Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Bábel tornya. A torony építésének története Bábeli torony építésének története az őstörténet befejező része. Az elbeszélésben a helyszín Sineár, a babilóniai.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Bábel tornya. A torony építésének története Bábeli torony építésének története az őstörténet befejező része. Az elbeszélésben a helyszín Sineár, a babilóniai."— Előadás másolata:

1 Bábel tornya

2 A torony építésének története Bábeli torony építésének története az őstörténet befejező része. Az elbeszélésben a helyszín Sineár, a babilóniai síkság. A Keletről bevándorlók felfedezték a téglaégetést, és kötőanyagul aszfaltot használva építkezni kezdtek. Elhatározták, hogy várost építenek, s a közepébe egy égig érő tornyot. A Bábeli torony a forrásokban az E-temen-an-ki, "ház, amely alapja az égnek és a földnek" nevet viseli. Mérete 91 x 91 x 91 m lehetett. Hérodotosz szerint 8 emelete volt. A régészek kutatásai szerint a Bábeli torony nem egyéb, mint a sumer-babilóniai városépítés egy része. Ezekhez a városokhoz ugyanis hozzátartozott a lépcsőzetes piramis (zikkurat), melynek csúcsán szentély volt, körülötte szakrális épületek.

3 A torony időbeli története A Kr. e. 4. évezredben csak egy téglából épített magas terasz, amely a szentélyt védte az áradásoktól. A 3. évezredtől az építményt lépcsőzetes teraszokkal emelték egyre magasabbra, mígnem szinte az égig ért. Az újbabiloni időben Nabopolaszszar és II. Nebukadnezar teljesen átépíttette, majd miután Xerxész lerombolta és Nagy Sándor lebontatta, széthordták a téglarablók.

4 Bábel tornya ószövetségi leírása „Az egész földnek ugyanaz volt a nyelve és ugyanazok voltak a szavai. Amikor keletről elindultak, Sineár földjén találtak egy nagy síkságot és ott letelepedtek. Így szóltak egymáshoz: „Gyertek, csináljunk téglát és égessük ki. ” A tégla épületkő gyanánt szolgált, a szurok pedig kötőanyagul. Azután így szóltak: „Rajta, építsünk várost és tornyot, amelynek teteje az égig ér. Szerezzünk nevet magunknak, és ne szóródjunk szét a földön!” Akkor az Úr leszállt, hogy megnézze a várost és a tornyot, amelyet az emberek építettek. Így szólt: „Nézzétek, egy népet alkotnak és egy nyelvet beszélnek. Ez csak a kezdete tevékenységüknek. Ezután semmi sem lesz nekik lehetetlen, aminek a megvalósítását elgondolják. Ezért szálljunk le és zavarjuk össze nyelvüket, hogy senki ne értse a másik nyelvét!” Az Úr tehát szétszórta őket onnét az egész földön, s abba kellett hagyniuk a város építését. Ezért nevezik azt Bábelnek, mivel az Úr ott zavarta össze az egész föld nyelvét és onnét szórta szét őket az Úr az egész földön.”

5 Kosztolányi Dezső így írt az Ábécé a fordításról és ferdítésről című művében „A bábeli nyelvzavar. Sineár földjén az emberek építeni kezdték a bábeli tornyot, azzal a dölyfös szándékkal, hogy csúcsa majd az eget veri, s ők kényelmesen átsétikálnak majd egyik csillagról a másikra. Az Úr megsokallta fönnhéjázásukat. Ködöt bocsátott elméjükre, összegabalyította nyelvüket. Többé nem értették meg egymást. Ha a pallér gerendát kért, csákányt hoztak neki, téglaragasztó szurok helyett vizet. Az építkezést sürgősen abba kellett hagyni. Nagy deficit mutatkozott. A vállalkozó csődbe jutott, bejelentette fizetésképtelenségét, a torony pedig csonkán meredt az égre, puszta falaival. De tövében nyomban nyelviskolák, fordítási irodák keletkeztek. Tanárok, kik gyorsan megtanulták az összes nyelveket, nyelvtanokat írtak, s a tolmácsok – csinos sapkával fejükön – jó pénzért arra vállalkoztak, hogy a sok boldogtalan halandót közelebb hozzák egymáshoz. Ekkor született meg a műfordító.”

6 Két híres festmény is készült a toronyról Pieter Bruegel Gustave Doré


Letölteni ppt "Bábel tornya. A torony építésének története Bábeli torony építésének története az őstörténet befejező része. Az elbeszélésben a helyszín Sineár, a babilóniai."

Hasonló előadás


Google Hirdetések