Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

KÖZGAZDASÁGTAN, MAKROÖKONÓMIA Nagy Gabriella Mária 2015.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "KÖZGAZDASÁGTAN, MAKROÖKONÓMIA Nagy Gabriella Mária 2015."— Előadás másolata:

1 KÖZGAZDASÁGTAN, MAKROÖKONÓMIA Nagy Gabriella Mária 2015.

2 „Egész életünkben – a bölcsőtől a sírig, s még azon túl is – a közgazdaságtan könyörtelen igazságaiba ütközünk. Mint szavazóknak, olyan ügyekben – az infláció, a munkanélküliség vagy a protekcionizmus kérdésében – kell döntenünk, amelyeket egyszerűen meg sem érthetünk, amíg el nem sajátítottuk e tárgy alapelemeit.” (Paul A. Samuelson – William D. Nordhaus)

3 A jelenbeli és jövőbeli fogyasztás nagyságára, arányaira, valamint az elfogyasztandó javak előállításához szükséges, korlátozottan rendelkezésre álló és alternatív módon felhasználható termelési tényezők felhasználására vonatkozó döntésekkel, és azok gazdasági- társadalmi következményeivel foglalkozó társadalomtudomány.

4 Elméleti közgazdaságtan ˃Mikroökonómia ˃Makroökonómia ˃Nemzetközi gazdaságtan ˃Összehasonlító gazdaságtan ˃Elmélettörténet Alkalmazott közgazdaságtan ˃Vállalatgazdaságtan ˃Marketing ˃Menedzsment ˃Pénzügy, számvitel stb…

5 Mikroökonómia (Microeconomics) Makroökonómia (Macroeconomics) Az egyes fogyasztók (háztartások) és vállalkozások magatartását, döntési lehetőségeit és az egyes részpiacokat vizsgálja. A gazdaság egészét vizsgálja, az összes vállalat (vállalati szektor) és háztartás (háztartási szektor) viselkedését, valamint az állami gazda- sági szerepvállalást elemzi. Fogyasztói és termelői magatartás, egyéni és piaci kereslet és kínálat, piaci szerkezetek, termelési tényezők piaca Aggregát kínálat és kereslet, gazdasági növekedés, infláció, munkanélküliség, gazdaságpolitikai döntések

6

7 1.Arisztotelész: Politika – szükséglet elmélet 2.Merkantilizmus „A merkantilizmus képviselői úgy látták, hogy a gazdagság nem a termelésben, hanem a forgalomban keletkezik, és csak pénzben (aranyban) testesül meg, ezért a nemzet gazdagságának forrása a külkereskedelem” „A cserearányok önkényesek: a dolgok éppen annyit érnek, amennyiért el lehet őket adni” ˃Erős állami beavatkozás, protekcionizmus, adók ˃Jean-Baptiste Colbert ( ) ˃Josiah Child ( ) ˃François Véron de Forbonnais ( )

8 3. Fiziokratizmus „a terméktöbblet keletkezésének, tehát a gazdagodásnak egyetlen forrása a mezőgazdaság” Csak az állami beavatkozás nélküli gazdaság működőképes. Három szektoros modell: földbirtokosok, bérlők, iparosok. Közöttük lévő egyenlő értékek cseréje spontán módon biztosítja a gazdaság zavartalan működését. Az ipar átalakítja, a kereskedelem elcseréli a mezőgazdaságban keletkezett többletértéket ˃François Quesnay ( ) ˃Anne-Robert-Jacques Turgot ( )

9 4. Klasszikus angol közgazdaságtan » Munkaérték-elmélet: a javak értékét és árát az előállításukhoz szükséges munka mennyisége határozza meg. (Ricardo) – a javak értékét a befektetett munka határozza meg. » Say-dogma: minden kínálat megteremti a maga keresletét; a gazdaságban a piac mechanizmusai automatikusan egyensúlyt alakítanak ki. » „láthatatlan kéz” » piaci mechanizmus (tervutasításos rendszer, vegyes gazdaság) » specializáció, munkamegosztás » kereskedelem (abszolút előny, komparatív előny; David Ricardo) » tökéletes verseny (externáliák) ˃Adam Smith ( ) - A nemzetek gazdagsága (1776) ˃David Ricardo ( ) ˃Jean-Baptiste Say ˃John Stuart Mill

10 5. A marxizmus „értéktöbblet elmélete szerint a tőkés nem annyit fizet a munkásnak, amennyit munkája hozzátett az áru értékéhez, hanem csak annyit, amennyi munkaerejének újratermeléséhez elegendő” – többlet kisajátítása a profit – kizsákmányolás  Osztályharc utáni gazdasági berendezkedés  Tervutasításos rendszer A gazdaságot periodikus ciklikusság jellemzi, amelynek a csúcspontja az általános válság A tőkés gazdaság bukása szükségszerű A munkanélküliség szükségszerű Nincsenek önszabályozó mechanizmusok ˃Karl Marx ˃Feridrich Engels ˃Institucionalisták

11 5. Neoklasszikus közgazdaságtan » „Egy jószág értéke a fogyasztójában keltett hasznosság függvénye. Az érték szubjektív kategória.” – mikroökonomómia önálló tudományággá válik » Megcáfolták David Ricardo munkaérték-elméletét, amely szerint a javak értékét és árát az előállításukhoz szükséges munka mennyisége határozza meg. » A piaci mechanizmusok működése tökéletes » Fogyasztói többlet » Termelési tényezők ˃Alfrréd Marshall ˃Leon Walras

12 6. Keynesianizmus » „A magára hagyott gazdaság működésképtelen.” Az államnak kell megteremtenie az egyensúlyt. » „ A foglalkoztatottság, a kamat és a pénz általános elmélete” (1936) » elégtelen kereslet » Állam: multiplikátor-hatás » közvetlen kormányzati kiadások – mesterséges kereslet bővítés » Válság idején az állam képes arra, hogy fiskális eszközökkel, például infrastrukturális beruházásokkal, de mesterségesen fenntartsa a hatékony keresletet, ezzel az egyensúlyhoz közelítse a gazdaságot és csökkentse a munkanélküliséget » A monetáris politikát Keynes nem tartotta annyira megbízható keresletszabályozó eszköznek, mint a fiskális beavatkozást. » J. M. Keynes » Samualson

13 7. Monetarizmus Az államnak elsősorban a monetáris politika eszközeivel kell hatnia a gazdasági folyamatokra, s az állami beavatkozásnak kizárólag a forgalomban levő pénzmennyiség szabályozására kell korlátozódnia. Friedman nemcsak a gazdaságpolitikában hirdette liberális elveit, hanem az élet más területén is: támogatta a prostitúció és a drogok liberalizácóiját, és kiállt a távoktatás bevezetése mellett. Legfontosabb tettének a kényszersorozás vietnámi háború utáni megszüntetése melletti lobbizást tekintette „Milton Friedman soha nem állította, hogy a szabad piac tökéletes dolog. De bebizonyította, hogy a tökéletlen piac is jobb eredményeket hoz, mint a nagyképű szakértők és a mohó bürokraták" – G. Bush » Milton Friedman

14 » Alternatív közgazdaságtan: » Ökológiai közgazdaságtan » Környezetgazdaságtan – fenntarthatóság elméletek » Térbeli rendszerek közgazdasági szerepe » Etikai gazdaságtan. » Ökonomikus kortárs közgazdaságtan: » Pozitív közgazdaságtan (ténymegállapítás) » Normatív közgazdaságtan (értékítélet).

15 » A mindenáron erőltetett gazdasági növekedésnek mindent alárendelő ideológia, amely szükségszerűen alsóbbrendűnek tekinti a társadalmi és környezet szempontokat, és feláldozza azokat a „gazdaságosság szükségszerűségének” oltárán. Pozitív közgazdaságtan: körébe sorolható, ha a társadalmi- gazdasági jelenségek leírásával, az akár pozitív akár negatív gazdasági jelenségek okainak feltárásával foglalkozik. Pl.: infláció vagy munkanélküliség okainak feltárása Normatív közgazdaságtan: körébe sorolható, ha egy munka az előzőn túlmegy és a negatív jelenségek kiküszöbölésével vagy pozitív gazdasági jelenségek felerősítésével foglalkozik. Pl.: infláció mértékének csökkentésével, vagy a gazdasági növekedés fokozásával

16 Az elmarasztaló ítéletek mai tárházában kevés szónak van olyan lesújtó és döntő jelentése, mint a „gazdaságtalannak”. Ha egy tevékenységre rásütötték a gazdaságtalanság bélyegét, nemcsak hogy kérdésessé vált a létezéshez való joga, de egyszer s mindenkorra el is vesztette azt. Forrás: Ernst Friedrich Schumacher [1991]: A kicsi szép, KJK, Budapest Amiről egyszer kiderült, hogy gátolja a gazdasági növekedést, az szégyenletes dolog, és ha valaki mégis ragaszkodik hozzá, azt vagy szabotőrnek, vagy őrültnek tekintik. Mondd azt egy dologról, hogy erkölcstelen vagy csúf, hogy lélekölő vagy lealacsonyítja az embert, hogy veszélyezteti a világbékét vagy az eljövendő nemzedékek jólétét – nos, addig, amíg nem bizonyítottad be, hogy „gazdaságtalan”, valójában nem kérdőjelezted meg a létezéshez, a növekedéshez és a gyarapodáshoz való jogát.

17 Természet Társadalom Gazdaság Társadalom Természet

18

19 A közgazdaságtan tablója Korai szerzők FiziokratákMerkantilisták F Quesnay, A.R.J.Turgot, P.S.Dupont de NemoursJ.B. Colbert,, T Mun, D Defoe, J Stuart, D North Platón, Arisztotelész, Aquino St Tamás Klasszikus politikai gazdaságtan A Smith, J Bentham, J.B. Say, J.C.L.S. de Sismondi, D Ricardo, T.R. Malthus, N.W Senior, J.S. Mill Marxista politikai gazdaságtan K Marx 1867 K Kautsky 1899 E Bernstein 1899 R Hilferding 1910 R Luxemburg 1913 V I Lenin 1916 M Dobb 1937 P Sweezy 1942 P Baran 1957 Institucionalisták T Veblen 1899 C Mitchell 1913 J R Commons 1934 Kortárs közgazdasági iskolák Heterodox politikai gazdaságtan Marxisták&neomarxisták InstitucionalizmusNeoricardiánus&posztkeynesi P S Sweezy E Mandel J K Galbraith G Mirdal A Hirschman I Steedman A Eichner Neoricárdiánus közgazdaságtan P Sraffa 1960 Keynesi közgazdaságtan J M Keynes 1936 M Kalecki 1933 J R Hicks 1939 R Harrod 1939 N Kaldor 1955 J Robinson 1956 Neoklasszikus közgazdaságtan W S Jevons 1871 C Menger 1871 L Walras 1879 A Marshall 1890 K Wicksell 1898 I Fisher 1911 AC Pigou 1912 J Robinson 193 E H Chamberlin 1933 P Samuelson1947 Osztrák iskola C Menger 1871 E von Böhm Bawerk 1889 F Knight 1921 J Schumpeter 1912 L von Mises 1947 Chicagói iskola M Friedman 1968 G S Becker1964 Ortodox közgazdaságtan Neoklasszikus& Keynesiánus Új klasszikus makroökonómia Új osztrák iskola P Samuelson J Tobin R Lucas N Walras T Sargent F A Hayek


Letölteni ppt "KÖZGAZDASÁGTAN, MAKROÖKONÓMIA Nagy Gabriella Mária 2015."

Hasonló előadás


Google Hirdetések