap az és-összeg, az alulról felfelé haladás, a mechanisztikus mozzanat, az alkalomszerűség, a ténybeli esetlegesség. […] Ez azonban csak határeset: „gyakran fordul elő például az elbutulás végső szakaszában” Az „elemek” … nem horgonyozhatók le mint valamiféle kiinduló pontok, mint egy és- kapcsolat alapjai, hanem gyakran olyan részek, melyek meghatározott kapcsolatban vannak egészeikkel, „mint részek” válnak érthetővé.

28 A századfordulós „élet és kultúra” központú elégedetlenségek szerkezete

29 A gondolkodás három vizsgálata a 19. század végén Nem beszélnek egymással Érzékek EGYÉN Sémák SOCIETAS Logika ESZMÉK

30 Franz Brentano: az intencionalitás és az aktuspszichológiák A meghasonlott katolikus: tudomány és hit Az intencionalitás: minden lelki valami más, magán túlira utal Ennek fajtái: reprezentáció ítélet vágyakozás A lélek mindig aktív :

31 Minden pszichikai közös jellemvonása abban található, amit intencionális viszonynak [nevezhetünk], mely valamire irányul, ami talán valójában nem létezik, ám belsõleg tárgyként adott. Nincs hallás valami meghallott, hívés valami elhitt, remény valami reménylett nélkül, nincs törekvés a törekvés célja nélkül… Franz Brentano: Az erkölcsi ismeret eredete. Mezei Balázs fordítása, 55, lap Alternatív pszichológia: Brentano

32 A reprezentációs mozzanat miden belső élet alapja a megjelenítési [reprezentációs, P.Cs.] eljárás képezi alapját nemcsak az ítéletalkotásnak, hanem éppen úgy a vágyakozásnak is, mint minden más pszichikai aktusnak. Semmit sem lehet megítélni, de semmit sem lehet kívánni se, és semmitõl se lehet félni vagy rettegni, ha azt nem jelenítjük meg. Brentano (1874) háromféle intencionális viszony: képzetalkotás ítélés érzés

33 Frege alternatívája Nem igaz az individuális szemantika Asszociáció helyett propozíció Gondolat  Képzet

34 Edmund Husserl: A filozófia, mint szigorú tudomány ha ez a [kísérleti] pszichológia kísérleti módszerei folytán az egyetlen tudományos pszichológiának tarthatja is magát, és lenézheti az “íróasztalpszichológiát”, mégis kénytelen vagyok súlyos következményekkel terhes eltévelyedésnek nyilvánítani azt a véleményt, hogy ez a pszichológia lenne a pszichológia, a teljes értelemben vett pszichológiai tudomány....] a kísérleti pszichológia úgy viszonyul az originális pszichológiához, mint a társadalomstatisztika az originális társadalomtudományhoz. [...] a kísérleti lélektan esetlegesen elérheti azt, hogy segítségével értékes pszichofizikai tényeket és szabályosságokat állapítunk meg, tudat-tudomány nélkül azonban, amelyik rendszeresen, immanensen vizsgálja a pszichikumot, e tények és szabályozások mélyebb megértése és végleges tudományos értékelése nem történhetik meg /1972, o, Baránszky Jób László ford.

35 Husserl: logika és antipszichologizmus a pszichikait leíró, ténylegesen kielégítő empirikus tudomány a maga természeti vonatkozásaiban csak akkor folytathatja vizsgálódásait, ha a pszichológia rendszeres fenomenológiára épül, … ha a tudatot … tisztán szemléletileg megvizsgáljuk és rögzítjük. Edmund Husserl: A filozófia, mint szigorú tudomány. 1910

36 Bergson ( ) a pszichológiát és az idegtudományt is bírálja Nála is az igazi módszer: az intuíció állandó mozgás és változás a lelki életben a szokások emlékei és a valódi emlékek (souvenir) szembeállítása

37 Babits Mihály Bergson emlékezet felfogásáról Az emlék lelki jelenség s az anyagból megmagyarázni s az anyag mozgásából levezetni nem lehet. Az idegrendszer kizárólag mozgások közvetítésére való gépezet, semmi más; az emlék éppoly kevéssé székel benne, mint a percepció. A gépezet megsérülésével … az illető emlékek tehát megszűntek cselekedeteinket érdekelni, tehát eltűntek a tudatból, anélkül persze, hogy megsemmisültek volna.

38 Bergson az anyagelvűség ellen Az agy a szokások tárháza, a személyes emlékeknek viszont csak hozzáférési útja, azok nem kezelhetőek materiálisan. "Testünk a cselekvés eszköze, s csak a cselekvésé. Semmilyen mértékig, semmilyen értelemben s semmilyen szempontból sem szolgál arra, hogy egy reprezentációt készítsen elő, még kevésbé, hogy azt megmagyarázza.” S: saját testem észlelése. A-B : összes emlékem. P az egész személy

39 Miközben az agyfiziológia egyre jobban lokalizálni tudta az érzéseket és a mozgásokat, a gondolatokat nem sikerült [..]. A hipotézist olyan nyelvezetben álcázták, amit az anatómiának és a fiziológiának kölcsönöztek, de ez nem egyéb, mint a lelki élet asszociacionista felfogása. Az agy azonban semmiképpen sem emlékek vagy képzetek tárháza. A test tehát … nem járul közvetlenül hozzá a reprezentációhoz

40 ha valóban emlékek raktározódnának az agykérgi sejtekben, akkor a szenzoros afáziában például meghatározott szavak visszafordíthatatlan károsodásával találkoznánk, mások teljes megtartása mellett. [...] A valóságban az emlékezetből kieső szavak valahogyan önkényesen, egyenesen szeszélyesen választódnak ki Bergson, 1896 IDEGTUDOMÁNYI TUDÁSUNK ÉS A „BELSŐ EMBER” Bergsonnál

41 Mai változata: Paul Ricoeur elégedetlensége Számomra a megkülönböztetés nem annyira a pszichológia és az idegtudomány közt érvényes. A szakadék talán már a pszichológia és a fenomenális élmény közt megvan. A tudat nem doboz, melyben tárgyak lennének. volt, A fenomenológia szakított a tartály-tartalom viszonnyal, mely a pszichikumból egy helyet csinált. Egyáltalán nem fogadhatom el azt a koncepciót, mely a szellemből tartályt csinál Changeux-Ricoeur: A természet és a szabályok

42 Mégis van aki hisz benne Pulvermüller, 2005: izomorfia a motoros és a nyelvi rendszer között

43 Mi lesz Bentanoból az1980-as évekre? RTM: propoziciók és attitűdök Dennett Többszintű naiv tudatelméletek Csecsemő és állat intencionalitása A Brentano tanítvány Freud visszatér: a nem tudatos intencionalitás Intencionalitás és az agy

44 Mi is lesz a 19.századból mára? Wundt két aspektus felfogása a test-lélekről mint okság és implikáció kettőssége jelenik meg a reprezentációs elméletben Brentano aktusaiból: a kijelentéseket kezelő attitűdök lesznek Ebben a tekintetben a két hagyomány örököse a mai kognitív felfogás Ugyanakkor ma Darwin-Mach is kell ehhez: mindez sokunk szerint Evo-Devo keretben értelmezendő Mégsem semleges CogSci

45 Összességében hogyan is áll a pszichológiai és a neurobiológiai közelítés? A viselkedéses kísérletezés felvet valóban új jelenségeket Sokszor egyenesen az élmény a kiindulás Segít előrelépni a neurológiai realitás keresése A valóban megmagyarázatlan hajt Neuro Fenomen Pszicho


Letölteni ppt "Pszichológiatörténet 4. óra A német kísérleti lélektan megszületése és diverzifikálódása Pléh Csaba"

Hasonló előadás


Google Hirdetések