Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Bejárható Magyarország Program

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Bejárható Magyarország Program"— Előadás másolata:

1 Bejárható Magyarország Program
Dr. Gál András Levente Magyar Közigazgatási és Szervezetfejlesztési Kutatóintézet 2014. november 05.

2 A BMP létrejötte Magyary Program 11.0: az átfogó feladatok része a kezdeményező kommunikáció A természetjáró és kerékpáros turizmus, úthálózat és közlekedési fejlesztési koncepcióról szóló 1364/2011 (XI.8.) Korm. határozat A Kincsem Nemzeti Lovas Programban meghatározott feladatokról és a kiemelt feladatok végrehajtásához szükséges intézkedésekről szóló 1061/2012. (III. 12.) Korm. határozat Magyary Program 12.0: Bejárható Magyarország Program megfogalmazása közigazgatási szempontból Együttműködési Megállapodás a Bejárható Magyarország Keretprogramról A Bejárható Magyarország Keretprogramról szóló 1184/2013. (IV.9.) Korm. határozat

3 Magyary Program lényege I.
Program és nem terv, azaz folyamatosan fejlődik. Teljeskörű, azaz minden jelenséget és intézkedést magában foglal. Érthető, azaz különösen a közigazgatási személyzet számára elsajátítható. Megszólító, azaz épít, a végrehajtásban közreműködők érzelmi elköteleződésére. Értéktartalmú, azaz a szakmai racionalitás részeként fogalmazza meg céljait, a nemzet fejlődését segítő értékek mentén. Rögzítő, azaz számon kérhető intézkedési terv társul hozzá.

4 Magyary Program lényege II.
Fő célja meghatározott és részletesen kibontott: hatékony nemzeti közigazgatás. Négy beavatkozási területen veszi számba a jelenségek és változások sokaságát: szervezet – feladat – eljárás – személyzet. Befogadó, azaz ún. átfogó feladatként fogadja be a politika vagy a külső körülmények szülte átmenetileg nagy intenzitású változásokat (pld. kezdeményező kommunikáció). Feladat megközelítése is van, azaz az előirányzott újításokhoz fontos a feladat tárgya, felelőse és határideje.

5 BMP lényege I. Befogadó és beépülő program – fejlődik és részévé kell válnia az egyes ágazati programoknak. Szolgáltató állam szerepe kiemelkedik, de ugyanakkor teret hagy a civil és szakmai szerveződéseknek. 5 jármód 10 szabadság fok

6 5 jármód gyalogos, kerékpáros, (hegyi és országúti is) lovaglás,
vitorlás, túra kenuzás. Ami nem része, de felmerült: barlangász – a gyalogos része sikló ernyő – tömegesség hiánya görkorcsolya – a kerékpár része Ami nem része és nem is lesz az: a motorizált közlekedés

7 10 szabadság fok Célszerű jogi szabályozás és jogalkalmazás
Magyar gyártást támogató klaszterek Tájékoztatás – digitális szabadidő térkép és jelrendszer Kártya- és kedvezményrendszer Oktatás-nevelés (NAT) – tartalomfejlesztés Szakemberképzés Infrastruktúra-fejlesztés (Téry Ödön hálózat) Turisztikai termékfejlesztés Általános kommunikáció – egészséges életmód népszerűsítése (táplálkozás, mozgás, stressz) 2014 – 2020-as tervezés, fejlesztések támogatása

8 BMP lényege II. Számos ágazatot érint, így különösen: turisztika,
oktatás, környezetvédelem, iparpolitika, közlekedés. Az elvárás az, hogy az 5x10-es mátrix minden eleme megteljen olyan tartalommal, ami által az egyes jármódok együttműködnek a hatékony megvalósítás érdekében!

9 A BMP által érintett konfliktus mentes ágazatok
Turizmus Informatika Ipar Sportgazdaság Élelmiszeripar és kiskereskedelem Egészség-gazdaság Környezetvédelem Infrastruktúra-fejlesztés Oktatás- és képzésipar Település-fejlesztés Külföldi értékesítés Közlekedés Média

10 A BMP által érintett konfliktusos ágazatok
Mezőgazdaság Erdőgazdálkodás Vadgazdálkodás

11 A tartalmas természetjárás
Minden esetben fontos a négy sík együttes ismerete, az adott túra tekintetében: a természeti, az épített, a szellemi örökség, és az adott túra vagy rendezvény, hagyományainak és a közösség elvárásainak ismerete. A BMP tájékoztató tevékenységének zsinórmértéke az, hogy az ehhez szükséges információk és adatok könnyen megismerhetőek és befogadhatóak legyenek.

12 Turizmus I. Elsődlegesen a belföldi turizmuson van a hangsúly, de a sikeres brand - építéssel (lásd pld. korábbi Pegazus) és a nemzetközi útvonalakba történő bekapcsolódással, a magyar utak tovább építésével (pld Mária út Csíksomlyóig) előtérbe kerül a ki- és beutaztatás is. Ehhez fontos: a megfelelő tájékoztatás, meggyőző és hiteles hírnév(brand)építés, minőségbiztosítás, hálózat- és kedvezményszervezés, turisztikai szakemberképzés és új termékek kifejlesztése.

13 Turizmus II. A BMP turisztikai fejlesztésében kiemelt partner Magyar Turizmus Zrt., továbbá a jármódok szerinti szövetségek, rendezvényszervezők és szakmédiák, helyi szinten pedig főleg a Leader és TDM szervezetek. Kiemelt elvárás a térben és időben történő egyenletesség elérése: A BMP jellegéből fakadó korlátos kapacitások megfelelő méretezése, a „szezon” jelentős meghosszabbítása és a földrajzilag egyre több, újabb helyszínek bevonása. Természetesen szövetséges a falusi turizmus és a rendezvény turizmus is.

14 Sport(gazdaság) A természetjárás alap képességet fejleszt, sporthoz alkalmas mentalitást ad, ennek megfelelően pedig fontos az utánpótlás bázis, akkor is, ha nem kifejezetten a programok része „tehetség-kereső” modul. A megfelelő élsporthoz szükséges az erős tömegsport bázis. Meg kell teremteni – adott esetben PR rendezvényekkel – a két világ találkozását. Jelentős forrás bevonási lehetőségek a rendezvények. A felsőoktatási sport területén kiemelt az élethosszig tartó sportolás, mozgáshoz a megfelelő formák, szokások kialakítása, megtalálása a BMP által.

15 Arculat építés 1. Kidolgozásra került a teljes arculat (részletes és az egyszerű logó). Az arculat szimbolikája: könnyen felismerhető, egyedi és könnyen alkalmazható, az „Út” megjelenése, jármódonkénti piktogramok, valamint a természet és a jármódok jellemző színei.

16 Arculat építés 2. Elvárás, hogy a BMP egy védjegy legyen, egyfajta minőségi és fogyasztóvédelmi garancia egyben. Kiválasztásra került a jelmondat / szlogen: „az út, amely adja magát”, amelyben kifejezésre jut, hogy az érintett személyi kör bátran hozzáférhessen, az előtte nyitva álló lehetőségekhez.

17 Média Az egyébként is éles verseny, valamint a jelentős szerkesztőségi hagyományok okán nem az új, saját média kiépítése a cél. Tartalmi és szimbolikus beépülés szükséges, a már futó természetjáró, turisztikai és az adott jármóddal foglalkozó műsorok, kiadványok és portálok világába. Az együttműködés állami pontja, az új kormányzati szerkezetre is figyelemmel kijelölt minisztérium, illetve a BMP kommunikációt (honlap stb.) működtető háttérintézmény.

18 Az élményszerű természetjárás
A BMP által a természetjárás, túrázás során elérhető szolgáltatásokról, adottságokról és veszélyekről folyamatos tájékoztatást kell nyújtani. Kiemelt szerepet kell adni a média partnereknek is, mint például a Turista Magazinnak és a TTR-nek / Digitális Szabadidő Közműtérképnek.

19 Honlap www.bejarhatomagyarorszag.hu
Egy befogadó jellegű honlap, ahova és ahonnan elérhetőek az érintett szervezetek, portálok, alapvetően a BMP szabadságfokai szerint.

20 Ágazati partnerségek Fontos elérni az érintett ágazatok meghatározó szereplőit, elsősorban szolgáltató/értékesítő cégeket, hogy értsék és támogassák a szolgáltatásaik bővítésével a BMP-t, így különösen: Közösségi közlekedés (MÁV / BKV / Volánok etc.) – odajuttatás, eszközszállítás, Töltőállomások – szerviz és pihenő pontok, Népegészségügy – az akciók és rendezvények tájékoztató támogatása, Kereskedelem – a turista barát kiszerelések és élelmiszer tartalmak, eszközök árusítása.

21 Az oktatás a legjobb közvetítő
Nagy jelentőséggel bír, a Bejárható Magyarország Program nevesítése a Nemzeti Alaptantervben (NAT). Ugyanis a diákok és a pedagógusok által lehet a leghatékonyabban eljuttatni, a családok életébe az új szemléletet és az új lehetőségekről szóló információkat. A felsőoktatás területén ez még kiegészül a „mintaadás” felelősségével!

22 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "Bejárható Magyarország Program"

Hasonló előadás


Google Hirdetések