Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Készítette: Czagány Balázs Debrecen, 2014. március 04.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Készítette: Czagány Balázs Debrecen, 2014. március 04."— Előadás másolata:

1 Készítette: Czagány Balázs Debrecen, március 04.

2 Az agrárpolitika a mezőgazdaság gazdasági és társadalmi viszonyaira ható tudatos állami beavatkozások összessége. Eszközei és módszerei kiterjednek a birtokviszonyok, a termelési- és értékesítési feltételek, a jövedelmi helyzet és az érdek érvényesítés szabályozására. Mindezekre tekintettel fogalmazódott meg a Közös Agrárpolitika kialakításának a szükségessége az 1950-es évek végén. A probléma összetettsége és bonyolultsága következtében a Római Szerződés 1957-ben csak a közös mezőgazdasági politika alapjait vázolta fel, ill. céljait fogalmazta meg.

3 Területei A közös agrárpolitika felvásárlási árai csak a mezőgazdasági termékek bizonyos körét érintik, amelyek közös megegyezés alapján az EU-s piacnak vannak alávetve: gabona, rizs, burgonya olajos magvak száraz takarmány tej és tejtermékek, bor, méz marha- és borjú hús, baromfi és tojás, disznó, bárány / birka és kecske hús cukor gyümölcs és zöldség gyapjú borsó, bab olívaolaj len selyemhernyó kender dohány komló vetőmag virágok állati takarmányok

4 Alapelvei Egységes piac: az agrártermékek a tagországok közötti kereskedelemben teljes szabadságot élveznek, a versenyfeltételeket egységesen szabályozzák. Közösségi preferencia: a piacon a tagországok termelői előnyt élveznek, a belső piac védelmét egységes vám-, lefölözési és exporttámogatási rendszer biztosítja. Pénzügyi szolidaritás: a közös agrárpolitika fedezetét közös pénzügyi alapból biztosítják, ez az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap (EMOGA).

5 Céljai A római szerződés 39. cikkelye szerinti kezdeti célok: a termelékenység növelése a technikai fejlődés elősegítésével és a termelési tényezők, különösen a munka optimális felhasználásának biztosításával; a mezőgazdasági közösség számára elfogadható életszínvonal biztosítása; a piacok stabilizálása; az élelmiszer-ellátás biztosítása; a fogyasztókat megfizethető árú élelmiszerhez juttatni.

6 Eszközrendszere Külső védelem – WTO, csak vámok Exporttámogatások Intervenció Árgaranciák, ártámogatások - tejpor Termelési támogatások - dohány Feldolgozás támogatása - kertészeti termékek Közvetlen termelői kifizetések - jövedelem támogatás (terület, állatlétszám) Önszabályozás ösztönzése - TÉSZ-ek Közvetlen termeléskorlátozó intézkedések - kvóták Közvetett termeléskorlátozó intézkedések - ugaroltatás Horizontális szabályozások - minőség, állat- és növényegészségügy, higiénia, állatvédelem - irányelvek formájában

7 Reformjai Maastricht  Az ár- és jövedelempolitika szétválasztása  kötelező terület-pihentetés (kivétel a 20 hektáron aluliak)  a mezőgazdaság kettős szerepének az előtérbe kerülése, kísérő intézkedések

8 Reformjai Berlin (AGENDA 2000) Európai Mezőgazdasági Modell 1. versenyképes mezőgazdasági szektor, 2. környezetbarát termelési módszerek, 3. lakossági igényeknek megfelelő minőségi termék előállítás, 4. sokszínű és gazdag hagyományokkal rendelkező mezőgazdaság, 5. egyszerűbb és jobban érthető agrárpolitika. A kétpillérű agrárpolitika deklarálása 1. piac politika 2. vidékfejlesztés

9 Reformjai Luxemburg  Decoupling – Elválasztás  Cross-Complience – Keresztmegfelelés  Degresszivitás és moduláció  Rural Development Policy - vidékfejlesztés  Farm Advisory System –farmtanácsadási rendszer  Budget – Költségvetés

10 Finanszírozása A közös agrárpolitika életében a finanszírozás nagyon fontos szerepet játszik ben hozták létre az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalapot (EMOGA), mely két részből áll: az orientációs részből és a garanciaalapból. Az EMOGA szerkezete a 2007-es évtől átalakult, illetve korábbi formája megszűnt. Az EMOGA-ból két különálló alap jött létre: Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) - piaci intézkedések támogatása Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) - vidékfejlesztés intézkedéseit finanszírozza

11 Magyarország agrártámogatási rendszere A magyar mezőgazdaság helyzete: Magyarország a mezőgazdasági termelést illetően kedvező adottságokkal rendelkezik, az ország ezen adottságai uniós viszonylatban az EU átlagánál előnyösebbek. Az országban magas a napsütéses órák száma, illetve a termékeny földterületek mennyisége. A kedvező természeti adottságaink ellenére viszont a magyar agrárszektor jelentőségének csökkenéséről és versenyképességének romlásáról beszélhetünk.

12 Agrár-és vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP): Az AVOP célja a mezőgazdasági versenyképesség kialakítása, a mezőgazdaságban dolgozók egyenlőségének kialakítása, a vidék szerepének növelése, a mezőgazdasági területek egyenlőtlenségeinek csökkentése, a mezőgazdasági foglalkoztatás diverzifikálása, a vidéki problémák megoldása. Az AVOP keretében 3 fő prioritás szerint csoportosítva a következő jogcímekre lehetett pályázni:

13 Agrár-és vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP): 1.) A versenyképes alapanyag-termelés: termelési költségcsökkentés, eszközellátottság, termékek minőségének javítása, versenyképesség növelése. Intézkedések: - A mezőgazdasági beruházások támogatása. - Fiatal gazdálkodók pályakezdési támogatása. - Továbbképzés, átképzés támogatása. - Az erdőgazdálkodás korszerűsítése. - A halászat modernizálása. 2.) Az élelmiszer-feldolgozás modernizálása: egészséges élelmiszerek előállítása, a környezetterhelés csökkentése. Intézkedés: - Mezőgazdasági termékek feldolgozásának és értékesítésének fejlesztése. 3.) Vidéki térségek fejlesztése: a vidék felzárkóztatása. Intézkedések: - Vidéki jövedelemszerzés bővítése (pl: idegenforgalom, kézműipar.). - A mezőgazdasági infrastruktúra fejlesztése - Szolgáltatások vidéki vállalkozóknak, lakosságnak ( támogatásokról tájékoztató, internet, szakmai összejövetelek helye)

14 Összefoglalás Az integrációban résztvevő országok agrárpolitikájának szabályozása közösségi szinten történik. A tagországok már a 60-as években kialakították a közös szabályozás eszközrendszerét. Napjainkra a reformfolyamatok eredményeként a támogatásokat nem a termeléshez kötik ( a piac válik a legfőbb szabályozóvá) és a KAP két pillérre épül: - piac politika - vidékfejlesztés

15 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "Készítette: Czagány Balázs Debrecen, 2014. március 04."

Hasonló előadás


Google Hirdetések