Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

ARANY JÁNOS (1817-1882). A KLASSZIKUS „Már életében halhatatlannak számított. Nagy epikai műveiben — a Toldi verses regényhármasában, a Buda halálában.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "ARANY JÁNOS (1817-1882). A KLASSZIKUS „Már életében halhatatlannak számított. Nagy epikai műveiben — a Toldi verses regényhármasában, a Buda halálában."— Előadás másolata:

1 ARANY JÁNOS ( )

2 A KLASSZIKUS „Már életében halhatatlannak számított. Nagy epikai műveiben — a Toldi verses regényhármasában, a Buda halálában — és a művészi tökéllyel kiformált balladákban kora világirodalmának szintjére emelte a lélekábrázolást. Népi ihletésű, de a romantika és a realizmus eredményeit magába foglaló költészetében a hibátlan formaművész, a költői nyelv zeneiségének és szemléletességének művésze egyesül, hogy kifejezze a népét féltő, kora problémáitól gyötört, a hajdani képek látomásait idéző, minden hatásra érzékenyen rezdülő lelket.” (Német G. Béla)

3 LÍRÁJA A pályakezdés ideje: Verses episztolák:Válasz Petőfinek, Kedves barátom; Toborzók: A szabadság zengő hárfája:Legszebb virág, Nemzetőr-dal; Haj, ne hátra, haj, előre! Allegóriák, életképek:A rab gólya, A szegény jobbágy; A szabadságharc utáni hármas gyökerű veszteségélmény: 1. személyes válság: magány, Petőfi,a költőtárs és barát elvesztése; 2. a szabadságharc bukásának kínzó élménye, önkényuralmi megpróbáltatások; 3. Általános kiábrándultság, válsághangulat, a romantikus történelemeszmény kiüresedése; Őszikék: hosszú hallgatás előzi meg; a Kapcsos Könyvbe írja az akadémiai titkári tisztségről való lemondása után margitszigeti magányában; Nagyrészük 1877-ben keletkezett; ihletett versek, költői szándék nélkül; régi műfajokat elevenít fel, gyakori a visszatekintés, összegzés, befele fordulás, apró dolgokra figyelés; megcsendesült, belenyugvó hangnem;

4 1. PÁLYAKEZDÉS „Derű, remény, népi-nemzeti törekvések beteljesülése, vágy és hit, akarat és biztonságtudat...” jellemzi –K.D. szerint – a pályakezdés verseit. Örökre szóló barátság jegyében született költői episztolák: Válasz Petőfinek, Kedves barátom, stb. Allegóriák, életképek Arany illúziótlan realizmusát jelzik: A rab gólya –talán első ars poeticája, az ‘50-es évek lírájának előfutára, allegorikus személyiségrajz, elvágyódás-szimbólum, befele fordulás, a népszerűséget börtönnek érzi; A szegény jobbágy (Életkép a múltból) több mint 100 évig iskolai olvasmány, nemzedékek erkölcsi magatartását alakító mű;

5 A SZABADSÁGHARC SODRÁBAN ”És itt látható a népköltő, aki a nép költője is akar lenni(...)” (Sz. D.)

6 Kezdetben lelkesítő toborzókat, a szabadság kivívásáért folytatott harcra buzdító, népies hangvételű verseket ír: A legszebb virág, Mit csinálunk? Beállottam..., Haj, ne hátra, haj, előre, stb; Ezek helyét egyre inkább átveszik az aggodalom, a kétségbeesés versei:Álom – való, Válság idején

7 2. „ A lírikus csak későbben búvik – pontosabban: kényszeríttetik – elő (az ötvenes évek közepétől: „hajlamom, irányom, munkaösztönöm” ellenére); (Sz. D.) 1. Személyes válság: magány, Petőfi elvesztése: 2. A szabadságharc bukásának kínzó emléke: 3. Általános kiábrándultság, válsághangulat: 4. Vigasz-versek: A lantos (1849), Koldus-ének (1850), A pusztai fűz (1852), Névnapi gondolatok (1850), Emléklapra (1850), Emlények ( ) Ősszel(1850), Évnapra (1850) Családi kör(1851), Ráchel siralma (1851), Gondolatok a béke-kongresz- szus felől (1850) Évek, ti még jövendő évek (1850), Letészem a lantot (1850), Kertben (1851), Visszatekintés (1852), Mint egy alélt vándor... (1852), A lejtőn (1853), A vigasztaló(1853), Széchenyi emlékezete (1860), Rendületlenül (1860), Vojtina ars poetikája (1861)

8 PETŐFI GYÁSZOLÁSA, SIRATÓ VERSEK A magánember kétségei, reményei, félelmei és a költőtárs ismeretlen és feltételezett sorsa közvetlenül tematizálva: A lantos a számkivetett, bújdosni kényszerülő költőt láttatja; Emléklapra Júliának címzett episztola-szerű „üdvözlőlap”, ami már a kétségbeesésről, reményvesztésről szól; Emlények első két, korábban írott része az előbbiek tematikájába illeszkedik, a harmadik, 1855-ből datált rész már valódi sirató, Petőfi allúziókkal, s a költőtárs fájdalmas hiányának kifejezésével;

9 Letészem a lantot: időszembe- sítő elégiko-óda;értéktelített múlt és leromlott jelen szembeállítása; Ősszel: szimbólumokra épülő elégiko-óda: Homér és Osszián* világa Kertben:meditatív, létösszegző vers az elidegenedésről, értékvesztésről; A lejtőn: időszembesítő vers az elmúlás előérzetével Visszatekintés: számvető vers, az Őszikék ciklus verseinek előfutára; A vigasztaló: ars poetica: a költészet teszi elviselhetővé az értékvesztett életet, Vojtina* ars poetikája: szerepvers, ars poetica, valóság és művészi alkotás viszonyáról; *Osszián= utolsó kelta bárdnak hitt költő, versei James Mac Person skót költő hamisítványai, amiről Arany korában még nem tudtak; *Vojtina Mátyás.=tehetségtelen tót versfaragó, kocsmákban adta elő verseit

10 3. KAPCSOS KÖNYV A „kapcsos könyv” a magyar irodalom egyik legkitüntetettebb szellemi és tárgyi emléke. A Gyulai Pál által augusztus 20-án-án Arany Jánosnak ajándékozott kéziratos könyv a Kisfaludy Társaság gyűjteményébe tartozott, majd annak megszüntetése után, 1953-ban került mai helyére. Így ma a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs KözpontKézirattára őrzi.Az eredeti vagyGyulai Pál1856augusztus 20-ánKisfaludy Társaság1953Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ hasonmás kiadásokban bárki megnézheti a bejegyzést: „Arany Jánosnak. Aug Gyulai Pál.” Elkezdte bemásolni a Szondi két apródját. Ezekben az években gyakran jegyez bele: még hat vers került ide 1856-ban ill ben, közöttük egy vígballada, a Pázmán lovag. Az 1865 és 1871 közötti időszakban megint ennyi beírás van, magánéleti kudarcainak emlékei (akadémiai keservei, Juliska betegsége és halála stb.) Majd sok évig semmi ben aztán új lap és új cím: Új folyam. Alatta ceruzával a lírai újrakezdés dátuma s mellette, ugyancsak ceruzával, egészen halványan, a ciklus címe:Őszikék.

11 ŐSZIKÉK Olvasó, ha fennakadsz, hogy Könyvem címe „Őszikék” Tudd meg: e néven virágok Vannak ősszel, és – csibék. Ha virágok: a deres fű Hantját szépen színezik; Ha csibék: ez is megjárja, Ki olyanra éhezik. A virágnak nincs illatja, Ha megcsapta őszi dér; De csibének húsa, vére- S a konyhában többet ér. (1877. aug. 13)

12 „Az öreg költő egyedüli vigasza a Kapcsos Könyv. (...) az „irón” óvatosan araszolgat, szinte naponként kerül ki alóla vers; négysoros sóhaj vagy káprázatos ballada, pajzán életkép vagy csöndes idill.” Sz. D. A lepke: nyitóvers, számvetés és létösszegzés, zsánerkép, föld felé irányuló tekintet, félig leélt élet; Mindvégig: utolsó ars poeticák egyike: az elidegenedő világban egyedül a versírást tartja megtartó értéknek; Himnusz és Petőfi allúziók; Kozmopolita költészet: hitet tesz a nemzeti költészet értékei mellett; Évnapra: önironikus hang, halálvárás; Mi vagyok én?: gúnyos önportré Sejtelem: utolsó lírai vers (1882) az elmúlás tragikumát oldja a gondviselésbe és a világ célszerűségébe vetett bizakodás;

13 EPILOGUS nagy, létösszegző, drámai vers cím jelentése: utószó – külső nézőpontot teremt térben és időben hármas felépítés, az egyes szerkezeti egységek 5 versszakból állnak a szakaszok elején visszacsatolás az első strófához Első egység életút, etika allegorikus megjelenítése szerény, visszafogott életforma, szegénység konfliktusok elutasítása („úri lócsiszár”) szerénység mögé bújtatott gőg, bölcsesség a múltról szól ironikus hangnemben költői kibontakozás nehézsége, nem is sikerült teljesen („gyalog jártam”) Második egység belső értékhiány és külső elismerés ellentéte nemzeti (mandátumos) költő szerep visszautasítása, kiteljesületlenség-érzet töredékesség – a teljességet nem lehet versben megjeleníteni Harmadik egység teljesületlen vágyak, célok megjelenése intim, bensőséges hangulat megjelenik a kertészkedés, mint a művészlét, a nyugalom metaforája utolsó versszakban megbomlik az addigi bölcselkedő rezignáltság töredékes lezárás, a rab madár felidézése

14 ÉRTÉKELÉSEK „Falusi embernek indult, és városi ember lett, aki tanúként ismerte és tanúsította a Pestből és Budából Budapestté váló új nagyváros városi élményeit. Nincs az az igényes népiesség, és nincs az az igényes urbánusság a mi irodalmunkban, amely ne Arany Jánosban gyökereznék, és ne őbenne találná meg legfőbb hagyományát. Az ő életművének egysége bizonyítja a magyar népiesség és a magyar urbánusság elválaszthatatlan egységét, ugyanannak a nemzeti irodalomnak kétféle, de egybetartozó arculatát.” (Német G. Béla) „A költőben minden korszak mást lát, az új nemzedékek mindig a maguk igéit olvassák ki ugyanabból a könyvből, amit őseik az asztalon hagytak. Minden epocha feléje utazik s az évekkel új és új távlatok bukkannak fel. Apáink más Arany Jánost olvastak, mint mi. Övék volt az epikus, a fiatal, a nyugodt. Miénk a lirikus, az öreg, az ideges. Petőfi valaha így köszöntötte: „Toldi írójához elküldöm lelkemet...” Mi az „Őszikék” írójához küldjük el lelkünket.” (Kosztolányi Dezső)

15 A népdalgyűjtő Arany János 1953 elején látott napvilágot az Akadémia Kiadónál Arany János 1871 és 1874 között Bartalus Istvánnak, a kor ismert zeneesztétájának és népdalgyűjtőjének a felkérésére Arany János által sajátkezűleg lejegyzett népdalgyűjteménye. A kézirat kritikai igényű sajtó alá rendezésére és a szükséges jegyzetek megírására Gyulai Ágost irodalom- történész és Kodály Zoltán kapott megbízást. Mindketten példás textológiai munkát végeztek, és terjedelmes jegyzetapparátussal látták el Arany kéziratát. Munkájukra ma is csak elismeréssel tekinthetünk. (...). A jelen kiadás a Kodály által széljegyzetelt példány hasonmása.

16 IRODALOMJEGYZÉK Arany János brevárium, összeállította Kozma Dezső, Dacia Könyvkiadó, Kolozsvár-Napoca, 1982; Rohonyi Zoltán: Az Arany-líra olvasatai, in Arany János: Kisebb költemények, Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1987, ; Szilágyi Domokos: Kortársunk, Arany János (kismonográfia), in Szilágyi Domokos: Élnem adjatok, Kriterion Könyvkiadó, 1990, ; Németh G. Béla: Arany János, in: Uő, Mű és személyiség, Budapest, –41.

17 VISZONTLÁTÁSRA DECEMBERBEN. TÉMÁNK: KATONA JÓZSEF BÁNK BÁNJA KÖSZÖNÖM A MEGTISZTELŐ FIGYELMET!


Letölteni ppt "ARANY JÁNOS (1817-1882). A KLASSZIKUS „Már életében halhatatlannak számított. Nagy epikai műveiben — a Toldi verses regényhármasában, a Buda halálában."

Hasonló előadás


Google Hirdetések