Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az új OTSZ legfontosabb újdonságai (változások). Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy mind az új építéseknél, mind pedig az átalakításoknál, felújításoknál,

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az új OTSZ legfontosabb újdonságai (változások). Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy mind az új építéseknél, mind pedig az átalakításoknál, felújításoknál,"— Előadás másolata:

1 Az új OTSZ legfontosabb újdonságai (változások)

2 Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy mind az új építéseknél, mind pedig az átalakításoknál, felújításoknál, korszerűsítéseknél, függetlenül attól, hogy készül-e terv, kell-e engedélyeztetni az építési tevékenységet, vagy sem, az OTSZ betartása kötelező. A CPR rendelet és a 275/2013. Korm. rendelet értelmében a tervező feladata az építési termékek szerkezetek tűzvédelmi teljesítményjellemzőinek a meghatározása ott, ahol a jogszabály követelményt fogalmaz meg. Gyökeres változások Az új OTSZ számos területen gyökeres változásokat hoz, megszűnnek a tűzállósági fokozatok, helyettük kockázati osztályok lesznek, ami már önmagában is rámutat arra, hogy nemcsak új építés esetén kell az új OTSZ szerint megvizsgálnunk az épületet, hanem akkor is, ha meglévő épülethez nyúlunk hozzá, mert csak ebben az esetben tudjuk kiolvasni belőle a követelményt! A másik fő változás, hogy az OTSZ-hez kapcsolódóan Tűzvédelmi Műszaki Irányelvek kerülnek kidolgozásra, amelyek ajánlásokat tartalmaznak a tervezők számára, például a jogszabályi előírásokat kielégítő műszaki megoldásokra.

3

4 A homlokzatokat érintő várható alapvető változások Tűztávolság-követelmény; Csak nem éghető A1, A2 tűzvédelmi osztályú rendszer alkalmazható: – tűzfalak utólagos hőszigetelésnél, a talajszinttől mért 5 méteres távolságig, – légaknákban, – KK és MK osztályú épületek előrenyúló épületrészeit alulról határoló födém alsó felületén, valamint visszaugró épületrészek feletti, épületen kívüli teret felülről határoló födém alsó felületén, – AK, KK, MK osztályú épületek nyitott áthajtóinak és átjáróinak fal- és mennyezeti felületein, ha ezek az egyedüli menekülési útvonalat és a tűzoltóság számára az egyetlen megközelítési lehetőséget jelentik, – éghető lodzsa hátfal környezetében, – eltérő magasságú tűzszakaszok csatlakozásánál, – tűzvédelmi gáton, – magas épületen.

5 Funkciótól is függ, hogy az egy szintnél magasabb épületen van-e az éghető rendszerekre a homlokzati tűzterjedésnek határérték- követelménye. A homlokzat előtt alkalmazott növényfuttató, árnyékoló vagy akusztikai szerkezeteket olyan módon kell kialakítani, hogy azok ne befolyásolják kedvezőtlenül a homlokzati tűzterjedést. Nem nyílásos homlokzaton alkalmazott éghető rendszernél tűzvédelmi célú sávokat kell alkalmazni 10 centiméteres vastagság felett. Abban az esetben, ha az épület homlokzatán helyezik el a napelemet, az épületre vonatkozó homlokzati tűzterjedési határértéket kell teljesíteni.

6

7 Pontos fogalom meghat á roz á s

8 A jogszabály végre rendezi a nem éghető anyag fogalmát, amelybe az A1 és A2 tűzvédelmi osztályba sorolt építőanyagok is beletartoznak. Idetartoznak a Rockwool által gyártott kőzetgyapot hőszigetelések, valamint a Rockwool EcorockFF homlokzati hőszigetelő rendszere is, amely tűzvédelmi szempontból korlátozás nélkül beépíthető a homlokzatok azon felületein is, ahova a nem éghető anyaghasználat az előírás, természetesen a többi helyen a biztonságot növeli, mivel füstöt nem fejleszt, tüzet nem terjeszt, égve nem csepeg. Szilárd éghető anyag kategóriába tartoznak a B-F tűzvédelmi osztályba sorolt szilárd építőanyagok.

9 Változás villamos szempontból A 54/2014. (XII.5.) BM rendelet számos és alapos változást hoz a tűzvédelem szabályrendszerébe, és ennek köszönhetően a villamos berendezések létesítésének gyakorlatába. Ezek közül a legfontosabbak, tőmondatokban: Az anyagok tűzveszélyességi besorolásának változása (9.§) Az eddig alkalmazott 5 kategória („A”-tól „E”-ig) helyett a továbbiakban 3 kategória kerül bevezetésre: - Robbanásveszélyes osztály (az „A” és „B” tűzveszélyességi osztály összevonásával) - Tűzveszélyes osztály (a „C” és „D” tűzveszélyességi osztály összevonásával) - Nem tűzveszélyes osztály (megfelel az „E” tűzveszélyességi osztálynak)

10 Megszűnik a helyiségek, épületek tűzveszélyességi osztályba sorolása A helyiségek, épületek tűzveszélyességi osztályba sorolása helyett a továbbiakban a kockázati osztályba sorolást kell alkalmazni. Kockázati osztályba sorolás a tűzállósági fokozatok helyett (10.§) Az építmények számos – alapvetően építészeti-statikai – kialakítási jellemzőjét (pl. teherhordó falak, födémek tűzállósági teljesítménye) eddig a tűzállósági fokozatból kellett levezetni. Ez a besorolás a villamos szakemberek számára alárendelt jelentőséggel bírt, mert – a villamos vezetékrendszerek áttöréseinél alkalmazott tűzgátló tömítéseken kívül – nem volt villamos vonatkozása annak, hogy az építménynek milyen a tűzállósági fokozata. Az új besorolási rendszer ezen annyiban változtat, hogy bár a kockázati osztályok továbbra is elsősorban az építmények szerkezeti kialakítását határozzák majd meg, lesznek lényeges villamos vonatkozásai is, például a felszálló aknák, a kettős biztonságú betáplálás és a biztonsági világítás kialakítására.

11 Villamos aknák kialakítása (27.§) A villamos (illetve gépészeti) vezetékrendszerek elhelyezésére szolgáló aknák létesítésének kötelezettségét eddig lényegében az építmény magassága határozta meg. Az új OTSZ-ben ez a kockázati osztálytól függ majd, így az épület magassága és a létesítés kötelezettsége közötti kapcsolat áttételesebb lesz. Komoly előrelépés annak a követelménynek a megjelenése, hogy az aknának azt a falát (falait), amely a vezetékrendszer rögzítésére szolgál, olyan építőanyagokból kell kialakítani, amely nemcsak a vezetékrendszer tömegéből fakadó igénybevétel elviselésére képes, hanem amelyhez a vezetékrendszer – szükség szerint – tűzálló módon is rögzíthető. A tűzterjedés gátlás követelményének kiterjesztése (28.§ [2] bek.) Villamos szakmai körökben kevéssé ismert, hogy az építmények tűzszakaszokra történő bontásának következtében az épületek tetején és/vagy homlokzatán ún. tűzterjedési gátak kerülnek kialakításra, melyek funkciója hasonló az épületen belüli tűzszakasz határokéhoz. Ebből a logikából következően az új OTSZ a tűzterjedési gátakat keresztező villamos vezetékrendszerekre is előírja a lángterjedés-gátlást.

12 Napelemes rendszerek DC oldalának lekapcsolása (87.§) Bizonyára sok vitát fog generálni, hogy az OTSZ – a napelemes rendszer minden paraméterétől függetlenül (!) – előírja a villamos távműködtetésű és kézi lekapcsolási lehetőségének kialakítását. Teljesen indokolt, hogy a DC rendszerek sajátosságaiból fakadó kockázatokat (pl. a tűzeseti beavatkozás veszélyét) a tűzvédelmi szabályzat vonatkozó előírásai kezeljék. Ugyanakkor nemcsak az kérdéses, hogy az egymástól nagyságban, elhelyezési-kialakítási módban jelentősen különböző napelemes rendszereknél a DC oldali lekapcsolás műszakilag hogyan valósítható meg, hanem az is, hogy ez a lekapcsolás mennyiben szolgálja a kockázatok csökkentését. Speciális építményekre vonatkozó előírások (109.§-134.§) Néhány olyan építménytípus tűzvédelmének szabályait, amelyekre az OTSZ általános követelményrendszerét nem lehet alkalmazni, az új jogszabály elkülönítve tárgyalja. Ide tartoznak egyebek mellett a közúti alagutak, gyalogos aluljárók és a felszín alatti vasútvonalak. Az ezekre vonatkozó villamos előírások közül érdemes kiemelni, hogy egyes speciális építmények (pl. a felszín alatti vasútvonalak) esetében halogénmentes szerelést kell alkalmazni.

13 Tűzeseti lekapcsolás (135.§) Az új OTSZ törekszik a tűzeseti lekapcsolás konzekvensebb, rugalmasabb szabályozására. Ennek megfelelően a korábbi „tűzvédelmi főkapcsoló” helyett a „tűzeseti főkapcsoló” fogalmát alkalmazza, a lekapcsolás kialakítására vonatkozóan pedig lényegében csak annyit követel meg, hogy a tűzeseti fogyasztókat az egyéb fogyasztók lekapcsolása esetén is lehessen működtetni. Norma szerinti villámvédelem létesítése és felülvizsgálata A 28/2011. BM rendelet a norma szerinti villámvédelem létesítéséhez és felülvizsgálatához kötődő egyes tevékenységek végzését kiegészítő vizsgához kötötte. Ez a kötelezettség az új OTSZ-ben nem jelenik meg. Ez nem szükségszerűen jelenti azt, hogy a kiegészítő vizsga követelménye megszűnik majd. Annak eldöntése, hogy a vizsgakötelezettség fenntartása indokolt-e, folyamatban van: amennyiben szakmai szervezetek és a jogalkotó is a vizsgakötelezettség fenntartása mellett foglal állást, a vonatkozó előírás vélhetőleg más jogszabályban (pl. a tűzvédelmi szakvizsgához kötött tevékenységekről szóló rendeletben) jelenik majd meg.

14 A Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv használatának bevezetése (282.§- 284.§) A TMMK bevezetésének célja, hogy az építmények átalakításai, változtatásai nyomon követhetőek legyenek, segítségével az építmények tűzvédelmi megfelelősége biztosítható, illetve igazolható legyen. Ennek érdekében az építmények OTSZ-ben meghatározott körére olyan (elektronikus vagy nyomtatott) dokumentációt kell összeállítani, amely tartalmazza a tűzvédelmi szempontból lényeges terveket, rögzíti az építményen elvégzett változtatásokat, és igazolja, hogy a változtatások tűzvédelmi szempontból megfelelőek. Hatálybalépés (285.§-286.§) Bár az új OTSZ a kihirdetését követő 90. napon hatályba lép, sokak számára lényeges lehet, hogy ezt követően is benyújtható a jelenleg hatályos (a 28/2011. BM rendelettel kiadott) OTSZ-nek megfelelő tervdokumentáció, feltéve, hogy az annak elkészítésére vonatkozó szerződést szeptember 5-ét követően kötötték.


Letölteni ppt "Az új OTSZ legfontosabb újdonságai (változások). Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy mind az új építéseknél, mind pedig az átalakításoknál, felújításoknál,"

Hasonló előadás


Google Hirdetések