Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A KÖNYVTÁR  Minden korszak minden könyvtárára lényegi azonosság jellemző:  gyűjti,  rendszerezi az ismereteket (illetve a dokumentumokat mint az ismeretek.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A KÖNYVTÁR  Minden korszak minden könyvtárára lényegi azonosság jellemző:  gyűjti,  rendszerezi az ismereteket (illetve a dokumentumokat mint az ismeretek."— Előadás másolata:

1 A KÖNYVTÁR  Minden korszak minden könyvtárára lényegi azonosság jellemző:  gyűjti,  rendszerezi az ismereteket (illetve a dokumentumokat mint az ismeretek hordozóit), és  biztosítja a használatukat.  A könyvtár a dokumentumok összessége, azaz bizonyos szempontok (gyűjtőkör) szerint összeválogatott,  megőrzésre és olvasásra szánt,  feltárt és  rendezett dokumentumgyűjtemény.

2  A papiruszlevelek színén vízszintesen haladnak a rostok, a visszáján pedig függőlegesen. Ameddig hegyesre vágott kákával írtak rá, addig közömbös volt, hogy melyik oldalára írnak, de az i. e. 3. században használatba vett, hasított hegyű nádtollal már csak a színére írhattak, mert a verzó függőleges rostjain a tinta szétfreccsent volna. A papiruszra jól lehetett írni, nem volt nehéz anyag, könnyen szállíthatták, ezért az ókori népek szívesen használták. Egyetlen gyengéje, hogy nem volt időálló.

3  A papiruszt tekercselték. A papiruszív magassága kb. fél méter, bár a szár hosszúsága többet is megengedett volna.  Két formája ismeretes, a lepecsételt és a pecsét alatt átkötött. Az átkötéshez szükséges papiruszfonal neve az itr.  A tekercs felnyitása a pecsét feltörése és az átkötő zsineg megoldása útján történt.  A papiruszt hajókon szállították Egyiptomból Rómába, a rómaiak azonban nemcsak készáru formájában vették, hanem nyersanyagként is.  Minthogy pedig a papirusznövény szinte kizárólag csak Egyiptomban termett a Nílus középső folyása mentén és deltájában, valamint Szíriában, az Eufrátesz vidékén, ezt kihasználva az egyiptomiak valóságos világmonopóliumot hoztak létre.

4 Ugyancsak papiruszból készült a védőcsík, amely az erősebb használatnak kitett papiruszvégeket védte. A vastagság tekintetében nincs különbség a könyv- és levélforma papirusza között: általában 0,1 - 0,15 mm közt mozgott. /Így a 6 méter hosszú tekercs átmérője 5-6 centiméter, tehát könnyen használható henger./ A törekvés, hogy egy-egy nagyobb mű vagy szöveggyűjtemény egy papiruszra kerüljön az oka annak, hogy 40 méter hosszú papiruszról is tudunk /az összefüggő belső tartalmat egységes külső formával jelölték/.

5  A pergamen állatbõrbõl készül.  A pergamenkészítõ mester, a percamenarius volt az, aki az állati irhából finom fehér anyagot készített, mely aztán alkalmas volt arra, hogy kódexlappá váljon.  A késõ középkorban a pergamenkészítõk majdnem minden város kézmûvesei közt megtalálhatók voltak.

6 pergamen = vellum A pergamen (pergamenum) Pergamon városáról kapta a nevét. A városállam királya, Eumenész találta fel, legalábbis Plinius szerint, a Kr. e. 2. században a pergament, egy kereskedelmi blokád után bekövetkezett papiruszhiány következtében. A városállam királya, Eumenész találta fel, legalábbis Plinius szerint, a Kr. e. 2. században a pergament, egy kereskedelmi blokád után bekövetkezett papiruszhiány következtében. A vellum szó a francia veau (“borjú”) szóval közös eredetû, és a latin vitellus-ra vezethetõ vissza: eredetileg tehát kizárólag a borjúbõrbõl készült pergament nevezték vellumnak. Azonban nagyító és a dermatológia alapos ismerete nélkül gyakorlatilag lehetetlen megkülönböztatni egymástól a különbözõ állatok bõrébõl készült pergameneket.

7  A pergamenkészítés lassú és bonyolult folyamat. A korai leírások hangsúlyozzák, mennyire fontos a jó minõségû bõr kiválasztása. A középkorban a falusi állatállomány jó része valószínûleg állandóan szenvedett a kullancsoktól és különféle betegségekõl, s ezek a pergamenkészítés számára elfogadhatatlan nyomokat hagytak volna a bõrön. Amikor a pergamenkészítõ megfelelõ bõr után kutatott a cserzõknél, valószínûleg arra is figyelt, milyen színû volt az adott állat gyapja vagy szõre, mivel ez is befolyásolta a végtermék minõségét. Fehér juhok vagy tehenek bõrébõl általában fehér pergament készülhetett, míg a pergamenkészítõk által a legjobban kedvelt és legjellegzetesebb barnás árnyalatú pergamenek foltos vagy barnás tehenek vagy kecskék bõrébõl készülhettek. A pergamenkészítõ elõször, egy korabeli leírás szerint egy álló nap és éjjel mosta a kiválasztott bõrt tiszta hideg vízben, vagy, egy másik leírás szerint addig “amíg elég tiszta nem lett”. Ahogy a bõr természetes bomlási folyamatai megindulnak, a szõr is kihullik. A melegebb éghajlatú országokban ennek eléréséhez a nedves bõrt egyszerûen kiterítették a napra. Ennél gyakoribb eljárás volt azonban, hogy fa- vagy kõmedencékben a bõrt beáztatták mész és víz keverékébe háromtól tíz napig terjedõ idõre. A vizet naponta többször megkevergették egy farúddal. Ezután egyesével kiszedték a csúszós, nedves bõröket, és a szõroldallal kifelé egy görbülõ fafelületre fektették. A pergamenkészítõ ekkor levakargatta a maradék szõrt egy hosszú, hajlított pengéjû kés segítségével, melynek mindkét végén volt egy fafogantyú. Az így elõbukkanó bõr rózsaszín volt ott, ahol az állat szõre fehér volt, míg más helyeken, ahol barnásabb volt a szõr eredetileg, világosabb. Ahol csak lehetséges volt, ott a bõr külsõ rétegét is eltávolították. Ez az oldal volt az úgynevezett szõroldal. A megtisztított irhát ezután még két napig tiszta vízben áztatták, hogy kimosódjon belõle a mész. szõroldal  A mûvelet második fázisában vált az irhából tulajdonképpeni pergamen. A folyamat legfontosabb része a keretre való kifeszítés közbeni szárítás volt: az utolsó öblítés után még nedves és csúszós irhát fakeretre feszítették, mely többé- kevésbé szögletes formájú volt. pergamen   Az irhát nem szögelték fel a keretre, hiszen szárítás közben zsugorodott, s a szögek feltépték volna a készülõ pergament. A keretet is többször használták fel, s emiatt sem jöhetett szóba a többszörös szögelés. Ehelyett a pergamenkészítõ a következõ módszert használta. A kereten körben állítható kis pöckök sorakoztak. A pergamenkészítõ fogta a bõrt, és egyenlõ távolságokra az irha lágy szegélyére kis kavicsokat helyezett, melyeket az irhával egybecsippentve zsinórokkal körbetekert. A zsinórok végeit a kereten lévõ pöckökre erõsítette, melyeknek elforgatásával szabályozhatta a feszítés mértékét, míg az irha teljesen rá nem simult a keretre. Ahogy az irha egyre jobban száradt és nyúlt, minden kis vágás vagy szakadás mely a szõrtelenítés vagy vakarás közben keletkezett, kerek vagy ovális lyukká növekedett. pergamenkészítõ  Az ilyen lyukakkal elég gyakran találkozunk középkori kódexlapokon. Ha a pergamenkészítõ idõben észrevette ezeket, még be tudta foltozni õket, hogy megakadályozza kitágulásukat. Némelyik kódexlapon ilyen foltozás nyomait õrzik a nyomás alatt újra kinyílt, felfeslett varrásukat megtartott kerek lyukak. 

8 A bõr tehát ennél a fázisnál már feszes és rugalmas, de még nedves. A pergamenkéaszítõ álandóan nedvesen tartja, forró vizet locsol rá. Ezután erõteljesen dörzsölni kezdi hajlított pengéjû kést használva, melynek közepén található a fogója. Egy átlagos kés nem alkalmas erre a feladatra: hegyes, és emiatt könnyedén megvághatná a vékomny felületet. Ezt a félhold alakú speciális szerszámot lunellumnak nevezték. Ez a leggyakrabban felismerhetõ szerszám, mellyel a pergamenkészítõk középkori ábrázolásain találkozhatunk. Segítségével a teljes felület egyenletesen vakarható, különösen a húsoldal. lunellumhúsoldal.lunellumhúsoldal.

9 A munka elõrehaladtával a pergamenkészítõ állandóan szorosabbra húzta a kereten a feszítõpöcköket, és kis kalapáccsal meg is ütögette õket, hpogy biztosabban tartsanak. Az irhát ezután hagyta megszáradni a kereten: ekkor már olyan feszes volt, mint egy dob, s a kifeszített bõrökön végighúzott fémkések által keltett zajok eléggé fülsértõek lehettek a pergamenkészítõ mûhelyben. A korai idõkben készült pergamenek még eléggé vastagok voltak, a 13. században azonban ezt hirtelen egy csaknem hártyavékonyságú pergamen váltotta fel. A szõroldal különösen erõs vakarást kívánt: innen el kellett távolítani azt a fényes felületet, mely alkalmatlan volt arra, hogy írjanak rá.

10  A feszítõpöckök kioldása után már nem maradt más hátra, mint hogy a száraz, hártyavékony kész pergament leemeljék a keretrõl, összegöngyöljék és vagy raktározásra vagy eladásra kerüljön.  Valószínûleg az eladásra kerülõ vellumok, melyeket a középkori írnokok vagy könyvkészítõk vásároltak, minõségûá nyers pergamen volt, melyet még nem készítettek elõ közvetlenül az íráshoz krétabedörzsöléssel. vellumok  Az ár természetesen változott, de a pergament általában tucatjával adták el.

11  A pergamen rendkívül tartós anyag, sokkal inkább, mint például a bõr.  Ideális körülmények között akár évezredekig is megmarad. A jó pergamen lágy, vékony, bársonyos tapintású és könnyen hajtogatható.  A szõroldal általában kissé sötétebb árnyalatáról ismerhetõ fel, krémes-sárgás (különösen a báránybõr pergamen esetében), vagy barnásszürke (a kecskebõrnél).

12 A kódex elsõ lapján rendszerint subscriptio szerepelt: ez megjelölte a kódex készítésének helyét és/vagy idejét, illetve a másolónak, vagy a könyvet megrendelõ személynek a nevét. A subscriptio, csakúgy, mint a kolofón — mely ugyanezen fent említett adatok felsorolása a kódex legvégén — nem elengedhetetlen tartozékai egy kódexnek, s a középkorban csak elvétve alkalmazták õket. A reneszánsz idején készült könyvekben például a kolofón sokkal gyakoribb, mint a subscriptio: az õsnyomtatványok esetén a kolofón egyfajta kiadói emblémává vált. A subscriptio és a kolofón egyaránt jelentõsen segítheti a szakember munkáját egy-egy kódex eredetének meghatározásában. A szöveg kezdetét az "incipit" ('kezdõdik') szó szokta jelölni. Az olyan kódexekben, amelyekben több írásmû szerepel (mint pl. a rendszerint együtt megjelenõ négy evangélium, vagy egy prédikációgyûjtemény), minden egyes önálló írásmûnek megvan a maga incipitje. Az incipitet egyébként gyakran össze szokták téveszteni a titulussal, vagy a subscriptioval, mivel mindegyik az "incipit" szóval kezdodik. Ugyanezen okoknál fogva téveszthetõ össze az explicit (vagyis az írásmu befejezése) a kolofónnal. Gyakorta az egyazon könyvtárba (legyen az egyházi vagy világi) tartozó köteteket ugyanolyan jelzéssel, az ún. ex librisszel látták el: ez legtöbbször a kódex elején található. És felbecsülhetetlen a kódex származását kutatók számára. Az indexek, azaz az elemzõ típusú tartalomjegyzékek az olvasási szokások megváltozásával együtt terjedtek el. A korai idõkben ugyanis a könyveket mindig az elejüktol a végükig olvasták. Ez az olvasási mód a lassú, tipikusan szerzetesi meditatív olvasási szokásokat tükrözte, amikor egy bizonyos résznek a megtalálása egy köteten belül nem volt fontos. A 12. századtól, amikor az egyetemek felemelkedésével a diákok, professzorok és egyéb oktatók váltak a legfontosabb könyvfelhasználókká, a kódexeket már mint referenciamunkákat kezdték használni, és megnott az igény egy bizonyos rész gyors megtalálása irnát. A 12. századtól a kódexek elején található indexek így minden kódex nélkülözhetetlen elemévé váltak. Az elso ilyen indexek egyszerûen fejezetcímekbol álltak: a bonyolultabb tematikus indexek csak késobb jelentek meg. Az olyan, bonyolultabb jogi munkák esetében, mint pl. Gratianus Decretaliája, összetettebb indexekre volt szükség: ez esetben a fõszöveget egy ún. Materia operis elozte meg, mely nem csak a fejezetcímeket, de azok rövid tartalmát is ismertette.

13 Könyvtárak Magyarországon már a XI. században, a Benedek- rendi szerzetesek kolostoraiban létesültek. Ezeknek a bencés kolostoroknak a száma az Árpádok korában mintegy százra emelkedett, de legnagyobb részük egészen kis nemzetségi monostor volt, ahol csak a legszükségesebb könyvek voltak meg. Ha az I. Endre király alapította tihanyi kolostor 1055-ben írott alapítólevelének hátlapjára később, de még a XI. században odakerült följegyzést könyvleltárnak tekintjük, akkor ott sem volna több, mint 2 misekönyv, 1 nocturnale (az éjszakai zsolozsmázáshoz való könyv és 2 graduále (a mise énekelt részeit tartalmazó szerkönyv).

14 Egy Szent László-kori (1090 körüli) oklevél tanúsága szerint a 11. század végén Pannonhalmán már 80 kötetet (kb. 200 művet) tartottak nyilván ban, a feloszlatáskor már több mint kötetet számlált a gyűjtemény ben a könyvek közül csupán 757 kötetet és 27 kéziratot szállítottak vissza a monostor könyvtárába. A könyvek elhelyezésére elegendő volt néhány terem. A könyvek száma azonban a 19. század elején ugrásszerűen megnőtt. Ekkor határozták el az új könyvtárépület építését. A könyvtár állománya mind a mai napig gyarapszik. Napjainkban körülbelül kötetet őriznek a gyűjteményben.

15  GÓCZÁN ANDREA ÓKORI KÖNYV- ÉS KÖNYVTÁRTÖRTÉNET.mht GÓCZÁN ANDREA ÓKORI KÖNYV- ÉS KÖNYVTÁRTÖRTÉNET.mht GÓCZÁN ANDREA ÓKORI KÖNYV- ÉS KÖNYVTÁRTÖRTÉNET.mht

16 CSOPORTOSÍTÁS  -Tulajdon szerint (köz- és magánkönyvtár)  -Hozzáférhetőség szerint (nyilvános, korlátozottan nyilvános, zárt)  -Nagyság szerint (kis könyvtárak kötetig, közepes könyvtárak kötetig, nagy könyvtárak kötet felett)  -Típus (funkció) szerint (nemzeti, közművelődési, felsőoktatási, iskolai és szak)  -Az olvasók (felhasználók) kora szerint (felnőtt, gyermek, ifjúsági)

17 KÖNYVTÁRTÍPUSOK  NEMZETI KÖNYVTÁR  SZAKKÖNYVTÁR  KÖZMŰVELŐDÉSI KÖNYVTÁR  FELSŐOKTATÁSI KÖNYVTÁR  ISKOLAI KÖNYVTÁR  EGYHÁZI ÉS MAGÁNKÖNYVTÁRAK

18 Hogyan jött létre a magyar nemzeti könyvtár? „... édes hazámnak és a közösségnek hasznára és javára mindörökre és visszavonhatatlanul adományozom" - írta november 25-én keltezett alapítólevelében gróf Széchényi Ferenc, melyben a nemzetnek adta a magyar és magyar vonatkozású irodalmat tartalmazó könyvtárát. Az alapítóról (aki vezetéknevét két ékezettel írta) nevezzük Országos Széchényi Könyvtárnak a magyar nemzeti könyvtárat.

19 Mi az Országos Széchényi Könyvtár feladata? a jövendő nemzedékek számára a "nemzet emlékezete" legyen, akár pergamen, akár papír, akár elektronikus adathordozó formájában őrizve meg a tudást, az információt.

20 Mióta ad otthont a könyvtárnak a Budavári Palota? A könyvtár közel 140 évig Pesten, a Magyar Nemzeti Múzeum épületében működött. A folytonosan gyarapodó gyűjtemény kinőtte a rendelkezésre álló területet, ezért a könyvtár 1985-ben a Palota F épületébe költözött.

21 Hol fér el az OSZK hatalmas gyűjteménye? A közel hét és fél millió darabos gyűjtemény nagy részét raktárakban őrzik, de a legfontosabb kézikönyvek, a tudományágak alapvető irodalma és az egyetemi jegyzetek egy része közvetlenül hozzáférhető az olvasótermek polcain.

22 Hol vannak az olvasótermek?  Az általános igényeket kielégítő olvasótermek két emelettel a bejárat szintje fölött helyezkednek el (az épület VII. emeletén).  A speciális gyűjtemények az V-VI-VII. emeleten találhatók.

23 Hogyan lehetünk a könyvtár olvasói? Minden 18. évét betöltött magyar és külföldi állampolgár beiratkozhat, aki igazolja személyazonosságát, kifizeti a könyvtárhasználati díjat, és aláírásával elfogadja a könyvtár használatának szabályait. (Bizonyos esetekben a használati díj kedvezményes, vagy az olvasó mentesül annak megfizetése alól.)

24 Az OSZK és a számítógépes világháló  Az Internetes honlapon keresztül bárki igénybe veheti az OSZK szolgáltatásait.  Az olvasótérben elhelyezett terminálokon keresztül pedig más könyvtárak, adatbázisok és egyéb könyvtári vonatkozású információk érhetők el. Köszöntő Nyitvatartás Beiratkozás Telefon / E-posta 15 kérdés Megközelíthetőség Alaprajzok Képek Szervezeti felépítés Történet Támogatóink Éves program Rólunk írták Üvegzseb Katalógus Bibliotheca Eruditionis Dokumentum-előkészítés EPA HEKTOR Hungarika adatbázisok IKB IKER Könyvtári folyóiratok Könyvtárközi dokumentumellátás Különgyűjtemények KSzK gyarapodás MANCI MO képes történelmi kronológiája Helyben olvasás OPM Multimédia olvasóterem EBSCO folyóirat-adatbázisok ISSN, ISBN Könyvtárközi dokumentumellátás Mikrofilm Kötelespéldány szolgáltatás Csoportos könyvtárlátogatás Zeneműtár olvaóterem Törzsgyűjtemény Különgyűjtemények Digitális gyűjtemények Digitális Corvinák Kincs, műkincs, közkincs Állandó kiállítások Időszaki kiállítások Virtuális kiállítások Könyvek bibliográfiája Könyvek bibliográfiája - pdf Új Periodikumok Hungarikumok IKER MNB CD-Rom Kiadványok Folyóiratok Konferenciák Publikációk Kiállítások Rendezvények Egyéb Z3950 szabvány Karakterkészletek Könyvtárkódok Tezaurusz Hasonmás kiadások Hunmarc, FRBR Restaurátor módszertani útmutatók Tervek és beszámolók Régi könyvek leírása ZING projekt Útmutató a LibriVision keresési indexek használatához Események, kiállítások Események, kiállítások Online katalógusOnline katalógus Elérhető aMOKKA! Elérhető aMOKKA! A Nagy KönyvA Nagy Könyv AlapítónkAlapítónk - Olvasói tájékoztató - Olvasói tájékoztató- MO képes történelmi kronológiája - MO képes történelmi kronológiája - Kiállítás - Pannóniai Féniksz - Kiállítás - Pannóniai Féniksz Magyarország térképeken-Virtuális kiállítás ÚjdonságokKatalógusMOKKAMEKKönyvtári IntézetLibInfoUgródeszkaÍrjon nekünk!English A könyvtárról Online szolgáltatáso kOnline szolgáltatáso k Helyi szolgáltatá sokHelyi szolgáltatá sok Gyűjtemén yekGyűjtemén yek Kincse inkKincse ink Kiállít ásokKiállít ások MNB Publiká ciókPubliká ciók Útmut atókÚtmut atók Köszöntő Nyitvatartás Beiratkozás Telefon / E-posta 15 kérdés Megközelíthetőség Alaprajzok Képek Szervezeti felépítés Történet Támogatóink Éves program Rólunk írták Üvegzseb Katalógus Bibliotheca Eruditionis Dokumentum-előkészítés EPA HEKTOR Hungarika adatbázisok IKB IKER Könyvtári folyóiratok Könyvtárközi dokumentumellátás Különgyűjtemények KSzK gyarapodás MANCI MO képes történelmi kronológiája Helyben olvasás OPM Multimédia olvasóterem EBSCO folyóirat-adatbázisok ISSN, ISBN Könyvtárközi dokumentumellátás Mikrofilm Kötelespéldány szolgáltatás Csoportos könyvtárlátogatás Zeneműtár olvaóterem Törzsgyűjtemény Különgyűjtemények Digitális gyűjtemények Digitális Corvinák Kincs, műkincs, közkincs Állandó kiállítások Időszaki kiállítások Virtuális kiállítások Könyvek bibliográfiája Könyvek bibliográfiája - pdf Új Periodikumok Hungarikumok IKER MNB CD-Rom Kiadványok Folyóiratok Konferenciák Publikációk Kiállítások Rendezvények Egyéb Z3950 szabvány Karakterkészletek Könyvtárkódok Tezaurusz Hasonmás kiadások Hunmarc, FRBR Restaurátor módszertani útmutatók Tervek és beszámolók Régi könyvek leírása ZING projekt Útmutató a LibriVision keresési indexek használatához Események, kiállítások Események, kiállítások Online katalógusOnline katalógus Elérhető aMOKKA! Elérhető aMOKKA! A Nagy KönyvA Nagy Könyv AlapítónkAlapítónk - Olvasói tájékoztató - Olvasói tájékoztató- MO képes történelmi kronológiája - MO képes történelmi kronológiája - Kiállítás - Pannóniai Féniksz - Kiállítás - Pannóniai Féniksz Magyarország térképeken-Virtuális kiállítás ÚjdonságokKatalógusMOKKAMEKKönyvtári IntézetLibInfoUgródeszkaÍrjon nekünk!English A könyvtárról Online szolgáltatáso kOnline szolgáltatáso k Helyi szolgáltatá sokHelyi szolgáltatá sok Gyűjtemén yekGyűjtemén yek Kincse inkKincse ink Kiállít ásokKiállít ások MNB Publiká ciókPubliká ciók Útmut atókÚtmut atók

25 Kölcsönözhetőek-e a könyvtár dokumentumai? A nemzeti könyvtárnak muzeális feladatai is vannak, ezért korlátozó intézkedéseket kellett bevezetni. Ez indokolja azt, hogy nemcsak a szabadpolcon lévő dokumentumok, hanem a raktárakból kikért művek is kizárólag az olvasótermekben használhatóak.

26 Az OSZK térképtára Gróf Széchényi Ferenc 1802-ben a magyar nemzetnek ajándékozta híres gyűjteményeit, amelyben közel 6000 darab térkép (nyomtatott és kéziratos) és atlasz is helyet kapott. E térképgyűjteményt - mint a grafikai dokumentumok gyűjteményét -, az alapítástól kezdve külön kezelték.

27 Könyvek gyűjteménye  A könyvtár a törzsgyűjte mény számára a teljesség igényével gyűjti a Magyarorsz ágon megjelent könyveket, adományok és hagyatékok átvételével igyekszik a gyűjtemény t minél teljesebbé tenni.

28 Hírlapok és folyóiratok gyűjteménye  Az állomány ma közel évfolyamból áll. Értékét nemcsak nagysága határozza meg, hanem az is, hogy az itt őrzött hazai és külföldi hírlapok csaknem háromnegyed része országos viszonylatban is az egyetlen fennmaradt példány.  A gyűjteményben megtalálható a magyar hírlapirodalomnak szinte minden jelentős emléke, az 1721-ben indult latin nyelvű Nova Posoniensiá-tól kezdve napjainkig. Kiemelkedő darabjai a legrégibb magyar hírlapok (Magyar Hírmondó, Magyar Kurír, Hadi és Más Nevezetes Történetek), a század vezető folyóiratai (Magyar Museum, Uránia, Tudományos Gyűjtemény), a reformkor híres divatlapjai (Regélő, Pesti Divatlap, Életképek, Honderű), az es forradalom és szabadságharc hírlapjai (Marczius Tizenötödike, Munkások Újságja, Közlöny, Kossuth Hírlapja, Komáromi Lapok), a 20. század fordulójának vezető folyóiratai (A Hét, Nyugat, Huszadik Század, Magyar Géniusz, Jövendő).

29 Digitális gyűjtemények  Magyar Elektronikus Könyvtár  Multimédia gyűjtemény

30 Magyar ISBN Iroda  Az ISBN (International Standard Book Number) a könyvekre vonatkozó nemzetközi azonosító. Egyértelműen jelöli a kiadványt, de semmiféle jogi védelmet nem nyújt.  A szám 4 számcsoportból, összesen 10 számjegyből áll.  Az első az országazonosító; ez Magyarország esetében 963.  A második a kiadó azonosítója, ill. azonosítóval nem rendelkező kiadók esetében gyűjtőszám. Ez a számcsoport 2-5 számjegyű lehet.  A harmadik a kiadvány sorszáma az azonosítón belül; 1-4 számjegyből állhat.  Az utolsó egy ellenőrző szám.  A számot bele kell nyomtatni a könyvbe, lehetőleg a címlap hátoldalára vagy a kolofonba. A számcsoportokat kötőjel vagy szóköz választja el, pl. ISBN vagy ISBN  Az ISBN szám alapján el lehet készíteni a vonalkódot, ezzel azonban az Iroda nem foglalkozik, ezzel kapcsolatos felvilágosítást nem tud adni. Az ISBN számot akkor is fel kell tüntetni eredeti formájában, ha vonalkód is készült belőle.

31 ISSN INTERNATIONAL STANDARD SERIAL NUMBER AZ IDŐSZAKI KIADVÁNYOK NEMZETKÖZI AZONOSÍTÓ SZÁMA  Az ISSN (International Standard Serial Number) numerikus kód, mely az időszaki kiadványok egyértelmű azonosítására szolgál. Alkalmazását az ISO 3297 nemzetközi szabvány, illetve annak honosított változata, az MSZ ISO 3297:2000 írja elő. numerikus kódidőszaki kiadványok numerikus kódidőszaki kiadványok  Az ISSN nyolc számjegyből álló numerikus kód, melynek elemei - a könyveket azonosító ISBN-től eltérően - semmiféle jelentést nem hordoznak, csupán azonosító funkciót töltenek be. A nyolcadik számjegy ellenőrző számjegy, mely az előző hétből számítható ki, és 0-tól 10-ig terjedhet. A 10-es számjegyet római szám helyettesíti, azaz: X.

32 Szolgáltatások  Lelőhely-tájékoztatás  MOKKA MOKKAhttp://www.mokka.hu MOKKAhttp://www.mokka.hu  ODR lelőhely-adatbázis ODR lelőhely-adatbázis ODR lelőhely-adatbázis  Bejelentések fogadása  Kérésfogadás  Belföldi kérésközvetítés  Külföldi kérésközvetítés  Kölcsönzés  Dokumentumszolgáltatás az OSZK állományából  Az OSZK muzeális és hungarikum-, valamint periodikumállománya eredetiben nem kölcsönözhető. A nem- hungarikum állomány - egyéb hazai lelőhely hiányában - kölcsönözhető. Az 1952 után megjelent dokumentumok részeiről nyomtatott és elektronikus másolat rendelhető.  Elektronikus dokumentumtovábbítás

33 Új számítógépes lehetőségek az OSZK-ban  Az Országos Széchényi Könyvtár július 5-ikétől olvasói számára mintegy 100 számítógépes munkaállomás használatát biztosítja olvasótermekben elhelyezett terminálokon – elsősorban irodalomkutatáshoz és tanulmányok megírásához.  Ezeket a munkaállomásokat Olvasói Professzionális Munkaállomásoknak, röviden OPM-nek nevezzük.

34 Magyar Nemzeti Bibliográfia Könyvek Bibliográfiája  A törzsrész a bibliográfiai tételeket 49 szakcsoportba rendezve közli, a szakcsoportokon belül a tételek besorolási adatainak betűrendjében, egy évfolyamon belül folyamatos tételszámozással.  A szakcsoportok tartalmáról betűrendes mutató tájékoztat és egy ETO konkordanciatáblázat nyújt további segítséget.  A tételeket számítógépes azonosító szám zár ja le.  Minden évfolyam első számában meg jelenik a magyarországi kiadók, közreadók betűrendes cím- és azonosítószám (ISBN) jegyzéke.

35 Magyar Nemzeti Bibliográfia Könyvek Bibliográfiája   Barnes, Jonathan  Aristotle (magyar)  Arisztotelész / Jonathan Barnes ; [ford. Király Zsuzsa]. - Budapest : Akad. K., –  130 p. ; 20 cm. - (Y könyvek, ISSN )  Egys. cím: Aristotle. - Bib li og r.: p. 129-[131].  ISBN fûzött : 880,- Ft  *Aristoteles  1(38)(092)Aristoteles  [MNB KB ] tételszám, besorolási adatok, szabványos bibliográfiai leírás, tárgyi melléktétel,  ETO szakjelzet, azonosító szám

36 IKER Az IKER adatbázis az 1993 óta feldolgozott, Magyarországon megjelent és az Országos Széchényi Könyvtárhoz kötelespéldányként beszolgáltatott időszaki kiadványok válogatott társadalom- és természettudományi cikkanyagának bibliográfiai tételeit tartalmazza. Feldolgozza a tudományos, irodalmi, művészeti szaklapokat, az évkönyveket, valamint az országos napilapokat.  Nem tartoznak gyűjtőkörébe a kiállítások, konferenciák, rendezvények önálló kiadványai és a könyvsorozatok. A feltárt kiadványokból nem regisztrálja az alkalmazott tudományok anyagát (ETO 6-os főosztály), a szépirodalmi műveket, a recenziókat, a híranyagokat, a tanulmányúti beszámolókat és a glosszákat. Nem tartalmazza "Magyar Mezőgazdasági Bibliográfia", a "Magyar Orvosi Bibliográfia" és a "Műszaki Cikkek a Magyar Időszaki Kiadványokban" c. szakbibliográfiák által teljes körűen feldolgozott időszaki kiadványokban megjelent cikkeket. A bibliográfiai leírások az MSZ szabvány figyelembevételével készülnek. A számozási adatokban nem szerepelnek a szokásos rövidítések, mivel az adatok kötött sorrendje (évfolyam, év-, füzet- és oldalszám) lehetőséget ad az eligazodásra. A cirill betűs adatok átírása az MSZ , az egyéb nem latin betűs adatok átírása ISO szabványok és ajánlások, a kiadványok címének rövidítése az MSZ és az ISO , a bibliográfiai leírás egyéb adatainak rövidítése az MSZ szabvány, valamint az Egyetemes Tizedes Osztályozás előírásainak felel meg.

37 Különgyűjtemények Kézirattár Kisnyomtatványtár Mikrofilm- és Fényképtár Régi nyomtatványok tára Színháztörténeti tár Térképtár Történeti Interjúk Tára Zeneműtár ézirattár Kisnyomtatványtár Mikrofilm- és Fényképtár Régi nyomtatványok tára Színháztörténeti tár Térképtár Történeti Interjúk Tára Zeneműtárézirattár Kisnyomtatványtár Mikrofilm- és Fényképtár Régi nyomtatványok tára Színháztörténeti tár Térképtár Történeti Interjúk Tára Zeneműtár  Könyvtártudományi Szakkönyvtár Könyvtártudományi Szakkönyvtár Könyvtártudományi Szakkönyvtár

38 SZAKKÖNYVTÁRAK  Országos Pedagógiai Múzeum és Könyvtár  Országos Mezőgazdasági Könyvtár  BME Műszaki Információs Központ és Könyvtár  Országos Orvostudományi Könyvtár.

39 Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum Az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum (OPKM) a neveléstudomány és a közoktatás magyarországi információs, neveléstörténeti és kulturális központja. Gyűjti és szolgáltatja a neveléstudomány szakirodalmi információit, ápolja, őrzi és közkinccsé teszi a pedagógia tárgyi emlékeit és dokumentumait. A pedagógiai nemzeti szakbibliográfiák és szakirodalmi adatbázisok előállítójaként a neveléstudomány szakirodalmi információs rendszerének bázisintézménye. Szakmailag támogatja a pedagógiai szakkönyvtárak és az iskolai könyvtárak munkáját, gyűjteményeivel és szolgáltatásaival, múzeumi és kiadói tevékenységével, információs és koordinációs munkájával elősegíti a neveléstudomány és az oktatásügy területén dolgozók széles körű tájékoztatását, gyakorlati és elméleti munkáját, szakmai továbbképzését, önképzését, a pedagógiai kutatást, a pedagógusjelöltek felkészítését hivatásukra. Kulcsfeladata van az európai integráció szempontjából lényeges nemzetközi oktatási információk feldolgozásában és terjesztésében, a terminológiai fejlesztési munkákban.

40 AZ OPKM országos feladatkörű tudományos szakkönyvtár,országos feladatkörű tudományos szakkönyvtár, a pedagógiai dokumentáció (információ) központja,a pedagógiai dokumentáció (információ) központja, az iskolai könyvtárak és a pedagógiai szakkönyvtárak szakmai és szervezési segítője,az iskolai könyvtárak és a pedagógiai szakkönyvtárak szakmai és szervezési segítője, pedagógiai szakmúzeum,pedagógiai szakmúzeum, a magyar neveléstörténet kutatóhelyea magyar neveléstörténet kutatóhelye taneszközetalon-tár és információs központtaneszközetalon-tár és információs központ kiadó.kiadó.

41 OPKM SZOLGÁLTATÁSAI Tanfolyamok On-line katalógus On-line katalógus Szaktájékoztatás Fénymásolás Irodalomkutatás Kölcsönzés Könyvtárközi kölcsönzés Könyvtárközi kölcsönzés Elektronikus információszolgáltatás Elektronikus információszolgáltatás

42 Felsőoktatási könyvtár Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Könyvtár  Az Egyetemi Könyvtárat, a nagyszombati jezsuita kollégium bibliotékájaként, ben Oláh Miklós, esztergomi érsek alapította. Egyetemi gyűjteménnyé 1635-ben vált, amikor Pázmány Péter esztergomi érsek megalapította a nagyszombati egyetemet.  1773-ban Mária Terézia feloszlatta a jezsuita rendet, a könyvtár állami intézménnyé vált.  A Magyar Királyi Egyetem a könyvtárral együtt 1777-ben Budára, majd 1784-ben Pestre költözött.  1876-ban készült el az ország első nyilvános könyvtáraként a Ferenciek terén álló új könyvtárépület, melyben a könyvtár azóta is működik.

43 Felsőoktatási könyvtár MISKOLCI EGYETEMI KÖNYVTÁR A Miskolci Egyetem Könyvtára országos feladatkörű, nyilvános, tudományos szakkönyvtár.

44 Felsőoktatási könyvtár MISKOLCI EGYETEMI KÖNYVTÁR  A könyvtár az 1735-ben alapított bányászati-kohászati tanintézet könyvtárát tekinti elődjének, mely 1919-ig Selmecbányán, ezt követően pedig 1949-ig Sopronban működött. Ekkor alakult meg utódja Miskolcon. Jelenlegi épülete 1969-ben készült el.  A 400 férőhelyes olvasóteremben a folyóiratok és a szabadpolcos állomány mellett 45 számítógép áll az olvasók rendelkezésére.  A Könyvtár épületében található még a Selmeci Műemlékkönyvtár, valamint az Egyetemi Levéltár és a Múzeum. A könyvtár állománya és gyűjtőköre  Körülbelül 1 millió könyvtári egység alkotja az állományt. Évente ezer könyvvel és egyéb dokumentummal gyarapszik. A folyóiratok száma közel  Gyűjtőkörébe tartozik: magyar és idegen nyelven a műszaki tudományok szakirodalma (kiemelten a bányászati, kohászati ágazatok) és az e tudományok műveléséhez szükséges természettudományi alapirodalom  a társadalomtudományok (jog, közgazdaságtan, neveléstudomány, szociológia stb.) publikációi  valamint a bölcsészképzéshez szükséges tudományágak (történettudomány, irodalom- és nyelvtudomány, idegen nyelvek, pszichológia stb.) szakirodalma.  A könyvtár szervezeti keretein belül működik az egyetem levéltára (alapítva 1982), amely az egyetem két és fél évszázados történeti értékű irat- és kéziratos anyagait gyűjti.

45 Felsőoktatási könyvtár A Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtára  A Könyvtár 2001 január 1-tõl  egységes egyetemi könyvtári rendszerként mûködik. A rendszer tagjai szakterületükön a teljességre törekedve gyûjtik, feltárják, rendelkezésre bocsátják és közvetítik a hazai és nemzetközi szakirodalom hagyományos és elektronikus hordozókon megjelenõ dokumentumait, részt vesznek az országos könyvtári és információpolitika alakításában és együttmûködnek más könyvtárakkal a hazai könyvtári információellátás rendszerszerû mûködtetésében.  Közel hatmillió dokumentummal, az ország második legnagyobb könyvtáraként szolgálja az egyetemen folyó oktatást, kutatást, gyógyítást és mûvészeti alkotómunkát.

46 Iskolai könyvtár  Az iskolai könyvtár az általános és középiskolák könyvtára. Gyűjtőkörét az ott folyó oktató-nevelő munka és az iskolai tananyag határozza meg.  Feladata közé tartozik az alapvető könyvtárhasználati ismeretek oktatása.  Alapvető funkciója az iskolában folyó képzési és nevelési tevékenység támogatása.

47 Az iskolai könyvtárat az jellemzi, hogy  Állománya dokumentumtipológiai szempontból a legösszetettebb  tevékenységében a referensz (tájékoztató) munka uralkodik  a források használatának és az ismeretek megszerzésének, rendszerezésének helye, az ezzel kapcsolatos eljárások, technikák stb. elsajátításának begyakorló terepe  információtartalma teljes egészében minőségre orientált a tudományos és művészi értéket illetően  az iskola legdemokratikusabb színtere, ahol a tanár és diák, akiket ugyanazon célok és feladatok vezérelnek, egyformán használói minőségben és egyenjogúan van jelen.

48 Közművelődési könyvtár  A közművelődési könyvtár általános gyűjtőkörű, többnyire önkormányzati könyvtár.  Célja a helyi lakosok, vagy azok egy csoportja általános műveltségének emelése.  A megyei könyvtárak szakmai módszertani funkciót látnak el a megyében.  A települések könyvtárai jelentős helytörténeti gyűjtő és feltáró tevékenységet is végeznek.

49 FŐVÁROSI SZABÓ ERVIN KÖNYVTÁR  Az 1904-ben alapított Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár tagkönyvtárai együttesen biztosítják Budapest területén a közkönyvtári ellátást. A Központi Könyvtár ellátja a nagyvárosi nyilvános közkönyvtár feladatait, országos szakkönyvtárként részt vesz a tudományos és szakkönyvtári ellátásban, I. osztályú tudományos szakkönyvtárként támogatja a kutatómunkát és az oktatást. Korhatárra és érdeklődési körre való tekintet nélkül segíti az önképzést és a szervezett oktatást. Szolgáltatásaiban széleskörűen felhasználja az információtechnológiát. A kerületi tagkönyvtárak a főváros nyilvános közkönyvtári ellátásának alapintézményei. Állományukat a kategóriájukra vonatkozó gyűjtőköri szabályzat alapján fejlesztik. Több kerület tagkönyvtárainak közös irányítás alatt álló – részlegesen önállóan gazdálkodó, szakmai feladatait összehangoltan, részben központosítottan ellátó – szervezeti egysége a régió. A régiók elnevezése és beosztása: budai régió: I., II., III., XI., XII., és XXII. kerületi tagkönyvtárak  észak-pesti régió: IV., V., VI., VII. és XIII. kerületi tagkönyvtárak  dél-pesti régió: IX., XVIII., XIX., XX., XXI. és XXIII. kerületi tagkönyvtárak  kelet-pesti régió: VIII., X., XIV., XV., XVI. és XVII. kerületi tagkönyvtárak A teljes hálózat szolgáltatóhelyeinek száma 61, a regisztrált könyvtárhasználók száma fő, ebből gyerek. 378 számítógép áll az olvasók rendelkezésre. A beiratkozott olvasók száma a központi könyvtárban , a napi látogatói létszám átlagosan fő. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár a főváros legnagyobb közművelődési intézményeként – a lakosság több mint 12%-ának közvetlen szolgáltatója, jelentős kulturális értékek őrzője és közvetítője – feladatának és felelősségének tekinti, hogy a kor kihívásaira fejlesztési stratégiájának kidolgozásával, szolgáltatási feladatainak újrafogalmazásával válaszoljon. A 2002-ben elkészült fejlesztési terv lényege a tagkönyvtárak szolgáltatásainak jobb összehangolása, erőforrásainak célszerű hasznosítása. fejlesztési tervfejlesztési terv

50 A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár 2004-ben ünnepelte 100. születésnapját.  A Központi Könyvtár az 1904-es alapítást követően 1931-ben költözött jelenlegi épületébe, a Wenckheim-palotába. Tizenháromezer négyzetméteren böngészde, szabadpolcos kölcsönző, 15 olvasóterem, internetterem, gyerekkönyvtár, kávézó, mintegy ezer olvasóhely, 160 számítógép várja a látogatókat. Kiállítások, rendezvények, programok teszik teljesebbé a kulturális kínálatot. böngészdeszabadpolcos kölcsönzőolvasóteremgyerekkönyvtár böngészdeszabadpolcos kölcsönzőolvasóteremgyerekkönyvtár

51 Egyházi és magángyűjtemények PANNONHALMA  Pannonhalmi Bencés Apátsági Kolostor Nagykönyvtára az egyetlen olyan szerzetesi könyvtár hazánkban, mely abban a környezetben él, amiért létrejött.  A monostorban végig bencés szerzetesek éltek, tanítottak, lelkipásztorkodtak. Még Géza fejedelem telepítette le őket itt, fia, Szent István pedig a levert Koppány minden népét és birtokát a monostor adófizetőjévé tette. Az azóta elmúlt ezer év azért itt sem telt el eseménytelenül.  1786-ban II. József feloszlatta a kolostort, és az csak 1802 után telt meg újra élettel, az akkor már tanítórenddé alakult bencések gimnáziumának központjaként.  Kezdettől fogva volt könyvesházuk, ami ide-oda vándorolt, mai helyén csak a múlt század derekán rendezkedett be. Máig az ország legszebb, legtágasabb könyvtárterme.  A könyvanyag zömét papok, szerzetesek és főként a tanári életre felkészülő növendékek igényei szerint válogatták. A könyvtár nem annyira az iskolai, mint inkább a diákotthoni élettel fonódott össze. Az állomány legnagyobb részét az elmúlt másfél évszázadban gyűjtötték - már 1986-ban meghaladta a kötetet.

52 PANNONHALMA  A főapátság épületegyüttesének a torony és a gimnázium mellett egyik leghangsúlyosabb része a könyvtár. Bár maga az építmény csak a XIX. század első harmadában készült el, az általa megtestesített eszme ezerötszáz éves. Szent Benedek olyan nagy szerepet adott az olvasásnak a monostor életében, hogy a szerzetesek munkája őrizte meg számunkra nemcsak az első századok keresztény irodalmát, hanem a görög-római kultúra alkotásait is, ugyanakkor megteremtette Európa és benne hazánk kultúráját is.

53 PANNONHALMA  Egy Szent László-kori (1090 körüli) oklevél tanúsága szerint a 11. század végén Pannonhalmán már 80 kötetet (kb. 200 művet) tartottak nyilván ban a feloszlatáskor már több mint kötetet számlált a gyűjtemény ben a könyvek közül csupán 757 kötetet és 27 kéziratot szállítottak vissza a monostor könyvtárába. A könyvek elhelyezésére elegendő volt néhány terem. A könyvek száma azonban a 19. század elején ugrásszerűen megnőtt. Ekkor határozták el az új könyvtárépület építését. A könyvtár állománya mind a mai napig gyarapszik. Napjainkban körülbelül kötetet őriznek a gyűjteményben.  Egy Szent László-kori (1090 körüli) oklevél tanúsága szerint a 11. század végén Pannonhalmán már 80 kötetet (kb. 200 művet) tartottak nyilván ban a feloszlatáskor már több mint kötetet számlált a gyűjtemény ben a könyvek közül csupán 757 kötetet és 27 kéziratot szállítottak vissza a monostor könyvtárába. A könyvek elhelyezésére elegendő volt néhány terem. A könyvek száma azonban a 19. század elején ugrásszerűen megnőtt. Ekkor határozták el az új könyvtárépület építését. A könyvtár állománya mind a mai napig gyarapszik. Napjainkban körülbelül kötetet őriznek a gyűjteményben.

54 PANNONHALMA  A könyvtár épületének hosszanti részét az 1820-as években Engel Ferenc tervezte és építette. Ezt követően Packh Jánost bízták meg az épület bővítésével. Az ő munkája az ovális teremrész.  Az épület belső díszítésére egy bécsi mestert, Josef Kliebert kérték fel.  Az ovális terem mennyezetének négy oldalán a négy középkori egyetemi fakultás jelképe látható (jog-, hit-, orvos- és bölcselettudomány). Az ő munkái a napjainkban eredeti helyükre visszakerült gipsz királyszobrok is (az alapító Szent István, és a visszaállító I. Ferenc).  A hosszanti terem központi freskója Pallas Athéné (Minerva) alakját ábrázolja. A két rövid oldalon ókori bölcsek, filozófusok, tudósok alakjai, míg a hosszanti oldalakon a magyar kultúrtörténet kiemelkedő alakjainak portréi láthatók. Az ábrázolt személyek kiválasztása a kor szellemiségét tükrözi. A névvel meg nem jelölt magyar személyek a magyar reformkor nagyjai.

55

56 Digitális (elektronikus) könyvtárak Neumann János Digitális Könyvtár és Multimédia Központ  Neumann János Digitális Könyvtár és Multimédia Központ Kht. küldetése, hogy részt vegyen a magyar kulturális örökség megőrzésének és közkinccsé tételének nagy feladatában.  Az interneten ingyenesen elérhető gyűjtemény sok tízezer tételt számláló magyar szövegtár, amely folyamatosan gyarapodik szépirodalmi, szakirodalmi és tudománytörténeti művek digitalizált változatával. Céljuk, hogy gazdag és igényes forrásanyagot szolgáltassanak minden olvasónak – a gyermekeknek szóló irodalomtól a kutatóknak készült szakirodalmi munkákig. Gondoskodnak a digitalizált szövegek hosszú távú megőrzéséről és szolgáltatásáról is.  A szövegek mellett állóképeket és hangzó anyagokat is feldolgoznak. Elsősorban az oktatás különböző szintjeit szolgálva számos speciális témájú multimédia weboldalt is készítenek és működtetnek.  Gyűjtik és elérhetővé teszik a közgyűjtemények adatait. A magyar weben található és a kulturális örökség körébe tartozó dokumentumokat kereshető adatbázisban írják le, melynek segítségével folyamatosan bővülő internetes tartalom válik gyorsan elérhetővé.

57 Neumann-ház  Bibliotheca Hungarica Internetiana Bibliotheca Hungarica Internetiana Bibliotheca Hungarica Internetiana –Magyar Szövegtár  D igitális Irodalmi Akadémia igitális Irodalmi Akadémia igitális Irodalmi Akadémia –Kortárs magyar irodalom  Olvasni jó! Olvasni jó! Olvasni jó! –Gyermekirodalom  Virtuális Diafilm-Történeti Múzeum Virtuális Diafilm-Történeti Múzeum Virtuális Diafilm-Történeti Múzeum –Diafilmek  Képek a magyar irodalomból Képek a magyar irodalomból Képek a magyar irodalomból –Képek és diafilmek  Balassi Bálint Balassi Bálint Balassi Bálint –Versek, versfelvételek, énekelt versek

58 Digitális (elektronikus) könyvtárak Magyar Elektronikus Könyvtár A MEK a magyar Internet egyik legismertebb szolgáltatásává és legnagyobb szöveg-archívumává lett. Bárki a legkisebb mértékben és a legegyszerűbb eszközökkel is részt vehet a könyvtár fejlesztésében és az állomány gyarapításában: felajánlhat saját műveket vagy mások számítógépre vitt írásait, feltéve, hogy ezzel nem sérti azok copyright jogait. Hungarológiai Alapkönyvtár A mintegy 3.800, többségében nagy terjedelmű kiadvány elektronikus változatának elkészítése az eddigi legnagyobb magyar szöveg-digitalizálási vállalkozás. Az Elektronikus Periodika Archívum és Adatbázis (EPA) a Magyar Elektronikus Könyvtár kezdeményezése, mely a magyar vonatkozású elektronikus időszaki kiadványok könyvtári igényű nyilvántartására, illetve egyes folyóiratok archiválására irányul. A LIBINFO 1999-ben indult azzal a céllal, hogy a tájékoztató könyvtárosok az Interneten keresztül is segítséget tudjanak adni az információt keresőknek. A feltett kérdést 2 munkanapon belül megválaszolják.

59 Digitális (elektronikus) könyvtárak Magyar Elektronikus Könyvtár A MEK a magyar Internet egyik legismertebb szolgáltatásává és legnagyobb szöveg- archívumává lett. Bárki a legkisebb mértékben és a legegyszerűbb eszközökkel is részt vehet a könyvtár fejlesztésében és az állomány gyarapításában: felajánlhat saját műveket vagy mások számítógépre vitt írásait, feltéve, hogy ezzel nem sérti azok copyright jogait. A MEK a magyar Internet egyik legismertebb szolgáltatásává és legnagyobb szöveg- archívumává lett. Bárki a legkisebb mértékben és a legegyszerűbb eszközökkel is részt vehet a könyvtár fejlesztésében és az állomány gyarapításában: felajánlhat saját műveket vagy mások számítógépre vitt írásait, feltéve, hogy ezzel nem sérti azok copyright jogait. Hungarológiai Alapkönyvtár A mintegy 3.800, többségében nagy terjedelmű kiadvány elektronikus változatának elkészítése az eddigi legnagyobb magyar szöveg- digitalizálási vállalkozás. Hungarológiai Alapkönyvtár A mintegy 3.800, többségében nagy terjedelmű kiadvány elektronikus változatának elkészítése az eddigi legnagyobb magyar szöveg- digitalizálási vállalkozás. Az Elektronikus Periodika Archívum és Adatbázis (EPA) a Magyar Elektronikus Könyvtár kezdeményezése, mely a magyar vonatkozású elektronikus időszaki kiadványok könyvtári igényű nyilvántartására, illetve egyes folyóiratok archiválására irányul. Az Elektronikus Periodika Archívum és Adatbázis (EPA) a Magyar Elektronikus Könyvtár kezdeményezése, mely a magyar vonatkozású elektronikus időszaki kiadványok könyvtári igényű nyilvántartására, illetve egyes folyóiratok archiválására irányul. A LIBINFO 1999-ben indult azzal a céllal, hogy a tájékoztató könyvtárosok az Interneten keresztül is segítséget tudjanak adni az információt keresőknek. A feltett kérdést 2 munkanapon belül megválaszolják. A LIBINFO 1999-ben indult azzal a céllal, hogy a tájékoztató könyvtárosok az Interneten keresztül is segítséget tudjanak adni az információt keresőknek. A feltett kérdést 2 munkanapon belül megválaszolják.

60 Tájékozódás a könyvtárban tömörraktár  A szabadpolcon el nem férő vagy más okból a raktárban elhelyezett könyveket zárt raktárban helyezik el, amit kérésre kap meg az olvasó.

61 Tájékozódás a könyvtárban tömörraktár  Kérőlap  Az olvasó adatai  Név:  Olvasójegy/mágneskártya száma:  Elérhetőség ( , telefonszám):  A kért mű adatai  Raktári szám:  Szerző:  Cím:  Megjegyzés:  A kérés dátuma: Az olvasó aláírása:   A vállalási határidő maximum a kérés leadásától számított egy hét.  A kért dokumentumok a Kölcsönzésben vehetők át.  A kérőlapokat kérjük olvashatóan, lehetőleg nyomtatott betűvel kitölteni.  Egy olvasó egy alkalommal legfeljebb két könyvet kérhet soron kívül. További ilyen kéréssel csak a kért művek átvétele után élhet.  A kéréseket a Tájékoztató Szolgálaton, a Fszt. 1-es és 12-es szobákban várják munkatársaink. 

62 Tájékozódás a könyvtárban KÖLCSÖNZŐTÉR  Az állomány jelentős részét az olvasók által is hozzáférhető szabadpolcon helyezik el.

63 A könyvek elhelyezése a polcokon Rendszerező raktári rend Betűrend  Szépirodalom  A szépirodalmi művek együtt találhatók a könyvtárban. Belső rendjük az ábécé. (Másutt gyakran külön csoportokat emelnek ki közülük, pl. a drámákat, a verseket.)  A betűrendbe sorolás alapja a könyv szerzőjének neve. Ha egy könyvet háromnál több szerző írt, akkor a címe alapján soroljuk be. Ha egy írónak több kötete van a polcon, akkor a kötetek címének ábécé sorrendje számít.  Az idegen szerzők nevének sorrendje más, mint a magyaroké. A keresztnév áll elöl, és utána a személynév. Ezért például Victor Hugo nevét nem a V, hanem a H betűnél kell keresni. A szépirodalmi könyvek elhelyezésekor és keresésekor is ugyanolyan sorrendet kell követnünk a könyvespolcok soraiban, mint a könyvben az olvasásnál (balról jobbra, fentről le).  A könyvtári betűrendbe sorolás legfontosabb szabályai  A könyvtári ábécé 28 betűből áll. A, B, C, (CS), D, E, F, G, H, I, J, K, L, M, N, O, Ö, P, Q, R, S, (SZ), T, U, Ü, V, W, X, Y, Z  A rövid és hosszú magánhangzók azonos betűnek számítanak, nem teszünk közöttük különbséget.Pl.: A = Á, U = Ú, Ö = Ő stb.  A két- vagy többjegyű mássalhangzókat betűnként vesszük figyelembe.

64 A könyvek elhelyezése a polcokon Rendszerező raktári rend Szakrend  A könyvtárak tartalmi csoportosítás céljaira azokat a rendszereket vették át – akár módosítással – melyek a filozófiában, a tudományokban kialakultak.  A szakirodalmat általában a kétsoros raktári jelzet alapján raktározzák. Az első sorban a mű tárgyát megjelölő raktári szakjel szerepel, a második sorban pedig a betűrendi jel (Cutter-szám).  A jelzetek segítségével a tudományos művek tartalmuk szerint csoportosulnak, majd egy-egy szakcsoporton belül betűrend alakul ki.   K12K65

65 A könyvek elhelyezése a polcokon Rendszerező raktári rend  Időrendi (kronológiai) elrendezés  Kéziratgyűjtemények esetében szokásos.  Földrajzi elrendezés  Helyismereti gyűjtemények esetében szokásos (pl. Cegléd, Csemő, Mikebuda irodalma).  Személyek szerinti elrendezés (fond)  Kéziratgyűjtemények, irattárak, levéltárak esetében.

66 A könyvek elhelyezése a polcokon Mechanikus raktári rendszerek A könyvek elhelyezése a polcokon Mechanikus raktári rendszerek  A raktári elhelyezés a gyarapodás sorrendjében történik, a dokumentumok kizárólag a katalógusból megállapítható raktári jelzet szerint kereshetők vissza.  Az alkalmazott jelrendszer: –numerus currens (=folyószám: 1,2,3 stb.), –betűjeles numerus currens (a betűjel utalhat akár a dokumentum gerincmagasságára: a1,a2,b1,c1).

67 A könyvek elhelyezése a polcokon Különgyűjtemények  Dokumentumtípusok szerinti különgyűjtemények (kéziratok, régi és ritka könyvek, időszaki kiadványok, kis- és aprónyomtatványok, térképek, audiovizuális dokumentumok  Tematikus különgyűjtemények (régi patrioticum- gyűjtemények, helyismereti gyűjtemények, hagyatéki különgyűjtemények, műemlékkönyvtárak, zenei gyűjtemények)

68 Szolgáltatások Kapcsolatteremtés a felhasználóval  A könyvtárra, annak szolgáltatásaira, használati módjára vonatkozó felvilágosítás, szükség esetén más, az olvasó igényének megfelelő, illetékes forráshoz irányítás.

69 Szolgáltatások Tájékoztatás passzív vagy visszakereső aktív vagy szétsugárzó  Felvilágosítás eligazító vagy módszertani tanácsadó jelleggel.  Adatszolgáltatás – faktográfiai és bibliográfiai adatok, közhasznú információk.  faktográfia = tényközlő tájékoztatás  bibliográfia = 1. a könyvismeret tudománya 2. valamilyen kérdés tanulmányozásához adott vagy felhasznált forrásmunkák, könyvek jegyzéke  közhasznú információk = a mindennapi élet során felvetődő kérdések megválaszolása: menetrend, telefonszám stb.)  I rodalomkutatás (Megadott szempontok szerint a vonatkozó szakirodalom értékelése, válogatása, majd jegyzék formájában az olvasó rendelkezésére bocsátása.)

70 Dokumentumszolgáltatás  Helybeni használat  Kölcsönzés  Könyvtárközi dokumentum-ellátás. Az Országos Dokumentumellátó Rendszer adatbázisa (http://odr.lib.klte.hu) a négy nagy vidéki egyetem, az ELTE könyvtárai, több művészeti, teológiai, fizikai szakkönyvtár anyagára és a dokumentumellátó rendszer tagjainak legalábbis a rendszeren belül vásárolt és több esetben teljes számítógépes állományára vonatkozóan nyújt lelőhely- információkat és lehetőséget közvetlen, irányított -s könyvtárközi kölcsönzési kérések indítására.

71 Szolgáltatások Mozgókönyvtár  Cegléden 1984-tól mozgókönyvtári szolgálat biztosítja a külterületek és a nagyobb lakótelepek lakosságának könyvtári ellátását. Jelenleg 12 megállóhelyen fogadja az olvasókat. A mintegy 3500 kötet könyvet, folyóiratot, képeslapot szállító bibliobusz alapfunkciója a kölcsönzés. A ceglédi Mozgókönyvtár az első az országban, amely eleve könyvtári célokra készült (a többi busz mind átalakított jármű volt).

72 A mozgókönyvtári ellátás létrejötte Cegléden  június 6-án az Országos Közművelődési Tanács titkára Cegléd város főterén átadta az első olyan autóbuszt, amelyet a székesfehérvári Ikarus gyár sajátosan könyvtári célokra készített.

73 Mozgókönyvtár  Teremkiképzésű, 20 m 2 belterület, figyelemfelkeltő.  Busz tárolása karbantartása a helyi Volán Vállalatnál.  Az állomány induláskor 6567 könyv és 68 db folyóirat, a buszon 3500 könyv fért el.  Felnőtt szépirodalom, gyermek- és ifjúsági irodalom és ismeretterjesztő szintű szakirodalom.  Háttérintézmény, a város központjában.  1 fő könyvtáros, 1 fő autóbuszvezető, 1 fő helyettes.  7 megállóhelyen, heti 1-2 kölcsönzési alkalom, 1,5-2-2,5 órás kölcsönzési idő.

74 A 3 bibliobusz tevékenységéről  A 3 bibliobusz összesen 25 helyen, buszonként átlagban heti 20 órás időtartamot kölcsönzött.  Heti 1 alkalom, 1,5-3-5 óra kölcsönzési időben, a hét 5 napján.  Ebben az időszakban a forgalmi adatok folyamatos növekedést mutatnak.

75 Az I. számú bibliobusz megállóhelyei

76 Statisztikai adatok

77 1991. A szolgáltatás beszűkítése  A Cegléd vonzáskörzetében könyvtári feladatokat ellátó bibliobuszok tevékenységét mindvégig a Pest Megyei Tanács finanszírozta. Az új költségvetési törvény megoldhatatlan helyzet elé állította a város önkormányzatát. A megyei támogatás megszűnése miatt a város már nem tudta felvállalni a körzeti ellátást nyújtó bibliobuszok terheit is. Ezért március 1- jével a körzeti ellátást nyújtó bibliobuszok beszüntették tevékenységüket. Cegléd városa megtartotta a területén üzemelő bibliobuszt és vállalta annak fenntartási költségeit.

78  Cegléd 14 másik településsel együtt Többcélú kistérségi társulást hozott létre.  Alapító Okirata májusra készül el.  Célkitűzései: a közművelődés és a közkönyvtári ellátás fejlesztése mozgókönyvtári ellátással.

79  1991-től 1 bibliobusz 12 megállóhelyen, Cegléd bel- és külterületein teljesít szolgálatot.  Heti 20 órában.  Kölcsönzési idők rövidültek 0, óra, kivéve a „Lakótelepen” 5 óra.  Kölcsönzési alkalmak száma ritkult.  „Könyvet házhoz” szolgáltatás.  A megállóhelyeknek a központtól való távolsága 2-8km.

80 Állomány  Elhelyezése a busz hosszanti tengelye mentén.  Válogatások (versek, romantikus, kötelezők, sci-fi…)  Kézikönyvtár, 25 db periodika.  Feltárása, számítógépen és raktári katalógusban.

81 Fenntartási költségek 2004 Parkolás Ft Karbantartás Ft Kötelező biztosítás70.800Ft Üzemanyag Ft Bérek Ft Összesen Ft

82 20 év a statisztika tükrében

83 Alapszolgáltatások Alapszolgáltatások Helyben olvasás Helyben olvasás Kölcsönzés, könyvtárközi kölcsönzés Kölcsönzés, könyvtárközi kölcsönzés Előjegyzés Előjegyzés Tájékoztatás Tájékoztatás Járulékos szolgáltatások Járulékos szolgáltatások „Hangos könyvek” kölcsönzése „Hangos könyvek” kölcsönzése Fénymásolás Fénymásolás

84 Olvasószolgálati tevékenység  Alapszolgáltatások  Helyben olvasás  Kölcsönzés, könyvtárközi kölcsönzés  Előjegyzés  Tájékoztatás  Járulékos szolgáltatások  „Hangos könyvek” kölcsönzése  Fénymásolás

85 Tapasztalatok összegzése  könyvtári célra alkalmas busz típus munkába állítása,  megfelelő háttérintézmény kialakítása,  a rendszeresen cserélt mindig friss állomány,  folyamatos szerviz szolgáltatás,  alkatrészellátás kiépítése,  PR tevékenység,  folyamatos visszacsatolás,  a munka mindenoldalú megszervezése  több forrásra épülő folyamatos működést biztosító anyagi háttér.

86 Keresési módszerek  Keresés (searching) - Lekérdezés (scanning) = pontos kifejezés, név alapján végzett lekérdezés, természetes nyelvi kifejezésekkel, tárgyszavakkal, deszkriptorokkal[1] és a boole–műveletek segítségével végzett keresésre az általános keresés vagy a lekérdezés szót használjuk [1]  Böngészés (browsing) = meghatározott ismérv szerint rendezett dokumentumtételek között, meghatározott belépési helyen kezdett keresés, afféle bóklászás, tallózás.  Szörfölés (surfing) = csatolók segítségével végzett információgyűjtés  Innovatív keresés (serendipitous searching) = „emelt szintű szörfölés”; „olyan helyen találod az információt, ahol aztán senki nem gondolta volna”, a szörfölés művészete; a hagyományos dokumentumokban való keresés, a böngészés, a találatok adta ötletek juttatnak el a megoldáshoz

87 I nformációkeresés  Az információkeresés legfontosabb művelete az összehasonlítás.  A felhasználó információkereső nyelvre lefordított kérdését össze kell hasonlítani a tárban található, ugyancsak információkereső nyelven megfogalmazott információkkal.  Online rendszerekben az összehasonlítást a program végzi. Összehasonlításkor a kérdés és a dokumentum ismérveinek összehasonlítására kerül sor.

88 I nformációkeresés  A könyvtári információkeresés végezhető kézzel (manuálisan) cédulakatalógusban, dokumentumokban, végezhető mechanikai eszközökkel és készülékekkel (lyuk- és fény-lyukkártyák, mikrofilmes berendezések) és számítógépek segítségével.  A mechanikai eszközökkel és készülékekkel, továbbá az olyan programrendszerekkel végzett keresést, amely nem teszi lehetővé a számítógéppel folytatott kommunikációt, offline keresésnek nevezik és a könyvtári információkeresésben már alig van szerepe.  Online információkereső rendszerekben a felhasználó közvetlen – interaktív kapcsolatot teremthet a számítógép segítségével a dokumentum-leírások, olykor a digitális vagy digitalizált dokumentumok állományával.

89 Hierarchikus információkereső nyelvek (Egyetemes Tizedes Osztályozás)  Közös e rendszerekben, hogy az “egész” (fölérendelt) fogalmat meghatározott szempont szerint “osztják fel” alárendelt fogalmakra (gyümölcstermesztés-almatermesztés).  A mesterséges nyelven alapuló hierarchikus információkereső nyelvek jelkészlete általában számjegyekből vagy elsősorban számjegyekből áll.  Lényegesebb azonban, hogy a szóképzés szabályai a fogalmi hierarchián alapulnak. Ez azt jelenti, hogy ha egy fogalomnak egy – általában – számjegy(ek)ből álló “szó” (jelzet) felel meg, akkor az e fogalomnak alárendelt fogalmak “neve” (jelzete) ugyanezen számjegy(ek)ből és az ehhez alárendelt fogalmanként hozzárendelt további számjegy(ek)ből áll (gyümölcstermesztés = 634 almatermesztés = ). SZAKKATALÓGUS

90 Mellérendelő osztályozási rendszerek  A fogalmakat nem rangsorolják, a kérdés jellemzőit és a keresett dokumentumok, információk tartalmát (jellemzőit) egyaránt a természetes nyelv egymás mellé rendelt szavaival fejezik ki; a kérdés így létrejövő keresőképét (keresőprofil) illetve a “dokumentumképeket” kell összehasonlítani. TÁRGYSZÓKATALÓGUS

91 Szemantikai (relációs) információkereső nyelvek  Pl.: Tezaurusz = a természetes nyelven kifejezett fogalmak rendezett szótára, amely feltünteti a fogalmak között fennálló fontosabb logikai kapcsolatokat is.

92


Letölteni ppt "A KÖNYVTÁR  Minden korszak minden könyvtárára lényegi azonosság jellemző:  gyűjti,  rendszerezi az ismereteket (illetve a dokumentumokat mint az ismeretek."

Hasonló előadás


Google Hirdetések