Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Budapest, 2006. december 18.. A Duna, mint Európa vízi országútja és „kiskapu” Ázsiára Gazdasági tényező és erőforrás (MEH-IV.8.2. )

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Budapest, 2006. december 18.. A Duna, mint Európa vízi országútja és „kiskapu” Ázsiára Gazdasági tényező és erőforrás (MEH-IV.8.2. )"— Előadás másolata:

1

2 Budapest, december 18.. A Duna, mint Európa vízi országútja és „kiskapu” Ázsiára Gazdasági tényező és erőforrás (MEH-IV.8.2. )

3 A Duna, mint komplex erőforrás és kapu a Balkánra (MEH-IV.8.2. ) Budapest, December 18. A nagy kihívás (1) és a kikötők A kínai külkereskedelem növekedése

4 A Duna, mint komplex erőforrás és kapu a Balkánra (MEH-IV.8.2. ) Budapest, December m × 2.44 m × 2.59 m kb. 39 m³. Kinában 2,500 USD/db

5 A Duna, mint komplex erőforrás és kapu a Balkánra (MEH-IV.8.2. ) Budapest, December 18. A nagy kihívás (2) és az új konténerhajók (gyártás alatt)

6 A Duna, mint komplex erőforrás és kapu a Balkánra (MEH-IV.8.2. ) Budapest, December 18. Néhány időadat A változat B változatC változat Beszállítás (vonat, uszály) 2 nap6-12 nap 1-2 nap Gyűjtő szállítás (hajó) 6-7 nap4-5 nap Transzatlanti szállítás 27 nap23 nap Teljes szállítási idő kb. 4 hét 5-6 hét Kb. 4 hét A: Északi Tenger B: Constanta/Duna C: Adria/Gioia Tauro

7 A Duna, mint komplex erőforrás és kapu a Balkánra (MEH-IV.8.2. ) Budapest, December 18.

8 A Duna, mint komplex erőforrás és kapu a Balkánra (MEH-IV.8.2. ) Budapest, December 18. Az érintett körzetek Atlanti körzet Baltikum Belső gerinchálózat Fekete Tenger Északi Tenger Földközi tengeri térség

9 A Duna, mint komplex erőforrás és kapu a Balkánra (MEH-IV.8.2. ) Budapest, December 18. A kutatás célja  mit kellene tenni azért, hogy a vízi szállítás a hazai fejlesztések egyik motorját jelentő logisztikában nagyobb súlyt kapjon, hatékonysága javuljon,  hogyan kapcsolható be jobban a magyarországi vízi szállítás a Constanta és Trieszt-Koper kikötőinek intenzív fejlesztésével az EU többi tagországa felé többnyire Magyarországon áthaladó  hogyan kapcsolható be jobban a magyarországi vízi szállítás a Constanta és Trieszt-Koper kikötőinek intenzív fejlesztésével az EU többi tagországa felé többnyire Magyarországon áthaladó konténerforgalomba,  hogyan egyeztethetők össze a logisztikai és turisztikai fejlesztések a környezetvédelemmel és az ökológiai egyensúly megtartásával,  milyen gazdasági hatás várható a Duna és más folyóvizeink jobb hasznosításától,  milyen újabb lehetőséget tud nyújtani a folyóvizeink jobb kihasználása a hazai kis és középvállalkozásoknak.

10 A Duna, mint komplex erőforrás és kapu a Balkánra (MEH-IV.8.2. ) Budapest, December 18. Munkamódszer A problémakör nem redukálható a logisztikai elemzésre, több szakterület együttműködése szükséges:  Logisztika, multimodális szállítás,  Környezetgazdaság,  Vízügy, hajózás,  Regionális kutatások, fejlesztések,  Turizmus, valamint kiegészítően az  Informatika és szakigazgatás.

11 A Duna, mint komplex erőforrás és kapu a Balkánra (MEH-IV.8.2. ) Budapest, December 18. Munkamódszer A megoldáshoz legalább szakterületek vezető szakembereinek együttműködése szükséges:  Logisztika, szállítás, ellátási lánc,  Informatika,  Környezetgazdaság és környezetvédelem,  Vízgazdálkodás,  Turizmus,  Nemzetközi jog/gazdaság,  Szakigazgatás/államigazgatás.

12 A Duna, mint komplex erőforrás és kapu a Balkánra (MEH-IV.8.2. ) Budapest, December 18. Témavezető: Prof. Cser László (Corvinus Egyetem) A kutatás résztvevői: Prof. Cselényi József, Dr. Illés Béla, Dr. Mang Béla (Miskolci Egyetem), Prof. Kerekes Sándor (Corvinus Egyetem), Prof. Knoll Imre (MTA Logisztikai Albizottság), Prof. Dr. Lőrincz Lajos, az MTA rendes tagja (Károly Gáspár Református Egyetem), Prof. Máthé Gábor (Károly Gáspár Református Egyetem), Dr. Novák Tamás (MTA-VKI), Dr. Ruppert László (KTI), Dr. Pálfalvi József( KTI), Prof. Rechnitzer János, Dr. Hardi Tamás (MTA-RKK, Győr),

13 A Duna, mint komplex erőforrás és kapu a Balkánra (MEH-IV.8.2. ) Budapest, December 18. A téma aktualitása

14 A Duna, mint komplex erőforrás és kapu a Balkánra (MEH-IV.8.2. ) Budapest, December 18.

15 A Duna, mint komplex erőforrás és kapu a Balkánra (MEH-IV.8.2. ) Budapest, December 18. Probléma definíció, az összefüggések (1)  Magyarországon aránytalanul alacsony a belvízi szállítás részaránya és a tendenciák sem a növekedés felé mutatnak,  a közúti szállítás gyors növekedése az országon áthaladó Helsinki folyosók miatt – ha a fejlesztések összehangolatlanul mennek – aránytalanul nagy környezeti terhelést okozhat,  a VII. számú Helsinki folyosó a Duna, amely óriási logisztikai lehetőséget jelent az átrendeződő európai szállítási rendszerben, ami hazai szinten egyelőre teljesen kihasználatlan, de logisztika húzóágazati szerepéhez elengedhetetlen lesz,  az EU tengeri kikötőinek túlterheltsége miatt új kikötőket kell fejleszteni a növekvő áruforgalom mellett az egyre nagyobb termelési kooperáció következtében,

16 A Duna, mint komplex erőforrás és kapu a Balkánra (MEH-IV.8.2. ) Budapest, December 18. Probléma definíció, az összefüggések (2)  a belvízi szállítás fajlagos energiaigénye lényegesen alacsonyabb, mint a többi szállítási formáé, így jelentős energia megtakarítást eredményezhet,  a belvízi szállításba be lehetne kapcsolni a Tiszát is, ahogy a szomszédos országoknak kész terveik vannak a kisebb folyók (Száva, Bodrog stb.) felhasználására, s ez pl. a Miskolc-Kassa együttműködés szempontjából is különlegesen fontos,  a logisztikai fejlesztések a folyószakaszokon jelentős környezet átalakítással járnak, így a környezetgazdasági/védelmi szempontokat fokozottan érvényesíteni kell,  a folyami hajózás jelentős hatást gyakorol a turizmus fejlődésére, amit ki kell használni,  a vízi turizmushoz fontos infrastrukturális fejlesztések tartoznak, amelyeket a fejlesztéssel egy időben végre kell hajtani.

17 A Duna, mint komplex erőforrás és kapu a Balkánra (MEH-IV.8.2. ) Budapest, December 18. A várható szállítási kapacitások

18 A Duna, mint komplex erőforrás és kapu a Balkánra (MEH-IV.8.2. ) Budapest, December 18. A logisztika és a környezetszennyezés

19 A Duna, mint komplex erőforrás és kapu a Balkánra (MEH-IV.8.2. ) Budapest, December 18. A felhasználható vízi utak

20 A Duna, mint komplex erőforrás és kapu a Balkánra (MEH-IV.8.2. ) Budapest, December 18. Szállítási idők Segerer, 1999 Útirány Pl. 39 – az adott irányban a szállítási idő 39 óra Északi Tenger

21 A Duna, mint komplex erőforrás és kapu a Balkánra (MEH-IV.8.2. ) Budapest, December 18. A hazai kikötők

22 A Duna, mint komplex erőforrás és kapu a Balkánra (MEH-IV.8.2. ) Budapest, December 18. A problématérkép konténerszállítás Távol-keleti gazdasági expanzió az európai kikötők túlterheltsége logisztikai fejlesztések kikötők fejlesztése környezetvédelema vízi szállítás fejlesztése infrastruktúra fejlesztés ipari parkok fejlesztése Európai integráció települések fejlesztése vízi turizmus fejlesztése turizmus Természeti adottságok Jogi/közigazgatási környezet

23 A Duna, mint komplex erőforrás és kapu a Balkánra (MEH-IV.8.2. ) Budapest, December 18. Néhány megállapítás – Az eddigi vizsgálatok is bebizonyították, hogy a logisztika komplex értelmezése (szállítás, informatika, környezetgazdaság, szakigazgatás) olyan hatásokat is felszínre hoz, amelyek eddig nem vetődtek fel. – A hazai logisztikai iparágnak kedvező, hogy négy páneurópai folyosó halad át az országon, regionális szintű cégek fejlődtek az elmúlt években, az ágazat fejlődésének viszont legalább ugyanakkora gátja a rossz állapotban lévő infrastruktúra, a kis- és közepes vállalatok tőkehiánya, illetve a nem kellőképpen hatékony támogatási rendszerek kialakítása, – Magyarországon 2015-ig a nemzetközi áruforgalom növekedése prognosztizálható, értékére hatással lesz - tekintettel az országot elkerülő útvonal választási lehetőségekre - a magyar vasút- és közút-hálózat színvonala és a díjszintje. – Az EU-ban mintegy két évtizede kialakultak és ma is növekednek a logisztikai szolgáltatásokkal szembeni, egyre szélesebb körűen jelentkező igények – Az Európai Unió egységes piacának bővülése következtében akár 30-40%-os igénynövekedés prognosztizálható a logisztika felé. – EU csatlakozásunk a jelenleginél jobban igényli a logisztikai szolgáltató központok és hozzá kapcsolódóan a kombináltszállítás fejlesztését. – A logisztikai szolgáltató központok fejlesztése alapvetően kedvezően meg fogja változatni az áruszállítás munkamegosztását – A logisztikai fejlesztés egy sor más fejlesztés mozgatója lehet.

24 A Duna, mint komplex erőforrás és kapu a Balkánra (MEH-IV.8.2. ) Budapest, December 18. A téma aktualitása (2) A logisztikai hídfőállás szerepére a régió több országa is pályázik. A lengyelek mellett a cseheknek, sőt a szlovákoknak lehet esélyük, hogy élen végezzenek ebben a versenyfutásban. Szlovákiában már több logisztikai központ „beindult”, a pozsonyi kormány számos befektetés-ösztönző lépéssel, így jelentős adókedvezményekkel csalogatja a nemzetközi vállalatokat (Bevezető a tanulmány célkitűzéséhez, 2004.) Óriási logisztikai fejlesztés valósul meg Szlovákiában Az osztrák UBM Realitätentwicklung az IPEC szlovák ingatlanfejlesztővel közösen Szlovákia legnagyobb logisztikai központjává fejleszti fel a Senec Cargo Centert. A teljes beruházási összeg mintegy 250 millió euró lesz. A Senec Cargo Center az E75-ös út és a tervezett pozsonyi külső autópálya-gyűrű csomópontjánál fekszik, 24 kilométerre Pozsony központjától, 19 kilométerre a repülőtértől. 500 kilométeres körzetében olyan fontos gazdasági központok fekszenek, mint Bécs, Brnó, Budapest, Prága, Krakkó, Kassa, Zágráb, Ljubljana, München, Belgrád és Trieszt a szlovákiai Peugeot- Citroen művektől 23 kilométerre, a Volkswagen üzemétől 38 kilométerre, az Audi győri gyárától 89 kilométerre, a Kia zsolnai üzemétől pedig 170 km-re… szeptember 21., szerda, 11:11

25 A Duna, mint komplex erőforrás és kapu a Balkánra (MEH-IV.8.2. ) Budapest, December 18.

26 A Duna, mint komplex erőforrás és kapu a Balkánra (MEH-IV.8.2. ) Budapest, December 18.


Letölteni ppt "Budapest, 2006. december 18.. A Duna, mint Európa vízi országútja és „kiskapu” Ázsiára Gazdasági tényező és erőforrás (MEH-IV.8.2. )"

Hasonló előadás


Google Hirdetések