Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Rendkívüli halálesetek Budapesten, bűnügyi orvos szerepe a helyszínen. Dr. Kristóf István András BSZKI Bűnügyi Orvosi Osztály.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Rendkívüli halálesetek Budapesten, bűnügyi orvos szerepe a helyszínen. Dr. Kristóf István András BSZKI Bűnügyi Orvosi Osztály."— Előadás másolata:

1 Rendkívüli halálesetek Budapesten, bűnügyi orvos szerepe a helyszínen. Dr. Kristóf István András BSZKI Bűnügyi Orvosi Osztály

2 Rendőrorvos feladatai a múlt században „A rendőrorvosi hivatal és a kerületben szolgálatot teljesítő rendőrorvos teendői a következők: a látlelet felvétele, elmebetegvizsgálat, első segélynyújtás, soffőrvizsgálat és járóbetegkezelés, munkaképesség megállapítása, ittassági vélemények, cselédvizsgálat, italmérési vizsgálat, hullaszemle, beteg rendőrtiszt- viselők ellenőrzése és a kéj nők lakás vizsgálata. „

3 Helyszíni halottszemlék Nincs egységes gyakorlat. Budapesten minden rendkívüli halál kapcsán végzett helyszíni szemlén bűnügyi orvos van jelen. Vidéken (így Pest megyében és Baranya megyében is) csak meghatározott esetekben, elsősorban a bűncselekmények helyszínén van jelen képzett orvos szakértő ( néhol még ott sem). A helyszíni halottszemlék döntő többségén nem iü. szakember van jelen (háziorvos, rezidens, ügyeletes orvos stb.)

4 Az orvos feladata  Természetes vagy Rendkívüli (differenciál)  KET vagy Büntető Eljárás (orientáció) Elsődleges szűrő! Legfontosabb szereplő

5 A helyszíni szemlén, mint szaktanácsadó vagy szakértő nyilatkozik a halál valószínű okáról és módjáról (természetes vagy rendkívüli). A halál bekövetkeztének időpontjáról. Az esetleges bűncselekmény gyanújáról. Javaslatot tesz a hatósági vagy szükség esetén igazságügyi boncolás elrendelésére. Az orvos feladata

6 A helyszíni szemlén véleményét írásban rögzíti, mely tartalmazza az előzményi adatokat, a halottvizsgálat leletét, tételesen felsorolja az észlelt sérüléseket. A jegyzőkönyvet véleményi résszel fejezi be, melyben nyilatkozik a halál módjáról, a halálokról, halál időpontjáról, idegenkezűségről (vagy bármely bűncselekmény gyanújáról), javaslatot tesz a boncolásra. Az orvos feladata

7 Rendkívüli halál (jelenleg hatályos szabályozás) Rendkívüli az a halál, amelynek természetes módon való bekövetkezését a körülmények kétségessé teszik, így (nem egészségügyi kérdések a meghatározóak, nem a halálok a tisztázatlan, hanem az eset körülményei tisztázatlanok. Lehet erőszakos vagy természetes.) a) bekövetkezésének körülményei bűncselekmény elkövetésére utalnak, b) közlekedési vagy foglalkozás körében bekövetkezett baleset okozta vagy annak gyanúja merül fel, c) egyéb baleset vagy mérgezés okozta, és a halál bekövetkezésével összefüggésben szükséges a felelősség vizsgálata, d) öngyilkosság okozta, vagy a körülmények arra utalnak, e) az egészségügyi ellátás során következett be, és az egészségügyi dolgozó foglalkozási szabályszegésének gyanúja merül föl, f) bekövetkezésének előzményei, körülményei ismeretlenek, vagy nem állnak rendelkezésre olyan adatok, amelyekből megalapozottan következtetni lehetne a halál bekövetkeztének körülményeire, g) fogvatartot t elhalálozása esetén. (5) A személyazonosság megállapításáig a rendkívüli halál esetén követendő eljárást kell alkalmazni, ha az elhunyt személyazonossága ismeretlen.

8 Minek alapján alkotunk véleményt? Előzményi adatok  Ki és mikor találta meg a holttestet.  Mikor látták utoljára életben vagy beszéltek vele utoljára.  Kórelőzmény: betegségek, öngyilkossági szándék és/vagy kijelentés, korábbi kísérlet, pszichiátriai kezelés, a halált közvetlenül megelőző időtartamról fellelhető információk vizsgálata.  példa: közötti öngyilkossági esetek kapcsán talált előzményi adatok:

9 Minek alapján alkotunk véleményt? Lelet A holttest feltalálási helyének, testhelyzetének (elmozdították a holttestet?), ruházatának (évszaknak, időjárási viszonyoknak megfelelő?) vagy hiányának pontos leírása és vizsgálata (elsődleges helyszínről van szó?). A holttest vizsgálata: Tápláltság, testhossz, hullajelenségek vizsgálata, testhőmérséklet vizsgálata, egyedi azonosító jegyek rögzítése, külsérelmi nyomok.

10 Minek alapján alkotunk véleményt? A halál biztos jelei Korai hullajelenségek: 1.Süllyedéses hullafoltok 2.Beivódásos hullafoltok 3.Hullamerevség 4.A holttest lehűlése – a maghőmérséklet mérése 5.Hullai önemésztődés 6.Hullai véralvadék Késői hullajelenségek 1.Rothadás 2.Hullaviasz 3.Kiszáradás 4.Mumifikáció 5.Felázás

11 A hullafoltok kialakulásával kapcsolatban általánosságban elmondhatjuk, hogy a süllyedéses hullafoltok a keringés leállása után, akár már perc múlva kezdenek megjelenni, teljes kifejlődésükhöz 2-4 óra szükséges. Ezen hullafoltok még elnyomhatók, kezdetben ujjbeggyel és „visszatelődnek”, később már csak körömmel és nem telődnek vissza. A gravitációnak megfelelően alakulnak ki. Minek alapján alkotunk véleményt?

12 A beivódásos hullafoltok a halál bekövetkezte után 8-10 órával alakulnak ki, ezek nem elnyomhatók, maximumukat óra múltán érik el, nem vándorolnak a holttest mozgatása során. Nem csak a halál időpontjára következtethetünk a hullafoltok alapján.  Kis kiterjedésű, halvány, vérvesztéses állapotok, vérszegénység jelei lehetnek.  Élénk vörös, „cseresznyepiros” CO mérgezés jele lehet.  Élénk vörös lehet vízbefulladás esetén.  Élénk szederjes cián mérgezés, fagyás, illetve kihűlés esetén.  Vándorló, süllyedéses hullafoltok (6-8 óra) alapján a holttest mozgatására lehet következtetni, stb.  A halál időpontja a legpontosabban kizárólag a helyszínen határozható meg (időfaktor!). Minek alapján alkotunk véleményt?

13 A hullamerevség kialakulása meghatározott sorrendiséget követ (NYSTEN szabály: szívizom, arc, felső végtag, alsó végtag) melyek alapján a halál idejére lehet következtetni. A teljes hullamerevség kialakulásához általánosságban 24 óra szükséges, általánosságban 24 óráig fennáll majd általánosságban 24 óra alatt oldódik. Katatóniás hullamerevség esetén azonnali (ritka): görcsös állapotok, áramütés, tetanusz. Nem, vagy alig alakul ki: pl. kóros lesoványodás esetén. „Legyőzés” után újra kialakul a halál beálltát követően min. 2 max. 8 óra közötti időtartamban (differenciál diagnosztikus szerepe van). A holttest hőmérséklete, a halált követően emelkedhet rövid ideig, majd átlagosan óránként kb. 1 Celsius fokot csökken. Függ számos tényezőtől, korlátozottan értékelhető. Végbélben mérjük, a könyezeti hőmérsékletet is rögzíteni kell. Minek alapján alkotunk véleményt?

14 Késői hullajelenségek: Rothadás A rothadás jelei, a lágyék tájékon, alhas területén, már kb.24 múlva, mint zöldes elszíneződés észlelhető és kb. 48 óra múlva már igen szembetűnő lehet. Nyáron jól táplált, nedvben dús holttestben akár, már néhány óra alatt kezdődik, ezzel szemben hideg időben, sovány halotton egyáltalán nem jön létre, vagy csak nagyon későn. A rothadás szükséges feltételei: kedvező hőfok (legjobb Celsius), szabad levegő (oxigén) és bizonyos fokú nedvesség. Általánosságban: Kb. 3-6 nap alatt: zöldes elszíneződés (szulfhaemoglobin). 1 hét után: hullai hólyagképződés. 2-3 hét után szőrzet kihullik, könnyen kihúzhatóvá válik, a felhám leválik. Szabadban vagy nem mélyen elföldelt holttestek lágyszöveteinek lebomlásához 1 év kell.

15 Minek alapján alkotunk véleményt?

16 Rendkívüli halál formái és néhány jellegzetes sérülés, elváltozás. Öngyilkosságok Önakasztás

17 Minek alapján alkotunk véleményt? Öngyilkosságok Gyógyszermérgezés

18 Minek alapján alkotunk véleményt? Öngyilkosságok Éles eszközzel

19 Öngyilkosságok Lőfegyverrel Minek alapján alkotunk véleményt?

20 Baleseti halál Minek alapján alkotunk véleményt?

21 Idegenkezűség tompa erőbehatás Minek alapján alkotunk véleményt?

22 Idegenkezűség éles eszközzel, lőfegyverrel, nyak leszorítás Minek alapján alkotunk véleményt?

23 Idegenkezűség védekezési sérülések, megragadás

24 Idegenkezűség Előzmények, adatgyűjtés Helyszín, eszközök, nyomok stb. Halottszemle, holttest lelete, sérülések Sérülés típusok Helyszín: Kutatásnyomok Dulakodásra utaló nyomok A holttest mozgatására utaló nyomok (vonszolás stb.) Elrejtett holttest Darabolt holttest Nyilvánvalóan beállított helyszín Búcsúlevél - hamisított

25 Éllel-heggyel bíró eszköz okozta sérülések Idegenkezűségre utalhat:  A sérülések olyan testtájékon helyezkednek el, melyet a sértett önmaga nem képes elérni  Az eszköz nem található a helyszínen  Több testtájékot érintő, nagy testfelületen elhelyezkedő sérülések  A sérülések nagy száma  A sérülések irányultsága különböző  Nincs az adott testtájék előzőleg lemeztelenítve  Nincsenek próbálkozási nyomok  Védekezésre utaló sérülések  Egyidejűleg jelen vannak metszett és szúrt sérülések is Idegenkezűség

26 Tompa felszínű eszköz okozta sérülések (esésektől történő elkülönítése) Idegenkezűségre utalhat:  Elesés során keletkező sérülések –önmagukban nem bizonyítanak idegenkezűséget  Elesés, tompa felszínhez, földfelszínhez, történő ütődés során keletkező sérülések: az arcon, a fejen zúzott repesztett sebzések.  Általánosságban kalapvonal felett elhelyezkedő repesztett sebzés inkább ütést, míg a kalapvonal alatt elhelyezkedő sérülés az esést valószínűsíti.  Bántalmazásra utal, az arckoponya sérülései, különösen az orrcsont törés  A helyszínen nincs olyan felszín, amely a sérülésnek megfeleltethető  Több testtájékot érintő sérülések  Bántalmazásra utalhat különböző időben keletkezett sérülések egyidejű jelenléte Idegenkezűség

27 Magasból esés – letaszítás, dobás Idegenkezűségre utalhat:  Az eséssel nem összefüggésbe hozható sérülések jelenléte  Megragadási nyomok  Vitális jelek hiánya – holttest ledobása  Nyilvánvalóan bódult állapot – sokszor csak a későbbi toxicológiai vizsgálat igazolja Égés okozta sérülések Idegenkezűségre utalhat:  Az égéstől független sérülések  Vitális jelek hiánya – szarkaláb rajzolat, korombelégzés  Égésgyorsító (természetesen ez nem orvos szakértői kompetencia) Idegenkezűség

28 Lőfegyver okozta sérülések Idegenkezűségre utalhat:  Az eszköz nem található a helyszínen  Több lövés – több testtájék  A bemeneti nyílás távoli lövésre utal  Hosszú csövű fegyver esetén az elsütő billentyűt nem érheti el a sértett  Védekezési sérülések  Lőpor szennyeződés és vérfreccsenés hiánya a vélelmezett fegyvertartó kézen Idegenkezűség

29 Vízbefulladás Idegenkezűségre utalhat: - Bántalmazási nyomok -Megragadási nyomok -Vitális jelek hiánya - A vízbefulladástól független halálok gyanújelei (sérülések) - Nem az adott helyen történt az elmerülés (diatóma) Idegenkezűség

30 Mit várhatunk a helyszínen az orvos szaktanácsadótól?  Értékelje az előzményi adatokat.  A holttest vizsgálata alapján a halál módjának, okának megállapítása.  A sérülések tételes leírása.  A halál időpontjának lehető legpontosabb meghatározása.  A halálesettel összefüggésbe hozható helyszínen fellelt eszközök, tárgyak stb. vizsgálata. Bűncselekmény gyanúja esetén, illetve tisztázatlan halál körülmények esetén javaslat a sürgős boncolás elrendelésére. DE: A helyszíni körülmények nem ideálisak. Az előrehaladt hullai bomlás jelei sokszor nehezíthetik a véleményalkotást Ha eltérés van a helyszín adatai és a holttest lelete között értékeljük azt megfelelően! A végleges eredmény a boncolási lelet a helyszíni szemle és a nyomozati adatok együttes értékelése alapján adható.

31 Köszönöm a figyelmet !


Letölteni ppt "Rendkívüli halálesetek Budapesten, bűnügyi orvos szerepe a helyszínen. Dr. Kristóf István András BSZKI Bűnügyi Orvosi Osztály."

Hasonló előadás


Google Hirdetések