Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Készítette: Antos Tamás 8.b

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Készítette: Antos Tamás 8.b"— Előadás másolata:

1 Készítette: Antos Tamás 8.b
FÖLDTÖRTÉNET Készítette: Antos Tamás 8.b

2 ősidő Az ősidőben csak a Nap és a csillagközi portenger létezett.
A tömegvonzás több milliárd év alatt húzta egymáshoz a kőzetdarabokat, így alakult ki a Föld. A felszíni hőmérséklete több mint 1200°C. Belélegezhető levegő nincs. Felszínén nincs szilárd réteg, csak lávaóceán. Kép: kisbolygó csapódik a Földbe, mely megdönti a tengelyét (23,5fok) Forrás: Google

3 Előidő Meteorok csapódtak a Földbe, melyek sókristályokat tartalmaztak, ebből alakultak ki a Földön az óceánok. Az óceán alatt a földkéreg hatalmas kőzetekre töredezett. A Föld magja izzik, mozgásba hozza a kéreg alatti kőzetrétegeket. A mozgásoktól létrejön egy szuperkontinens. Forrás: Google

4 A középhegységek többsége régi röghegység
A középhegységek többsége régi röghegység. Kialakulásának magyarázata, hogy a kőzetrétegekben a belső feszültség hatására törések keletkeznek, s e törések mentén elmozdul az adott kőzettömeg. Ez az elmozdulás lehet függőleges vagy vízszintes irányú. Ezt az évmilliókig tartó folyamatot nevezzük vetődésnek. A röghegységek tehát töréssel, illetve vetődéssel emelkednek a földfelszín különböző magasságaiba. Röghegység például hazánkban az összes mészkőhegység, és még régebbi gránit hegységeink (pl.Velencei-hegység és a Soproni-hegység). Velencei hegység, Pákozd Forrás: Google

5 Középidő A földtörténeti középidőben erőteljes vulkáni tevékenységgel kísért kontinensvándorlások és hegységképződések zajlottak.   A földtörténet legnépszerűbb kora, amit a divatossá vált dinoszauruszoknak köszönhet. Három időszakra osztjuk: Triász:Hegységképződési szempontból nyugodt időszak, hatalmas mennyiségű üledék halmozódik fel. Jellemző a nagyarányú mészkő- és dolomitképződés. Jura:Kialakulnak a mélytengeri árkok, továbbá megindul a Pacifikus- és az Eurázsia-hegységrendszerek kialakulása. Kréta: Az egész Földön jellemzőek a tengerelöntések,szélesedik az Indiai-óceán medencéje. Bakonyban: mangánérc, Mecsek: fekete kőszén Bakony, Vértes: bauxit, barnakőszén Forrás: Google

6 Mecsek Vértes hegység Vörös homokkő Forrás: Google

7 Újidő Himalája Forrás: Google
Az Eurázsiai-hegységrendszer kialakulása a földtörténeti középkor végén, mintegy 60 millió éve indult meg, és napjainkban is tart. A kéregmozgásokat erős vulkáni tevékenység kísérte. Tagjai: · Afrikában az Atlasz; · Európában a Sierra Nevada, a Pireneusok, az Alpok, az Appenninek, a Kárpátok, a Balkán-hegység, a Dinári-hegység; · Ázsiában a Kaukázus, az Örmény-felvidék, az Anatóliai-magasföld, az Iráni-felföld, az Elbursz-hegység, a Pamír, a Himalája, Tibet, Burma, Szumátra, Jáva és a Kis-Szunda-szigetek. Az újidő negyedidőszakában, a jégkorszakok idején, már Magyarországon volt a Duna és a Tisza folyó, amely kavicstakarókat, hordalékkúpokat alakított ki. Ebben az időszakban alakult ki a barnakőszén és a kőolaj, földgáz, ill. az Atlanti óceán medencéje is. Negyedidőszak 2 millió évtől mostanáig tart. Két fő korszakra osztható, Jégkor (pleisztocén), és jelenkor (holocén). Tóhátságok alakultak ebben az időben. A jelenkorban a végleges felszínformák kialakultak, és megjelent az ember. A felszínfejlődés azonban nem zárult le. Himalája Forrás: Google


Letölteni ppt "Készítette: Antos Tamás 8.b"

Hasonló előadás


Google Hirdetések