Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

10.2 A magyarság helyzetének főbb jellemzői a szomszédos országokban.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "10.2 A magyarság helyzetének főbb jellemzői a szomszédos országokban."— Előadás másolata:

1 10.2 A magyarság helyzetének főbb jellemzői a szomszédos országokban

2

3 „A bácskai vérbosszú” 1944 őszén több mint 30 ezer magyart kínzások által gyötörtek halálra Bácska Erdély Kárpátalja Erőszakos atrocitások Szárazajta Gyanta Egres Kifelé előzékeny nemzetiségi politika Munka és internáló táborok Erőszakos katonai behívások Állampolgárságtól való megfosztás Márton Áron „Petőfi Alapot” Minden 18 – 50 év közötti férfit, elhurcoltak, jelentős részük elpusztult Háborús bűnös Kollektív felelősség Benes dekrétumok Lakosságcsere Németek kitelepítése Felvidék visszaszlovákosítás

4 Bácska Erdély Kárpátalja 1945 után az ismét kisebbségbe került magyarságot kollektív felelősségre vonás sújtotta. Jugoszláv partizánok 10 ezrével lőtték agyon a falvak lakói Szovjet katonák adtak védelmet a magyaroknak a kegyetlenkedő román gárdistákkal szemben Minden 18 – 50 év közötti férfit, elhurcoltak, jelentős részük elpusztult Több százezren települtek vagy menekültek át Magyarországra. A második világháború után kialakult nemzetközi helyzet hatása a magyar kisebbségek helyzetére:

5 ) Határmenti többsoros harckocsiakadály Rádiós Toldi 38M könnyű harckocsi átkelése egy rohambürün 1. felderítő-zálszlóalj oszlopa pihenőben Határmenti többsoros harckocsiakadály Jugoszlávia

6 Az 1942-es újvidéki mészárlás Ún. Hideg Napok Áldozatok száma 3800 A magyar kormány elrendelte a bűnösök megbüntetését A kivégzés előtt Németországba menekítették a tiszteket, ahol az SS-ben kaptak szolgálati beosztást Tk 4 (Sz) F: /(14, 16,17) old Rendőrök, katonák és holttestek az utcán

7 „A bácskai vérbosszú” Csurog 1944 ősz 1944 őszén A délvidéki magyarság minden képzeletet felülmúló tragédiája vette kezdetét Sok szerencsétlen válogatott kínzások közepette gyötörtek halálra több mint 30 ezer magyart Az áldozatokat „háborús bűnösként” tüntették fel Horthy-rendszerrel ellentétben meg sem kísérelték a tettesek felelősségre vonását Azok a helyszínek ahol a lemészároltak száma meghaladta a 100 főt : - Apata, -Palánka, -Topolya, -Szentfülöp -Péterréve, -Óbecse, -Bezdan, -Csurog, -Kula, -Mohol, -Újvidék ( fö), -Zombor, -Szenttamás, -Szabadka, -Temerin, -Vörösmart, -Hódság..

8

9 Bevonulás Nagyváradra, szeptember 6.

10

11 1940. augusztus 30-án leírhatatlan lelkesedéssel és örömmel fogadja a falu lakossága a bécsi döntés hírét. Huszonkét év elnyomás és kiszolgáltatottság után észak-Erdély újra visszatér Magyarországhoz. Szeptember 13-án a bevonuló anyaországi honvédeket a nép diadalkapuval, virágesővel és ünnepélyes köszöntéssel fogadja:

12 Ördögkút őszén Román önkéntes csapatok Iszonyatos vérengzése ROMÁN PROPAGANDA Inn 1940 A román lakosság két helységben támadást intézett a magyar katonák ellen, Megtorlás,kb 40 román lakos esett áldozatul,

13 Maniu gárdisták Erőszakos atrocitások Szárazajta Gyanta Egres A szovjetek kiparancsolták a román hatóságokat és szovjet katonai közigazgatást vezettek be

14 Petru Groza ( román miniszterelnök) politikát változtatott, mert tisztában volt azzal, hogy egy kifelé mutatott előzékeny nemz etiségi politikával biztosíthatja Nagy Románia helyreállítását. de Erőszakos katonai behívások Munka és internáló táborok folyta tódtak fennmaradtak Több százezer magyarnak nem ismerték el, állampolgárságukat akik ennek következtében elvesztették a vagyonuk feletti rendelkezés jogát is.

15 Szobra SzékelyudvarhelyenSzékelyudvarhelyen

16 Márton Áron Erdély katolikus püspöke, aki 1945 júniusában 3 millió lejes adományával létrehozta „ Petőfi Alapot” Ami két évig biztosította a magyar tanügy és a színházak személyzetének fizetését. Felemelte szavát a magyarokat ért sérelmek miatt Groza miniszterelnökhöz írt levelében rámutatott, hogy a magyar nemzetiség helyzete nem felel meg az ENSZ Alapokmány előírásainak. letartoztatták Hosszú börtönre, kényszermunkára ítélték, majd 1955 és 1967 között házi őrizetben tartották

17 Magyarországról: kb. 200 ezer fő Kelet és Közép-Európából: kb. 12 millió Németek kitelepítése

18 Békásmegyer, Egy asszony pár holmijával a kitelepülő magyarországi németek közül, békásmegyeren. (MTI )‏ 170 ezer svábot telepítettek ki L akosságcsere-egyezmény értelmében távozott több mint 70 ezer szlovák

19

20 A svábok kitelepítése

21 Szlovákiából kitelepített magyarok - Dunacsúny, november FELVIDÉK

22

23

24 Kassai kormányprogram 1945-ben a csehszlovák kormány kimondta Csehszlovákia felbomlasztásáért a németek és a magyarok kollektív felelősségét Ed. Benes köztársasági elnök Benesi dekrétumok Megfosztották a csehszlovákiai magyarokat állampolgárságuktól Nem lehettek szervezeteik Nem vehettek részt a politikában Nem lehetett sajtójuk Közalkalmazottakat elbocsájtották Magyar lakosságot nem védte semmiféle törvény, sérelmére bármit ellehetett követni

25 Szlovákiából kitelepített magyarok - Dunacsúny, november FELVIDÉK

26 Ed. Benes 15 ezer magyar férfit, majd 15 ezer családot Benesi dekrétumok Csehországba hurcoltak Internáló táborba A jobb lakásokkal rendelkezőket 50 kg csomaggal kilakoltatták A magyarok hagyják el ősi lakhelyüket a Felvidéket A magyarok közmunkára kényszeríthetők Internáló táborokba Vagyonelkobzás (Ingatlan és ingóságokra) Gyűlölet kampány Cél:

27 Lakosságcsere 70 ezer fő 1946 február Gyöngyösi János (jobboldalon) és Vladimír Clementis aláírják a magyar- szlovák lakosságcsere megállapodást csak annyi magyart telepíthetnek ki Felvidékről, ahány magyarországi szlovák jelentkezik áttelepülésre Szlovákiába.

28 Megdöbbentő rendelet volt a visszaszlovákosítási rendelet, mely abból indult ki, hogy a Csehszlovákiában élő magyarok eredetileg szlovákok voltak csak elmagyarosították őket….és aki megtette azonnal szlovák nemzetiségű állampolgárrá vált ( ehhez szlovákul sem kellett tudnia). A rendelet hatására 350 ezer magyar „reszlovakizált”, ezzel mentve megmaradt vagyonát mentesítve magát, hogy kitelepítsék szülőföldjéről októberében a csehszlovákiai magyarság visszakapta állampolgárságát. Megszűntek a kitelepítések, de a visszaszlovákosítás 1954-ig érvényben volt. VISSZASZLOVÁKOSÍTÁS Szlovák nemzetiségű állampolgár 350 ezer fő „reszlovakizált” Mindezek hatására, amíg 1941-ben 761 ezeren vallották magukat magyarnak, 1950-ben már csak 354 ezren.

29 Felvonulás a kitelepítés ellen tiltakozó szlovák gyűlésre Békéscsabán, 1946

30 A város plébánosának a kitelepített Cseri Istvánnak búcsúztatása

31 Takács Péter Valahol Európában * A jugoszláviai háborús bűnösök perei

32 emlekek.html#.UqTDO9LuLVohttp://www.eirodalom.ro/tanulmany/item/1072-o-libanfalva-es-hodak-mi-szep- emlekek.html#.UqTDO9LuLVo Libánfalváról és Görgényhodákról, Cantata profana Pécsi Györgyi Sütő András emlékénekPécsi Györgyi A kilenc csodaszarvas - Cantata Profana - Bartók Béla (Sz. 94, BB 1

33 Érettségi: 2007/május 10. A feladat Magyarország II. világháború utáni történelmére vonatkozik. Válaszoljon a kérdésekre a források és ismeretei alapján! (Elemenként 0,5 pont.) Népmozgások Magyarországon

34 Népmozgások Magyarországon a második világháború után

35 Az állami szempontból megbízhatatlan személyeknek a Csehszlovák Köztársaság területén levő vagyonát állami kezelés alá veszik […]. Állami szempontból megbízhatatlanoknak kell tekinteni: a német vagy magyar nemzetiségű személyeket. […] Azok a német vagy magyar nemzetiségű csehszlovák állampolgárok, akik az idegen megszálló hatalom jogszabályai értelmében német vagy magyar állampolgárságot szereztek, az ilyen állampolgárság megszerzésének napján elveszítették csehszlovák állampolgárságukat. A többi német vagy magyar nemzetiségű csehszlovák állampolgár e dekrétumhatályba lépése napján elveszti csehszlovák állampolgárságát. […] …bevezetjük azon személyek munkakötelezettségét, akik […] elvesztették csehszlovák állampolgárságukat. […] Az állami szempontból megbízhatatlanoknak tekintett személyeknek a köztársaság hatóságai vagy szervei által őrizetbe vételét a törvény által engedélyezett eseteken kívül is, vagy ideiglenes őrizetben (fogságban) tartásuk meghosszabbítását a törvényben engedélyezett időtartamon túlmenően is törvényesnek kell tekinteni.” (Beneš csehszlovák elnök dekrétuma; 1945)

36 a) Emeljen ki a rendeletből két olyan megkülönböztető intézkedést, amely a csehszlovákiai magyarságot sújtotta a II. világháború után! b) Válassza ki a felsorolásból aláhúzással azt a korabeli elvet, amely a rendelet alapját alkotta! - Truman-elv - a kollektív bűnösség elve - nemzetiszocializmus - New Deal

37 c) Karikázza be a térképvázlaton azt a nyilat, amely a dekrétum további következményét jelzi! ……………………………………………………… ……………………………… d) Mivel magyarázható a szlovákok Csehszlovákiába települése? ……………………………………………………… …………………………………

38 c) Karikázza be a térképvázlaton azt a nyilat, amely a dekrétum további következményét jelzi! ………………………………………………………………………… …………… d) Mivel magyarázható a szlovákok Csehszlovákiába települése? ………………………………………………………………………… ……………… e) Válassza ki a felsorolásból aláhúzással, miért került sor a magyarországi németek kitelepítésére! - Csak ötven éve telepedtek Magyarországra. - Németországnak szüksége volt rájuk a háborús veszteség pótlására. - A győztesek az egész nemzetiséget felelősnek tartották a nácikkal valóegyüttműködésben. 3 pont

39 „A bácskai vérbosszú” 1944 őszén több mint 30 ezer magyart kínzások által gyötörtek halálra Bácska ErdélyKárpátalja Erőszakos atrocitások Szárazajta Gyanta Egres Kifelé előzékeny nemzetiségi politika Munka és internáló táborok Erőszakos katonai behívások Állampolgárságtól való megfosztás Márton Áron „Petőfi Alapot” Minden 18 – 50 év közötti férfit, elhurcoltak, jelentős részük elpusztult Háborús bűnös Kollektív felelősség Benes dekrétumok Lakosságcsere Németek kitelepítése Felvidék


Letölteni ppt "10.2 A magyarság helyzetének főbb jellemzői a szomszédos országokban."

Hasonló előadás


Google Hirdetések