Az EU Agrár- és Vidékfejlesztési Politikája Dr. Tóth Sándor irodavezető, Pécsi Helyi Vidékfejlesztési Iroda Területfejlesztők és Polgármesterek Klubja.

Az előadások a következő témára: "Az EU Agrár- és Vidékfejlesztési Politikája Dr. Tóth Sándor irodavezető, Pécsi Helyi Vidékfejlesztési Iroda Területfejlesztők és Polgármesterek Klubja."— Előadás másolata:

1 Az EU Agrár- és Vidékfejlesztési Politikája Dr. Tóth Sándor irodavezető, Pécsi Helyi Vidékfejlesztési Iroda Területfejlesztők és Polgármesterek Klubja Egyesület Nyilvántartásba bejegyzett felnőttképzési szervezet Nyilvántartási szám: 00123-2010

2 A Közös Piaci Szervezetek Olyan szabályok és mechanizmusok együttese, melyek biztosítják meghatározott termék vagy termékcsoport piacának szabályozását Céljuk a Piac egységessége (mezőgazdasági termékek szabad mozgása, egységes árszabályozási rendszer) Közösségi preferencia (védelem a külső versennyel és a világpiaci árak ingadozásával szemben) Pénzügyi szolidaritás megvalósítása (közös pénzügyi alap létrehozása).

3 A Közös Agrárpolitika előzményei Az EU legrégebbi és legbonyolultabb közös politikája Római Szerződés 1957. 39. cikkely Céljai: a mezőgazdasági termelékenység növelése a mezőgazdasággal foglalkozó népesség számára az élet- és jövedelmi színvonal emelése az agrárpiacok stabilizációja az élelmiszerellátás folyamatos biztosítása méltányos árszint kialakítása

4 A KAP évszámokban 1962: a közös agrárpolitika elindulása 1967: mezőgazdasági közös piac (belső vámok és mennyiségi korlátozások lebontása, az egymás közötti kereskedelem liberalizálása) 1962-2006: Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap (EMOGA), melynek két része: - Garancia Osztály - Orientációs Osztály 2007: Európai Mezőgazdasági Garancia Alap (EMGA) és Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap (EMVA)

5 A KAP fejlődése Kezdetben biztonságos élelmiszerellátásra való törekvés, önellátásra való ösztönzés → túltermelés 90-es évek fontos változásai (termelési korlátok segítették a felesleg csökkentését, új hangsúlyt helyeztek a környezettudatos gazdálkodásra → vidékfejlesztés hangsúlyosabbá válása)

6 EU a mezőgazdasági termékek világpiacán Kiterjedt kapcsolatrendszerrel és kereskedelmi hálózattal rendelkezik a 3. országok körében Legnagyobb élelmiszerimportőr Második legnagyobb élelmiszerexportőr Vezető szerepet játszik a globális kereskedelmi egyezmények létrehozásában a WTO-ban (Kereskedelmi Világszervezet)

7 Az EU kereskedelmi kapcsolatai Kétoldalú megállapodások egyes harmadik országokkal (pl. Izland, Svájc) Szabadkereskedelmi egyezmények a közeli szomszédokkal (pl. 2010.02. Szerbia) Kapcsolatok regionális csoportosulásokkal (pl. dél-amerikai Mercosur-csoport, ACP-államok)

8 Mezőgazdasági exportcikkek

9 Mezőgazdasági importcikkek

10 Az EU szerepe a mezőgazdaságban mindig is az volt, hogy segítsen… stabil készletet biztosítani a lakossága számára elérhető áru és biztonságos élelmiszerekből elfogadható életszínvonalat biztosítani az EU-s gazdálkodók számára, és lehetővé tenni a mezőgazdasági szektor modernizálását és fejlesztését biztosítani, hogy az EU minden régiójában folytatódhasson a gazdálkodás

11 A KAP fejlődésével egyre nagyobb fontosságot nyertek az alábbi tényezők Kellő figyelem fordítása a vidéki társadalom jólétére Az európai élelmiszerek minőségének javítása Az élelmiszerek biztonságának garantálása A környezet védelmének biztosítása a jövő generációk számára Jobb állat-egészségügyi ellátás és állatjóléti viszonyok biztosítása A költségek csökkentése

12 Eu támogatások Magyarországnak Magyarország 1989 óta részesül a Strukturális Alapok pénzforrásaiból az előcsatlakozási programokon keresztül. Ilyen program a PHARE (Lengyelország, Magyarország, segítségnyújtás a gazdasági szerkezetátalakításhoz ), mely 1989-ben indult és a SAPARD (Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Előcsatlakozási intézkedések Támogatása), mely 2000 óta létezik

13 A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) Az MVH országos hatáskörű központi szerv, a SAPARD Hivatal és az Agrárintervenciós Központ általános jogutódja, 2003. július 1-jén alapították Az agrárminiszter felelős az MVH akkreditációjáért az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) és Európai Mezőgazdasági Garancia Alap (EMGA) vonatkozásában Az MVH ellátja az EMGA-ból, illetve az EMVA-ból finanszírozott támogatások és egyéb intézkedések tekintetében a kifizető ügynökségi feladatokat.

14 A KAP finanszírozása 2007-2013 Európai Mezőgazdasági Garancia Alap (EMGA) – piaci és más intézkedések finanszírozása Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) – vidékfejlesztési programok finanszírozása A két alapot a közös agrárpolitika finanszírozásáról szóló 2005. június 21-i 1290/2005/EK tanácsi rendelet hozta létre, mellyel egységes jogi keret született a KAP- kifizetések finanszírozására. 1290/2005/EK tanácsi rendelet

15 EMGA kiadásai Mezőgazdasági termékek 3. országokba irányuló exportja után meghatározott visszatérítések Mezőgazdasági piacok szabályozását célzó intervenciók A gazdák részére folyósított közvetlen kifizetések A Közösség pénzügyi hozzájárulása a Közösség belső piacán és 3. országokban a mezőgazdasági termékekről szóló tájékoztatással és e termékekre vonatkozó vásárlásösztönzéssel kapcsolatos intézkedések Technikai segítségnyújtás

16 A Tanács rendelete a vidékfejlesztés támogatásáról a következő vidékfejlesztési intézkedéseket tartalmazza Beruházás mezőgazdasági holdingba Fiatal farmerek támogatása Szakképzés Korengedményes nyugdíjazás Kedvezőtlen adottságú vagy környezetileg érzékeny területek Agrár-környezetvédelem Mezőgazdasági termékek marketingjének és feldolgozásának javítása Erdőtelepítés Vidéki területek fejlődésének és alkalmazkodásának támogatása

17 Köszönöm a figyelmet!