Magyar alkotmány- és közigazgatástörténet Dr. Gosztonyi Gergely Ph.D.

Az előadások a következő témára: "Magyar alkotmány- és közigazgatástörténet Dr. Gosztonyi Gergely Ph.D."— Előadás másolata:

1 Magyar alkotmány- és közigazgatástörténet Dr. Gosztonyi Gergely Ph.D. gosztonyi@ajk.elte.hu

2 Az országgyűlés szerkezete és működése 1848-1944

3 Polgári OGY 1820-as évektől: szerepe felértékelődött 1848:4. tc.: OGY évente ülésezik Pesten 1867: közös ügyek + előszentesítés = korlátok, de szerepe kiemelkedő Alsótábla  Alsóház (1848) Felsőtábla  Felsőház (1848) Viszonyuk az egyenjogúságra épül, de a súlypont az alsótáblán van „A liberális népképviseleti alsótábla konzervatív korrekciója a felsőtábla”

4 Irinyi József „Országgyűlésünkön még csak szabályai sincsenek a tábláknak. Halljuk ezt, még csak szabályai sincsenek a tábláknak! Még csak meg sincs állapítva és határozva a tanácskozásnak szavazásnak módja és rendje! A magyar országgyűlés olyan, mint egy portyázó sereg, mely szertekalandoz fegyelem és rendtartás nélkül.”

5 Polgári OGY 1848-tól Házszabály (az Országgyűlés saját szervezetét és működését szabályozza: mandátumvizsgálat (verifikáció), összeférhetetlenségi ügyek, mentelmi ügyek, nyilvánosság, rendfenntartás, gazdálkodás, tisztviselők) 1 elnök + 2 alelnök + 6 jegyző Bizottságok Időnként két ház együttes ülése Üzenetváltások Létszám: Alsóház 377 fő, Felsőház kb. 70-80 fő

6 Követek / képviselők jogállása Feudális OGYPolgári OGY Mandátum elnevezéseKötöttSzabad MegnevezésKövetKépviselő UtasíthatóságInstrukció + pótutasításNincs VisszahívhatóságIndoklás nélkülNincs BeszámoltathatóságBármikorNincs Döntési jogkörNincs önállóÖnálló Követ a küldőt képviseliKépviselő az egész nemzetet képviseli (1949:XX. tv. 20. § (2) Az országgyűlési képviselők tevékenységüket a köz érdekében végzik.) (Alaptörvény AZ ÁLLAM Az Országgyûlés 4. cikk (1) Az országgyűlési képviselõk jogai és kötelezettségei egyenlők, tevékenységüket a köz érdekében végzik, e tekintetben nem utasíthatók.)

7 Polgári OGY A képviselői munka biztosítékai: - mentelmi jog (felelőtlenség és sérthetetlenség) - összeférhetetlenség - anyagi juttatási rendszer Cél: képviselői munka zavartalanságának + befolyástól mentességének biztosítása  nem személyében illeti meg, hanem mint az OGY tagját

8 Mentelmi jog – felelőtlenség és sérthetetlenség Felelőtlenség: a képviselői minőségben végzett munkájáért (pl. felszólalás, vélemény, nyilatkozat) csak a Parlamentnek tartozik felelősséggel Anyagi jogi mentesség Sérthetetlenség: a képviselő ellen (büntető, polgári vagy szabálysértési) eljárást csak a Parlament előzetes engedélyével lehet lefolytatni (mentelmi bizottság + teljes ülés) és őrizetbe venni csak tettenérés esetén lehet Eljárásjogi mentesség

9 Összeférhetetlenség Képviselő ne kerülhessen olyan helyzetbe, ami szabad akaratát befolyásolhatja (Felsőház esetében nem érvényesült mindig tisztán): - hivatali (állami tisztségviselés) - gazdasági (állami szerződés) - büntetőjogi (súlyosabb bcs.) - anyagi (csődeljárás) - morális (‘kijárás’)

10 Anyagi juttatási rendszer A díjazásnak is biztosítania kell a képviselő függetlenségét (munka + szigorú összeférhetetlenség “ellentételezése”) -tiszteletdíj (alapdíj + bizottsági pótdíjak) -kedvezmények -költségtérítés (1848:5.tc. 56. §) Mindegyik országgyülési követnek az országos pénztárból 5 ft. napidij, s lakbér fejében évenként 400 ft. fizettetik.

11 Főbb képviselői jogosítványok részvétel OGY munkájában felszólalás tv. kezdeményezés szavazás (ülve marad = nem, feláll = igen) iratbetekintés információkérés kérdés interpelláció (speciális kérdés, szavazás van az elfogadásáról + lehetnek következményei az elutasításnak)

12 Obstrukció: OGY munkájának akadályozása - Klasszikus (véget nem érő / oda nem illő felszólalások) - Technikai (ügyrendi javaslatok / módosító indítványok) - Erőszakos Klotűr: beszédidő korlátozása vagy megvonása (klasszikus obstrukció ellenszere)

13

14 1904. 12. 13. Tisza István (kormányfő): Házszabály megváltoztatása, ellenzéki képviselői szólásszabadság szűkítése, obstrukció jogának eltörlése Elfogadása: Perczel Dezső (házelnök)-féle “zsebkendőszavazás” Zsebkendő lobogtatása, kiváncsi képviselők felálltak megnézni, javaslat elfogadva (v.ö.: feláll = igen szavazat)

15

16 -Döntsük fel a miniszteri asztalokat - rivalták most. A következő perczben az egész terem megtelt recsegéssel, ropogással. Az első miniszteri asztalt Miksa Imre döntötte föl. Utána recsegve hullott egymásra asztal, bársonyszék és nemsokára halmokban hevert a miniszterek tanyája a terem közepén. Minden lábbal fölfelé. Most megkezdődött az elnöki emelvény bombázása. Idegrázó, leirhatatlan jelenetek voltak ezek. 1904

17

18 Tentatartók, törvénykönyvek repültek a miniszteri székek felé és a sulyos tárgyak véresre sebezték Khuen gróf miniszterelnököt és Serényi Béla gróf földművelésügyi minisztert. 1910

19 Polgári OGY 1885:7. tc.: felsőtábla reformja: katolikus egyházi képviselet visszaszorítása, többi bevett vallás számára növekvő képviselet biztosítása + uralkodó 50 tagot élethosszig nevezhetett ki 1918. november 16.: alsóház kimondta saját feloszlatását, felsőház ezt tudomásul vette és berekesztette tanácskozásait  Károlyi kormánya teljhatalmat kap = törvényhozói hatalom is

20 Polgári OGY 1926:22. tc.: kétkamarás OGY visszaállítása „ősi alkotmányosság szellemében” (v.ö.: jogfolytonosság, restauráció) Felsőházi tagok - örökös tagok: Habsburg-Lotharingiai ház 24 év+ Mo.-n lakó FFI tagjai - hivatali vagy méltósági tagok: Curia elnöke, koronaőrök, érsekek, püspökök - választott tagok: MTA, MNM, egyetemek, tőzsde, főnemesek - kinevezéses tagok: 50 majd 87, kormányzó nevezi ki élethosszig tartóan

21 Polgári OGY 1912:63, 1939:2 és két VH között: kormány túlsúlyhoz kezd jutni (v.ö.: kivételes hatalom) 1944. december 21.: Ideiglenes Nemzetgyűlés mellett PB = ‘kis NGY’ 1947-től többpárti parlamentarizmus felszámolása + egykamarás OGY létrehozása 1949-től OGY helyett a súlypont a párton és a NET-en